Kis Ujság, 1938. július (52. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-01 / 145. szám
.. —■ ' ralim ELŐFIZETÉSI ÁRAK EGY NÓRAI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALI KIS ÚJSÁG ............................................. . . 2.— FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP BUDAPEST, VI. ARADI UTCA 8. SZ. TELEFON: 1-207 26* KIS LMSAG, MAGYAR HÉTFŐ ÉS KÉPES CSAI.ADI PMOWGISH PUUINMI NHKSHI LAPOK EGYÜTT.........................................P 2.40 LEVÉLCÍM : KIS ÚJSÁG, BUDAPEST 62. Rengeteg áldozata van a trópusi hőségnek Halálos szerencsétlenségeit tömege fürdés közben, hőguta-esetek, szerencsétlenségek Még mindig nem enyhül a meleg Néhány napra minden nagy kül- és belpolitikai esemény elveszítette jelentőségét Budapest és Magyarország számára: az érdeklődés középpontjában a rekkenő hőség áll, amely a meteorológusok hivatalos nyelve szerint 35 fokon túl megérdemli a „trópusi hőség" elnevezést. És mivel ezt a 35 fokot a hőség az egész országban elérte, de egyes vidékeken, különösen az Alföld déli sarkában túl is szárnyalta, a trópusi hőség kifejezés valóban nem a melegtől elcsigázott emberek túlzása, hanem úgyszólván tudományos tény. Magyarország napok óta nem kap friss levegőt. A nap állandóan süt, az éjszakák rendkívül rövidek, ennek következtében a levegő nem hogy lehűlne, de még mindig állandóan melegszik. A melegedést a délről, a Balkán és Olaszország felől jövő légáramlás is fokozza. A mozdulatlanul álló légréteg csak nagyritkán mozdul meg, de olyankor is forró hullámokat hoz magával a déli szél. A levegőréteg melegsége az egész Kárpátmedencére kiterjed. A Meteorológiai Intézetnek van egy időjárásmérő repülőgépe, amely mindennap felszáll és rendkívül érzékeny műszerekkel méri a hőmérsékletet. A 0 Celsius fokot ez a repülőgép most már csak 200 méteren felüli magasságban érte el, holot normális nyári időjárás esetén már 2000 méteren felül 0 fokot mutat a hőmérő. A 20 fokos meleg egész másfél kilométer magasságig terjed fel. A hőség kellemetlen érzetéhez hozzájárul, hogy a levegő nedvességtartalma állandóan igen magas, ami akadályozza a testet természetes kipárolgásában. A június végi hatalmas meleg az utóbbi években nem áll példa nélkül. Három évvel ezelőtt június 28-án 40 fokot mutatott a hőmérő Természetes, hogy a nagyvárosok élete teljesen átalakult és a kánikulához alkalmazkodik. Sajnos, Budapest fürdővárosnak még mindig nincs modern tömegstrandfürdője, így a legtöbb strandfürdő már a kora délelőtti órákban annyira megtelt, hogy a később érkezőket nem tudta befogadni. Rekordot ért el a vízfogyasztás is, amely megközelíti a napi 300.000 köbmétert. Ugyancsak óriási mennyiségben fogy a jég, a fagylalt, a sör és az ásványvíz. A kánikulától különösen sokat szenvednek azok, akiknek nyílt terepen kell dolgozniok, így a járművek vezetőinek, valamint a rendőröknek, akiket a szokásosnál gyakrabban váltanak le.. A normálisnál jóval több közlekedési balesetet is okozott a hőség, részben a járókelők szédült támolygása következtében, részben pedig azért, mert némely járművezető vigyázatlanul alkoholtartalmú hasító italokat fogyasztott. •*p * Kanton kínai város egy része, japán bombázás után Hat haláleset, öngyilkosságok, rosszullétek Az ország területén az utolsó 24 órában hat halálesetet okozott a hőség. Ezek közül Budapesten Gruber Dezső 60 éves szerelőmunkás, Gombár Ernő 50 éves gyárimunkás és Komjáti Pál 50 éves utcaseprő haltak meg hőguta következtében, ezenkívül Murakeresztúron Kalinics Vince 84 éves földműves, Kunszentmiklóson Kis István aratómunkás, Jászberényben pedig Váczi Mária 18 éves leány estek a hőség áldozataivá. Ezenkívül rengetegen fulladtak a vízbe fürdés közben. Érdekes az a rendőri megállapítás is, hogy az utóbbi napokban több olyan öngyilkosság történt, amelyet a hőség által megzavart idegrendszer okozott. Ilyen hőség-öngyilkosság volt Budapesten a Naphegy utca 51. számú házban, ahol Siklóssy János 53 éves postaellenőr szúrta magát mellbe konyhakéssel és a Dorozsmaiút 170. számú háziban, ahol Sándor Alajos magántisztviselő lőtt magára. Péter Pál napján a budapesti mentők közel 50 esetben nyújtottak első segélyt, utcákon és műhelyekben elájult emberek számára, sőt még a strandokon is többen rosszul lettek. Csütörtökön szintén rendkívül erős munkát adott a mentőknek a hőség. Az óriási meleg két tüzet is okozott: a Váci út egyik üres gyártelkén a fű gyulladt ki, a ceglédi úti állami lakóházak mögötti területen pedig a széna. Mindkét tüzet hamarosan eloltotta a tűzoltóság. A legnagyobb hőség Szegeden és Békéscsabán dühöngöt, mindkét helyen elérte a 37 fok Celsiust. Csütörtökön délben súlyos esőfelhők tornyosultak Budapest fölött, amelyek azonban tovább vonultak. Zivatart mindössze Sopronból, Magyaróvárról és Nagykanizsáról jelentettek, de mindenütt kevés csapadékkal. A mentők tanácsa Az óriási melegben a mentők a következő tanácsot adják a közönségnek: A lehetőséghez képest kevés mozgás, hűvös helyen tartózkodás, a fürdési lehetőségek kihasználása, a szervezet által kívánt folyadékmennyiség felvétele és lehetőleg kevés alkoholfogyasztás. Jóslat: a nagy hőség enyhülésére egyelőre nincs komoly remény. ÁSI ORVOSHIÁNY ? * Azok a nemes célkitűzések, amelyeknek újabban az egész magyar törvényalkotás a szolgálatába állt, elsősorban a magyar ifjúság jobb jövőjét akarják előmozdítani. Feltétlen tisztelettel vagyunk a kormányzat jószándéka iránt és magunk is osztjuk azt az örökértékű igazságot, hogy egy nemzet jobb jövője ifjúsága kezébe van letéve. Nem akarunk gáncsot vetni a jószándékú törekvések elé és ezért csak egészen mellékesen említjük meg azt a régi kifogásunkat, hogy nem helyes az ifjúság problémája alatt mindig és minden körülmények között az érettségizett és főiskolát végzett ifjak sorsával foglalkozni. Szerintünk legalább ennyire fontos a széles néprétegekből felnövekvő, újabb nemzedék, a falusi fiatalság jövőjének megfelelő kimunkálása is. Amikor mégis belenyugszunk abba, hogy minden gondoskodás, minden féltő aggodalom elsősorban a tanultabb rétegek számára van fenntartva, ezt bizonyos feltevésekkel tesszük. Elsősorban arra gondolunk, hogy a kenyérhez és a hivatásteljesítés lehetőségéhez nagy áldozatok árán hozzájuttatott diplomás ifjak oly módon vesznek részt a falu népének megsegítésében, hogy kiki foglalkozása szerint igyekszik előmozdítani a népi célok szolgálatát. Annál megdöbbentőbb az a híradás, amely négy baranyai község orvostelepítési kudarcáról számol be. *Abaliget, Babarc, Püspökszenterzsébet és Hidas községekbe kerestek orvost és a négy állásra egyetlenegy jelentkező sem akadt. Pedig a négy orvosnak a nagy áldozatokkal megalkotott Nemzeti önállósítás Alap száz pengős havi fizetést biztosított volna és ez az összeg úgy, mint a magánorvos gyakorlat jövedelme olyan tisztes megélhetést jelentene, amilyent a képzett és dolgozni akaró fiatal diplomások meg is érdemelnének. Az eset fölötte elszomorító. Végeredményben az adófizető polgárok igen súlyos és nem könnyen elviselhető áldozatokat hoznak a fiatalság kiképzése és létfenntartása érdekében. Egészen furcsa e példa után, hogy még mindig szónoklatok zuhataga árad az emberre, amelyek egyre hangosabban és egyre élesebben sürgetnek kenyeret az ifjúság részére és íme azt látjuk, hogy nem akad, aki nyúlna a kenyér után. Mi úgy tudjuk, hogy az ifjúságnak egy jelentékeny hányada már tanulmányait is közpénzekből kapó, jelentős támogatással végezte el. Bármennyire hívei is vagyunk tehát az egyéni szabadságnak, a magyar falu tarthatatlan egészségügyi viszonyai az eddigieknél sokkal erélyesebb eszközöket követelnek. Nem vagyunk hivatva arra, hogy a kormányzatnak tanácsokat adjunk, mégis meg kell mondanunk, hogy az eddigi példákból okulva, a jövőben csak olyan egyetemi útjaikat szabadna tanulmányaik során a legkülönbözőbb kedvezményekben részesíteni, akik tudásukat és munkájukat hajlandók magasabb szempontoknak alárendelve, ott és olyan működési körben kifejteni, amilyent nekik a kapott kedvezmények ellenértékeképen teljes joggal előírhatnak. Akik a saját erejükből, köztámogatást és kedvezményeket igénybe nem véve végezték el tanulmányaikat, azok anyagilag nincsenek elkötelezve a közjó szolgálatára. Erre legfeljebb egy fejlett erkölcsi érzék késztetheti őket. Addig azonban, amíg a csonka országban kétezer község van orvos nélkül, joggal el lehet várni, illetve meg lehet követelni a közsegélyből végzettektől azt, hogy vállalják azt a munkát, amely az egyetemesség szempontjából a legsürgősebb, különben, ha az nekik amellett tisztességes kenyeret is biztosít. 37 fokos hőségben tönkrement a kukorica- és burgonyatermés a Kiskunságban Kiskunhalasról jelenti a Kis Újság tudósítója. Péter Pál napján 37 fokra emelkedett a hőség Kiskunhalason, s a pusztákon, ahol a forró napon és átizzott homokon még ennél is melegebb volt, az aratók szörnyű szenvedések között folytatták a munkát. A gabona a nagy forróságban hirtelen érik, s most már a búzát is mindenütt aratni kell.