Kis Ujság, 1929. május (42. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-01 / 98. szám
Didergők a napfényen 00 Légy üdvöz földi világ ura, tüzes Nap, a gyöngék, a sápadtak, a didergők nevében, akikhez a hoszszú lés lilán most külelted le először sugaradat! Szenvedés, gond és ínség ideje volt a magyar lélmindig. Az első fagy a munka birodalmából a bizonytalanság és keresetnélküliség sivatagába száműzte a magyar mezőgazdasági munkásságot. Most pedig két hónappal tovább tartott a tél uralma, még hatvan nap végtelenségén át zsarolhatta ki dézsmáját a munkátlanoktól és könyörtelenektől a tél két adószedője: a betegség és nyomor. Hosszú volt a tél, hosszú és rettenetes. Nem könyörült meg a Hitetlen szobák gyermekein, akiknek szemébe könnyet csalt ereje. Nem könyörült meg a tehetetlen aggokon, akiket nyomorúságos ágyukhoz szegezett hatalma. De nem könyörült meg az erős férfiakon sem, akiknek dolgos kezét megkötötte. Kinyílt az ég aranyablaka végre, kikönyökölt rajta a nap, de fénye didergőkre süt, akik a pusztulás és romlás málloti ruhájában járnak. A rettenetes télnél fagyosabb volna a társadalom szíve, a fagynál dermedtebb volna a hatalom viselőinek kötelességtudása, ha nem indulnának meg a didergők láttára, akik megjelentek a napfényen. A téllel, a természet zord erejével sem a társadalom, sem a közigazgatás nem veheti fel a harcot. De arra felkészülhet mindkettő, hogyha egy hajnalon a tél fellegei újra elfogják a napfényt a didergők elől, helyette legalább egyetlen ■^ sugarat leljenek a munka le■ ■ftégénck és a mindennapi kelők bizonyosságában. Kifler is így ülvöz világ ura, ifapap, a gyöngék, a sápadtak. ■Bffiergök nevében, akikhez a Pinisszu tél után most küldted le első sugaradat. •Kié vagyok? A kitett gyermek regénye 15 Maga előtt látott két szomorú, fehérhajú öreg embert, egy apró, tehetetlen gyermeket. Várjon mi lett belőle?" Égő vágy fogta el, hogy ezt megtudja. Nem, ő nem akarta, igazán nem. De mit sem használt az ellentmondása. Sasa szabad akart lenni, egészen szabad, mism engedelmeskedett határtalan szerelmében és akaratnélküliségében, bár a szíve csaknem megtörött. Nem tudta, miért elevenült fel ma benne minden. Eddig sohasem látta így maga előtt az életét. Tudta jól, hogy mint művésznő magasan felette áll mindenkinek. De nem szentelhette magát művészetének úgy, mint ahogy szerette volna. Évekig nem volt alkalma föllépni és Sasa azután sem engedte meg, hogy állandó szerződéssel lekösse magát. A ritka vendégjátékok nem elégíthették ki becsvágyát, a férfinek azonban jó volt így, hiszen azt akarta, hogy elsősorban csak az övé legyen. Hirtelen felugrott az ágyában, tisztán hallotta a fájdalmas hangot, mintha Sasa hörgött volna. Feszülten figyelt a sötétségben, azután mégegyszer ------Rémület fogta el. Minden tagja remegett. Meggyújtotta a lámpát, felkapta a pongyoláját. Halk léptekkel odafutott az ajtajához. Világosság szűrődött ki az ajtónyitáson. Bizonyára még olvas az ágyban. Talán visszatérjen? De nem, meg fogja kérni, hogy ne olvasson már ilyen későn, pihennie kell. ■ÉLBcnyiloll és a küszöbről néven szólította. Nem felelt. Úgy látszik, elaludt már olvasás közben. Közelebb lépett az ágyhoz. A férfi egyik keze a szívén feküdt, a másik mereven lecsüngött a paplanról. — Sasa, édes! — suttogta és megsimogatta az arcát. Halálos rémület fogta el, most egyszerre megérezte, hogy többé soha nem fogja hallani a hangját, sohasem fogja kinyitni a szemeit, amelyek mindig annyi szeretettel néztek reá —soha többé — elhagyta őt örökre — egyetlen búcsúszó nélkül-----Szegény, gyönge szíve nem bírta tovább! Arcát a jéghideg kézhez szorította. — Sasa, egyetlen, imádott szerelmem, miért tetted ezt velem? — zokogta. Ájultan a földre hanyatlott. ROSSZ ÚTÓN — .ló UTÓN Mintha valami kő koppant volna az ablakéul. Ebba kinyitotta és figyelmesen kinézett. Finom eső szitált. Egyszerre két forró férfiajkat érzett az ajkán. — Édes kis szerelmem, látni akartalak még ma, nagyon vágyódtam utánad! Ebba hiába próbált védekezni, a fiatalember szorosan fogta a karjában.— Hanno! Válaszul egész csókéhadat következett ismét. — Így! — mondta Hanno, — küldetésem legfontosabb részét most elvégeztem. De Guszti kisasszony is üzent valamit: a szakácsnő megbetegedett, neki meg dagadt az arca és arra kér, segítsél neki a holnapi vadászat előkészületeiben. De ezt már megbeszélhetjük odabenn is. Bocsáss be, édes, majd körüljövök. Megkerülte a házat, mialatt Ebbaóvatosan becsukta az ablakát. Közvetlenül ezután kendőbe burkolódzott női alak surrant el az ablak előtt. Mahler Lotli volt, aki most gonoszul és diadalmasan mosolygott. — Ne nézd csak ezt az álszent Lenz Ebbát! — gondolta magában. — Tehát Utóléban a fiatal gróffal csókolódzik! Jó, hogy tudom! Lotli sokat volt odahaza az öregeknél, egy állásban sem tűrték meg sokáig és ilyenkor mindig náluk keresett menedéket. Régi gyűlölködése Ebba iránt megmaradt és örült, hogy most végre talán árthat neki. A tanulóék kissé csodálkoztak, hogy a fiatal gróf ilyen későn este beállított hozzájuk. — Csak a Guszti kisasszony kérését akartam átadni, tanító úrl — mondta magyarázóan. Hanno Lenzné kérésére helyet foglalt. Közvetlenül és kedvesen elbeszélgetett velük, mint mindig, ha náluk tartózkodott. De szép és barátságos is volt ez a világos bútorokkal és hófehér függönyökkel berendezett tágas nappali szoba, amelynek legnagyobb dísze a zongora volt. A rózsaszín selyem lámpaernyő oly bájosan világította meg Ebba édes arcát. Milyen szép volt ez a leány! És ez a sok szépség mind, mind az övé! A vére forrón, lázasan lüktetett az ereiben. — Tehát beleegyezik, Ebba kisasszony? — Igen, gróf úr! —, válaszolt lesütött szemekkel. — Már korán reggel ott leszek, örülök, ha valami szívességet tehetek Guszti kisasszonynak. Egy darabig még kedélyesen elbeszélgettek, azután Ilanna felállt. Kezet nyújtott a tanítónénak, azután a fiatal leánynak. — Viszontlátásra, Ebba kisasszony! — A szemeik ragyogva mélyedtek el egymásba. (Péntekien folytatjuk.) ! KIS ÚJSÁG mm ■■■■■■■■ 1929 május 1 Hajnali tűzveszedelem a bolgár képviselőházban Leégett az ülésterem és az elnökök arcképcsarnoka Szófiában a bolgár képviselőház pilótája kedden hajnalban kigyulladt és a meglehetős erős szélben a lángok rohamosan terjedtek. Az ülésterem teljesen leégett és a képtár is az elnökök arcképeivel elpusztult. A kár felbecsülhetetlen. A nagy tűzvész felriasztotta álmából Szófia lakásságsal Tömegesen rohantak az emberek a képviselőházhoz s a főváros egész tűzoltósága megfeszített erővel dolgozott katonai segítséggel. Reggeli nyolc órára sikerült a tüzet megfékezni. Liapcseff miniszterelnököt nyomban értesítenék a nagy veszedelemről s ő azonnal felkelt, sietve felöltözködött és kiment a tűzhöz. Vele együtt több miniszter is ott volt, amig az utolsó láng is elhamvadt. Most húsvéti szünete van két nap óta a képviselőháznak, tehát lesz idő az ülésterem helyreállítására, ha ugyan nem kell átépíteni az épület egész belsejét. A tűz oka minden valószínűség szerint rövidzárlat volt. Újabb szófiai jelentés szerint a tüzet az őrség néhány katonájának gondatlansága okozta. A katonák hajnali négy óra tájban meg akarták gyújtani a villanyt s minthogy az egyik teremben valami baj volt a biztosítékkal, babrálni kezdtek a vezetéken, mire rövidzárlat keletkezett. Az első szikra magában az ülésteremben, a királyi trónszék mögött pattant ki a vezetékből. Az óriásléghajó húsz nap alatt akarja körülrepíteni a földet Friedrichshafenben lázas a készülődés aGróf Zeppelini óriásléghajó világkörüli útjára. Most a technikai részleteket kell elintézni, amilyen a szükséges hajtógáz beszerzése és a megfelelő külföldi kikötők kiválasztása és berendezése. A Gróf Zeppelin az eddigi tervek szerint húsz nap alatt fogja körülrepülni a földet, amivel minden eddigi rekordot megdöntene. Az útirányt eddig még csak nagy vonalakban állapították meg. Az út első szakasza a friedrichshafen— tokiói út lesz. Tokióból a léghajó nekivág a Csendes-óceánnak és valamelyik kaliforniai városban fog kikötni, ahonnan azután néhány napos pihenő után átrepüli az amerikai szárazföldet. A harmadik leszállás a newyork melletti Lakehurstben lesz és innen kezdődik az utolsó szakasz, az Atlanti-óceán át, repülése. Főtárgyalást tartottak a putnoki országúton Miskolcról jelentik: A putnoki országodra kiautóztak a bíróság tagjai, hogy a helyszínen letárgyalják az egyik Bűnügyet. Az országút szélén helyezték el a székeket és az asztalt, ott ültek le a bírák, az ügyész, a védő és a vádlott, de a tanúk is ott gyülekeztek össze és ott tették le vallomásuk után a szabályszerű esküt. Andó Lajos soffőr gázolási ügyéről volt szó. A soffőr nekivitte a gépkocsit Zelenka Pál sajószentpéteri községi bíró szekerének. A szekérben ülők mind a négyen megsérültek, a legsúlyosabban Kiss János gazda, aki hónapokra megnémult és ma is idegbeteg. A soffőr azzal védekezett, hogy Zelenkáék rá se hederítettek a tülkölésre, szabálytalanul hajtottak. Tizenhat tanút hallgattak ki az országúton és a tanúk elmagyarázták, miként történt a baleset. A törvényszék 100 pengő pénzbüntetésre ítélte a soffőrt, mert »a gondatlansága még akkor is fennáll, ha a sértett szabálytalanul hajtott«. Az ítélet jogerős. Kormányrendelet készül a földmunkások érdekében A képviselőh ház pénzügyi bizottságának hétfői ülésén a bizottságnak csaknem valamennyi jelenlevő tagja felszólalt a földmunkások érdekében. E felszólalások hatása alatt Hegedűs Kálmán képviselő indítványt terjesztett elő, amely szerint a földművelési minisztert utasítja a képviselőház, hogy miniszterközi értekezletet hívjon össze a pénzügyi, belügyi, vallás- és közoktatásügyi, valamint a népjóléti és munkaügyi minisztérium legkiválóbb, szakértői” tagjaiból; ez értekezlet tanácskozásának eredményeképpen adjon ki a miniszter rendeleteket, amelyek a mezőgazdasági és földmunkást, gazdasági, kulturális, társadalmi és erkölcsi érdekeit előmozdítják. Mayer János földmivelési miniszter ez indítványért köszönetét nyilvánította, maga is rámutatott arra, hogy a földmunkások százszámra gyülekeznek a fővárosban és munkát keresnek, kijelentette, hogy a kormány e munkások sanyarú sorsát szívért viseli. A miniszterközi értekezletet a kormány hír szerint május második felében fogja megtartani. A bánfaivai merénylet áldozatainak temetése Sopronban a szerencsétlenül járt Schreiner Emil főkonzult feleségével kedden délután rendkívüli részvét mellett temették el az evangélikus temetőben lévő családi sírboltba. Vitéz Simon Elemér főispánnal és Thurner Mihály polgármesterrel az élén a városi tanács testületileg vett részt a temetésen és a hatalmas tömegben megjelent közönség soraiban igen sokan voltak a szerencsétlenség színhelyéről, Sopronbánfalváról is. Az egyszerű, fekete koporsókat rengeteg koszorú borította, köztük a külügyminisztérium, a városi polgári párt koszorúja is. A gyászszertartást Zicrmann Lajos evangélikus lelkész végezte. . Az iszákos férj bosszúja Az Egerrel szomszédos Heves községben Cs. Nagy István napszámos elváltan élt feleségétől, akit az iszákos férj elűzött az otthonából. A részeges ember azóta többször megfenyegette az asszonyt, hogy ha nem megy viszsza hozzá, megöli. Cs. Nagy István magához vett egy hosszú kést és miután a kocsmában éjjel három óráig mulattott, a kerítésen bemászott apósa udvarára és nagy lármával követelte, hogy felesége térjen vissza hozzá. Ari elutasította az éjjeli látogatót, de a részeg ember nem tágított, hanem hatalmas dorongot ragadott, amellyel négyszer fejbeütötte felesége édesapját. A megvert após olyan súlyos sérülése oket szenvedett, hogy életbenmaradásához kevés a remény. " Nem engedik férjhezmenni a sziámi ikrek egyikét • Különös házassági engedély ügyében kellett döntenie a newarki anyakönyvi hivatalnak. Néhány héttel ezelőtt egy newarki fiatalember eljegyezte az Egyesült Államok sziámi nőikreinek egyikét, Gibb Margitot. A fiatal párt szabályszerűen bejelentette a házasság- kötést az anyakönyvi hivatalban, amely azonban tegnap megtagadta a házas- sági engedély kiadását, azzal az indo-lkolással, hogy a két leányiker külön- böző neve ellenére is egy test, úgyhogy Gibb Margit vőlegénye a házassági megkötése által végeredményben bSt gárérát követne el .