Kis Ujság, 1921. május (34. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-01 / 94. szám
XXXIV. évfolyam, 94. szám. Ár- korona -mmű Az ellenzéki szervezkedés. f Ellenzékekekkül nincsen parlament sén nincs parlatentáriusmaaz Kell az alkotmányos gépezetben egy ilyen szabályozó készüléknek lenni, mert egyébként vagy túl gyorsan, vagy túl lassan forognak a kerekek, ha ugyan végkép meg nem állanak. A sin arra való, hogy mentől kisebbé tegye a súrlódást, mégis, félidőben, amikor egyáltalán nem fog a túlsima talp, homokhoz kell folyamodni, hogy a gőzmasina meginduljon. Körülbelül ugyanez a szerepe a parlamenti ellenzéknek is. Szükség van rá, hogy a munka, a haladás és fejlődés útját hasznavehetővé tegye. Éppen ezért meg vagyunk győződve, hogy a most folyó ellenzéki szervezkedést minden értelmes ember csak érdeklődő figyelemmel kísérheti, habár a többséghez tartozzék is. Sőt, elsősorban többségi érdeknek kell tartanunk a tervbe vett alakulást, ha ugyan tényleg azzá válik, aminek indult: érett, hazafias, okos és bátor ellenzékké. Ha ez lesz belőle, hálás lehet neki nemcsak az ország, de a kormányzat is, mert a közügyek menete és intézése szempontjából nem féket fog jelenteni, hanem osztókét és sarkantyút, állandó forrását a mozgató erőnek. Az ellenzéki program összeállításához nincs szavunk abban a tekintetben, hogy mi legyen benne. Ellenben igenis fontos, hogy hiányozzék belőle minden, ami megoszt, ami visszavonást szít, ami alapvető kérdésekben ellenkező felfogásokat állít szembe egymással. Ma mindezt kerülni kell s egyetlen nagy főelvet kell kiindulási pontul elfogadni, azt, hogy ez idő szerint Magyarország a lét és nem lét kérdése nagy válaszútának csomópontján áll. Ha az ellenzéki szervezkedés elfogadja ezt a fundamentális elvet, nyert ügye van az egész vonalon, ami alatt egyelőre nem lehet és nem is szabad egyebet érteni, mint azt, hogy a polgárság körében népszerű, a kormánynak hasznos, a magyar közügynek kint és bent nélkülözhetetlen politikai szükségletévé nő■heti ki magát. Ezentúl pedig nemcsak joga, de kötelessége is odafejleszteni, odáig érlelni a viszonyokat, hogy megvalósulhasson ebben az országban az alkotmányos kormányzat a legbeváltabb, legegészségesebb, legtermészetesebb formája: a páriáimat! Tákőgazdaság,,, „ Elfogták az olasz betörők királyát. — Rengeteg rabstt kincs egy barlangban. — Futtata Magyarország átadása* k Magyarország erőszakos terveiről. Az osztrákok régi és jól bevált rendszerükhöz híven, időről-időre rémhírekkel kürtölik teles, világot, melyek valamennyien Magyarország erőszakos készülődéseiről szólnak. Legújabban egy puccsról regélnek a bécsi lapok, mely a nyugatmagyarországi kérdést erőszaka útján akarta megoldani. Több oldalról azt jelentik a bécsi lapok, hogy Nyugatmagyarországon puccskísérlet készül. Á vitólag egy értekezlet a melyen magyar miniszterek is jelen voltak, elhatározta volna, hogy Nyugatmagyarország átadását egy önálló kormánynak "."Lehár ezredes csapatai segítségével való kikiáltásával megakadályozza. A híresztelés megerősítését természetesen be kell várnunk. A legnagyobb mértékben különös volna, ha a trianoni béke végrehajtását katonai erővel akadályoznák meg. Éppen most jelentették, hogy a francia kamara külügyi bzottságában az előadó azt követelte, hogy a magyarországi megyék átadását vigyék ■ keresztül. Guerrier képviselő követelte annak a megakadályozását is, hogy a trianoni békét határkiigazítások ürügye alatt létesített külön megállapodásokkal áttörjék. A magyar kormány a rágalmakra a következő választ adja : A prágai és a bécsi sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy a magyar kormány arra készül, hogy Nyugatr Magyarországnak Ausztriához való csatolását az ottani lakosságban támasztott mozgalom segélyével erőszakkal megakadályozza. Illetékes helyről közült, hogy ezek a hírek minden alapot nélkülöző tendenciózus koholmányok. A magyar kormánynak e kérdésben elfoglalt álláspontja, melyet illetékes helyről már ismételten ,kifejezésre juttattak, azon felfogáson nyűgjeik", hogy ezt a kérdést, Ausztriával, barátságos egyetértésben kell megoldani. r ' •» —jmi Jipponyi, 4?KiSvássy, tiázsonyi és Win-, iliscsigraesz a költségvetési vitában* független kisgazda• és polgári párt első szereplése. — Ráday Gedeon gróf belügyminiszter képviselőjelölt. — Tanácskozások a gabonarendeletről. A kedden kezdődő költségvetési vita igen mozgalmasnak ígérkezik. Igen sok szónok vesz részt a vitában úgy a kormányzópártok részéről, mint a pártonkívüli képviselők közül. Fel fognak szólalni többek közt Apponyi Albert gróf, Andrássy Gyula gróf, Windischgraetz Lajos herceg, Vázsonyi Vilmos, Rassay Károly, Szilágyi Lajos, Zákány Gyula, Bárczy István, Sztörényi József báró, így a vita bizonyára hosszúra fog nyúlni és Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek bőven lesz alkalma elkészülni második költségvetésével, melyet az első letárgyalása után haladéktalanul be fog nyújtani. Rassayék zászlóbontása. A holnapi nap legfontosabb politikai eseménye a szociáldemokraták nagygyűlésén kívül kétségtelenül Cserig József képviselő lovasberényi beszámolója, lesz, melyen meg fog történni a Független K Kisgazda- és Polgári Párt zászlóbontása is. Rassay Károly és Balla Aladár beszédeiben. " ‘ Itt említjük meg, hogy Szilárd Béla, a dorogi választókerület képviselője, lemond mandátumáról. Ebben az esetben Ráday Gedeon gróf belügyminiszter lépne föl a megüresedett, kerületben. A gabonabeszolgáltatást kötelezővé akarják tenni. Az 1921—22. termelési esztendő gabonaforgalmára vonatkozó rendelet elkészült és a minisztertanács már foglalkozott is vele. A kormány tagjai fontosnak tartják a gabonarendeletnek alapos és tüzetes meg-