Kis Ujság, 1921. július (34. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

/ * •• 2 / frrifWis Újság , 1021. júUus 1. A kormányzó Győrért, (»Jó példával kell előljárni a magyar kultpa fejlődésében.*)) A kor­m­ányzó ma reggel 9 óra ut­án kíséretével Győrbe érkezett, ahol az állomáson Darányi Kál­mán volt főispán, a város nevében pedig Farkas Mátyás polgármester üdvözölte. A beszédekre a kor­mányzó rövid, meleg szavakkal vá­laszolt. örömmel jöttem ide — mondotta — a magyarság e tör­ténelmi múltú városába, mely hi­vatva van arra, hogy a magyar kultúra és az ipari fejlődés terén jó példával járjon elől. Ezután a vármegyeházára hajtatott. Az út­vonalon a nemzeti hadsereg kato­nái álltak sort s mindenhonnan lelkes éljenzés hangzott. A vár­­megyeház termében először Fetser Antal püspök üdvözölte a kormány­zót, majd a különböző egyházak képviselői köszöntötték. A várme­gye tisztikara nevében Kuncz Jenő alispán beszélt, a királyi tábla és az ügyészség szónoka pedig Sólyom ,­­diridre táblai elnök volt. A kormányzó a tisztelgő kül­döttségek távozása után a helyőr­­­­­ök tisztikarának küldöttségét fo­­­­­gadta, majd kíséretével megláto­gatta a Kammer Testvérek textil­ipari részvénytársaság csoportjá­hoz ta­rtozó Richards Richard győri finom posztógyár részvénytársaság telepét és a Pyram-gyárat. Az ipartelepek megtekintése után a kormányzó kíséretével a Széna-térre hajtatott, ahol a ka­tonai helyőrség csapatai fölött szemlét tartott. A csapatok meg­tekintése után a városháza előtti Gróf Tisza István­ téren a helyőr­ség csapatai katonazenekar hangjai mellett díszmenetben vonultak el a kormányzó előtt. Egy órakor Fetser Antal megyés­püspök látta vendégül a kormány­zót és kíséretét, valamint a helyi előkelőségeket. A kormányzó és kí­sérete délután Pannonhalmára utazott. Pannonhalmán a kormányzót Bárdos Rémig dr. főapát üdvö­zölte. Este a reflektóriumban va­csora volt. A kormányzó és kísé­rete hajnalban utazik tovább Veszprémbe. lenipIkoMnyozi­­ gyűlést hív egybe. (Oroszországot az összeomlás fe­­­nyegeti.) Helsingforsból jelentik: Moszkvá­ban nemrég a népbiztosok részvé­telével értekezlet volt, amelyen az elnöklő Lenin bejelentette, hogy össze kell hívni az alk­otmányozó nemzetgyűlést. Ezt azzal indokolta, hogy Oroszországot teljes összeomlás fenyegeti, ha gazdasági talpraállí­­tásában nem támogat­ják a nyugati hatalmak, ezek a hatalmak azon­ban csak ilyen feltétellel hajlandók támogatást nyújtani. A népbizto­sok dolga — mondotta ■ — hogy biztosítsák az alkotmányozó gyű­lésben a kommunista többséget. Lenin szavai nagy megdöbbenést keltettek. Olyan rettenetes lárma támadt, hogy Lenin nem tudta többé folytatni beszédét. Ezért távozott a gyűlésről és visszament a Kremlbe. Távozása után a han­gulat lecsillapodott és elhatároz­ták, hogy küldöttséget meneszte­­nek utána és megkérik, jöjjön vissza ismét a gyűlésre. Lenin csakhamar meg is jelent és kijelen­tette, hogy az ellenzék vezetői, elsősorban Trockij, Buh­arin és Dzerszinszki, kötelesek visszavonulni a politikától és pihenés végett Krím­be utazni. fi váci fegyház ügye a nemzetgyűlésen# Heltai­­ Viktor és Mauthner István szökése. — Előre tudták, hogy meg fognak szökni. Hornyánszky Zoltán interpellációja. — A nemzetgyűlés mai ülése. A Nemzetgyűlés mai ülését’ 11 órakor nyitja meg Bottlik József alelnök. Elsőnek a büntető eljárás egyszerűsítésé­ről szóló javaslatot fogadják el har­madszori olvasásban, majd követ­kezik a kötelező beiskoláztatásról szóló javaslat, melyet Szabó József (bihari) ismertet. Cserty József, Gerencsér István, Magyar Kázmér és Schlachta Margit felszólalása után Vass József kultuszminiszter válaszában kifejti, hogy a népet saját boldogulása érdekében tanu­lásra kell kényszeríteni. Ezt a célt szolgálja a javaslat. A javaslatot ezután általánosságban elfogadják. Az elnök napirendi indítványa­ után, mely szerint legközelebbi ülés holnap lesz, az interpellációk következnek. Cserty József a boradó­ körüli visszaélésekről szól, majd Hornyánszky Zoltán mondja el interpellációját a váci fegyházban uralkodó vi­szonyokról. Ebből a fegyházból szökött meg Heltai Viktor és innen tűnt el egy magánútja alatt, melyet egy fegy­­házőr kíséretében tett meg, Mauth­­ner István mérnök, a kormányzó merénylője. A váci fegyházban a kommunistáknak valóságos eldorá­­dójuk van. Érdekes, hogy Mauth­­nernak a Friedrich István elleni főtárgyalóbon is szerepe lett volna. Szigorú vizsgálatot követel. Tomcsányi Vilmos Pál igazság­ügyminiszter válaszában kijelenti, hogy szigorú vizsgálatot rendelt­ el. A Mauthnert kisérő fogházőr elleni retorzióról 24 óra alatt intézkedett. A vizsgálat még folyik, de kijelenti, hogy az interpelláló képviselő túl sötét szín­ben látja a dolgokat. A nemzetgyűlés a választ tudo­másul vette és ezzel az ülés véget ért. tt m­erénylet a szerb régensherceg elleni A herceg sértetlen maradt. — Tíz ember megsebesült. — A bombavető egy csavargó munkás. Belgrádból jelentik : Tegnap dél­előtt negyed 12 órakor, amikor a régensherceg az eskü letétele után visszatért az alkotmányozó gyűlés házából, egy ember merényletet kí­sérelt meg ellene. A merénylő a közmunkaügyi minisztérium épülő­félben lévő házának harmadik emeletéről bombát vetett az utcára, amikor az épület előtt elhaladt a hintó, amelyben a régensherceg és Pasics miniszterelnök foglaltak he­lyet. A bomba esés közben hozzáütő­­dött egy táviróoszlophoz és felrob­bant a levegőben. A régensherceg és a miniszterelnök sértetlenek marad­tak. A robbanás következtében két királyi gárdista, négy gyalogos és a nézők sorából négy polgár megsebe­­­sült. A rendőrök a merénylőt­ a helyszínen elfogták. J. A szerb, horvát és szlovén ki­rályság budapesti követsége a me­rényletről hivatalos jelentést ka­pott, amely szerint a merénylő egy csavargó munkás, név szerint Spa­­soje Stajics volt, akinél még három bomba és egy revolver volt, de ezeket már nem használhatta, mert a közelben lévő Szerb munkások ebben megakadályozták. A me­rénylőt meg akarták lincselni, de a rendőrség ezt megakadályozta. Spa­­soje Sztajicsot letartóztatták. A ré­gensherceg Pasics miniszterelnök kíséretében a kocsival lassan foly­tatta útját, miközben a térségen lévő tömegek viharos éljenzésben törtek ki.­­­A meghiúsult merénylet után ■n trónörökös szemlét tartott a kivonult csapatok fölött, amelyek kitűnő benyomást keltettek. szegedű­s Lóránt propagandautja. — Föld nélkül nem lehet jz' Hódmezővásárhelyről jelentik : Szegedűs Lóránt dr. pénzügymi­iszte­r szer­dán d­lelőtt 9 órakor ze­ntesről Hódmezővásárhelyre érkezett. A városháza előtt Soós István polgármester üdvözölte a minisztert, mintegy 10.000 főnyi lelkes tömeg jelenlétében. A nép­­gyűlés első szónoka Szádeczky La­jos dr. nemzetgyűlési képviselő volt, aki történelmi visszapillan­tás keretében kérte fel Hegedűs pénzügyminisztert pénzügyi prog­ramjának ismertetésére. — Hivatásom — kezdte beszé­­dét Hegedűs pénzügyminiszter — hogy a magyarságban tartsam a lel­ket. Úgy kell megerősítenünk a magyar gazdaságot, hogy ez az ország feltámadjon, mert ennek fel kell támadnia és fel is fog tá­madni. Ha az én tervem egészen sike­rült volna, akkor tavasszal, ami­kor összetörtem a drágaságot és minden élelmi cikknek az ára le­esett, be kellett volna következni a ruha- és egyéb iparcikkek át­­sülyedésének . Ez meglett volna­­ földreformot csinálni. — ha, nem jön közbe a királykérdés és Csehországgal megegyeztünk volna. A magyar vagyon megmentése céljából öt váltságtörvényt csinál­tam. Ide azért jöttem, mert a föld­­váltságról van szó. A földváltság­­nál sem akarok többet, mint húsz százalékát a földnek. A nagyobbak­tól földben akarom elvenni, amit a kisgazdáknak akarok odaadni. Nagyatádi Szabó István földbir­­tokreformot csinált föld nélkül. Lát­tam füstnélküli puskaport, drótnél­küli távírót és szerelem nélküli há­zasságot, de földnélküli földreformot nem lehet csinálni. Nekem tehát föld kell, a földet csak­ adóban lehet elvenni és akinek azt adjuk, annak meg is kell dolgoznia érte. El kell venni a nagyobb földbirtoknak egy részét. A javaslat tárgyalását elhalasztani nem lehet, mert a gazdát nem tarthatjuk izgalomban aziránt, hogy mi az ő adóterhe. A halál azért nagyszerű, mert tudjuk róla, hogy biztosan be fog következni. Az adóteher bekövet­kezése is éppen ilyen bizonyos. De nem lehet elhalasztani azért sem, mert nem tudjuk, hogy az ántánt mit .pa­ rancsol. Kijelentem, hogy a bérlőn­él magasabb váltságot kell kérnem az ingóért, mint a magángazdánál, mert a bérlőnek az állagban van va­gyona. Most fog eldőlni, hogy igaz magyarok vagyunk-e, akik érdemesek vagyunk őseinkre. Az én hajómon egy halhatatlan nemzet uta­zik fölt­ám­a­dásának biz­tos célja felé és önök, mert magya­rok, mind velem jönnek. Hosszantartó lelkes éljenzés fo­gadta a beszédet, amely valóság­gal magával ragadta a gazdaközön­séget. Délután 5 órakor pedig a kulasi pusztán közvetlenül a­ gazda­­­közönséggel folytatott eszmecserét a pénzügyminiszter; a gazdák kíván­ságaikat terjesztették elő és a pénz­ügyminiszter megigérte, hogy e kí­vánságokat megfontolás tárgyává fogja tenni. A pénzügyminiszter az éjszakát Kutason töltötte és ma reggel hét órakor indult Szentesre, ahonne­n ma délután érkezett családjával együtt Budapestre.­­ Hódmezővásárhely, június 30. Hódmezővásárhely t­örvényható­­sági bizottsága mai rendes közgyű­­lésén egy indítvány kapcsán gróff Bethlen István miniszterelnököt áll Hegedűs Lóránt pénzügyminiszteri egyhangú határozattal a város díszpolgáraivá választotta. Hód­mezővásárhelynek eddig Kossuth Lajos, Jókai Mór, Justh Gyula,, Tisza István gróf és Kossuth Fe­renc voltak a díszpolgárai. Tűz a nagytétényi sertéshizlalóban­ (Leégett három raktárépület) Tegnap délelőtt 11 órakor eddig ismeretlen okokból kigyulladt a nagytétényi sert­és­hizlaló egyik raktárépülete, amelyben hizlalási célokra szolgáló kukorica és egyéb gabonanemű volt fölhalmozva. A t­űz a gyúlékony anyagok között­i gyorsan terjedt tovább és­ mikorral a nagytétényi tűzoltóság a mzem színre vonult, már a szomszédi raktárépület is lángokban állott. A nagytétényi Sertéshizlaló és Húsipar r­-t. vezetősége telefonon értesítette a budafoki és albert­falvai tűzoltóságokat is, amelyek szintén nagy készenléttel vonultak ki. A tüzet csak nehezen tudták loka­lizálni kigyulladt egy harmadik, ga­bonával megtöltött raktárépület is, attól kellett tartani, hogy az egész telep leég. Tizenkét óra után segít­séget kértek a budapesti tüzérségtől is, a­mely aut­ófecskendővel és nagy készültséggel sietett Nagytéténybe. Egy órára sikerült a tűz tovább­terjedésének gátat vetni, a hatal­mas telepből mindössze három rak­tárépület égett le. A tűz okát és a kár nagyságát eddig nem sikerült megállapítani. Egy ürült rokkant kiirtotta a családját. (Fejszével támadt gyermekeire.) Székesfehérvárról jelentik : Ném­et István csókakői lakos, aki a hábo­rúból rokkantként került haza s aki már hosszabb ideje szenved elmezavarban, családjával rémsé­gen dolgokat követett el. Hirtelen rohamában húsz éves alvó fiát bal­tával fejbesujtotta. A fiú rögtön esz­méletét vesztette. Felesége a zajra fölriadt álmából s látva a történte­ket, menekülni akart. Német azon­ban az ajtót előre eltorlaszolta, majd feleségének rontott s őt is leteritette. Ezután hét éves Magda nevű leánya fejére mért halálos csapást, ezenkívül még borotvával is elvágta a leányka.

Next