Kis Ujság, 1921. június (34. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

' N»_ MffgTt VOm. érfalvam. «T. szám. «r»^-f*«rOI»a Akt f ' 1921. Szirti; Iratai 1. ;vele és mögötte nem lehet szo­ciális tevékenységet népszerűén kifejteni. A tárgyilagos munkás- jság is szívesebben látja tehát, iha a cégértől eltekintenek, de ligenis, eselekesznek valamit az érdekében. Tennivaló van elég. ■ Teljesen egyetértünk a vita mai szónokával abban, hogy a gyermekvédelem és gyermek- munka szabályozása olyan fel­adat, amely elől semmiféle össze­tételű parlament el nem zárkóz- hatik, amelyben apák ülnek. A j népbiztositás sem olyan kérdés, amelyet csak vöröslobogóju ta­nácskozáson lehetne megol­dani. És végül, hogy részle­tekbe ne bocsátkozzunk, csak a munkanélküliség problémáját emlitjük fel még, amely az álta­lános szociális és emberbaráti teendők végtelen lehetőségeit nyitja meg a legszélsőségesebben jobboldali parlament előtt is. Holott a mienk nem ilyen. A mienk polgári parlament s mint ilyen tart, még pedig jogosan jtart mindentől, ami szociál­demokrata. Tehát küzd^ is, még pedig nyiltan, a szociáldemok­rácia ellen : politikai fegyverek­kel. Ez a küzdelem pedig, mint a mai felszólalás helyesen szö­gezte elébünk, akkor lesz a leg­hatásosabb, ha becsületes szo­ciális politikát folytatunk, mert akkor talál a legkevesebb ellent- állásra. És a legtöbb megértésre l Merénylet az autóbusz ellen a Jánoshegyen. fi munkáskérdés. A költségvetés vitájának mai során a népjólétről és ennek kap­csán a munkáskárdésről esett ^Bzs,NSa«*fá¥magában véve is ör­vendetes tény, mert nem tudjuk és nem lehet eléggé helyteleníteni, hogy most, amikor minden belső és külső tényező az összes ma­gyar erőparányok együttműkö­dését és összebékélését hangoz-- Itatja, a társadalom egyik nagy ■és fontos rétege, amelynek ma­igának parlamenti képviselete nincs, egyáltalán ne találjon szószólóra a nemzetgyűlésen. Hiba ez, amelynek kiküszöbölé­se kétségtelenül közérdek. iEzért örülünk a mai felszólalás­nak, amely egyébiránt abból a megállapításból indult ki, hogy a -szociáldemokrácia nincsen par­lamenti képviselet nélkül, mert a nemzetgyűlésnek igenis sok olyan tagja van, akik a dolgozó néprétegek érdekeit szem előtt tartják. Ez a kijelentés, ha nem :is minden, de mindenesetre va­lami. Elvégre tényleg nem lehet elvitatni, hogy a szociáldemok­rata jelző Magyarországon any- nyira kompromittálva van, hogy. Sándor fái nagy beszéde ^ a forradalom okairól. jA* ometfdk diplomácia árulása Magyarország ellen. — A hadsereg felbomlása. — Miért alakult meg a Nem­zett Tanács. — Andrássy és Károlyi. — Andrássy Gyula válaszol Sándor Tálnak. — A nemzetgyűlés mai ülése. A nemzetgyűlés mai ülését 11 | órakor nyitotta meg Rakovszky í István elnök. A költségvetés vitá­jához elsőnek Grieger Miklós szó­lal fel, aki a külpolitikai kapcsola­tunk nemzetivé tételét, gazdasági tanács felállítását és a tőzsde meg- rendszabályozását követeli. Utána Haypál István beszélt, akit •— öt perc szünet után — Sándor Pál követ á szónokok so­rában. A zsidók forradalmi szerep­lésével foglalkozik. A forradalom tisztességes alapon indult meg, de emberi gyengeségek következté­ben elfajult. A háborút tehetetlen generálisaink miatt vesztettük el. El volt árulva a háborúban az egész magyar nemzet. Már előre elhatározták Ma­gyarország feldarabolását, az osztrákok egyenesen ellenünk dolgoztak. A háborút már 1916-ban el­veszítettük. A román kormány és az ántánt szerződést kötött, mely­ben Erdélyt Romániához csatollak. Amikor Hindenburg 1916-ban át­vette a parancsnokságot, a haza már nem támogatta és ekkor kezdő­dött meg a hadsereg cs hajóhad bom­lása. A forradalom csak záróköve volt ennek a, folyamatnak. Foglalkozik a sixtusi levéllel. Az egvikl oldalon az ántánt izgat elle­nmik, a másik oldalon diplomaták elárulnak. A német hadsereg bomlási folya­matáról Windischgraetz herceg na­ponta kapott jelentéseket, csodálja, hogy ezek ufán azt meri állítani, hogy a hadseregben izgatás folytán bomlott föl a fegyelem és ezért vesz­tettük el a háborút. Az osztrák politika kétszínűsé­gét bizonvitja, hogy ugyanakkor, amikor Wekerle miniszterelnök ki­jelentette, hogy Károly király a délszláv kérdésben meg fogja óvni a magyar érdekeket, Korosecet megbízták, hogy ellenünk csináljon délszláv politikát. Október 12-én Németország el­ismeri a cseh-szlovák államot. Cso­dálatos, hogy a mi politikai fakto­raink megkérdezése nélkül ajánlotta föl Németország a mi nevünkben is a békét és kényszeritettek minket, hogy október 20-ától kezdve a magyar hadseregnek kelljen védeni az osztrák határokat is. Ebben is nagy árulást lát a magyar haza ellen. Erősen támadja aztán András- syt, majd igv folytatja : ,A képvi­selő nr családjában volt elvégre a forradalom legnagyobb embere és köztudomású, hogy a politikusok, ha ellentétes állásponton is vannak, egymással érintkeznek és politikai nézeteket Váltanak, biztos tehát, hogy Andrássy is informálva volt bizonyos dolgokról. Amilyen tudós volt Andrássy, annyira hiányzott belőle az az energia, ami viszont Tiszában volt meg. Ha Andfássyt párosítani le­hetett volna Tiszával... (óriási derültség) akkor: egész más hely­zet állott volna elő. Én húsz év óta vagyok képviselő és jól emlékszem rá, hogy irgalmatlan volt a harc, amely hasonlatos a Montague és Capulet családok harcához, And­rássy és Tisza között. Nem akarok dicshimnuszt zengeni Tiszáról és tudom, hogy ő makacs felfogású volt (Nagy zaj), de azt is tudom, hogy ez a harc végzetessé vált az országra, különösen a. háború alatt. (Úgy van, úgy van ! Közbekiáltások: Kaszinói szórakozás/) Andrássy Gyula gróf : Nem igaz, kikérem magamnak. Országos érdek volt, nem családi elönyhajhászás. (Halljuk.) Sándor Pál: Csak azért tértem ki erre.... Andrássy Gyula gróf : Csak azért, mert kereszténypárti lettem. Sándor Pál: Azt csak gyenge szónokok teszik, hogy ha mást nem tudnak tenni, a zsidókkal hozakod­nak elő. Andrássynak más’ képes­ségei vannak. Erre 1 incs szüksége. Nekem azonban jogom van arra, hogy egy jelentős politikust bí­ráljak. Ezután engedélyt kér arra, hogy beszédét délután folytathassa, mire az elnök az ülést két órára felfüggeszti. A délutáni ülés. Félötkor nyitja meg az ülést njra Rakovszky István elnök. Sándor Pál folytatja beszédét. Windisch­graetz nyilatkozatával foglalkozik. Síiért nem hozta Windischgraetz a vesztegetési ügyet előbb a nemzet­gyűlés elé? Az októberi forrada-. Képes politikai napilap. Kiadóhivatal és szerkeszióífp Budapest IV Sarkantyus-utca 3 VVrZ Előfizetést árak; ItM Fedsz évre 280 R - HU. I Negyed évre 70 K — Hit. IP1. Fél évre 140 K — HU. I Egy hónapra 25 K — HÍJ. Ifogj Külföldön eeves szám ára: 2 korona Ik:

Next

/
Thumbnails
Contents