Kis Ujság, 1922. február (35. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
t ....................................................... a törvény a nagykereskedőket védi. Szterényi József báró személyes kérdésben, szólal föl. Utána Budavári László és Mahunka Imre szólnak a javaslathoz, akit Giesswein Sándor követi a szónokok sorában. A javaslat nem elégíti ki minden irányban. Szeretné, ha a szociális szempontoknak nagyobb teret nyújtanának a javaslatnál. Ezután Vasa József kultuszminiszter beterjesztette a katonatisztek és közalkalmazottak gyermekeinek nevelőintézetéről szóló javaslatot, majd Méhely Kálmántól az ipartörvényhez, melyet maradinak és a haladással ellenkezőnek tart. A javaslat nem segíteni, hanem hátráltatni fogja az ipart. Napirendi indítvány következik, mely szerint legközelebbi ülés holnap lesz. Ezután Bródy Ernő mondja el sürgős interpellációját a lakáshivatal válságáról. 1)Meg kell szüntetni a lapszekvirálásokat. Kéri a népjóléti, minisztert, fi tegyen meg mindent a lakásépítés megindítása érdekében. Bernolák Nándor népjóléti miniszter válaszában kijelenti, hogy a lakáshivatal tőle soha parancsot vagy utasítást nem kapott, de bizonyos visszaélésekre felhívta a figyelmet. Ezeket, természetesen nem a lakói bírák követték, viszont ügyvédek 150.000 koronán tiszteletdíjakat kaptak lakáskijárásokért. Szeretné, ha minél előbb helyreállíthatná a szabad lakás forgalmat. Az építkezés előmozdítása érdekében mindent meg fog tenni. Bródy Ernő viszonválasza után az ülés 4 órakor véget ért. főkapitányi rendelet a zsúfolt földalatti villamosról (Megbüntetik a cserkésző fiákérseket.) A téli idő és a havazás beálltával igen sok bérkocsitulajdonos új bérkocsiszámokat hozott forgalomba, oly módon, hogy a kocsikkal nyilvános bérkocsálomésokra állanak ki, vagy pedig cserkészve szereznek utasokat, akikkel óránkint 1 Egyszáz—ötszáz korona riddijat fizettetnél. A főkapitány ma utasította a kerületi kapitányságok vezetőit és az őrszemélyzetet, hogy a bérkocsiszámokat a legszigorúbban ellenőrizzék és az olyan kocsist, aki a rendeletnek meg nem felelően bérkocsiállomásra áll,vagy cserkészés útján szerez fuvart, mintén egyes esetben azonnal dilitsák elő. Ugyancsak ma rendeletben hívta fel a főkapitány a földalatti villamos igazgatóságát, hogy a földalatti kocsikban szolgálatot teljesítő vasúti közegeket a legszigorúbban utasítsa a vasúti szabályzat betartására, amely előírja, hogy egy-egy földalatti enllamosho■esniban legfeljebb huszonnégy utasszámára van állóhely. A főkapitányi átirat szerint a földalatti villamoskocsikon szokássá vált, hogy addig szorítják be az utasokat a kocsikba, míg azokban a szó teljes értelmében minden legkisebb mozgás lehetetlenné válik, ami pánik vagy üzemi baleset esetén a legnagyobb veszedelmet jelentheti, merd a kocsikból egyetlen utas sem szabadulhat. A rendőrség a szabályzatot b® nem tartó közegek ellen a legszigorúbban fog eljárni. k« Újság J Caltérik is ellenzékbe mennek. Efftimégea állásfoglalás a választójoggal szemben. — Megszűntetné a civilek feletti katonai bíráskodást. Tegnap jelentettük már, hogy a kereszténypárt tegnapi értekezletén erős ellenzéki hangulat nyilvánult, meg a kormány választójogi javaslatával szemben. A tegnapi eseményeknek ma folytatása volt, amennyiben Stauicr István ma délelőtt megbeszélést folytatott Kassai Károllyal és Vázsomyi Vilmossal, mely alkalommal —értesülésünk szerint — bizonyos taktikai együttműködésre nézve történt megállapodás. Holnap — amint azt ma politikai körökben beszélték — Bethlen István gróf miniszterelnök és Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter megjelennek a kisgazdapárt értekezletén és úgy ők, mint a disszidens képviselők bejelentik a pártba való belépésüket. Ezzel kezdetét veszi az egységes párt megalakulása. A polgári egyének fölötti katonai bíráskodásmegszüntetése. A véderőbizottság mai ülésén Reviczky Ödön, az általános vita során kérdést intézett a jelenlevő Bethlen István miniszterelnökhöz, nyilatkozzék, mi az álláspontja polgári egyének felett való katonai bíráskodás megszüntetése tekintetében. Bethlen István azonnal válaszolt és kijelentette, hogy az ő álláspontja az, hogy semm kifogása sincs ennek a kivndes bíráskodásnak megszüntetése ellen, eddig is csak a honvédelmi minisztérium képviselte azt az álláspontot, hogy a polgári egyéneik felett is fenn kell bizonyos mértékig tartani a katonai bíráskodás jogát. Kijelentene a miniszterelnök, hogy a legközelebbi minisztertanács elé fogja vinni ezt az ügyet és akkor fognak e felett dönteni. Benicsky Ödön és Hegedűs tábornok lovaglás ügye. Beniczky Ödön a mentelmi bizottság egyik decemberi ülésén azt a kijelentést tette, hogy Hegedűs Pál altábornagy’szlovi hihetőségét kétségbe vonja. Ebből lovaginé ügy származott, mely érdekes fordulóponthoz jutott. Beniczky megbízottai ugyanis: Pallavicini György őrgróf és Windischgraetz úróf herceg az elégtételadást Hegedűs Pál dábornagynak felül. nevében megtagadták azon azablon, hogy lelik kielentését a Hegedűs altábornagy memorandumában megálapitott tényállás eapján tette meg. A roemorandumrra tudvalevőleg az is benne van, hogy Hegedűs szándékosan úgy állapította meg a demarkációs vonulat, hogy az hátrányos volt a királyi csapatokra. három trianoni törvényjavaslat. Ahadsereg, rendőrség és erdőőrség kényszerlétszáma. A nemzetgyűlés mai ülésén Temcsényi Vilmos Pál igazságügyminiszter a beteg honvédelmi miniszter helyett három törvényjavaslatot nyújtott be. Az első, a magyar királyi honvédségről szóló, melynek létezős át 1750 tisztben, 2331 altisztben és 30 ezer 916 közlegényben állapítja meg. A tisztikar 1922. július hó 1-ig kizáróan volt hivatásos tűztek sorából egészíthető ki . A csendőrségről és rendőrségről szóló javaslat szerint a rendőrség és csendőrség létszáma 12—12 ezer lehet. A kiegészítés itt is önkéntes jelentkezés alapján történhet. Az erdőőrök létszámát a harmadik javaslat 624 főben állapítja meg. A jelentkezés önkéntes, hat évi szolgálat kötelező, akiket ezután tisztviselőkké neveznek ki, hútszévi szolgálatra kötelesek. Rend van a Jona-Tisza közt. — Miért nem tértek haza az izsáki zsidók? Az egyik hétfőn megjelenő lapban, továbbá aMagyarországi január 31-iki számában hosszabb közlemény jelent meg arról, hogy az izsáki zsidók Bethlen István gróf miniszterelnök ígérete ellenére sem térhetiek vissza lakhelyükre. Megszólal a cikkben a pesti izraelita jogvédő iroda vezetője is és többek közt azt állítja, hogy még mindig 107 izsáki zsidó lakos kénytelen távol maradni otthonától, mert a hatóságok nem tudják személyi és vagyonbiztonságukat garantálni. Illetékes helyen felhatalmazták a Magyar Távirati Irodát annak kijelentésére, hogy a dolgoknak ez a beállítása tendenciózus és rosszhiszemű. Megállapítást nyért ugyanis, hogy az Izsákról eltávozott zsidó lakosok jórésze kísérletet sem tett arra, hogy a községbe visszatérjen, akik pedig visszatértek, azoknak semmi bintódánuk nem esett. Nyomban a miniszterelnök parlamenti kijelentései után a leghatározottabb utasítások adattak ki minden irányban, hogy órákon a rend helyreállíttassék és a belügyminisztert 1921. július 17-én a szegedi csendőrkerületi parancsnoksághoz a következő távirati rendeletét intézte : »Az Izsákról elmenekült zsidó vallási lakosok most visszatérnek Izsákra. Személyi és vagyonbiztonságuk megóvására , izsáki törzs utján sürgősen intézkedjék. Csendőrök kioktatandók, hogy azért személyesen felelősek. Részletes írásbeli rendelet következik. Belügyminiszter.* A belügyminiszter egyidejűen intézkedett, hogy az izsáki csendőrörs húsz tényleges állományú megbízható csendőrrel megerősíttessék. Az őrs élére, a honvédelmi miniszter hivatásos csendőrtisztet állíttatott, aki jelenleg is helyén van. A Duna—Tisza közti atrocitások dolgában megejtett nyomozások eredményéről, az eszközölt letartóztatásokról különben már részletesen megemlékezett a sajtó és ezek ez események is bizonyságul szolgálnak annak, hogy a rend, a vagyon- és jogbiztonság a Duna— Tisza közén mindenütt teljesen, helyreállokt és a bűnösök elveszik büntetésüket. DIANA! sósborszesz 1 kis üveg ára. . K 38.— 1 középüveg éra . K 100.— 1 nagy fivig ára . K 200.— MWDENQTT KAPHATÓ! 1922. február 1. Altot fiarcag híbi akar létet politizálni. (Megcáfolja a bajor trónörököséé való szövetkezését.) Párizsban. 31. Albrecht főherceg aNewyork Hirald*'-ban megcáfolja azokat a német és angol lapokban legutóbb megjelent híreket, amelyek arról szóltak, hogy ő és Rupprecht volt bajor trónörökös Münchenben bizonyos egyezményt írtak alá. A főherceg szerint az egész híresztelés oly együgyű és tendenciózus, hogy különösebb cáfolatra, nem is szólni. Érthető és természetes, hogy müncheni tartózkodása alatt felkereste Ruppreehlet, aki unokatestvére. Kijelenti, hogy politikával egyáltalán nem foglalkozik és nem is akar foglalkozni. A híresztelés tudvalévően az volt, hogy a fét dinasztia kölcsönösen segíteni fogja egymást a magyar, illetve ír bajor trón megszerzésére. Nehézségek a magyar-osztrák pénzügyi tárgyalások mi (Az osztrákok bennünket vádolnak a nehézségekért.) Bécs, jan. 31. A magyar-osztrák pénzügyi tárgyalások ismét nehézségekbe ütköztek. Osztrák politikai körökben azt állítják, hogy Magyarország mesterségesen hárít akadályokat a pénzügyi tárgyalások sima lebonyolítánáta, azért, mert mindenáron a döntőbíróság igénybevételét akarja provokálni és abban bízik, hogy a döntőbíróság elnöke a magyarbarát Olaszország lesz. Rablótámadás a Klányai-úton — Kifosztottak egy gépmunkást. Vas István gépmunkást a Kőbányai-uton két, ember megtámadta, leteperte, aranyláncát és aranyóráját elrabolták tőle. A nyomozás során előállították Kaszala István 21 éves lakatost, aki beismerte, hogy egy vendéglőben barátjával, Kovács Károly bádogossal elhatározták, hogy Vas Istvánt kirabolják. Amikor az eltávozott a vendéglőből, utána mentek és elkövették a rablást. Kaszalát akkor fogták el, amikor a láncot értékesíteni akarta. Ma éjjel a detektívek Kovács Károlyt is előállították a főkapitányságra, aki szintén beismerte a rablást. Mindkettőt őrizetbe vették. Egy mériöe egy pályamestert elütött a vonat. (Szerencsétlenség egy vasúti hajtányon.) Ágfalva és Sopron között a Déli Vasút vonalán Ludvig Károly brennbergi mérnök és Gál József pályamester a mini a háromkerekű vasúti hajtányon Sopron felé indultak. Az állomástól alig 800 méternyire egy utánuk jövő tolató vonat elütötte a hajtányt, a mérnök és a pályamester kiröpültek a járműből, az utóbbi súlyos kulcscsonttörést szenvedett, a mérnököt pedig 20 méterre maga előtt tolva a vonat, jobb karját teljesen szétroncsola, azonkívül súlyos beíró sérüléseket okozott. A mérnök jobbkarjár amputálni kellett. Mindkettőt súlyos állapotban a soproni kórházben ápolják.