Kis Ujság, 1920. augusztus (33. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

A Faisal emiiya mohamedán „ellenszultán A nagyváradi mnuk. jmgyroaiima egyre világo- sab o ‘bizonyitékait szolgáltat]'a annak, hogy nem fér bele a régi, kopott, szűk bőrébe. Az ormót­lanná hizlalt, betegesen terjengős test részeg gesztusokkal hadoná­szik, mint az őrült, akinek üldö­zési mániája van s félelmében állandóan védekezik olyan ve­szedelmek ellen, amelyekét csak elmérgezett lelke talált ki. Lehe­tetlen erre nem gondolni most, hogy hire jött a nagyváradi Íté­letnek, amely ismét néhány ár­tatlan, jó magyar életet akar akasztófára juttajjojí Jínilékezete^fa pór, még első t ilygyahki^11^! éjéből. Lukács, CsCTrenlNagy, Csapó és társai, ösz- szesen hat derék magyar ellen, akik jobbára magasrangu kato­nák, indított port a nagyváradi román katonai ügyészség : az ál­lam biztonsága ellen elkövetett bűnükért. Akkoriban az Ítélet mind halálra szólott. Bukarest­ből aztán parancs jött, hogy újra kell tárgyalni az egész esetet. Megtörtént, s az Ítélet majdnem ugyanaz, négy szól halálra, kettő súlyos kényszermunkára. Őfelsé­ge a román király nevében, Nagy­váradon ! M béke mea.vttn kötve köz- tünK é& a htfulról > ránktámadó szomszéd között. Ok azt hiszik és azt állítják, hogy a mai helyzet végleges és nincsen erő, amely megmásítsa, felborítsa, semmivé tegye. Akkor hát miért rettegnek oly sápadtan az irredentától és miért támogatják még a vádira­tot is azzal, hogy a világháború minden vakvéletlene és minden tragikuma sem elég ahhoz, hogy a magyarság belenyugodjon Arad, Nagyvárad, Temesvár, Marosvásárhely, Brassó, Szeben, Kolozsvár meg a többi szjjHWf-' gyar és örökké magv^E^mos és " I\^«áB«ítíS^gyéb pz az ítélet, mint a gyöngeség kiáltó vallo­mása. Ha Nagyrománia olyan biztos a maga megingathatlansá- gában, akkor miért csinál vér­tanukat azokból az ártatlanok­ból, akik ennek az ellenkezőjét hiszik. A mártírok sorsa csak újabb, szorosabb és erősebb kö­telék, amely bennünket elsza­kadt véreinkhez köt. És mentői több a vértanú, annál igazabbá válik a Siguranca kétségbeesett jelentése, amely szerint a nyo­mozás egyetlen magyar embert sem talált, aki véglegesnek hinné a mai állapotot és ne bíznék a közeli felszabadulásban! ; A miniszterelnök az ország helyzetéről♦ — A nemzetgyűlés ülése — ftakovszky István elnök délelőtt 10 órakor nyitja meg az ülést. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitele­sítése után elhatározl ák, hogy ezen­túl minden napra 1—1 indítvány indokolását tűzik ki. A mentelmi' bizottság javaslatára Kerekes Mi­hály és Wagner Károly mentelmi jogát felfüggesztik, Drozdy Győző mentelmi jogát pedig nem látják megsértve. Ezután folytatták a kormányprogramról megindítótjrKaX. Milcswríes János: A kormány erélyes büntetések kiszabásával mutassa meg az erős kéz politiká­ját. Küszöböljék ki a vallásgyüjö- letet. (Ellenmondások.) A zsidók nagy része ártatlan a bolsevizmus- -ftán. Majd a munkásokat veszi vé­delmébe. Felolvassa egy munkás levelét, amelyben a megszállott te­rületek munkásai hitvallást tesznek nemzeti érzésük mellett. Az ipar­cikkek árának leszállítását kíván­juk. A falu népének össze kell fogni a főváros népével, de addig, amig a falu azt látja, hegy hiába adja terményét olcsóbb áron, még sem lát javulást, nehéz lesz valamit el­érni. Az iparcikkeket az államnak kellene vásárolni, úgy, ahogy most a v^tonj^-vllsárolja össze. FoBtrf' György: Helyteleníti, hogy itt képviselők a szociáldemok­ráciát magas színvonalon pártfogás alá veszik. Hígítómmal viseltetik a korfcánn>*T8zemben, Butiít^ary László sajnálja, hogy a kormány a népoktatásról szűk­szavúan nyilatkozott. Miképp óhajtja a kormány a tanítóság; ta- üáieág ég egyáltalában a köztiszt­viselők helyzetét megjavítani? A liszt ellátást ól szóló rendűét szomo­rúan érinti a tisztviselőket. 22 ko­ronás liszt árakból nem lehet tisz­tességes utón" megélni. Ifjváry Géza a vagonlakók és a tűzi viselők tragikus helyzetéről szól. Nagy derültséget keltett, ami­kor a zsidókérdésnek azt a meg­oldását ajánlotta, hogy olvasszák be őkét a magyar fajba oly mó­don, hogy zsidó nő csak keresztény férfihez mehessen nőül és zsidó férfi csak keresztény nőt vehessen ed. Fölszólalóiával befejezték a kor­mányprogram vitáját. Háromnegyed tizenkettőkor Ra­kó vszky István elnök a házszabá­lyok 223. §-ában biztosított jogára való hivatkozással zárt ülést ren­deltél. - 1 • 5 * ’ • Zárt üdéé után. Zárt ülés u‘árt Rakovszky István elnök szünetet rendelt el, amely után Bottlik József alelnök vette át az elnöklést, mire a miniszter- i elnök emelkedett szólásra. A miniszterelnök a polgári rend védelméről\ Teleki Pál gróf miniszterelnök: A koímányprogram összeállítása­kor azt tartotta szem előtt, hogy egyetlen nagy, igazán nagy fölada­tunk van: az ország fejlődésének biztosítása kifelé és befelé. (Helyes­lés.) Egész Európában össze kell fogniok a kormányoknak a polgári rend megvédelmezésére. Mi erre a készségünket számtalanszor kimu­tattuk és ez a készség most is meg­van bennünk. Amikor mi Európa segítségét kérjük ebben a küzde­lemben, nem önzésből tesszük, ha­nem Európá érdekében követeljük Magyarországnak, mint a nyugati 'polgári civilizáció védelmezőjének támogatását. y JjéZmerék árulása. Teleki Pál gróf miniszterelnök: Foglalkozik Kun Béla szökésével. Az "osztrák kormány azzal védeke­zett, hogy a menedékjogot a ma­gyar kormánnyal és magyar kenzer- vatik körökkel kötött megállapo­dás alapján adta meg Kun Béláéi­nak. Azonban a jegyzék kapcsán közzétett megállapodást, amelyet az osztráfc ko/Tpány aeuak idején kötött, Böhm Vilmos irta alá. Iga­zán kiváncsi, miféle konzervatív köröket képviselt Böhm. A francia tárgyalások.'% Gróf Teleki Pál miniszterelnök * Minden törekvésünk az — és a kül­földtől is ezt kérjük — hogy a mi gazdasági megélhetésünk biztosittas- sék és nemzetünk fejlődése megenged­tessék. A békeszerződést kisérő levél kilátásba helyezte az igazságtalansá­gok orvoslását. Most azonban már tetteket akarunk látni, hogy a biza­lom bennünk megerősödhessek. A mi a francia tárgyalásokat illeti, a magyar kormány mostanában ter­mészetesen mindenfelé folytatott tár­gyalásokat a külfölddel, a többi közt a franciákkal is. Helyre kell állítani a nemzetközi gazdasági viszonyla­tokat és ennek megfelelő megálla­podásokat kell létesíteni. A fran­cia köztársasággal is folytattunk igen jelentékeny tárgyalásokat, ezeknek részleteibe azonban nem akarok belebocsátkozni, mert elejéi akarom venni hamis beállításoknak, amelyek már a sajtóba is utat ta­láltaik.

Next

/
Thumbnails
Contents