Kis Ujság, 1938. január (52. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

előfizetési árak egy hazai KIS ÚJSÁG..............................................................P 10 KIS ÚJSÁG ÉS KÉPES CSALÁDI LAPOK EGYÜTT P 2.30 KIS ÚJSÁG ÉS MAGYAR HÉTFŐ EGYÜTT . . . P 2.38 KIS ÚJSÁG, MAGYAR HÉTFŐ ÉS KÉPES CSALÁDI LAPOK EGYÜTT................................................ p 1.4* külföldre az előfizetési ár kétszerese FŐSZERKESZTŐ: LÉVAI JENŐ KIR 52. évfolyam 1. szám UJ^MM^SZÁM8 ÁRA 10 fillér FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Darányi Kálm­án nagy ujéi^rádióbeszéde a titkos választójogról és a szélsőségekről ^ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL­­ BUDAPEST, VL. ARADI­ UTCA 8. SZ. TELEFÓNJ 1-207-28 LEVÉLCÍM : KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA­ 19.957. PÉNZÜGYI FÜGGETLENSÉG Független helyzetünk könnyűvé teszi hivatá­sunkat, mert szabadon élhetünk fel- és lefelé az elfogulatlan bírálat jogával. Különös öröm számunkra, ha ez a bírálat elismerésben csen­dülhet ki. Ezt az elismerést visszük ma Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter elé, aki szívós és céltudatos munkájával komoly és értékes nem­zeti sikerhez juttatta az országot. Az a pénz­ügyi politika, melyet Fabinyi elődeitől örökül kapott, súlyos csorbát ütött a csonkaország nem­zeti önállóságán. Eladósodottságunk, pénzrend­szerünk megingása csak úgy volt kivédhető, hogy a magyar pénzügyeket nemzetközi ellen­őrzés alá helyezték. Az ellenőrzés éveiben az államkincstárnak nagy áldozatokat, fájdalmas lemondásokat kellett követelni a magyar pol­gárságtól, de ez a mi fegyelmezett és öntudatos népünk vállalta a ránehezedő terheket, mert tudatában volt annak, hogy nagy értéket és kincsnél is drágább nemzeti tekintélyünket kell megmentenie. A magyar pénzügyminiszter és a magyar közönség érdeme, hogy a nehéz munka sikerült. Január 17-én összeül a Népszövetség száza­dik ülésszakára és a pénzügyi bizottságban is­mertetik majd Magyarország kedvező pénzügyi helyzetét és azt a javaslatot, amely népszövet­ségi ellenőrzésünk megszüntetéséről szól. Büsz­kén idézzük a népszövetségi bizottság bizalmas jelentésének azt a kitételét, amely megállapítja, hogy Fabinyi pénzügyminiszter megfontolt pénzügyi politikája és személye egymagában is elég biztosítékot nyújt arra, hogy a ma­gyar államháztartás továbbra is egyensúlyban marad és a becsületes adós továbbra is fizeti a külföldi kölcsönök ka­matát és törlesztési részleteit. A trianoni drótsövények közé szorított csonka ország újabb jelét adta töretlen élniakarásának, a magyar sors pedig újabb bizonyságot szolgál­tatott amellett, hogy ez a nemzet nehéz idők­ben is megtalálja nemcsak önmagát, hanem hi­vatott is alkalmas vezetőit is, a ________ | - ~ ■ •. • i Családirtás négy halottal Szigony Dezső festőművész megölte feleségét, leányát, unokáiét, majd öngyilkos lett Borzalmasabb, megyeiül­tebb és titokzato­sabb hátterű tragédia még nem történt Buda­pesten, mint az, amelyet pénteken délben a legelőkelőbb villanegyedben, a Lendvai­ utcá­­ban fedeztek fel.­.................... Czigány­ Dezső festőművész meggyil­kolta leányát és unokáját, halálra se­­bezte a feleségét, majd agyonlőtte ma­gát. Megfejthetetlen titkok húzódnak ennek a négy áldozatot követelő tragédiának hátteré­ben. A véres dráma valószínűleg még az éj­szaka, vagy hajnalban játszódott le és azt véletlen folytán fedezték fel a délelőtti órák­ban. A festőművész egész fiatalon nősült. Pá­rizsban folytatta tanulmányait, majd vissza­tért Budapestre. A mézesheteit megdöbbentő esemény zavarta meg. Fiatal feleségével a késő éjszakai órákban tért haza Párizsi­utcai lakására, amikor az utcán valaki meg­támadta. A festőművész hirtelen benyúlt a zse­bébe, előrántotta revolverét és agyon­lőtte támadóját. Ez az utcai támadás erősen megviselte a festőművész idegeit. Hetekig szótlanul dolgo­zott, kerülte az emberek társaságát. Nem tu­dott megnyugodni. Az a gondolat gyötörte hogy kioltotta egy ember életét. Hónapok tel­tek el, amíg Czigány Dezső lelki egyensúlya ismét helyreállt. Ezt a drámát, amely a Párizsi­ utcában történt, újabb tragédia követte, öngyilkosságot követett el a festőmű­vész felesége, akit egy reggel holtan talált maga mellett az ágyban. A fiatal asszonya, akit Czigány Dezső ra­jongásig szeretett, ismeretlen okból a ha­lálba menekült. A második tragédia szörnyű lelki megrázkódtatást okozott. Czigány De­zső barátai azt gondolták, hogy sohasem tér vissza a fiatal férj lelki egyensúlya. A festőművész fájdalmában a muzsikához me­nekült. Hosszú hónapokon keresztül nem vett ecsetet a kezébe. Kibírhatatlannak lát­szó nyomasztó érzés feküdte meg a nagy jövő előtt álló művész életét. Kisebb-na­­gyobb tragédiák követték egymást, Czigány Dezső életében. Tragikusan fogott fel min­dent, olyan kis kellemetlenségeket is, ame­lyek mellett más, egészséges idegzetű em­ber észrevétlenül továbbhalad. Ezek voltak az előzmények és talán ezek teszik némikép érthetővé azt a szörnyű vérengzést, amelyet­­ Czigány Dezső a Lénával-utca 3. számú* Senki sem tudja, hogy milyen előzményei voltak ennek a páratlanul tragikus drámá­nak. Feltevésekből, sok esztendővel ezelőtt történt eseményekből és a barátok elbeszélé­seiből igyekeznek most összeállítani a tragé­diának indítóokát. Pillanatnyi elmezavar törhetett ki Czi­gány Dezsőn, a híres festőművészen, aki nemcsak a felesége életét oltotta ki, de meggyilkolta asszonyleányát és alig kétéves kis unokáját. Hogy miért, ez sohasem derülhet már ki. A szerencsétlenség végzetszerűen kísérte végig Czigány Dezső életét. A tragédiák sorozatát kellett végigszenvednie életében. bérvilla műteremlakásában mára virradó éj­szaka elkövetett. A dráma felfedezése Pénteken délelőtt 10 órakor Manovitl Alfréd bankár lakásán megszólalt a tele­fon. A bankár ugyanabban a villában, egy emelettel lejjebb lakott, mint a festőmű­­vészek. — Itt Czigányné beszél — szólalt meg egy női hang —, az Önök fölött lakó Czi­­gány Dezső festőművész édesanyja. Kérem, ne haragudjanak, amiért zavarom Önöket, a fiam lakásában nem felelnek a telefonhí­vásra, pedig biztosan otthon vannak. Az lenne a kérésem, küldjenek fel valakit, a fiamhoz és tudják meg, hogy mi történt ná­luk, mert szörnyű sejtések gyötörnek... A bankár felesége leüzent Barián Józsefné házfelügyelőnőhöz, akit megkért, hogy menjen fel Czigányékhoz és csengessen be. Bariánné természetesen eleget tett ennek a kérésnek. A csengetésre azonban senki sem válaszolt, senki sem jelentkezett. Az asz­­szony percekig dörömbölt, de ennek sem volt eredménye. Példátlan izgalom lett úrrá a csendes villa lakóin, akik valameny­­nyien személyesen ismerték az ideges festő­művészt. Hárman laknak az előkelő, csen­des Lendvai­ utcai villában. Kohner István báró, Szebeny Antal és Manogiu­ Alfréd bankár a lakói Czigány Dezsőéken kívül a terméskőből készült épületnek. Villámgyor­san terjedt el a villában a hír, valami baj történt Czigányéknál. Barián Józsefné rendőrért sietett. A rend­őr lakatost hívott, akinek segítségével fel­nyitotta a műtermi lakás lezárt ajtaját. A­z őrszem berohant a műterembe, majd onnan a műterem mellett lévő kis szobába, Czi­­gán­y Dezsőék hálójába. Borzalmas dolog történti.,» ■— sza­kadt ki önkéntelenül a kiáltás a rendőrből, aki, az eléje táruló látványtól , hátratántoro­­dott. A megvetett sezlonon feküdt a fal mel­lett szétlőtt fejjel az 54 éves Czigány Dezső és mellette hatalmas vértócsá­ban a felesége. A szerencsétlen szony eszméletlenül vo­­naglott a véres driveten. Orvosi segítséget hívtak. A mentők két autóval robogtak is­ a­ szörnyű családirtás színhelyére. Ekkor ke­resésére indult a házfelügyelőnő Czigány Dezső festőművész leányának, a két hónap­pal ezelőtt Párizsból látogatóba hazaérke­zett Ingusz Istvánnénak. A rendőr és a ház­felügyelő felesége hátramentek a bejárat mellett lévő kis kétágyas vendégszobába. — Halottak ők is, itt fekszenek, — mon­dotta megrendülten a rendőr. A nagyobbik ágyban Ingusz Istvánné feküdt hatalmas vértócsában, mögötte pedig kis gyermekágyban az alig két­­esztendős Ingusz Panni átlőtt fejjel holtan. A hamarosan kiérkezett rendőri bizottság a következőképpen rekonstruálta a tragédia történetét. Czigány Dezső, aki valószínűleg a hajnali órákig olvasott, az éjjeliszekré­nyén levő lámpa fénye mellett közvetlen közelről lőtt a feleségére. Majd észrevétlenül bejutott az előszoba melletti kisszobába ,ahol előbb leányá­nak fejét lőtte át, majd revolverével kis unokája életét oltotta ki. Pillanato­kig tarthatott ez a szörnyűség, amely után maga ellen fordította a gyilkos fegyvert Czigány Dezső, akit átlőtt halántékkal találtak meg az ágyán. Búcsúlevelek hevertek a hálószoba aszta­lán. Ezek azonban nem adtak magyaráza­tot arra, hogy milyen okok késztették Czi­gány Dezsőt arra a szörnyűségre, amely mé­lyen megrendített mindenkit, aki tudomást szerzett a Lendvai­ utcában történt drá­máról, Czigány Dezsőné is meghalt A rendőri bizottság intézkedésére a halál­villában történt dráma áldozatainak holttes­tét a törvényszéki orvostani intézetbe szállí­tották. Czigány Dezsőnét, aki különben a festőművész második felesége volt, szana­tóriumba vitték a mentők, .A revolverlövés a halántékán hatolt be a szerencsétlen asz­­trongnak, akinek életbenmaradásához az kisért a tragikus múlt . " Ez a szép nő kíván­ boldog újévet"

Next