Kis Ujság, 1922. február (35. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

t ....................................................... a törvény a nagykereskedőket védi. Szterényi József báró személyes kérdésben, szólal föl. Utána Buda­vári László és Mahunka Im­re szól­nak a javaslathoz, akit­ Giesswein Sándor követi a szónokok sorában. A javas­lat nem elégíti ki minden irányban. Szeretné, ha a szociális szempont­­­okna­k nagyobb teret nyújtanának a­ javaslatnál. Ezután Vasa József kultuszmi­niszter beterjesztette a katonatisz­tek és közalkalmazottak gyerme­keinek nevelőintézetéről szóló ja­vaslatot, majd Méhely Kálmán­­tól az ipartör­vényhez, melyet­ maradinak és a haladással el­lenkezőnek tart. A javaslat nem segíteni, ha­nem hátráltatni fogja az ipart. Napirendi indítvány követke­zik, mely szerint legközelebbi ülés holnap lesz. Ezután Bródy Ernő mondja el sürgős interpellációját a lakáshivatal válságáról. 1)Meg kell szüntetni a lapszekvirálá­­sokat. Kéri a népjóléti, minisztert, fi tegyen meg mindent a lakásépítés megindítása érdekében. Bernolák Nándor népjóléti mi­niszter válaszában kijelenti, hogy a lakáshi­vatal tőle soha paran­csot vagy utasítást nem kapott, de bizonyos visszaélésekre felhívta a figyelmet. Ezeket, természetesen nem a lakói bírák követték­­, viszont ügyvédek 150.000 koronán tiszte­­­­letdíjakat ka­ptak lakáskijárásokért. Szeretné, ha minél előbb helyreállíthatná a szabad lakás forgalmat. Az építkezés előmozdítása érdeké­­­ben mindent meg fog tenni. Bródy Ernő viszonválasza után az ülés 4 órakor véget ért. főkapitányi rendelet a zsúfolt földalatti villamosról (Megbüntetik a cserkésző fiákér­­­seket.) A téli idő és a havazás beálltával igen sok bérkocsitula­jdonos ú­j bér­kocsiszámokat hozott forgalomba, oly módon, hogy­ a kocsikkal nyil­vános bérkocsálomésokra állanak ki, vagy pedig cserkészve szerez­nek utasokat, a­kik­kel óránkint 1 Egyszáz—ötszáz korona r­iddijat fizettetnél. A főkapitány ma uta­sította a kerületi kapitányságok vezetőit és az őrszemélyzetet, hogy a bérkocsiszámokat a legszigorúb­ban ellenőrizzék és az olyan ko­csist, aki a rendeletnek meg nem felelően bérkocsiállomásra áll,vagy cserkészés útján szerez fuvart, mintén egyes esetben azonnal dilit­­sák elő. Ugyancsak ma rendeletben hívta fel a főkapitány a földalatti villamos igazgatóságát, hogy a földalatti kocsikban szolgálatot teljesítő vasúti közegeket a leg­szigorúbban utasítsa a vasúti sza­bályzat­ betartására, amely előírja, hogy egy-egy földalatti enllamosho­­■esniban legfeljebb huszonnégy utas­­számára van állóhely. A főkapitá­­nyi átirat­ szerint a földalatti villa­moskocsikon szokássá vált, hogy addig szorítják be az utasokat a ko­csikba, míg azokban a szó teljes ér­telmében minden legkisebb mozgás lehetetlenné válik, ami pánik vagy üzemi baleset esetén a legnagyobb veszedelmet jelentheti, merd a kocsik­ból egyetlen utas sem szabadulhat. A rendőrség a szabályzatot b® nem tartó közegek ellen a legszigorúb­ban fog eljárni. k« Újság J Caltérik is ellenzékbe mennek. Efftimégea állásfoglalás a választójoggal szemben. — Megszűntetné a civilek feletti katonai bíráskodást. Tegnap jelentettük már, hogy a kereszt­énypárt tegnapi értekezletén erős ellenzéki hangulat nyilvánult, meg a kormány választójogi javas­latával szemben. A tegnapi esemé­nyeknek ma folytatása volt, amennyiben Stauicr István ma dél­előtt megbeszélést folytatott Kassai­ Károllyal és Vázsomyi­ Vilmossal, mely alkalommal —értesülésünk szerint — bizonyos taktikai együtt­működésre nézve történt megálla­podás. Holnap — amint azt ma politikai körökben beszélték — Bethlen István gróf miniszterelnök és Klebelsberg Kunó gróf belügy­miniszter megjelennek a kisgazda­­párt értekezletén és úgy­ ők, mint a disszidens képviselők bejelentik a pártba való belépésüket. Ezzel kezde­tét veszi az egységes párt meg­alakulása. A polgári egyének fölötti katonai bíráskodás­­meg­­szüntetése. A véderőbizottság mai ülésén Revic­zky Ödön, az általános vita során kérdést intézett a­ jelenlevő Bethlen István miniszterelnökhöz, nyilatkozzék, mi az álláspontja polgári egyének felett való katonai bíráskodás megszüntetése tekinte­tében. Bethlen István azonnal válaszolt és kijelentette, hogy az ő álláspontja az, hogy semm­ kifogása sincs ennek a kivndes bíráskodásnak megszünte­tése ellen, eddig is csak a honvé­delmi minisztérium képviselte azt az álláspontot, hogy a polgári egyé­neik felett is fenn kell bizonyos mér­tékig tartani a katonai bíráskodás jogát. Kijelentene a miniszterelnök, hogy a legközelebbi minisztertanács elé fogja vinni ezt az ügyet és akkor fognak e felett dönteni. Benicsky Ödön és Hegedűs tábornok lovaglás ügye. Be­niczky Ödön a mentelmi bi­zottság egyik decemberi ülésén azt a kijelentést tette, hogy Hegedűs Pál altábornagy’­szlovi hihetőségét kétségbe vonja. Ebből lova­giné ügy származott, mely érdekes forduló­ponthoz jutott.­ Beniczky megbí­zottai ugyanis: Pallavicini György őrgróf és Windischgraetz úr­­óf­ her­ceg az elégtételadást Hegedűs Pál d­ábornagynak felül.­ nevében meg­tagadták a­zon a­z­ab­lon, hogy lel­ik ki­elentését a Hegedűs altábornagy memorandumában megála­pitott tényállás eapján tette meg. A roe­­morandumrra tudvalevőleg az is benne van, hogy Hegedűs szándé­kosan úgy állapította meg a­ demar­kációs vonulat, hogy az hátrányos volt a királyi csapatokra. h­árom trianoni törvényjavaslat. A­­hadsereg, rendőrség és erdőőrség kényszerlétszáma. A nemzetgyűlés mai ülésén Tem­­csényi Vilmos Pál igazságügymi­­niszter a beteg honvédelmi m­inisz­ter helyett három törvény­ja­vaslatot­ nyújtott be. Az első, a magyar királyi hon­védségről szóló, melynek létezős­ át 1750 tisztben, 2331 altisztben és 30 ezer 916 közlegényben állapítja meg. A tisztikar 1922. július hó 1-ig ki­záróan volt hivatásos tűztek sorá­ból egészít­het­ő ki . A csendőrségről és rendőrségről szóló javaslat szerint a rendőrség és csendőr­ség létszáma 12—12 ezer le­het. A kiegészítés itt is önkéntes jelentkezés alapján történhet. Az erdőőrök létszámát a harma­dik javaslat 624 főben álla­pítja meg. A jelentkezés ön­kéntes, hat évi szolgálat kötelező, akiket ezután tisztviselőkké nevez­nek ki, hútszévi szolgálatra kötele­sek. Rend van a Jona-Tisza közt. — Miért nem tértek haza az izsáki zsidók? Az egyik hétfőn megjelenő lap­ban, továbbá a­­Magya­rors­z­ág­­i ja­nuár 31-iki számában hosszabb közlemény jelent meg­ arról, hogy az izsáki zsidók Bethlen István gróf miniszterel­nök ígérete ellenére sem térheti­ek vissza lakhelyükre. Meg­szólal a cikkben a pesti izraelita jogvédő iroda vezetője is és többek közt azt állítja, hogy még mindig 107 izsáki zsidó lakos kénytelen távol maradni otthonától, mert a hatósá­gok nem tudják személyi és va­gyonbiztonságukat garantálni. Ille­tékes helyen felhatalmazták a Ma­gyar Távirati Irodát annak kijelen­tésére, hogy a dolgoknak ez a be­­állítása tendenciózus és rosszhisze­mű. Megállapítást n­yért ugyanis, hogy az Izsákról eltávozott zsidó lakosok jórésze kísérletet sem tett arra, hogy a községbe visszatérjen, akik pedig visszatértek, azoknak semmi bintódánuk nem esett. Nyomban a miniszterelnök par­lamenti kijelentései után a leghatá­rozottabb utasítások adattak ki minden irányban, hogy órákon a r­end helyreállíttassék és a belügy­miniszter­t 1921. július 17-én a sze­gedi csendőr­kerületi parancsnok­sághoz a következő távirati rende­letét intézte : »Az Izsákról elmene­kült zsidó vallási­ lakosok most visszatérnek Izsákra. Személyi és vagyonbiztonságuk megóvására , izsáki törzs utján sürgősen intéz­kedjék. Csendőrök kioktatandók, hogy azért személyesen felelősek. Részletes írásbeli rendelet követ­kezik. Belügyminiszter.* A belügyminiszter egyidejűen intézkedett, hogy az izsáki csend­­őrörs húsz tényleges állományú megbízható csendőrrel megerősít­­tessék. Az őrs élére, a honvédelmi miniszter hivatásos csendőr­tisztet állíttatott, aki jelenleg is helyén van. A Duna—Tisza közti atrocitások dolgában megejtett nyomozások eredményéről, az eszközölt letar­tóztatásokról különben már rész­letesen megemlékezett a sajtó és ezek ez események is bizonyságul szolgálnak annak, hogy a rend, a vagyon- és jogbi­ztonság a Duna— Tisza közén mindenütt teljesen, hely­reállokt és a bűnösök elveszik bünteté­süket. DIANA! sósborszesz 1 kis üveg ára. . K 38.— 1 középüveg éra . K 100.— 1 nagy fivig ára . K 200.— MWDENQTT KAPHATÓ! 1922. február 1. Altot fiarcag híbi akar létet politizálni. (Megcáfolja a bajor trónörököséé­ való szövetkezését.) Párizsban. 31. Albrecht főherceg a­­Newyork Hirald*'-ban megcáfolja azokat a német és angol lapokban legutóbb megjelent híreket, amelyek arról szóltak, hogy ő és Rupprecht volt bajor trónörökös Münchenben bizo­nyos egyezményt írtak alá. A fő­herceg szerint az egész híresztelés oly együgyű és tendenciózus, hogy különösebb cáfolatra, nem is szólni. Érthető és természetes, hogy mün­cheni tartózkodása alatt felkereste Ruppreehlet, aki unokatestvére. Ki­jelenti, hogy politikával egyáltalán nem foglalkozik és nem is akar fog­lalkozni. A híresztelés tudvalévően az volt, hogy a f­ét dinasztia kölcsö­nösen segíteni fogja egymást a ma­gyar, illetve ír bajor trón megszerzé­sére. Neh­ézségek a magyar-osztrák pénzügyi tárgyalások mi (Az osztrákok bennünket vádolnak a nehézségekért.) Bécs, jan. 31. A magyar-osztrák pénzügyi tár­gyalások ismét nehézségekbe ütköz­tek. Osztrák politikai körökben azt állítják, hogy Magyarország mes­terségesen hárít akadályokat a pénz­ügyi tárgyalások sima lebonyolítáná­ta, azért, mert mindenáron a döntő­bíróság igénybevételét akarja pro­vokálni és abban bízik, hogy a döntőbíróság elnöke a magyarba­rát Olaszország lesz. Rablótámadás a Klányai-úton — Kifosztottak egy gépmunkást. Vas István gépmunkást a Kő­bányai-uton két, ember megtámadta, leteperte, aranyláncát és aranyórá­ját elrabolták tőle. A nyomozás során előállították Kaszala István 21 éves lakatost, aki beismerte, hogy egy vendéglőben barátjával, Ko­vács Károly bádogossal elhatároz­ták, hogy Vas Istvánt kirabolják. Amikor az eltávozott a vendéglő­ből, utána mentek és elkövették a rablást. Kaszalát akkor fogták el, amikor a láncot értékesíteni akarta. Ma éjjel a detektívek Kovács Ká­rolyt is előállították a főkapitány­ságra, aki szintén beismerte a rab­lást. Mindkettőt őrizetbe vették. Egy mériö­­e egy pályamestert elütött a vonat. (Szerencsétlenség egy vasúti hajtá­­nyon.) Ágfalva és Sopron között a Déli Vasút vonalán Ludvig Károly brennbergi mérnök és Gál József pályamester a mini a háromkerekű vasúti hajtányon Sopron felé in­dultak. Az állomástól alig 800 mé­ternyire egy utánuk jövő tolató vonat elütötte a hajtányt, a mér­nök és a pályamester kiröpültek a járműből, az utóbbi súlyos kulcs­­csonttörést szenvedett, a mérnököt pedig 20 méterre maga előtt tol­va a vonat, jobb k­arját teljesen szét­­roncsola, azonkívül súlyos beíró sér­üléseket okozott. A mérnök jobbkarjár­ amputálni kellett. Mind­kettőt súlyos állapotban a­ soproni kórhá­zbe­n ápolják.

Next