Kis Ujság, 1920. szeptember (33. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-16 / 219. szám

2 Alpolgármesterválasztás a fővárosnál. (Fo­kusházy, Rényi és Buzáth az uj alpolgármesterek. — A mai rend­kívüli közgyűlés.) A főváros törvényhatósága ma délután­­ négy órakor rendkívüli közgyűlést tartott. Sipőcz Jenő dr. polgármester elnöklésével, melyen megg­választották, a három alpolgár­mestert. Ezt megelőzően napirend előtt Pető Sándor folytonos zaj és közbeszólás közepette éles bírálat tárgyává tette a kijelölő-választ­mány munkáját, mert Déri Ferenc dr. alpolgármester jelölését elej­tette. Wolff Károly és Gaál Vilmos felszólalá­sa után a polgármester elrendelte a szavalást. A szavalás folyamata alatt folytatták a köz­gyűlést. Különböző indítványokat­­tárgyaltak, köztük Baránszky Gyuláét, hogy plébánosválasztások­­nál csak katholikusok szavazhassa­nak. Vsa utóbbit egyhangúlag el is fogadta, a közgyűlés. Majd Ru­­­kovszky tanácsnok kihirdette a vá­lasztások eredményét: a főváros új alpolgármesterei lettek Felkus­­­­házy Lajos 140 és Rényi Dezső 187 szavazattal. Az alpolgármesteri ha­táskörrel bíró tanácsnoki állásra Buzáth Jánost választották meg. Az új alpolgármesterekért küldött­ség ment, mire meleg ünneplés kö­zepette letettél­ az esküt. Újabb lengyel győzelmek. (A lengyelek és litvánok között be­szüntették az ellenségeskedést. — A rigai béketárgyalások előtt). Varsói táviratok ismét lengyel győzelmekről adnak hírt. A lengye­lek elfoglalták Wladimir­ Volinszkijt­­és sok zsákmányt és hadifoglyot ej­tettek. Kovnói jelentés szerint a litván kormány delegációt küld ki a Vilna melletti Kálvárijába, amely nyom­ban megkezdi a lengyelekkel a tár­gyalásokat. Az ellenségeskedéseket ennek következtében tegnap déli 12 órakor beszüntették. A rigai béketárgyalások ütköző­pontja a jelek szerint Ukrajna lesz. Lengyelország álláspontja az, hogy Oroszország önálló, szuverén állam­nak ismerje el Ukrajnát és vonja onnan vissza csapatait. Folytatják a tanúkihallgatásokat a népbiztosok perében. (Jávorka századost nem eskették meg.) A mai tárgyalás megkezdésekor Stocker Antal dr. kúriai bíró elnök ki­hirdette a határozat­ot, mely a tegna­pi napon kihallgatott­ Jávor­ka Jenő százados i megesketésére vonatko­zik. A bíróság úgy döntött, hogy Jávorka századost egyelőre nem bo­csátja esküre, hanem beszerzi a ka­tonai büntetőbíróságtól a Jávorka ellen folyamatban levő ügy iratait,­­hogy azokból állapítsa meg, hogy milyen bűncselekmények miatt fo­lyik ellene eljárás. Az iratok beér­kezése után dönt a törvényszék arról, várjon esküre bocsátja-e a tanút. Azután folytatták a tanú­kihallgatásokat. Lenkey Lehel ta­nár tett vallomást arról, hogy az el­lenforradalomban milyen szerepet vitt. Kis Újság telefonszámai. Szerkesztősége 8—97. Kiadóhivatal: 9—08, I­jga­r KIS Újság A Tisza-főtárgyalás a Ház előtt Sréter és Tomcsányi miniszterek válasza Fangler in­terpellációi­ra. — Szigorú vizsgálat indul Heltai és János szökése miatt. — A honvédelmi miniszter felve­tette a bixclmi­ kérdést. — Hagy vihar Fangler táma­dása miatt. — Az illetékjavaslat részletes vitája a nemzetgyűlésen. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11-kor nyitotta meg Rakovszky Ist­ván elnök. Napirend előtt Korányi pénzügyminiszter bejelentett­e, hogy az a képviselő, kinek a pénz­kicserélésre vonatkozó táviratát tegnap felolvasta, ma a miniszter­­elnök, a hazelnök és jelölte igazolta eljárását és jóhiszeműségét, kéri te-­­hát a Házat, fogadja el ezt és álljon el a képviselő megnevezésétől. A nem­zetgyűlés a miniszter bejelentését helyesléssel tudomásul vette. Az illetékjavaslat részletes vitája. Ezután folytatták az illeték­javas­lat részletes vitáját. Több apró stilá­­ris módosítást■ tettek a javaslat egyes szakaszain Korányi minisz­ter, Tasnáiki Kovács József, Buda­­váry László és Gaál Gaszton indít­ványára. Majd Gaál Gaszton azt indítványozta, hogy a javasolt két­tized százalék helyett egy százalékra emeljék fel az értékpapírok forgalmi adóját, m­íg Sándor Pál a tőzsdeadó leszállítása mellett foglalt állást, mert különben tőzsdénk nem lesz versenyképes. A szavazás során azonban a nemzetgyűlés nagy több­séggel csak a pénzügyminiszter mó­dosításával fogadta el s ilyen mó­don a tőzsdeadót háromtized száza­lékban állapították­­eg. Szmrecsányi György alelnök, ki közben elfoglalta az elnöki széket, azt indítványozta, hogy mivel ki­lenc interpellációt jegyeztek elő a válaszokon kívül, szakítsák félbe a vitát. A Ház ezt elfogadja, mire áttértek az interpellációs válaszokra. A honvédelmi miniszter válasza. Elsőnek Sréter István honvédel­mi miniszter válaszolt Fangler Béla minapi interpellációjára, mely Heltai és János szökését tette szóvá. A miniszter válaszában elmon­dotta, hogy amikor Heltai szöké­séről az Ember című­ szennylapból értesült, nyomban magához ren­delte a felelős katonai személyeket és vizsgálatot indított. Kitűnt a kö­vetkező : amikor János Andor volt katonatanácsi tagot egy cikkért letartóztatták, megjelent a fogház­ban egy Baksay nevű ügyvéd, Polónyi Dezső dr. irodatársa és egy ügyész és ezek előtt János kimentő vallomást tett. Másnap Jánost sza­badlábra helyezték, mire nyomban megszökött. Erre Heltai jelentkezett Lengyel és Ulain ügyvédeknél s ezek pénzén utána ment Bécsbe Já­nosnak, hogy megszerezze vallomá­sát. Bécsben természetesen csat­lakozott a többi bolsevistákhoz. Szökése nem volt, egyéb, mint egy zsidógyerek trükkje. Elmondotta továbbá a honvé­delmi miniszter, hogy levelet írt Polónyi Dezső ügyvédnek, hogy minden szabálytalanságot, ami a Tisza-főtárgyalás során szerinte tör­tént, adjon tudtára s ezekben a leg­szigorúbb vizsgálatot fogja végre­hajtani. Vizsgálat indul az Ember vádjaira,is, továbbá a határátlépési igazolványok miatt. E vizsgálatok befejezéséig hasonló interpellációkra nem­ ad választ. Felteszi a kérdést, bizalommal viseltetik-e vele szemben a Ház? (Lelkes éljenzés. A képvise­lők egy része félállással tapsol a had­ügyminiszter felé.) Az igazságügyminiszter János szökéséről. Ezután Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter válaszolt. Es­sajnálatos, de könnyen megmagya­rázható tévedés folytán­ szabadult ki a börtönből és nyílt alkalma a szö­késre. Ugyanis semmi bizonyíték nem volt ellene s így a vizsgálóbíró megszüntette az eljárást, de interná­lását javasolta. A soros ügyész erre elnézte az aktát és szabadlábra he­lyezte János Andort. Ez ügyben most szigorú vizsgálat folyik s ha kiderülne, hogy nem jóhiszemű té­vedésül van szó, akkor a legszigo­rúbb megtorlással fog élni. Paksi detektív és Usain dr. ellen folyik a vizsgálat. Kéri a válaszának tudo­másul vételét. (Taps.) Ezután ismét Fangler Béla vála­szolt a minisztereknek. Megállapí­totta, hogy a két miniszter inkább Jánosról beszélt, Hutai nevét csak kerülgették. Hosszasan fejtegette, kicsoda ez a Heltai ? A vihar. Fangler azután elmondotta, hogy ezt a Züllött exisztenciát, Hel­­tait a honvédelmi miniszter pohár­­köszöntőben dicsőítette. (Nagy zaj és ellen­mondások.) A Tisza-főtárgy ál­lásról mint botrány porról beszélt. A honvédelmi miniszter beismerte, hogy Heltai vízuma■ szabálytalan volt . Majd a különítményekről em­­ékezett meg s azt mondotta, hogy ha a honvédelmi miniszter nem tudja a jogrendet megvédeni, akkor a mi­niszteri székben nincs helye. E szava­kra óriási vihar tört ki a­ Ház minden oldalán. A vihar csak fokozódott, amikor Ereki képviselő úzt kiáltja a kisgazdák felé: Szé­­gyellék magukat! Percekig tartott az izgalom, miközben Szmrecsányi alelnök folytonosan rázza a csengőt. Berky Gyula és több képviselő a padot verik. A nagyn­eh­ezen helyre­állott csöndben Fangler befejezi beszédét. A válaszokat nem veszi tudomásul. Ezután az elnök fölteszi a kérdést, mire a Ház nagy szótöbbséggel, tudo­másul veszi a két miniszter válamét. • Ereki személyes megtámadtatás címén szót kér, de a képviselők leg­nagyobb része elhagyja a, termeti mire Ereki eláll a szótól. Majd rá­térnek az interpellációkra. Ma­­hunka Imre a hordódrágaság ügyé­ben, Frühwirth Mátyás tűzifa­­kérdésben, Nagy Pál a kényszer­­kölcsön miatt, Járos Antal pedig a falusi ellátatlanok dolgában in­terpellált, mire az ülés délután fél háromkor véget ért. Legközelebbi­­ ülés holnap lesz. ­ *• 1920. szeptember 1e. Dobót és Sztanykovszkyt halálra ítélték; Hüttner 15 évi börtönt kapott. — Az Ítélet megindoko­lása. — Három­ napi határidő a semmiségi panaszok előterjesztésére. A ha­dosz­tálybiróság ítélete a Tisza-perben. A heteken át tartó szenzációs per ma elérkezett első felvonásának végéhez. A hadosztálybiróság ma hirdette ki Tisza gróf gyilkosainak perében az Ítéletet. A büntetés súlyos, de arányban van a bűntett nagyságával. Az Ítélethirdetés képe is megfelelt a komor történeti moz­zanatnak. Pont fiz órakor kezdődik a tárgyalás. Zoltán László ezredes elnök föl­kéri a jegyzőkönyvvezető főhad­nagyot az ítélet kihirdetésére. Az ítélet. Mire Géczy István főhadnagy fel­olvassa az ítéletet, amelyet a ma­gyar állam nevében hirdettek ki. A bíróság bűnösnek mondta ki Dobó István elsőrendű vádlottat fölbérelt gyilkosság bűntettében, Sztanykovszky Tibor másodrendű vádlottat bűntársi minőségben vég­hezvitt fölbérelt gyilkosság bűntetté­ben, Hüttner Sándor másodrendű vád­lottat bűntársi minőségben véghez­vitt fölbérelt gyilkosság bűntettében, Vágó-Wilhelm Jakab negyed­rendű vádlottat szökés bűntetté­ben. Ezért a törvényszék Dobó Istvánt t­artalékos tengerészfegy­versegédi rendfokozattól való lefokozás, a Károly-csapatkereszt és a sebesü­lési érem elvesztése és a hadsereg kötelékéből való kicsapás mellett kötél általi halálra ítélte. Sztanykovszky Tibort tartalékos zászlósi rendfokozatától való meg­fosztás, a Károly-csapatkereszt el­vesztése és a hadsereg kötelékéből való kicsapás mellett ugyancsak kötél általi halálra ítélte. Hüttner Sándort, amellett, hogy főhadnagyi rendfokozatától meg­­fosztatik, személyére nézve a ne­mességet, valamint első osztályú vitézségi érmét és összes egyéb ki­­tüntetésete - ngaEfffidhetit gg-öja-.. hibáján kívül hosszúva nyúlt vizs­gálati fogságból hat hónapnak a büntetésbe való betudásán belül még tizenöt év­, havonta egy napi kemény fekhellyel és a bünte­tésnek minden évében október hó 31-ik napján sötét zárkába zárással súlyosbított súlyos börtönre. Vágó-Wilheim Jakabot h­árom­ havi, havonként két napi kemény fekhellyel súlyosbított börtönre ítélik. Vágó-Wilheim Jakab s­­abadság­­vesztési büntetése önhibáján kivid kocsisura nyúlt előzetes letartózta­tással, illetve vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vezetik. A KBP. 388. paragrafusa alap­ján elrendeli végül a haditörvény­szék,­­ hogy először Sztanykovszky Tiboron, azután Dobó Istvánon haj­tassák végre a halálos ítélet. Az ítélet indokolása a me­rénylet megszervezéséről. Ezután az ítélet indokolását ol­vassák fel. A megtorló igazságszol­gáltatás­­ első fejezetéhez jutottunk — úgymond — amikor a bűnösök egy része felett ítélet hangzott el. A minden részletet felölelő bizonyí­tási eljárás a bizonyítékok anyagát két főcsoportra osztotta. Az első csoport magában foglalja mind­azokat az adatokat, amelyek a merénylet végrehajtásának körül­ményeit állapítják meg, a második főcsoport pedig tárgyalja azokat a mozzanatokat, amelyek a vádlot­tak bűncselekményeinek indító okaira­ vetnek világosságot. Az indokolás arcután részletesen ismerteti a me­rénylet végrehajtását attól az idő­ponttól kezdve, amikor Kéri Pál vezetésével elindultak a tettesei, a gyilkosság elkövetése utánig. Ezután rátér a merénylet indító okaira. A forradalmárok előtt Tisza hatalmas egyénisége a legveszedel­mesebb akadály volt, A. Neru&eL

Next