Kis Ujság, 1920. szeptember (33. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-01 / 207. szám

2­1 Hszonöt szóval szavazták meg a r­i­botbüntetést A honvédelmi miniszter válasza Szilágyi Lajos inter- X pellációjára — A nemzetgyűlés ülése.­­/ Rakovszky István elnök fél 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyű­lés ülését. Bejelenti a Háznak, hogy Teleki Pál gróf közli a nem­zetgyűléssel, hogy betegsége foly­tán a kormányzó Bubinek Gyula kereskedelemügyi minisztert bízta meg helyettesít­ésével. Jelenti to­vábbá, hogy Emich Gusztáv és Wagner Károly lemondtak mandá­tumukról. A napirend értelmében áttérnek ezután a botbüntetésről szóló törvényjavaslat tárgyalá­sára. Somogyi István előadó a zárszó jogán szólal fel. A kot büntetésre a mai körülmények között szükség van. Aki kicsinyes okokból nem szavazza meg a javaslatot, az nem való a parlamentbe.­­ Szterényi József báró öklével veri a padot és igy kiáltja: Maga nem zajló ide /­ig Felkiáltások: Menjen onnan / Hagyja már abba ! Fejezze, be be­szédét ! Az elnök figyelmezteti az elő­adót, hogy hasonló kifejezésektől tartózkodjék és Somogyi gyorsan befejezi beszédét. Temcsányi Vilmos Pál ístageág­­ügyminiszter bejelenti a Háznak, hogy a vita folyamán elhangzott érveknek eleget tesz. Rubinek Gyula : A kormány ezt a kérdést teljesen szabadon hagyja és amennyiben a javaslatot le is szavaznák, semmiféle konzekvenciát ebből a kormány nem von le. (Éljen­zés és táp.) A maga részéről ajánlja a törvényjavaslat megszavazását. Elnök jelenti, hogy harmincnál több képviselő név szerinti szava­zást kért. Szünet után az els” betű­nél megkezdik a névszerinti szava­zást. Az első szavazót, Sándor Pált, aki a javaslat ellen szavazott, a Ház megtapsolja és megélj­enzi. Összesen 107 szavazatot adtak le, amelyből 66 igen, és 41 nem volt, vagyis 25 szótöbbséggel sza­vazták meg a botot. Az ülést ezután az elnök öt perc­re felfüggesztette. Szünet után Csizmadia Sándor személyes kérdésben szólalt fel. Még nem tapasztalta, hogy előadói székből ilyen támadást intézzenek egy képviselő ellen, amit a­ legeré­lyesebben visszautasít. Áttérnek ezután bukás büntette miatt. Eszd a mó­­dosítással kéri elfogadni az első szakaszt. Bródy Ern­ő kéri a minisztert, hogy a csalárd és vétkes bukás, valamint a zsarolás bűncselekmé­nyét a javaslat­ból hagyja ki. Budaváry László: Nagyon he­lyes, hogy benne van ! Bródy Ernő: Ismételten kéri a minisztert, hogy ezt a három bün­tetendő cselekményt a javaslatból vegye ki. Elnök a vitát berekeszti és napirendi indítványt tesz. Ezután Sréter István honvédelmi miniszter válaszolt Szilágyi Lajos­nak a MOVE ügyében hozzáint­ézet­t int­e­r­pell­áció­j­ára. Sréter István honvédelmi minisz­ter : Nem foglalkozom az interpel­láció személyes részével, hanem csupán azzal, amely a hadsereget illeti, bár itt is óvatosan kell el­járnom a külföld miatt. A posztóügyre vonatkozólag a miniszter kijelentette, hogy a mi­nisztérium a 4000 méter posztót nem a NyuKOSz-nak, hanem a MOVE tagjainak utalta ki. Ruppert Rezső : 250.000 koronát nyert a MOVE rajta ! Sréter István honvédelmi minisz­­ter: A posztóügyben tehát a MOVE helyesen járt el. A levont havi díjak hovafordításánál a mi­niszter kijelentette, hogy a meg­ejtett vizsgálat nem állapította meg sem azt, hogy az összegeket politikai célra fordították, sem pe­dig azt, hogy hűtlen kezelés történt. A MOVE szabályszerűen összehí­vott közgyűlése Molnár altábor­nagy lemondása után Gömbös Gyul­­lát választotta meg elnökké. Ek ellen kifogást emelni nem ismer. Gondoskodni kell arról, hog­y a MOVE-t teljes autonómiával ruház­zák fel. Ruppert Rezső : Az országot ru­házzák fel autonómiával. Sréter István honvédelmi mi­niszter : Nem tehet eleget Szilágyi kérelmének, hogy Gömböst a MOVE elnöki székéből eltávolítsa. Bejelenti a Háznak, hogy a MOVE alapszabályainak átdolgozása fo­lyamatban van. Kéri Szilágyit, hogy ne feszegesse sokat ezt a kér­dést, hanem ő is, a Ház is vegye tu­domásul a választ. Szilágyi Lajos: Interpellációmat a MOVE érdekében, a MOVE-tagok óhajára, mint Move-tag, tettem. Hi­vatkozom a vasmegyei MOVE fő­osztályának sürgönyére, amely iga­zolja állításaimat. Sréter István: Ez az osztály vizs­gálat alatt áll. Szilágyi Lajos : Újból tiltakozom ■az ellen, hogy a MOVE­ politizáljon, mert ő­s aláássa a­ fegyelmet és a tiszti tekintélyt. Ebben az elnök titutat példát. Vagy katona legyen, vagy politikus ! A MOVE ne fog­lalkozzék üzletekkel. Követelem, hogy a tisztek szabadon nyilvánít­hassák véleményüket, és velük szemben ne operáljanak a kormány­zó nevével. A szegedi MOVE főosz­tály ülésén a­z elnökválasztáskor Gömbös mellett a kormányzóval ér­veltek. Ez ellen föl ie szólaltak és tiltakoztak. Ezen a helyzeten segí­teni kell. (Helyeslés és taps.) Gömbös Gyula személyes kérdés­ben kijelenti, hogy tudomása van róla, hogy a keresztény és nemzeti irányzat vezetőit le akarják járatni. Szilágyi Lajos: Ilyesmihez nem adom oda, magam eszközül ! Gömbös Gyula : De viszont sze­mélyeskedik ! Ha Szilágyi a MOVE- nek használni akar, akkor jöjjön oda szerető szívvel, mert így nem épít, hanem rombol. Aki személyes téren ilyen beszédeket mond, az a szólásszabadsággal él vissza. A Ház tudomásul vette a hon­védelmi miniszter válaszát, mire az ülés fél három órakor véget ért­ a botbüntetésről­ ­szóló törvényjavaslat részletes vi­tájára. A címnél Bródy Ernő kijelenti, hogy miután a botpárt huszonöttel győzött, kéri a minisztert, hogy adjon alkalmat a benyújtandó mó­dosítások alapos megvitatására. Hornyánszky Zoltán javasolja, hogy a címből a hatályosabb szó töröltessék. Pásztor József a vidéken sokszor egész ártatlan kis esetekből kifolyó­lag szigorú elzárással büntetik a gazdákat, akik ezekért a kis bűn­cselekményekért most még botot is fognak kapni. A címet ezután változatlanul el­fogadják. Az első­ szakasznál Tomcsányi igazságügyminiszter bejelenti, hogy az eredeti javaslatban fölsorolt bűncselekmények helyett csak a következő bűncselekményekre kí­vánja a botbüntetést alkalmazni: szemérem elleni, az ember élete ellen elkövetett, a közegészségügy ellen elkövetett büntettek, lopás,­­rablás, zsarolás, orgazdaság, gyúj­ togatás, csalárd bukás és­ vétkes KIS­DJJSAS V­­iji- 1920. szeptember 1 >^>w^>in<\"iiih^iir^inirtiii»<iAÉ[pi>ii^if|iiPibibi»riri<viir>A">Art iinoinnriiKVinnAiV Amerika Állás az oroszok ellen♦ Tij oros 101 fenzj&a ? — Ellenultimátum Angliának. — Wranger tábornok ukrán területen. — Varsóban tár­­­­gyalnak a békéről. Kamenny árulta az angol kor­mánynak V#Tovjet kormány újabb jegyzékét. Előbb ezt az angol munkások végrehajtó bizottságá­nak mutatták be s ennek jóvá­hagyása után terjesztették elő a kül­ügyminiszternek. Balfour jegyzékével szemben a szovjet kormány követeli: 1. Az Oroszországgal való rögtöni és végleges békére vonatkozó vala­mennyi angol felt­étel is követelés közzétételét. 2. Angol nyomás a lengyel kor­mányra, hogy elfogadható békét kös­sön a szovjet kormánnyal. Az orosz jegyzék szerint Orosz­ország katonai helyzete az utóbbi napokban lényegesen megjavult és a szovjet sereg nemcsak Lengyel­­országot képes megsemmisíteni, ha­nem a front más részein is kezdhet támadást, hogy fegyveresen erő­szakolja ki a rögtöni békét. A minszki béketárgyalást félbe­szakították s most Varsóban fog­ják folytatni. Lengyel területen még nyolcvanezer vörös katona kóborol s a porosz határ felé mene­külnek. A bolsevisták óriási csapattöme­­geket vetettek harcba. Bialostoh hír szerint a bolsevisták kezében van. Ezt azonban feltartóztatással köztik. Trockij tervei szerint most Minszk körül gyülekeznek az oro­szok. Hír szerint Bruszilov és Klen­­kovszki tábornokokat a bolsevisták agyonlőtték.­­ . Lemberg vidékén változó szeren­csével folynak a harcok. A bolsevis­ták erősítéseket kaptak , az angol lapok megerősítik azt a hírt, hogy a lengyel-orosz fronton fordulat ál­lott ki. Az oroszok hét hadoszlop­nál többet vontak össze Grodno és Bresztlitovszk körül. Volhíniába is érkeztek megerősítő bolsevista csa­patok. Amerika­­ki akar lépni tartóz­kodó állásától és részt akar venni a bolsevista ellenes nemzetközi védőakcióban. Colby államtitkár közös akciót tervez Francia- és Olaszországgal. Kérdéses azonban, hogy ez utóbbi rá lenne bírható, hogy Oroszország ellen forduljon. A lengyelek már száztízezer bolse­vista foglyot ejtettek. Budienny tábornok és a szovjet­­kormány közt véleményeltérés tá­madt. A tábornok tiltakozott a kormány rendelete ellen, hogy meg­tiltotta a nemzeti ukrán ezredek ala­kítását és kijelentette, hogy a kér­dés ki nem elégítő megoldása esetén súlyos következmények állanak be. Elmaradhatatlan lenne ugyanis, hogy a vörös hadsereg elvesztené a kozák ezredeket. A bolsevisták kiürítették Kiev városát s ukrán felkelők nyomul­nak a város felé. Wrangel tábornok ukrán terü­letre ért és felszólította a kormányt, hogy vegye át a hatalmat a felszaba­dított terü­ltek­. A kormányzó tiszántúli körutja. (Fogadtatás Orosházán. — Erdély üdvözlete az ország kormányzatá­nak. — Ünnepségek Békéscsabán.) A M. T. I. jelenti: A kormányzó ur őfőméltósága tiszántúli körútja­i során ma­ reggel 7 órakor indult el a Túrán különvonaton Makóról ájs 9 órakor érkezett Orosházára. Orosházán Zilahy- Kiss Jenő, Békés megye kor­­mánybiztos-főispánja üdvözölte a kormányzót és az ősi mayar megye nevében szent fogadal­mat tett Horthy Miklós mellett. Po­povich Viktor főszolgabíró üd­vözlő szavai után a kormányzó rövid beszédben válaszolt az"el­hangzott szónoklatokra és többek között a következőket mondotta: — Nehéz időknek nézünk elébe! Minden állam nyögi a háború rette­netes terheit, mi pedig ezenkívül még más csapásokon is átestünk. Rajtunk ezen a­ világon senki segí­teni nem fog, mint saját magunk. Azért, ha kell, minden magyar em­ber igaz lelkesedéssel és hazaszere­tettel jöjjön a zászlónk alá. Az udvari vonat félórás tartóz­kodás után indult tovább Oroshá­záról. A következő állomáson Békéscsabán díszszázad fogadta a legfőbb had­­urat. A katonai jelentések után Bertholdy István dr. polgármester üdvözölte a kormányzót, majd megindult a hosszú kocsisor, a kö­zönség kalaplengetése és lelkes kendőlobogtatása közepette a vá­ros felé. A kormányzó kocsija előtt ötventagú lobogós ingű, árvalány­­hajas bandérium lovagolt. A Szent­ István-téren a kormányzó szemlét tartott a helyőrség felett, majd a városházára ment, hol az egyhá­zak, hatóságok, intézetek és társa­dalmi egyesületek küldöttségeit fogadta. A városháza dísztermében Bé­kés vármegye törvényhatósága ne­vében Daimel Sándor dr. atispán nyilvánította ki a­ vármegye törhe­tetlen hűségét és ragaszkodását. Hantó Jenő dr., Ara­d­ v­ár­megye al­ispánja pedig a csonka Arad vár­­meggye hódolatát mutatta, be. Meg­ható volt a menekült székelyek helyi szövetsége képviselőjének, Gyar­­math Jánosnak a beszéde, mely után egy egyszerű fekete ruhába öltözött szegény asszony gyászfátyollal borí­tott csokrot nyújtott át elcsukló zo­kogás között Erdély nevében az or­szág kormányzójának. A kormányzó meghatott szavak­­kal köszönte meg az ünneplést, majd a következőket mondotta : — Sok van, amin változtatni kell, ha az új Magyarország alap­köveit úgy akarjuk lerakni, hogy egy új ezredévet építhessünk rá. Nem azért jöttem el erre az útra, hogy ígérjek, hanem hogy követeljek. Or­szágunk ma siralmas állapotban van, hiszen minden európai állam sínyli a nagy háború következ­ményeit. Tudom, hogy itt Békés­­megyében még parázs van a hamu alatt. Azokat, akik reménykednek, hogy valaha még egyszer a láng ki fogy csapni, azokat biztosítha­tom, hogy egészen hiába remény­kednek, mert minden kísérletet vérbe fojtunk. Itt meg akarom azt is mondani, hogy azt a földbirtok­­reformot, ami igen szükséges és üd­vös, — de azt, is ki akarom jelen­teni, hogy ezt nem azért valósítjuk meg, mert azt bárki is követeli, hanem azért, mert a haza szempont­jából szükséges, — ezt a reformot úgy fogjuk végrehajtani, hogy a földet attól vesszük el, akinek nem árt és annak adjuk, aki azt minden tekintetben megérdemli. — Ezek azok, amiket mondani laintotni. Nagyon kérek mindenkit

Next