Kis Ujság, 1937. november (50. évfolyam, 249-272. szám)
1937-11-03 / 249. szám
Szerda, 1937 néven^bei/^l/ \ , Af\ ... . 50. évfolyam 249. szám ARA 10 FILLÉR lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll kis újság elérkezésiArak egy hóra. p 2_ FÖLLETLEN POLITIKAI NAPILAP KIS ÚJSÁG fiS KÉPES CSALÁDI LAPOK EGYÜTT P 2.70 FŐSZERKESZTŐ: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KIS ÚJSÁG ÉS MAGYAR HÉTFŐ EGYÜTT . . • P 2.30 * 1* BUDAPEST VI ARADI UTCA 8 K7 TFIFFON • I 207 20 P 2.40 LÉVAI JENŐ LEVÉLCÍM: KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. KÜLFÖLDRE AZ ELŐFIZETÉSI ÁR KÉTSZERESE POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA: 10.957. Öt százalékkal emelik az állami alkalmazottak fizetését KÖZÖS VÉDEKEZÉS « Egy nemzet fiai, akiket vallási dogmák elválasztanak egymástól, valójában azonban közös eszmények együttes szolgálatát tartják élethivatásuknak, hamarosan megtalálják azt a lelki kapcsolatot, amely külső megnyilvánulásaiban látszólag nehezen lesz teljes. Annyiszor hallottunk már a keresztény felekezetek szükséges közös összefogásáról, arról a bizonyos hídról, amelyet Debrecen és Pannonhalma között készülnek kiépíteni a jószándékú hívők, hogy megvalósulására türelmetlenül vár minden magyar. A most közvetlenül elmúlt két nap ünnepe volt úgy a katolikus, mint a protestáns felekezeteknek. Azok a beszédek, amelyek hivatott vezetők ajkáról elhangzottak, azt a megnyugtató és fölemelő érzést keltik bennünk, hogy a híd a lelkek között épülőben van. Nem volna nehéz megtalálni a rugóját ennek a nemes hídépítő munkának. A debreceni kálvinista professzor szavai világítják meg előttünk a szeretettel szereidhez, a megértéstől az egyetértéshez ívelő híd legerősebb alappillérét. A debreceni kálvinista professzor nyíltan megmondotta, hogy a reformáció védelme nem zárja ki részükről a Rómával való találkozást. E találkozás, igen helyesen állapította meg, csak Krisztus királyságának közös tiszteletében történhetik és erre a tiszteletre soha nem volt égetőbb szükség, mint most, amikor Keletről és Nyugatról egyaránt új vallástalan áramlatok hullámai próbálnak felcsapni e legmagasabb trónszék magasságába. Ámde helyesen mondotta a debreceni református prédikátor, hogy Krisztus királyságának egy talpalatnyi föld elég, hogy a maga idejében oda kergesse majd vissza az antikrisztus egész hadseregét, ahova való és ahonnan jött. Ez ellen az antikrisztus ellen való védekezés szelleme hatotta át az egri katolikus pap emelkedett beszédét is, melyet vasárnap az egri ifjúsághoz intézett, ő is felemelte intő és tiltakozó szavát azok ellen az áramlatok ellen, melyek Keleten a vallást irtják ki az emberek lelkéből. Nyugaton pedig a fajt emelik eszménnyé és szét akarják választani az Isten és a haza szolgálatát. Akik rajt tartják kezüket a magyar nemzet ütőerén, azok észrevehetik azokat a bár jelentéktelen, de mégis meglévő rendellenességeket, amelyek a keleti és nyugati istentelenségek fertőző anyagából ebbe az egészséges nemzettestbe beleférkőztek. A védekezés eszközét az egri katolikus pap ugyanott látja meg, ahol a debreceni kálvinista lelkész, amikor felemeli papi szavát minden fajtájú gyűlölködés ellen és hirdeti ehelyett az egyetemes szeretet, a filokrisztianizmus egyedüli mentő voltát. Más szavakkal, de ugyanazzal a gondolattal követeli, hogy Krisztus királyságának adassék meg az a talpalatnyi föld, amelyen állva visszaüzheti az antikrisztust oda, ahova való. A kilencszáz éve keresztény Magyarország, az apostoli korona méltó birodalma teljesíteni fogja, mint ahogy teljesítette évszázadokon át történelmi hivatását: népének lelkében örök erővel él Krisztus szeretete és tisztelete, ez adja meg hozzá a módot, hogy mint volt ezer éven át, további évezredekre is megmaradjon a keresztény kultúra védelmezője és ledönthetetlen bástyája. Ebben a hitünkben erősített meg bennünket a katolikus és a kálvinista ünnepen elhangzott két papi beszéd. A holtestéhez vezetett ez anya útja Rejtélyes hátterű halálos öngyilkosság történt egy előkelő budai villában A Széher-út 11. szám alatti ötszobás pazar pompával berendezett épületben Kreitl Imre volt fővárosi tisztviselő leánya gázzal megmérgezte magát. Amikor rátaláltak, a szerencsétlen életunt már halott volt. Kedden délelőtt 11 óra tájban ment el hazulról özvegy Kreitl Imrén, hogy férje sírját meglátogassa. Egy órakor kisírt szemekkel érkezett haza a gyászruhás 74 éves úriasszony. Becsengetett a villába, amelynek kapuját zárva találta. Többszöri csengetésre sem jelentkezett senki. A matróna egy ismerősénél, a szomszédos villában várt a késő-délutáni órákig, mert arra gondolt,ogy Klára nevű leánya, bement a városba. Teltek-múltak az órák, az özvegy úriasszony nyugtalankodni kezdett, a lánya nem jelentkezett. A szomszéd kisfiát kérte meg arra, hogy másszon át a kerítésen, nézzen be a lakásba, hogy nem történt e valami baj a gyermekével. A fiúcska percek múlva visszatért azzal, hogy a villában sötét van, semmit sem lehet látni Egy férfi, a volt fővárosi tisztviselő egyik ismerőse ajánlkozott, hogy bemegy a villába. Létrát támasztott a vasrácshoz és így mászott be a földszintes épület kertjébe. Zsebvillany lámpával világított be a szobákba, ahol azonban mindent a legnagyobb rendben talált. Vizsgálódása során eljutott a konyháig. A konyha ablaka le volt függönyözve, csupán fent látszott néhány centiméternyi rés. A család ismerőse felkapaszkodott az ajtóra és így világított a konyhába. — Borzalom!... — kiáltotta. A villa kerítése előtt állók, amikor meghallották ezt a kijelentést, rémülten kérdezték ,hogy mi történt. — Orvost ... A mentőket hívják azonnal ... Az idős úriasszony sikoltozva, sírva kérdezte, hogy mi történt? A férfi, aki az öngyilkosságot felfedezte, nem adott választ,, karonfogta özvegy Kreitl Imrénét és egy ismerőséhez kísérte. A legközelebbi telefonállomásról hívták ki a mentőket, mert arra gondoltak, hogy még segíteni lehet. Néhány perc múlva megérkeztek az orvosok, akik létrán másztak át a magas kerítésen. Futva igyekeztek a villa bezárt konyhájához, betörték az ablakokat, felfeszítették a konyhaajtót. Fojtó gázszag csapta meg a belépőket. Kreitl Klára a konyha kövezetén eszméletlenül, halottsápadtan, mozdulatlanul feküdt. Az orvosok karjaikba emelték az öngyilkost, majd kivitték a levegőre. Segíteni már nem lehetett a tisztviselőnőn. A mentők megállapítása szerint az öngyikosság felfedezése előtt három órával már halott volt. A mentők a halálos öngyilkosságról azonnal jelentést tettek a főkapitányság központi ügyeletének, ahonnan rendőri bizottság szállt ki a Széher úti villába, hogy megállapítsa az öngyilkosság körülményeit és megtudja, hogy Kreitl Klára miért menekült a halálba. Semmiféle búcsúlevelet nem találtak a villában. Özvegy Kreitl Imrénét sem lehetett kihallgatni, mert a szerencsétlen úriaszszony olyan lelkiállapotban volt, hogy a hozzáintézett kérdésekre nem tudott választ adni. Kedden este ,amikor a rendőri bizottság eltávozott a budai villából és amikor Kreitl Klára holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították, közölték a főkapitánysággal, hogy az életúnt úrileány húga, aki különben fővárosi tisztviselőnő és akinek délután két órakor kellett volna hazajönnie, még az esti órákban sem adott életjelt magáról. Nem tudják, hogy mi történt vele? Az eltűnés ügyében is nyomoz a rendőrség, mert felmerült a gyanú, hogy a két eset között összefüggés lehet.