Kis Ujság, 1937. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-01 / 1. szám

f -: im ■ -'--w 50. évfolyam 1. szám Újév­­szám: Rádió és Mátyás Diák melléklettel ara 10 fillér Ei!i!:l!i!-:''^^ iiiii'lilPiBllllJBEl AZ ELŐFIZETÉS ARA EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ, riirrCTi ru POL­ITIKAI NAPILAP NEGYenfivRE « PENGŐ. FEl.EVRE 12 PENGŐ, FŐSZERKESZTŐ: FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILA EGÉSZ ÉVRE 24 PENGŐ . 1....­­ _ _ _ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! KÜLFÖLDRE AZ ELŐFIZETÉSI AH KÉTSZERESE. LÉVAI JENŐ BUDAPEST, VI. ARADI UTCA 8. TEL­EFON: 1-207-W POSTATAKARF.KPFNZTARI CSEKKSZÁMLÁI 19.957. LEVEIXIMI KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. ­ a Kis ujságnak irt cikkében az uj esztendő feladatait Eckhardt Tibor, a Független Kisgazdapárt vezére, a magyar po­li­ikai jövő : ' 1 -rmén-J­,rt « Kit Újság sieméi,, amelyben az új esztendő felad, italt fejtegeti hivatott tollal és ebben a cikkben üzen a Kis Újság út­ján a magyar közönségnek. E­c­k­­ha­r­d­t Tibor cikke így hangzik: Az 1936-ik esztendő magasra felkavart politikai hullámai az új kormány megala­kulása óta elcsendesedtek. Új gazda költö­zött be a miniszterelnökségi palotába és az új gazdával új szellem vonult be a régi fa­lak közé. A kormányváltozás ténye egyma­gában még nem indokolná a Független Kis­gazdapárt harcának mérséklését. A mi har­cunk mindig elvi harc volt, személyi rokon­­szen­v, vagy ellenszenv azt nem befolyásol­hatja. Gömbös Gyula ellen két okból har­coltunk mert kíméletlen egyéni- és párt­uralmat akart országunkban berendezni, polgári szabadságunk fokozatos megszünte­tésével és mert mindabból a jóból, amit programjában ígért, semmit nem valósított meg. Az új miniszterelnökkel szemben meg­változott az állásfoglalásunk, mert a dikta­tórikus törekvéseket nemcsak, hogy nem folytatja, de fokozatosan leépíti és mert fel­tehető róla, hogy kijelentéseit elsősorban ő maga komolyan veszi s amiben a közélet különböző faktoraival megállapodik, azt meg is fogja tartani. Az adott szó szentsége pedig minden más követelménynél előbbre­­való. Véleménykülönbségek mindig lesznek, haladás azonban a politikában csak akkor érhető el, ha azokban a kérdésekben, ame­lyekre nézve egyetértés jön létre, mindenki megtartja, amit ígér. Ezért tud a Független Kisgazdapárt Darányi Kálmánnal szemben előzékeny magatartást tanúsítani. A politikai pártoknak nem az a rendelte­tésük, hogy minden áron harcoljanak. A pártok nem lehetnek egyebek, mint külön­böző néprétegek országos érdekeinek a szó­szólói. Céljuk tehát a gondjaikra bízott ér­dekek helyes szolgálata, azoknak az előre­­vitele. Kétszeres kötelessége ez a Független Kisgazdapártnak, amely a magyar falu ezer gondját próbálja orvosolni s a népi politika úttörője Magyarországon Ismétlem: nem az a célunk, hogy minden áron verekedjünk, a mi legszentebb kötelességünk az,, hogy segítsünk szerencsétlen népünkön. Ha erre lehetőség kínálkozik, veink megvalósításai a koHPfahbnlid mfgéffgerforel vv­.'.a ».■ stdnk' megf­­em találnak, kötelessir ,:nk ellentétes politikát foly, , nyal szemben. Gömbös Gyula ké­nt is megpróbál­tuk a megegyezési s ,n ,­ajtunk múlott, hogy azt nem tartották be és a becsületes, titkos választójog lekerült Gömbös Gyula akaratából a politikai napirendről. A meg­egyezés útja így el lévén torlaszolva, a Független Kisgazdapárt megvívta a maga kemény harcát Gömbös Gyula rendszerével szemben Most, Darányi Kálmán új kormá­nyával újból a barátságos megegyezés poli­tikáját akarjuk érvényre juttatni. A pártközi választójogi konferencia eredményes lefo­lyása komoly lépést jelent előre és semmi okunk sincs arra, hogy Darányi Kálmántól az előlegezett bizalmat megvonjuk. Világosan meg kell mondanom azonban azt is, hogy a közvéleményben megingott bizalom helyreállítása céljából az alkot­mányjogi reformokat , és ezek között első helyen a becsületes titkos választójog meg­valósítását szolgáló törvényjavaslatokat a kormánynak saját érdekében is sürgősen ki kellene dolgoztatnia, azokat még ez év tavaszán a törvényhozás elbírálása alá kel­lene bocsájtania és a parlamentnek saját tekintélye kockáztatása nélkül nem lehet addig nyári szünetre mennie, amíg az al­kotmányjogi kérdésekben kielégítő és meg­nyugtató elintézést nem talált. A megenyhült belpolitikai légkörben ezt a feladatot ma könnyebb megoldani, mint valaha és ezt a kedvező helyzetet fel kell használni a nem­zet nyugalmának és fejlődésének intézmé­nyes biztosítása érdekében. Teljesen igaza van Darányi miniszterel­nök úrnak, midőn karácsonyi nyilatkozatá­ban kijelenti, hogy a titkos választójogi re­form nem cél, hanem csak eszköz a nemzet érdekének a szolgálatában A Független Kis­gazdapárt is mindig ilyennek látta ezt a kérdést és a titkos választójog megvalósí­tását elsősorban azért óhajtotta, hogy ezzel egy új, népi irányú gazdaságpolitika alap­jait vethesse meg. Számos, részben igen el­hanyagolt gazdasági feladat vár sürgős elin­tézésre, amelyek közül néhányat itt fel aka­rok sorolni, elsősorban azért, hogy az­­ 1937-ik esztendő kívánatos munkaprogram­­­­ját ezekben megjelöljem, i­­ I'­­ helyre teszem az igazságos és mélta­­tótér.-r'K­.i .*; nuil-.lyet me­gkSiiii).'t Az a viszonylag kedvező helyzet, amelybe az államháztartás az utóbbi hónapokban jutott. A megnövekedett, állami bevételeket semmi­­esetre sem szabad az állami kiadások foko­zására fordítani, hanem túlfeszített adóz­tatási rendszerünk ésszerű megreformálásá­hoz kell az alapot megteremtenünk. El kell törölni az őrlési adót, amely a legszegé­nyebb néposztály kenyerét duplájára drá­gítja meg! El kell törölni a rendkívül ház­adópótlékot, amely az ingatlanvagyon arány­talan megterhelését jelenti. Mindkét, most említett rendkívüli adót az 1931-es pénzügyi válság súlya alatt, ideiglenesen léptették csak életbe és most itt az ideje, hogy ezeket, a rendkívüli szükség által reánk kényszerí­­tett adókat teljesen megszüntessük. De álta­lában az igazságosság és progresszivitás alapjára kell adórendszerünket átépítenünk, s teljesen megengedhetetlen, hogy pl. a ma­gánalkalmazottak azonos jövedelem után lé­nyegesen magasabb adókkal terheltessenek, mint a közalkalmazottak, akik aránylag ke­vesebb munkával jutnak ugyanahhoz a jö­vedelemhez. Igazságtalannak tartom a ma­gyar föld- és ház nagyon túlzott megadózta­tását is szemben a sokszor igen nagy jöve­delmet élvező szabadfoglalkozási ágak vi­szonylag alacsony megterhelésével. Nagy jövedelmű ügyvédek, orvostanárok, banká­rok, alig fizetnek adót,­­ a földrag­yon azonban összeroskad a terhek súlya alatt. Az ingó-tőke úgyszólván semmi adót nem fizet és részvényjogunk reformja, valamint a társulati adó hozadékának kimunkálása kell, hogy pótolja az ingatlanvagyon szá­mára megadandó adókönnyítéseket. Utalok arra is, hogy Fellner legutóbbi adóstatisz­­tikája szerint a kisipar évi 25 millió pengő­vel több adót fizet, mint a gyáripar, amely kétszer annyi árut termel évenként, mint a kisipar. Megszüntetendők végül a falusi ter­melőt és fővárosi fogyasztót egyaránt sújtó budapesti vámok is, amelyek a mezőgazda­sági árak belföldi alakulására országosan is hátrányos befolyást gyakorolnak. Íme, csak az adóztatás terén mennyi sür­gős reformra volna szükség! De itt vannak a múlt félig megoldott problémái, a megin­­dított, de be nem fejezett gazdaadósságren­dezés, amellyel ez év őszén, akár akarjuk, akár nem, újból foglalkoznia kell a törvény­hozásnak. Itt is követelnünk kell a múltból felhalnozódott, megfizeti,d­efrét ...hjh"Szin­­­lékok rendezését, illetve törlését és általá­ban a gazdaadósságok rendezésének teljes befejezését, hogy egyrészt a földbirtoknak adósságokkal meg nem terhelt része újból hitelhez juthasson, másrészt a rendezés alá vont gazdatársadalom megújult kedvvel és eredménnyel folytassa földjének megműve­lését. Alapvető problémát látok a mezőgazda­­sági termelés jövedelmezőségének a helyre­­állításában. A magasabb világpiaci árak most — helyes kormányzati politika esetén — végre módot nyújtanak arra, hogy a me­zőgazdasági művelés újból haszonnal jár­jon. Kifejtettem más alkalommal, hogy or­szágunk talpraállítása nem biztosítható, ha legalább 20 pengős mázsánk­énti búzaár és kétpengős napszámminimum állandóan nem biztosítható a falu népének. A legalább húsz­pengős búzaárhoz kell azután hozzáigazítani az egyéb mezőgazdasági termények árát. Ma több lehetősége van a kormánynak az árpo­litika irányítására, mint bármikor, mert a központosított kivitel, valamint a hivatalo­san irányított devizapolitika módot­ adnának a kormánynak arra, hogy kevésbé jövedel­mező­ termelőágak önköltségét kiviteli és devizapolitikájának megfelelő igazgatásával biztosítsa. Tarthatalan az az álláspont, amely a mezőgazdasági terményeknek zárolt pengő ellenében való kivitelét nem teszi lehetővé és ezt a kedvező kiviteli lehetőséget kizáró­lag az iparnak tartja fenn. A magyar szőlő­­művelés egymagában annyi munkáskéznek ad kenyeret, mint az egész gyáripar, mégis bort zárolt pengők ellenében nem szabad kivinni. A hordó literje duplájába kerül, mint a beléhelyezett bor, ugyanakkor félkész vasgyártmányok, amelyeknek nyersanyagát valutáért hozzák be a külföldről, zárolt pengők ellenében találnak kedvező kiviteli l­ehetőségeket. Az agrárolló megszüntetése a legsürgősebb gazdasági követelmény, amely nélkül a termelési ágak megbomlott egyen­súlyit helyreállítani nem lehet. Végül meg kell szüntetni az egész közgaz­dasági élet immobil, megfagyott, mozdulat­lan állapotát. Ki kell adnunk és végre kell hajtanunk a jelszót: mozgósítani egész köz­­gazdasági életuntat! - részben számos te-

Next