Kis Ujság, 1920. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1920-12-01 / 283. szám

fgte^lípnirszái — «ifd?p* _1 A csodat&vtf fold. Erdéllyel.Együtt elvesztek •(számunkat kissármási földgáz- ÍQfj^weÉfi?, amelyekben tudva­levőleg annyi erély rejtőzött, Iiogy elég lett volna szinte az 'egész magyar ipar mozgató erö- Vvel való ellátásához. Mennyi szép és okos terv fűződött hoz­zájuk ! És mennyi magyar milliót fordítottunk föltárásukra! Amdo a trianotíi szerződés papiréle le- üvestc rólunk, mint annyi mást, ezt a kincset érő nemzeti érték- tételt is. Ment Fiume után, a liorVát kafsztvasut után, a resi- cai bányák utáu, a xúármarosi erdők után, meg a többi magyar? vagyon Tftán, . Csakhogy 3. magyar föld jó-, bága, hűsége, odaadása végtelen. Pótol az-mindent, ami áldott métából telik. Az erdélyi földgáz f helyébe a Dunántúlon, az Alföl-j dón és a Balatonvidékén ütköz/ tek elő azok a tündék, a melyei hírül adták, hogy itt hason® energiatelepek rejlenek, mitfL «■ Sár más körül. A kutatások persze megindultak s mikor a legszebb sikerrel kecsegtettek volna, abba kellett őket hagyni, mert nem volt r ájuk pénz. Adva volt a kincstári de nem tudtuk kinyitni; az ajtaját. Kénytelenek voltunk idegen tőkéhez fordulni segítségért. Ke­serves ddog, igaz, mert hiszen az efféle szívesség sohasem tör­ténik ingyon, de meg kellett tenni, nehogy, a földalatti fein- cseáház föltáratlanul maradjon. Különben is megszokhattuk má», hogy mai pénzrigyi helyzetünk minden vonatkozásban külföldi támogatást kíván, mert úgy le­gyűr gült, hogy saját lábain meg- állfni nem képes. • Az egyetlen, amit tehetünk s amit még kell tennünk, érde­keink lehető megvédése ezeknél a külső srgitsóg’gényekoél., ügy látjuk, hogy ezúttal "nincs hiba ezen a ponton. Db mindenesetre várjuk és elvárjuk, hogy az al­földi és. dunántúli ásványolaj és földgáz bányászati jogának a britt társaságra történt átruhá­zásáról, illetve a jogátruházás föltételeiről nyilvános jelentés tétessék a nemzetgyűlésnek, mert megnyugtatást kívánunk aziránt, hogy a magyar főid cso­datevő ereje elsősorban minket szolgáljon, nekünk használjon s csak azután, amint méltányos, ■az idegen tőkének í •> 'Központilag megszervezik AyÁi+ön a nyomor-akciókat clforgá**olódott milliárűoh. — Éöuárd Agontdn népjóléti miniszter tervei' A* 1880-as ssegényügyi törvény. Országos akciók indulnak áss inségespb^ segélye­zésére. - Jön a szegény adó.. Az ország.szerencsétlensége, tra­gédiája a kisemberek,, a tömeg egyéni, egyenkénti szenvedéseiből,: apró, hatalmas drámáiból rakódik össze. A világháború és a forradal­mak százezer és Százezer család nyugalmát dúlták fel, kavarták össze a csendes, boldog élet nyugodt' vizét. A kifosztott, apatikussá vált társadalomnak nincs szive többé, meg sem áll a feneketlen nyornoi- esdő szavára, a jótékonyságbizpiiy nagyon megcsappant áz Urnák 1920-ik esztendejében. A, magánjót ékenyság visszavo­nult ával a hatóságiéi, az állam és a főváros kénytelen kezelje venni a nyomorgók sorsát. Nem érdektelen tán u'án'nézni, hogy e. pillanatban a fővárosban egész sor, sok ezer em­bert foglalkoztató hivatal adminisz­trálja, kezeli a pesti nyomort. A fő-, város népjóléti és szegénygondozási intézményeket tart f-nn, melyeknek pl. 1920-b. n több mint 33 -millió volt, a kiadása. Az elöljáróságok i« szét -j osztanak mintegy egy millió körösiét segélyképcn a nyomoré ók között. Aziiánitt véjinak a külföldi inisz- sziók segélyakciói, a holland, svéd, svájci, angol és amerikai akciók, melyek mint épe n a mim. pában mutatóit rá a Kis Újéig részletes riport keretében — már mlBárdók­kal dolgoznak. Végül itt vájt á Sttezár^fék akció, mely as ehardt évben 30 miíliés 5ttdtpMl dolgezettj azonkívül sg- szeri, sp száma az apróbb jóUkonyeágirfgyesiihltlmek, melyek mind gyükének, :— bankét- tezneb és büKmok. '> 4» elqéutt Kzsgényügyi / törvény. Á'^jKna pedig 'Iforgácsolódik, csak igen elenyésző Ms résié-fut a nyomorgók számáru, kiknek' száma pedig nem hogy apadna, de sjjfhté ó'áról-órára nő. Ezért vetette fel Benárd Ágoston népjóléti minis?- ; ec azt a talpraesett, nagyfej ü tervet, hogy központilag rendezni kelteni az egész országban a, szsgény- égyet. Az éidekes terv résale*eiiól a Kis ,' Újság munkatársa .-illetékes helyen a következő fel világosit ást kapta. • —■ A legelső tennivaló, hogy megcsináljuk a jótékonykodás, pon­tos-programját. hogy aaután'.e programú ho;? hajlítsuk a már réges régen elavult szegényügyi törvényt. Ka a törvény . 1880-tera készült s bizony negyven esztendő alatt ala- ‘]Jbsan elavult. Nagy' szülvég van a revíziójára. — Benárd miniszter nemrégiben ebben az : ügyben ankétet hivott össze, melyen egy hatalmas.,, országos inségákciá ‘ megindil átái h® ■ áfez- ták ef. A részletek megbeszélésére egy szakbizottság- ah kult melyúf b tagjai lettek többek között Ktlffy Pá1. nyug. államtükár, fózdnay Ti- bor,' Pdlo-Ssdndivnr és Büttner Miklós miniszteri taaáű£Q£Qk, Ziher SJadw taaássnok-helyettes, - Ogópfy jV^ttar L'jsag“ tudósítójától! 'György főtanácsos, Hamsai jSán- dór ( uyuv. elöljáró, 1 Pálos pdön szegényházi igazgató és w^sokau mások. ’ ' A szeyénpétuő terve. —M. bízódig Va.dnay íibor bel* ugyifefflMdferi tanácsos • elrökliisé- vel a na pókban tart otta első ü’éeét, mélyben teljes arányaiban kibon- takóztak már a pompás terv- rész­letei. Az akció főt lénye,-hogy köz­pontilag megszervezvén a segély- gyűjtést, uz eddigi admiivisztráciáa költségek nyolcvan százalékáé elesne —■ az Ínségesek javára. De az ada­kozó í Á'vs d° lom részben "vak? teher- ■mentesítéséi is jelentegiéía, jót éke ny. ság ilyen módon .való,megszerve­zése. ; . „>i A bizottság nagy. rejpénj^'bkfl tekint az országos gyűjtene rádnfc- uye ylé,‘hár-akf drir le szkeptikTiscb, kiknek az'a véleménye, hogy á jó­tékonyságba, Ijelefái'ftdt népesség, melyet az eddigi ekeiéig teljesen, kimentettek,; nem lesz' képes, már nagyobbaiányu adakozásra.- Ezért felmerült a tervé a szegényeid ónak is, mely természetesen.ném ierhjnc mindenkit' s a szükséges összeget úgy hozná össze, mint -az 'hrézágos befegápolási alap. A légíényege- azonban az a clolgőkmlc, ■' hogy végre-va la hai’a észreveszik a * körű- lőtt ünk kavargéi nyomor- és ezen- ve'désáfadatot és egy csomó okos ember azon tqri a fejét, .hogy le­hetne enyhítem, segíteni, orvosolni rejt a. A munkát lan, apaüus éhe­zők és ifcgéb mihióiíi, Heller Róbert anyjának kihallgatása.

Next

/
Thumbnails
Contents