Kis Ujság, 1921. január (34. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-01 / 1. szám

/1921. január 1 Erdély intelligenciája Vajda-Vojvoda ellen. (Tömeges letartóztatások Erdélyben. —iroraán-lengyel együttműködés.) Ideérkezett erdélyi lapok hírei szerint Vajda- Vojvoda Sándor több más erdélyi román politikussal együtt el akarja hagyni Bukarestet, de nem Erdélybe, hanem Párisba utazik. Vajdáékat állítólag az a körülmény készteti távozásra, hogy Erdélyben nőtlön nő ellenük az elkeseredés. Erdélyben több közismert szász vezető férfiút a katonai hatóságok letartóztattak. Hír szerint a letartóztatott emberek azzal a váddal igyekeztek népszerűtlenné tenni Vajdáékat, hogy a román tanítóság és papság élén ők készítették elő a gyulafehérvári eseményeket, amelyek a züllésbe és pusztulásba vitték Erdélyt. Sápiéha herceg lengyel külügyminisztert a legrövidebb idő alatt Bukarestbe várják. A lengyel külügyminiszter Romániának és Lengyelországnak Oroszországgal szemben tanúsítandó közös magatartásáraról fog tanácskozásokat folytatni. . A kutyahói való Pörkölt ...egészséges élet. (Egy cseh vasuti vendéglős kutyahúsból főzött pörköltet árult. — Tizenhat hizókutya.) A cseh vasútügyi minisztérium Nagyszombat megszállása után a vasúti vendéglőbe egy csehet telepitett, aki egy volt miniszter rokona. A cseh vendéglős nagy adag gulyást és pörköltet szolgált fel vendégeinek, de a minap összeveszett szakácsnőjével és pincéreivel, akik erre gazdájukat feljelentették, hogy kutyahússal táplálja vendégeit. A nyo■ mozás során a rendőrség a vendéglő pincéiben tizenhat kutyát talált, amelyek épen hizlalás alatt állottak. A rendőrség a felbőszült lakosság fenyegető magatartásának íratása alatt közbotrány okozása miatt elítélte a miniszter rokonát, de a kutyáiás forgalombahozataláért nem ítélte el, mert a megokolás szerint a kutyagulyástól és pörkölttől senki sem betegedett meg, ami azt bizonyítja, hogy egészséges étel.. valamit. Nem tudtam, milyen vallásu, de azért megáldottam s az ifjú Szemébe könnyek gyűltek. Az asszony mögötte állott s részvéttel nézte a haldokló ifjút. — Asszonyom, van-e önnek gyermeke? ■— kérdeztem most tőle. —Van, tisztelendő uram. — Viselje tehát gondját e szegény ifjúnak — válaszoltam erre — még pedig úgy, mintha a saját fia volna, mert nem szabad felednie, hogy mindnyájan egy Isten gyermekei vagyunk. Az asszony sírva fakadt és megígérte, hogy az ifjút gyöngéd szeretettel fogja ápolni. Ezután lakásomra, akartam menni, de a Wesselényi-kastély előtt nagy zaj ütötte meg a fülem. Azonnal az udvarra siettem. Épp akkor fordult ki onnan nagy csörtetéssel a tisztikar. Arcuk piros volt az izgalomtól. — Én nem teszem le a kardomat , inkább kettétöröm —monda hangosan egy ifjú tiszt, azután kihúzta a kardját, kebléhez szorította s utána a földbe vágta és kettétörte. — Én nem adom meg magam s viszem az egész zászlóaljamat — kiáltá Várady Gábor őrnagy s roppant indulatosan és szinte futva rohant ki a kastélyból. — Mi az, őrnagy úr? Mi történik itten? — kérdeztem rosszat sejtve. X.— Görseitől felszólítást loptunk, hogy ő már letette a fegyvert, tehát mi se harcoljunk tovább —felelte heves kézmozdulatok közt az őrnagy. Elsápadtam, mintha valami mélység felé zuhantam volna. • — És ön nem teszi le a fegyvert ? — kérdeztem utána sietve. — Nem én, hanem ha már nem harcolhatok, fegyveresen viszem haza a zászlóaljamat. — Önnel megyek, őrnagy úr — feleltem azután és siettem haza. He ismét haldoklóhoz hívtak s én nem hagyhattam lelki vigasz nélkül őket, így azután szemtanúja, voltam a gyászos temetésnek. Néhány ágyút és zászlót a földbe ástak, hantot húztak föléje, azután velem együtt leborultak és imádkoztak a honvédek. Nem azért könyörögtünk, amiket a földbe rejtettünk, hanem a nemzetért, amelynek nemcsak szabadságát, de minden reményét is eltemettük e zászlókkal. Hej, nem is láttam én ennél soha szomorúbb temetést. Ahol a katonák sírnak, ott már gyászban van az egész haza . Higgjétek el, nem is tudom, hogy kerültem haza. Nem volt az én szememben könny , mégis mintha folyton záporé só verte volna, az arcomat . E pillanatban dörömbölés hallatszott a kolostor kapuján. A szomorú barátok felugrottak s a, vaszpetc'ivos ablftkliffit siettek. ” J‘'*T \ — Zsandárok !— szisszent föl az egyik. Az ősz gvartián is felállt a karos- Székből. — Mit akarhatnak itt megint e sátánok? — mormolta, keresztet vetve magára. — Nem elég, hogy magyar pénzünket elégették minden kárpótlás nélkül s a vallásalap segélyét is megvonták tőlünk, amiért odaadtuk a harangunkat, de még folytonos zaklatásokkal is üldöznek — tört ki a fölbáborodás az egyik barátból. — Vigasztalódjatok — szólalt Búzáth Linus — azok biztosan értem jönnek. A kolostor szolgája ezalatt bebocsátotta a zsardárokat s őrmesterük fegyverével durván belökte az ajtót. — Búzáth Linust keressük — ordított németül a hörcsögképü ember. — Az én vagyok — felelte nyugodtan Búzáth s az őrmester elé lépett. — Ön honvéd volt, ugye ? — Igen, honvéd tátori lelkész. — Vasaljátok meg ! — szólt oda zsandárainak. — De uram, hisz Ő csak papi kötelességét teljesítette — mondá elrémülve a gvardián. — Lázitó beszédet tartott a nép■ itté -ílice mái sám — felelte kurtán az őrmester. Ernáth nyugodtan válaszolta: — Én csak kötelességére figyelmeztettem a népet és nem lázítottam. — Kövessen és ne feleseljen ! — fölment rá az őrmester, mire Búzáth Linus egy hangot se szólt többet. Rendtársai szomorúan kisérték ki a kolostor kapujáig. A rendfőnök azonban már másnap Szalmába, utazott a szentéletü s áldott lelkű Hám püspökhöz, hogy kiszabadíthassa, ártatlanul elfogott rendtársát. A püspök azonnal irt a megyefőnöknek, aki aztán szabadon is bocsátotta Tónus pátert, de a vizsgálat tovább folyt ellene s többször megidézték a zsaniásokhoz. Ekkor a ferencrendi barátok rendtársuk ügyében Ferenczy Ignác alispán nejéhez, Huszár Katalin bárónőhöz fordultak s a nemeslelkű honleány kijárta, hogy Linus páter megszabadult az örökös zaklatásoktól. A lelkes paphonvéd később mint tanító, tanár és házfőnök szolgálta a hazát és egyházat s nyolcvan éves korában vonult nyugalomba Vácon. A hosszú és áldásos életemlékei között mindig büszkeséggel gondolt a szabadságharcra, amelynek ő is egyik tiszteletreméltó, névtelen hőse volt. KIS UISIQ Riport a legszomorúbb hivatalról. A Leánykereskedelem Elleni Egyesület mtrnkája. — Látogatás az erkölcsrendészeti kapitányságon. Veszedelmesen terjednek a ventrikus betegségek a fávárosban. — A legnagyobb baj a kórház hiánya, használ, szigorúbb rendszabályokat is alkalmazunk velük szemben, elzárással, kitoloncolással büntetjük — fia romlott nők száma mégis megállás nélkül növekszik. AKis Újság* tudósítójától. Az Óu*ea 48. szám alatti kétemeletes, vedlett sárga ház a fővárosi államrendőrség erkölcszerdészeti osztálya , a főváros egyik legélénkebb, legmozgalmasabb és legszomorubb hivatala. Itt tartoznak hetenkint kétszer orvosi vizsgálatra megjelenni a főváros éjszakai utcai életének pekéi és itt intézik el oly gyakori kihágási ügyeiket is. A főváros közigazgatási bizottságának egyik legutóbbi ülésén a tiszti főorvos szomorú és megdöbbentő számadatokat terjesztett elő a venerikus betegségek hatalmas arányú terjedéséről, s ha nem is tartunk ott, hol Németország , hol az egyik tudóst csak nemrégiben számította ki, hogy minden tizedik gyermek vérbajtól terhelten születik "■— mégis a helyzet nálunk is rendkivüli veszedelmeket rejt magában. A Kis Újság munkatársa eszerin rá adatok kapcsán felkereste Belajer Béla dr. rendőrfőtanácsost, a. erkölcsrendészeti kapitányság vezetőjét, ki a nemzetrontó veszedelem terjedéséről a következőket mondotta: A kormánynak kell közbelépni ! — Kétségtelen tény, hogy a prostituáltak —, de különösen a titkos prostituáltak, — száma napról-napra nő s ugyanilyen arányban terjednek a venerikus betegségek. Oztályunk orvosainak jelentése szerint a betegeket már nem tudjuk kórházakban elhelyezni, mert nincs annyi hely s ez még veszedelmesebbé érleli a helyzetet. A kormánynak és a fővárosnak feltétlenül kell valamit enni e téren, mert nem lehet tétlenül nézni sok sokezer fiatalembernek az utódokra is kiható egészségi leromlását. — Növeli a bajt, hogy a prostitúcióra jelentkező nők legnagyobb része degenerált, kiket semmiféle eszközzel, jó szóval, durvasággal sem lehet eltéríteni a könnyelmű életmódtól. Osztályunk gyakran tart razziákat, hol igen sok nőt veszünk őrizetbe s ha a jó szó nem A kórházkérdés fontossága. Az egyesült statisztikájából — dacára annak, hogy a legtöbb leányt, már jóelőre kioktatják romlód barátnői, hogy ne hallgasson a jó szóra —gyönyörű arányokban bontakozik ki az egyesület nemes munkája. Az Otthon az utóbbi eszterdőban hat szerzleányt mentett meg a züllés örvényétől. A legtöbbjük azeknik teljesen megjavult, férjhez ment és a köszönőlevelek és hála nyilvánítások egész áradatával céloznak azok- Tak, akik az elzüllés, a romlottság lejtőjéről visszarántották őket a normális, tisztességes életbe. A rendőrség a legnagyobb éberséggel, mellyel igyekszik gátat vetni ennek az áradatnak, minek egyik oka az az általános, beteges tünet is, hogy az emberek komoly munkái nélkül törekednek megszerezni a mindennapit. Szigorúan ügyelünk a kötelező szabályok betartására. Ha valaki nem jelenti be a lakását, vagy elmulasztja a kötelező vV.gn Isztot, vagy csak a legparányibb kihágást követi el, már a legesélyesebb eszközökhöz nyíltünk, mert bizony a hajdani vasjegycim itt is meglazult kissé és a legtöbb prostituáltban megvan a hajlandóság, hogy kijátssza az ellenőrző hatóságokat. A legfontosabb természetesen az volna számunkra, ha megfelelő kórházi helyiségeket bocsátanának rendelkezésünke, mert csak ezáltal tehetnénk teljessé munkánkat és törekvéseinket mellyel meg akarjuk akadályozni a nagyvárosok romboló hatású, titkos betegségeinek továbbterjedését. (100 lélek egy év alatt. Ugyancsak az épület égyik első emeleti helyiségében működik a «Leánykereskedelem Elleni Egyesültt]. Az egyesület irodájában felváltva, naponta egy övként jelentkező vrbe tart szolgálatot. Ezek beerérnek az újonnan jelentkező lányok lelkére, igyekeznek lebeszélni őket szándékukról s rábírni arra, hogy meridiánok a tüzteség útján. Ha mutatkozik erre való hajlandóság az illetőben, ekkor megkönnyítik a tisztességés társadalomba való visszatérését e szerencsétlent kik, munkához juttatják őket, sőt addig is, meg munka akad számukra, a szép célú egyesület Urlmann utca 11. szenei alatti ,Magdolna-Ottfion ában helyezik il. 3 I .KIS ÚJSÁG".« Újbnvár eetétől tej előfizetést nyitunk. A „KIS ÚJSÁG" a legelterjedtebb és legolcsóbb képes napilap, amely hosszú fennállása alatt követett becsületes magyar nemzeti politikájával magáénak vallja az ország közönségét. A „KIS ÚJSÁG" a nap eseményeit gyors és kimerítő tudósításokban közli. A „KIS ÚJSÁG" címképe mindenkor a nap szenzációjából menti tárgyát, helyszíni fölvételek alapján, hivatott művész által rajzolva. " A „KIS ÚJSÁG" előfizetési árai: egy hónapra . . 25 korona negyedévre ... 700 félévre ..... 140 * egész évre ... 280 .■ Egyes szám áma korona. Mutatványszámot küld a kiadóhivatal, Budapest, In, Barkantyus utca 3.