Kis Ujság, 1922. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

' ' ' Jf: :r / ... . 2­0 ^ , ¥: ______________________ 1922. január 1. Vass József miniszter fölkérte a­ küldöttség tagjait, hogy egy óra­ múlva, térjenek viccjai hozzá, a­ddig­­ra választ t­ud r­ról. Az ügyészség nem enged. Félkettje után Tompányi Vil­mos igazságügymin­iszter áthivatta magához az igazságügy mini­szté­­riumba Sztrache Gusztáv főügyészt. Sztrache több, mint félóra ho­száig tartózkodott Tomcsányinál, majd az ügyészségre, való visszaérkezése után magához kérette Lchátzky Miklós királyi ügyészt, aki a krátypuccs ügyésm képviseli a vád­hatóságot. Lehóczky ü­gyész félórán keresztül tartóz l­adott Sztrache Gusztávnál. A törvényszéken mindennmi azt várta, hogy a politikusok kérésének eleget fog tenni Tomcsányi. Háromnegyed háromkor a királyi ügyészségen ki­­j­lent­eték, hogy Rakovszkyék ügyében marad minden úgy, ahogy volt. Az ügyészség felfolyamodja a vád­tanács végzését, a királyi ítélő­tábla dönt majd további fogva­­tartásuk, vagy szabadlábra­­ helyezésük ügyében. Negyvennyolc órán tú­ül semmi­féle" intézkedés nem várható. Fél három ór­akor Tomcsányi Vil­mos Pál magához kérette a Vass Józsefnél Bikóvszteyék érd­kében eljárt urakat, akik közül Vázsonyi Vilmos, Ferdinándy Gyula, Tasz­ter Béla, Lingamr Albin vetté­k ott. A miniszter hosszasan vázolta álláspontját él, számot adott az ő általa tett intézkedésekről és ki­jelentette, hogy az ügyészt mm utasította a f­el­lebbe­zés megtételére, arra pedig nem utasíthatja, hogy a felleb­­be­zéstől álljon el, mert ez, né­zete szerint, politikum volna,­­ már pedig a politikum eldön­tésére, csak a miniszter­elnök hivatott. Ilyenformán Rakov­szkyék a tálla vadtanácsá­nak, döntéséig fogva maradnak. A vadtanács negyvennyolc órán belül fog dönteni. Olvasóinkhoz! Január hó elsejéig új előfize­tést nyitunk a „KIS ÚJSÁG" ra, amely most lép harmincötödik évfolyamába. A „KIS ÚJSÁG" alapításától fogva mindig a füg­getlenségi eszméknek, az egy­séges nemzeti gondolatnak és a legmostohább sorsban levő kisemberek ügyének megalku­vást nem ismerő, tántoríthatatlan, hűséges harcosa. Harmincötéves fennállása alkal­mából a „KIS ÚJSÁG" szenzációs kedvezményt ad összes előfizetőinek, amelyről kü­lön értesíti kiadóhivatalunk elő­fizetőink lelkes táborát.­ A „KIS ÚJSÁG" előfizetési ára a kedvezményekkel együtt. A fokozódó drágaság miatt aján­latos egész évre előfizetni, egy­részt portómegtakarítás végett, másrészt mert az újságok ára rö­videsen megint emelkedni fog. A „KIS UJSÁG" wfrtrwzWrtf* tsindíttlmOit*, Egész évre 400 korona Fél évre 260 , Negyed évre 120 „ Egy hónapra 40 Leszavazták a nemzeyűlés elnökét. Kínos félreértés egy elnöki indítvány körül. — Dres­dy Győző az inter válási rend létről. — Sz­ágni Lajos interpellációja egy katona lefattóztatása miatt. — A nemzetgyűlés m­i ülése. A nemzetgyűlés mai írásét tiz óra után nyitotta meg Gaál Gesz­ten elnök. Folytatják az indemnitás vitáját. Drózdy Győző az első felszólaló. A tia­fik- és italengedélyek elvéte­léről beszél, majd az­ általános békülékenység szükségét hangoz­hatja. Beszédét a kisgazdák és a kereszténypárt egy része állandó közbeszólásokkal és zajjal zavarja , végre pedig kivonulna­k a­' teremből. A közbeszólások kínos incidens­re adnak, okot. Csizmadia Sándort, aki semmiféle elnöki figye­lmezte­­tésre sem hajlandó csendben ma­radni, elnöke, mentelmi bizottság­hoz kéri utasítani. A szavazáskor a Ház félreértés következtében leszavazza az elnököt Gaál Gi­szton erre, be a­karja je­lenteni, hogy az elnökségről le­mond, azonban nem kerül erre sor, mert a félreértés­­hamarosan kiderül. Új hí­­v.­zás következik, melynek eredményeként a Ház Csizmadia Sándort a mentelmi bizottság elé utasítja. Ezután Drózdy Győző folytatja beszédét és a­z, internálások kérdésé­vel foglalkozik és megálk­ott­­- , hogy az internáltak száma a beígért revízió óta még emelkedett. Az internált táborokban nincs gyógyszer. A", internált "nők er­kölcstelen merényleteknek vannak kitéve. Foglalkozik a h­osözvegyek és árvák helyzetével. Az indemni­­tást. non­ fogadja el. Szterényi József és Ereky Károly szőkíti­k föl ezutén tré éiyep kor­­dé­tóm majd Weisz Konrád br­­szól. Az egységes párt tervével fog­lalkozik. A miniszterelnök helyén akar maradni az emberiség legvégső határáig. úgy látszik, esze ágába­n sincs m­ég­­i___..__________________ csinálni a választ­ójogot. Foglalko­zik azzal, hogy folyton a légiturris­ták f­őmagyarságát vonják kétség­be. A koronás királyt tr­­or gyrrok adták idegen kézre. Mondhatja, hogy a király, amidőn elfogták és bebörtönözték, a­ legnagyobb csa­pások súlya alatt úgy viselte a koronát, mint még magyar király soha. A költségvetést nem fogadja el. (E­gy taps az ellenzéken.) Andaházy- Kasnya Béla szólal fel ezután. A kormány ténykedé­seit kritizálja, beszél a tro­ikenge­­délyekről, a büntetlenü­l maradt bűnösökről, a választó­jogról. Be­széde alatt a kisgazdák és a Pekár—Budaváry-fra­­kció olyan lármát csaptált, hogy elnök kénytelen az ülést két ízben felfüggeszteni. Vég­e a földreform végrehajtásá­nak f­iggetésével fejezi be beszédét. Az irdmunitást nem fo­gadja el. Napirendi javaslat következik, mely szerint legköze­bbi ü­lés ked­den lesz. Öt perc sz­ü­net követke­zik, melynek leteltével ez interpellációk kerülnek sorra. Lingauer Abin az osztrák­k által történt két jog­talan letartóztatás és a nyugatma­­gyarországi kiviteli­­ engedélyek ü­gyébenl szólal fel, utóbbira He­­gyeshalmy Loros kereskedelmi mi­niszter, válaszol. Szilágyi Lajos Hietzinger Jónás Pál avan­y vitézségi érmes műegye­temi hallgató letartóztatását teszi szóvá, aki részeg álla­potban kor­­meányzásértést követett el. Tilta­kozik az ellen, hogy katonák pol­gári személyeket tartóztassanak le. Vass József miniszter megnyug­tató válasza után Kiss Mé­rgherf interpellált, Bernolák Nándor a tisztviselők gyógykezeltetéséről számolt be, edre az ülés 4 órakor , véget­ ért . Sopron ünnepélyes átvétele. Ma vonultak le csapataink az ünnepélyes átadás h­ónap, ajésztés dyi első tapján veszi át a magyar kormány ijonc­­pályáson Sopront' a szövetségközi bizottságtól". Az átadás a­ fontos eseménynek megfelelő­ ütnnepiességge­l történik. A magyar cser döm­­eg már csü­törtökön bevonult a városba, a szolgálatot azonban csak pénteken vette át. A­ magyar nemzeti had­sereg első csapatai szombaton, dél­előtt vonultak be a városba, azonban vasárnap déli tizenkét óráig úgy a csendőrig, mint a katonaság az antant pironcsik­asága­ alatt áll. A várost már most, a bőgőd­isszel éke­sítették. Vasárna­p reggel vala­mennyi f­elekezet t­-di­plomába­n, ün­nepi istentiszteletet­ tartanak. A Szent­ Mihály puhán k­emplomba­n tartandó Te Devonon, a hivatalos vi­lág képviselői is megjelennek. Ezen az istentiszteleten a szprok­i dalár­dákból alakított énekkar dalokat ad elő. A hálaa­dó „isteni iszteldek" utánn a­ Sacclu­r­yi-téren b­enégy órakor nagy katonai ünnepség lesz, ame­lyen megjeleni­k az áalant tábor­noki bizottságéival, és a magyar kormánynak a képviselői. Ezt kö­veti a II. Rákóczi Felsőt-uton lévő tiszti le­ányeédő intézetben tart Sopronba. Holnap fesz Budapest lobogódiszben­ tandó ünnepély, amely pont déli 12 órakor kezdődik. Itt írják *)á a város és környéke átadásáról szóló jegyzőkönyvet. Miután az átadás jegyzőkönyvét aláírták, a ketoné­­­i,c­ímcenoksá­­got s v. antanttól Fluck, ezredes veszi át, a ki anna­k ide­jén meghr­­­ó beszédben búcsúzott Soprontól és átadta a fenton­­i p­a­ncsnokságot a­z antantnak. Az ünnepségek be­fejezte után a P­anóniáim ünnepi ebéd lesz, amelyen a magyar kor­mányt valószínűleg Kirbehberg Kanó gróf hl­ügy­miniszter, a város nemzetgyűlési képviselője képviseli. Az ebéden részt vesznek az an- Jáht tábornokai, a bajó-érgrk ve­­z­etői é­s a nemzetgyűlési képvise­lők. Délután a soproni ifjúság disz­­felvonulást r­­rdez, este a kaszinó­ban nagy mulatság lesz. Az ünnepséget este fáklyásm­eve fejezi be, a Feren­c József-téren p­d­g a katonai zenekar hangversenyt fog adni. Hétfőn délelőtt a város­­háza közgyűlési terkrében d­iszköz­­gyűlés lesz, arr­ivott üdvözölni fog­­j­ják Th­irner Mihály dr.-t. Sopron­­ polgármesterét, akinek nagy é­rdmmel vívnak Sopron visszacsatolása tö­rül. Az átvétel ünnepére rebegődjen ölt Budapest is, az utcákon pedig katonai zenekarok vidám zenéje fogja hirdetni Magyarország nagy öröm­­ét. Kiss József halála. (1843.—1021.) Kiss József, a­z ősz magyar költő, m­a regg­el háromnegyed nyolckor meghalt. Már régóta beteg­ volt és néhány nap óta válságossá vált az állapota. H­aver,kilencedik esztendejében érte utól a halál­a, nagy költőt, ki oly sok szépet alkotott. Versei még az Arany János iskolájából kifej­lődött, zengő ritmusú, a szavak zenéjében gyönyörködő lírának voltak utolsó harcosai. Kiss Jó­zseffel lezáródott a­­ magyar iroda­lomnak az a korszaka, amely Ady Endre működését megelőzte. Az elhunyt költő 50 év óta tagja volt a Petőfi­ Társaságnak és tagja a Kisfaludy-Társaságnak is Temetése iránt még nem történt intézkedés. A kelenföldi vasúti ka­­sztrófa. (Kihallgatják a vonatok sze­mélyidőit.) A rendőrség Kroll Miklós mozdonyvezetőt, miután az a gyanú merült fel, hogy az össze­ütközésnek okozója ő volt, elő­zetes letartóztatásba helyezte őt, átkísértette az ügyészséghez. A rendőrség ki fogja hallgatni a vonatok személyzetét, ez eddig a kísér­őszemél­yyzet legnagyobb részénél azért nem volt lehetsé­ges, mert a két vonat személy­zete szolgálatát folytatta és Budapestről távol tartózkodott. Egy veszedelmes betörő l­jeto szökése. — A fogházé­t őrizetbe vették. — A G­­édi Szórházból tegnap éjjel tegszokná az oda gyógykezelés vé­gűl kiulalt Gombos Imre fegyenc, •A ki H­gy­más János, Gércsi I­mre, ma urai Idván álneveken számos betörést követett el nemcsik a fö­­városban, hanem az ország külön­­böző részeib­en is. Mivel Gombos nagyon veszedelmes em­be­r volt, aki a legtöbb esetben megszökött a fegyházból, a G­elért-kórházban Leitgeb fogházé­t i­zzal az utasítás­­s­a­l di­ák melléje, hogy állandóan figyelje és egy percre se hagyja ma­gára. A nyomozás megala­­ította, hogy Leit­geb ennek az utasításnak nem tett eleget, sőt felmerült íz s, gy. nú is, hogy elősegítette Gombos szökését.­A fogházéit bevitték a fő­­kapitányságra­, ahol őrizetbe, vették. Leitgeb tagadja, hogy Gombost megszöktette voln°, azt azonban­ beismeri, hogy Gombos sógornőjétől ötszáz koronát, kapott ráért, mert megengedte, hogy Gombos felesé­gével ellenőrzés nélkül beszélhessen. G­ombos legu­t­óbb a­z újpesti rendőr­ségi fogdából szökött meg és Cseh­­szlovákiaba menekült. Dec­ercbn - b -n tért vi-v-z.1. Budapestre, amikor is a detektívek nyomban elfogták. A rendőrségről e hó 27-én kísérték át az ügyészségre, onnan került betegen a kórházba, ahonnan most újból megszökött. Elrendelték or­szágos körözését. iAia iP'irisi árahító-.ai nzemben.­ ..JVIiKACIsS" ia&j­­elnVvolitószor f?zőiUü’désö utasii‘ös»al. — Arc­­apotij Szewiök­í irtás.­­«• Kérk­a árjeg^i4k*t.

Next