Kis Ujság, 1921. március (34. évfolyam, 48-68. szám)

1921-03-05 / 48. szám

2 j Ve a m­iÜK akho* i Attoví fizetésem 5000 dollár, fini- 1 W, M,j tndijf 80 - 100 dollárt fc ieiltem^ka^ma. Evfukhil legeléi!) :1000 ’tSftarl akarok megtahf.mniar\ A részvény társa*ásc ingyen egy kok romszobás fark­a lakást bocsátott ren­­dlelkelésem­re, azonkívül részesedek, mint minden munkás, a legutolsó kuli is — arányosan a részvénytársa­ság évi nyereségében. Nerceink cuk­rot, hanem banánt és ananászt­­a let­m­elünk. A városi élet mintaszerű. A szi­geten mind­össze negyedmillió ember él, de két egyeteme van, sok közép­iskolája és rengeteg elemi iskolája. Ez utóbbiakban kizárólag lányok tanítanak, addig­ ívig férjhez nem nemnek. Vallási, faji ri­omgásoknak nyoma sincs, mhideriki békés elége­dettségben él. Két fagy ■napilapunk van, kitűnő hirszolgálattal. — erről és sok másról írzokban legköze­lebb... / Vásárhelyi Wodisner Irtit­? meghalt. A magyar közéletnek. ..­ kultúrá­im­k ismét­ halottja van. Vásárhelyi Wodigne­r Arthur magyar királyi udvari tanácsos­, a. kVankiin-'L'aren­­lat és a Magyar Földrajzi Társaság igazgatósági tagja- • - mint őszinte részvéttel értesülünk ... hosszabb szenvedés után, életének 61-ik évé­ben elhunyt a fővárosban. A megboldogult, aki test­vér báty­ja, volt lapunk nemrég elhunyt­ kia­dóthla­jdon­osainat, vásárhelyi Wod­itr.tur Hugónak, évtizedeken át működött a hírlapkiadói és könyv­kiadói pályán és m­ind­két főn je­lentékeny sikereket ért el. Mint a Wodianer-Lampel-féle könyvkiadó cég főnöke, remek kiá­litásban a magyar klasszikusoknak egész so­rát adta ki és az ő vállalata látta el tankönyvekkel úgyszólván az or­szág összes iskoláit . " Körülbelül egy évtizede a pa­­ginéletbe vonult vissza, de a köz­életben és kulturális intézménye­ik­­nél mindvégig buzgó munkásságot fejtett ki. Régebb idő óta bet­egeskedik, de csak egy hét előtt feküdt ágyba. Tegnap szívgyengeség következt­é­­ben váratlanul meghalt. Halálát gyászolja­ késő leánya és veje, vásárhelyi Wodi­mer Mici és férje, Kánitz Vilmos, vásárhelyi Wodianer Juliska és férje, fér­teher La­jos, valamint nagyszámú előkelő rokonság. Temetése március 6-án, vasárnap délelőtt fél 12 órakor lesz a kere­­pesi­ úti (régi) temető halottak­­ázá­­ból a családi sírboltba. k nyomdászok sztrájkja. (Jhl egy napig­ nem jelentek meg a lapok. — Tárgyalnak a munkaadók és a munkások.) &’egy napig nem jelent­ meg a Kis újsá­g, hiába várták olvasóink régi ntéi szokott mindennapi barát­jukat. Oka, ennek az elmaradásnak a nyomdai munkájáig váratlanul bekövetkezett sztrájkja volt, amely ma reggelre megszűnt s a nyomdá­szok újból megkezdték minden nyomdai műhelyben a munkát. A munkabeszüntetés oka a nagy drá­gaság volt, a­mely a munkásságra is szigoruan nehezedik. A megegyezés a munkaadók és a már kisek között még nem történt meg, a­ munkások­ azonban mégis elkezdték a munkát, hogy ezzel is bizonyságát adják jó­akaratuknak. A sztrájk ideje alatt «Reggeli Híreké és «Életi Hírek* ■ címen jelent meg egy lap, amelyet­­ műegyetemi hallgatók 0­yomb­atHik , 'ki. ‘ * i i kis Újság fiz állami és társadalmi rend hatályo­­san védelme a nimaslgyűlésen. Elfogadták az italmérési jövedékadót. — A nemzet­­­­gyű­­lés ötnapi ülése. L. A nimfizetgyülés a négy elmúlt hó 4*,Jos­vánnán folytatta, a pénzügy­­­miniszternek az italmérési jövedék­ről szóló javaslatának tárgyalását. A tárgyalás folyamán Hamar Ist­ván, Ereki Károly, Síródy Ernő, Nagy János, Szkistesca Margit, Ko­losai Endre, Szterényi József, Benid Gábor, Csermis Mihály, tkh­ m.d.­ Károly és Somogyi Iikkván vettek részt, majd Hegedűs Lóránt pénz­ügyminiszter válaszol ez elhang­zot­t» fölezófa! Sár V/fa.­ ­ Tfveki/u fut övül. Kül^öe^r Ereki beszédével feg­­líi kTtorki­oeszat­aH, melynek min­den egyes állitányt a nemzetgyűlés harsogó derültségétől kisérve cáfolta meg. — Ereki mindig beígéri — mon­dot­­a — hogy afejd­ö jön a nagy imával, de soha sem kis, sem nagy fúróval nem jött még, pedig a pénzügyi bizottság ülésén előve­het­te volna azt a híres fúrót. Azt hiszi, hogy az elődömet is ezzel a fúróval futta meg, pedig az ő föl­­szólalásai nélkül is távozott volna.­­­gy tűnik föl előttem ez a dolog, mint amikor valaki kinyitja az ut­cán az ernyőjét és abban a pillanat­ban a fejére esik egy tégla és agyon­üti. Pedig az a tégla nem azért esett a fejére, mert kinyitotta a ernyőt. A nénéra papa gálya jut eszembe, amely csak azt tudta mon­dani, hogy ejő\'egg*K« én ezt hajtó­m­­atta hajnaltól éjfélig egystolytá­­an. Eteki «jó reggelt«-je a «jövök a fúróval«. ■Lkána Breit Károly szóferf- fel, akinek szavai azok­lym elvesztek a. közbw/.ólások vihn/übsn. —­ Jó reggelt 't Jó reggelt * —• hallatszott raj&Ien oldalról és 'Breki néhány dmins szóval dadogva el ^jászát, fault. \A sztrájk a Házban. t tyatoj/Mx In és Emsei Sándor kérdezi át etetek a miniszterét trüa- Ttöt a nyo­mdászsztájraa vonatko­zóan. Toldkts Pál gráf miniszterel­nök erre kijelentette, hogy a­meny­nyiben,­, nyomdászok megkezdik a munkát, a kormány kelyssége­sen közvetít köztük és a munkaadók között. Gratz Gusztáv és Sklestnyi Jó­zsef Hegedűs G­yörgyinek a szabad­­•közm­ivesekről mondott beszédének rájuk vonatkozó kijelentéseire vá­laszoltak, Ferdít­ván ify Gyula pedig a­ lóügyről szóló védekezőbeszéde egyes, a hadseregre vonat­koz­ó fél­­­reértett szavait magyarázta, ki, amit JSeTiMd ííérth­ír honvédelmi miniszter indoenksul vett. Szesi'dáti Jitedy Tjj­fí hffiej utilált n, lakáskérdésebmn, és a fíDiseó ikrán az adógahova őrlés/dólga lest). A m­ai ütés. A mii tiláff báron?negyed 11 órakor n­yijt­ta meg Rakovszky Ist­ván elnök. Harmadszor­­, olvasásban elfogadták az ital­mír­esi jövedékről szóló javaslattól. Ezután mentelmi üegyekkel fog­lalkozott • Ház és az előadó filmre­­lat­a után Újvár#­eméta és Hziráby Pál mentelmi jogainak felfüggesz­tése film döntött, mi? Droztty Grá­­br­o, Zakohty Gy­ula, Kerekes Mihály és Védés Vitá­e István m­itérius jogát feljügyeztette. Az állami és társadalmi­­ rendi védelme is Dommith Nándor előadó ismer­tet­te az állami és társadalmi rend hatásosabb védelm­éről szóló törvény-* javaslatot. Meg fair akadályozni­ a bolsevista és katonasfettes rogal­makat. .A törvény nemcsak a bűn­­cselekmények elkövetőit, fa­­non­it fa-,zdltminsteráit is felelősségre vonja. Ivá­ a rendelet a hadsereg védelmé­ről is. Nem lehet megtűrni, hogy a hadsereget rágalmazzák. Végül hangsúlyozza, hogy nem zárkózik el semmiféle társadalmi réteg elő­­törésé­től,­­de a szabadságot arra, hogy s­íelését felborítsák és a had­­seregek azbuajiyar nevet megfogal­­mazzák, isten, lehet felhasználni. .­ÜMesere szünet után megkezdik a ji­sslat fölötti vitát. Bródy Ernő a javadat ellen szólal föl. Kivár­ja, hogy nyíltan mondják meg, mire céloznak a javaslatban. Ne adjunk a karmat ártatlan embe­rek üldözésére. Kifogásolja, hogy a régi osztrák katonai bün­te­tőt­örvény­­könyv van érvényben még mindig re nemzeti hadseregben. Jr A külföldi laptudósn­ak a jaavas­­latnak a rágalmazásról szóló sza­kasza következtében nem fogják tovább tudósíthatni­ lapjukat a m­a­gya­rországi ese­ményekr­ől. Már az internáláei­djárásoknál is láttuk — fejezte be beszédét­­— hogy levegőben lógó vádak, alatto­mos rágalmazáso­k alapján, nemte­len indulatból elkövetett besúgá­­sok miatt szegény és ádatlan, em­n­yeket foszlottak meg­­abadság életól. Szabadságot, jogot é­s igazságot kér, a javaslatot nem fogadja, el. Ü­dvöztük Hardingot. Hazárs három indítványt ter­­jesztene­mő, hogy a nemzetgyűlés prntelje Harding amerikai elnököt- Tü­vedalbalépése alkalmából, azért a sok jóért, melyet az amerikai nép velünk tett.­­Bettuik József­­elnök indítvá­nyára a nemzetgyűlés határozatlag kimondotta, hogy üdvözletét nyújtja át az am­erikai Egyesült­ Államok élt­nökének, hivatalbalépése alkalmából. Végül az esttél­ napirendi javas­latára elhatározta a Ház, hogy hol­­nap délelőtt 10 órakor taxtja legkö­zelebbi ülését. Ezzel a mai ülés délután 2 órakor véget ért. ■ lairmareturk enkrássy Gyula i­rffval ahgyatáill Szabó Istvánnal. k­étét­ettyű párt egyezkedése a gabona szabadforgat- itiánafs kérdésében. Tass közélelmexcei miniszter mar­ad. —/A kisgazdáié ragaszkodnak Gaál Gaseton belümmmii­nis­zterségéhez.­ ­At. Az esuuih napok folyamán a j.Kilitikai é!e t előtétében két kérdés állott : a. gabona sagbadfor­­galm­ának kérdése és a belügyi tárca, betöl­tése. A ga­bonaügyet a pártot veg­­e­tivízis alapján akarják elin­­tézni éa úgy a kisgazda-, mint a, keresztény nemzeti spö­rt szakbizott­ságot választ, medvék először külön­­kidön, majd együttesni fognak feg­­islkot,ps a­ gabona sin b­idforgalmá­nak Ügyével. .. leírja acsapáti tegnapi értekez­­letén a kisgazdapéntnek az o. cso­­lamtja, melynek élén Meskó Zóltáti áll, azt az álláspontját juttatta ki­­fej­ezésre, hogy úgy a 2*lbonaforga- If­m, mint a belügyi tárcának kér­désében erélyes állásyon­d­- 5y»B a pártnak és rém sullad­­ belemenni a döntés betlasolya­sába '/' ■' ' B \'ca végleges éte­­ lem kérdésében Ogy hamaretten a két nagy párt ive Vass József effiter továbbra is megtartja a közételenézési tárcát, annál is inkább, minthogy bizonyos korlátozások figyelemb­e vételével hajlandó a szabad forgalmat engedé­lyezni. Nem így áll a belügyi tárca ügye. A kisgazdák változatlanul azt kö­vetelik, hegy ti belügyi tárcái Gaál (Jtzse.h­v betgje és ige igen valószinü, hogy Herncsányi Vilmos Pál ideig­­leruss TjeHigh-ir*ViVSzter rövidesen el­hagyja, állásúi. De nincs kizárva, hogy az igazságügyi tárca vezetésé­ben is változás fog beállni, am­elyet viszont a kezd­etény nemzetiek kö­­vdelnek m­aguknak Bzmolák Nán­dor Szárnál/.­­ Androit#­/ és nagyatádi.­i jellegű volt, viszont «­ nemzetgyűlési folyonóján ma Sirkat ítész éltet ar­ról, hogy Andrássy látogatása mész­­szeme­nő célokat szolgál. ­indMy CyuG gróf kedden hqffizabw látogatást tett nagyatádi BMó Istvánnál. A látogatás egyes hdlk s/et jnt tdjeten udvar'iatrtigj te eiftjfomali felvidéki kí­­­nisték kivánságai. (J nem eredik magukat magjarsá­­■w'saktól megfosítani.) A cseh megszállás alatt lévő terü­letek re­for­m­átusa­in­a­k hivatalos lapja , a Református Egyház és Iskola, szerint, a felvidéki reformátusok a következő feltételek mellett volná­nak hajlandók függetleníteni ma­gukat a magyar egyházaktól: Egy­házi és is­kolai autonómia, magyar egyházi és iskoláztatási nyelv­ű a­lapok, tanítók és tan­árok­ az egy­házi jog hatoltalma alatt ma­radhassanak és hagyják meg azon jogukat, hogy a megüresedett­ plébániákra Magyarország a meg nem szállott területeiről itt hiv­asssanak papokat és végül érintetlenül ha­­gyassék azon joguk, hogy a meg nert, szállott Magyarország főisko­láira tanulmányaik folytatása vé­gett, li­ttánhangjukat­ küldhette- nek.

Next