Kis Ujság, 1922. május (35. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-02 / 99. szám

XXXV, évfolyam 99. szám. ,v; Ár9 3 kOfOII3 má|us 3> Beszédek. Sgy tdzérszázados öngyilkossága. Politikai szempontból úgyne­vezett <magy« vasárnap után vagyunk. Pár hét választ el már csak bennünket a nemzeti dön­téstől, s az agitáció teljes fegy­verzettel és fegyverzeténél is tö­kéletesebb szóbőséggel állott neki a meggyőzésnek. Vezérek, korifeusok és közkatonák forgat­ták a szó fegyverét, s meg kell vallanunk, hogy nemcsak vité­zül, de okosan' és rokonszenve­sen is. Igaz, hogy az okos és ro­konszenves beszéd ma félig-med- dig a vitézség fogalmát is ma­gába zárja, de ezek a tegnapi megnyilatkozások annyi külön­böző oldalról, oly ellentétes párt- alapról és mégis oly egyezően, oly azonos irányban történtek, hogy valami uj, valami eddig nem ismert politikai állapot tü­neteit kell bennük fölfedeznünk. Négy-ötféle oldalról hallottuk hangsúlyozni a rendnek, nyuga­lomnak biztosítását, a magyar jövő előfeltételéül, a jogbiztonság helyreállítását és kérlelhetetlen fenntartását, az állam politikai és gazdasági prosperálásának kiindulópontjául, a felelőtlen egyének s testületek terméketlen, sőt veszedelmes munkájának he­lyébe a mindenért felelős és köz­hasznú működésben összebékélt társadalom gazdasági tevékeny­ségének beillesztését, a pénzügyi a ezen át a politikai konszolidáció csirájaként. A faji és vallási vil­longások áldatlan voltáról és en­nek folytán való eltörlendőségó- ről pedig mindenki beszélt, aki beszélt. Pedig olyan is beszélt, aki mindmáig csak csinálta és istá- polta ezeket az áldatlan és el- törlendő dolgokat. Mit higyjünk, miben higy- jünk, kiben higyjünk? Az óva­tosság arra int, hogy ezt a ritka, ezt a gyönyörű, ezt az igazán hazafias egyöntetűséget, a szi­veknek és az elméknek ezt a pél­dás összhangját dobjuk bele az idők serpenyőjébe és értékeljük át a küszöbön álló választásokon. És várjunk. Várjuk meg, mi­ként fog hangzani a jelölt ur be­széde a képviselő ur szájából. Hát ezt tegyék az óvatosak. Óvatosnak lenni jó. Mi a ma­gunk részéről már ezekben a megnyilatkozásokban is biztos jelét látjuk Klebelsberg belügy­miniszter ur soproni Ígéretének, hogy a most megválasztandó parlament mindenképen maga­sabb színvonalú lesz, mint az eddigi volt. Egyenjogúságot követelünk JKagyarország számára. A* egységes párt egri nagygyűlése. Bethlen István gróf miniszterelnök Gé- nuáról. — TJj Európa kialakítása folyik. - A felekezeti türelmetlenség ellen. — Klebelsberg Kuné gróf belügyminiszter programbeszéde Sopronban. — Apponyi és Andrássy Vasmegyében. ~ Bassay Kanizsán. - Batthyány ma is októbrista. Az elmúlt vasárnapon ismét je­lentős politikai események szín­helye volt a. vidék. Valamennyi párt gyűléseket tartott az ország több pontján, melyeken a politika vezető alakjai szólották választóik­hoz. A beszédek közül különös ki­emelkedő jelentőségű Bethlen Ist­ván gróf egri beszéde, melyben a génuai tanácskozásokkal foglalko­zott. Klebelsberg Kunó gróf belügy­miniszter Sopronban mondotta el programbeszedét, melynek külö­nösen a királykérdésről szóló része igényel figyelmet. A népgyülésekről a következő tudósításunk számol be: A miniszterelnök Génuáról Bethlen István gróf miniszter- elnök vasárnap reggel 9 órakor ér­kezett Egerbe az egységes párt több vezető tagjának kíséretében. A pá- : lyaudvaron a miniszterelnököt a j város közönsége nevében Tralck Géza polgármester, az egri kérész- j tény kisgazda- és földmivespárt j nevében pedig Kolozsváry István ! dr. elnök üdvözölte. A miniszterelnök röviden vála-1 szolt az üdvözlő beszédekre, majd részt vett az egységes párt nagy­gyűlésén, melyet a városháza térén tartottak meg. A nagygyűlésen a miniszterelnök hosszasan nyilatkozott a politikai j helyzetről. Mindenekelőtt kifej­I tette azokat az okokat, amelyek az ! egységes párt megalakítását jogo- 1 sulttá és szükségessé tették. — Melyek az egységes párt I céljai ? — folytatta ezután a mi­niszterelnök. — Más nemzetekkel szemben külpolitikai téren biztosítani kell magunknak nemzeti füg­getlenségünket. (Élénk éljenzés.) üjabban az európai világsajtó­ban és az európai politikában olyan jelek mutatkoznak, mint hogyha a Duna-medencében egy Duna-egye- sütést akarnának létesítem. Mi eb- j ben nem vagyunk hajlandók részt- venni. Mi Magyarországot akarunk, erős, egységes nagy Magyarországot. Nem akarunk föderatív régi mo­narchiát sem. A régi monarchia elmúlt és a halottakat feltámasz­tani nem lehet. Külpolitikai téren a másik célunk — és ezt a célt békés fegyverekkel és nem háborúval akar­juk elérni, ■— hogy a magyar nemzet újból egyenlőséggel bírjon a többi nemzetekkel szemben. (Éljenzés.) Nincs igazság, nincs egyenlőség és nincs igazi jog az európai népek között, mert csak győzők vannak és legyőzőitek (ügy van. Úgy van.) A győzők oldalán van minden jog. Azt látjuk, hogy ennek követ­keztében egy beavatkozási politika nyert téri, melynek segítségével bele­avatkoznak belső ügyeinkbe. Akkor lesz ebben az országban újból nyu­galom, ha a politika eszközeivel sikerül nekünk a beavatkozási po­litikának véget vetnünk, hogy ha sikerül nemzetünk egyenjogúságát a többi nemzetekkel szemben ki­vívnunk. Mit követel az egységes páfl befelé? (Halljuk! Halljuk!) Az állami élet berendezése terén követeljük a keresztény erkölcsök ideálja által k9ntrollált nemzeti demokráciát. (Éljenzés.) Követeljük a teljes egyen­jogúságot, a polgári rendet, társa­dalmi téren követeljük a szociális és felekezeti békét, politikái téren a pártoskodás háttérbe szorítását, erős parlamenti alappal biró kormány­zatnak megteremtéséi. (Éljenzés.) Tisztelt polgártársaim! . Demokráciát követelünk, egyenlő részesedést mindenki számára a politikai hatalomból, egyenlő részesedést az ország sor* sánák irányításából. Ezután a mifljíztereliivk éle*

Next

/
Thumbnails
Contents