Kis Ujság, 1945. augusztus (59. évfolyam, 99-123. szám)

1945-08-01 / 99. szám

Szerda, 1945 augusztus 1 A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja al szövetségesek szoros együttműködése meg tudja akadályozni a világöldöklés megismétlődését Amerikai vélemény az angolszász-szovjet politika összhangjáról — Moszkvai közlések a szovjetellenes aknamunkád! Ezeken a hasábokon többször be­számoltunk már arról,­­hogy az an­golszász államok számára igen fon­tos gazdasági, politikai és katonai érdek követeli meg a közelkeleti ál­lamokban a rend legteljesebb fenn­tartását. Éppen ezért mindenkor a legnagyobb érdeklődés kísérte azo­kat a megnyilatkozásokat, amelyek a közelkeleti államok belső helyze­tének, vagy külpolitikai képének alakulását követték. A Tass-iroda néhány nappal ezelőtt közölte a Nedjate Iran című lap vezércikké­nek azt a megállapítását, hogy mint­egy két esztendővel ezelőtt Teherán­ban egy szovjetellenes bizottság ala­kult be id­dia Eddin vezetésével. A Tass-iroda közlése szerint ez a bi­zottság azért szeretne hatalomra jutni Iránban, hogy ténykedésével aláássa a Szovjet-iránti viszonyt. Seid Zia Eddin vezetése alatt mű­­zetése alatt működő bizottság mun­kájával a Pravda is hosszasabban foglalkozott, megállapítván, hogy a Keid Zia Eddin vezetése alatt mű­ködő csoportok a szovjetbarát pár­tok és az úgynevezett szabadság front ellen irányul. A cikkben az a legfeltűnőbb megállapítás, hogy ezek az elemek úgynevezett kék hadsereget állítottak fel az iráni pa­­rancsuralmi rendszer átvétele érde­kében. A parancsuralom abban a pillanatban lépne életbe, amelyben a szövetséges hadseregek elhagy­nák Iránt. Brit diplomáciai körök­ben, — mint a londoni­­rádió kö­zölte — a Pravda iráni vonatko­zású cikkét úgy magyarázzák, hogy a Szovjetúnió kívánsága az, hogy a szövetséges csapatok még bizonyos ideig Iránban maradjanak. Úgy vé­lik, hogy az iráni probléma meg­oldása összefügg a tengerszorosok és a török kérdéssel és mindaddig, amíg ezt a két problémát illetően végleges döntés nem születik meg, addig az iráni helyzetben sem kö­vetkezik be érdemes változás. Irán hadászati jelentősége Iránnal kapcsolatban beszámol­tunk már arról, hogy ezen a terüle­ten, az egykori Perzsia területén, igen fontos olajvezetékek futnak ke­resztül. Az olajmezők termelésének megzavarása érdekében a világ­háború alatt a németek igyekeztek zavart kelteni és ez azt eredményez­te, hogy a szövetséges csapatok be­vonultak Irán területére. Nagyará­nyú katonai építkezéseket hajtottak végre, modern repülőtereket létesí­tettek, több vasútvonalat és gépkocsi­­utat építettek ki, összekötvén ezek­kel az utakkal a Közel-Kelet minden fontos városát. Érdekességként em­lítjük meg, hogy a perzsiai vasút­hálózatot keskeny nyomtávúra épí­tették. Most egy párisi jelentés arról ad számot, hogy az amerikai csapa­tok november elsejéig elhagyják Irán területét. Az Egyesült Államok tehe­­ráni csapatkötelékei ezideig a Szov­jetunióba irányuló hadianyagszállít­mányokat továbbították Iránon ke­resztül. Most az általuk épített re­pülőtereket, vasútvonalakat és gép­kocsisokat ajándék formájában át­adják az iráni hatóságoknak. A ha­tóságok együttműködése az Irán területén maradó angol csapatokkal továbbra is fennmarad és a kiépített úthálózatokat természetszerűen to­vábbra is igénybe vehetik az angol kötelékek éppenúgy, mint a repülő­tereket. Mivel Irán kelet felé Afga­nisztán szomszédsága folytán közel van Indiához, ezért könnyen érthető, hogy a távolkeleti háború miatt az angol hadvezetés a közelkeleti angol erőkkel Iránon keresztül is fenn kí­vánna tartani a legszorosabb kap­csolótól A 11., 10. és a fensebb, egyip­tomi területre nyúló részeken, az úgynevezett nílusi hadsereg képezi annak az angol haderőnek zömét, amely a németek közelkeleti és afri­kai akcióija óta a közelkeleti orszá­gokban állomásozik. Néhány héttel ezelőtt Iránba szov­jet szakszervezeti küldöttség utazott. Ennek látogatásáról a moszkvai A közel-keleti újabb mozzanatok fenti vázolása után vessünk egy pil­lantást Európára, amelynek néhány országával kapcsolatban hasonló je­lenségeket taglal a szovjet sajtó. Be­számoltunk már arról, hogy a Tass­­iroda Newyorkból nemrég azt jelen­tette, hogy a Protestant című folyó­irat cikket közölt Norden német emigráns tollából. A cikk élesen meg­rója az Amerikában letelepedett né­met emigránsok szovjetellenes akna­munkáját. Ezek az emigránsok — közli a Tass-iroda — katolikus és reakcionárius köröket képviselnek: köztük van Karl Schipker, Trevira­­nus, Brünning, Strasser és von Bor­sig. Norden rámutatott arra, hogy Schipker, aki a háború alatt Észak­­amerikában és Kanadában élt, nem­régiben L­ondonba utazott és igye­kezett meggyőzni bizonyos befolyásos angol köröket arról, hogy a Szovjet­unió és az angolszászok között ki­kerülhetetlen a háború. Ennek az érud többek között ezeken írja: Irán dolgozói baráti érzésekkel fogadták a szovjet szakszervezeti küldöttséget. Az iráni munkások barátot látnak a Szovjetunióban. Az iráni szakszerve­zetek tagjainak száma meghaladja a kétszázezret. Természetes — írja a Trud —, hogy a nemrégiben meg­érvelésnek az alapján arra unszolta az angolszászokat, hogy használják fel a német katolikusokat az egysé­ges Németország helyreállítására. Ez az egységes Németország azután so­rompót alkotna a Szovjetunióval szemben Európában. Norden szerint Brünning, Treviranus és von Borsig összejátszanak Schipkerrel és ha­sonló áskálódást fejtenek ki Észak­­amerikában és Kanadában. Ugyanekkor Svédországban is fo­lyik ez az aknamunka, amelyet Kalphausen irányít, aki a Hambur­ger Fremdenblatt volt levelezője és aki Stockholmban megalakította a német emigránsok kommunistaelle­­nes ligáját. Schipker csoportja — folytatja Norden — szoros kapcsola­tot tart fenn a lengyel emigránsokkal és ezekkel együtt haditervet dolgo­zott ki, amely azon alapul, hogy Lengyelország és Németország had­­baszáll a Szovjetunióval. Norden hangoztatja, hogy Schipker csoport­alakult iráni szakszervezetek fejlődé­sét nem jó szemmel nézik a Seid Zia Eddin vezetése alatt álló elemek. Ezek az utóbbi időben fokozott te­vékenységbe kezdtek, abból a cél­ból, hogy népellenes és szovjetelle­nes diktatúrát valósítsanak meg. Újságaik a szovjet szakszervezeti jának tevékenysége fölött nem lehet elsiklani. Ezek az elemek élénk te­vékenységet fejtenek ki a színfalak mögött és azon mesterkednek, hogy a Németország irányában követett angol—amerikai politikát reakcio­nárius vágányára tereljék Törekvé­sük arra irányul, hogy egészségügyi záróvonalat létesítsenek az Elbától keletre. Norden utal arra, hogy sú­lyos momentumként merül fel az ügyben az a tény, hogy az angol— amerikai politika Németországban a bajor katolikus néppárt és a kato­likus centrum tagjait előnyben ré­szesíti a többiekkel szemben, ennek a néppártnak és centrumnak tagjai közül neveztek ki hivatalos szemé­lyiségeket, már­pedig ezek a körök és ezek a személyek, akik ma Né­metországban működnek, mint vezető tényezők, Schipkerrel olyan mérték­ben állnak összeköttetésben, hogy Schipker ezekben a körökben nagy befolyásnak örvendő küldöttség látogatását uszító szov­­jetellenes propagandára használják ki és meg akarják akadályozni az iráni dolgozók és szovjet vendégeik közötti jóviszony kifejlődését. Ez az aknamunka azonban csak felhábo­rodást vált ki az iráni dolgozók nagy részéből — fejezi be cikkét a Trud. Reakciós kísérletek A moszkvai rádió figyelmezkeltő megállapításai A Tass-iroda fentebb ismertetett közleménye után a moszkvai rádió is behatóan foglalkozott a német re­akciós törekvésekkel, amelyek bizo­nyos provokációval ellentétet kíván­nak szítani a Szovjetunió és a többi szövetséges nemzet között. A német reakció hívei most azért folytatnak provokációs kísérleteket — mon­dotta a moszkvai rádió —, hogy a Szovjetuniót szembeállítsák a hitler­­ellenes koalícióban egyesült orszá­gokkal és viszályt idézzenek elő kö­zöttük. Könnyen érthető, hogy ez a reakciós törekvés összeesik a pots­dami értekezlet időszakával. A fasisz­ták újabb hazugsághadjárata azon­ban ne tévesszen meg senkit — mon­dotta a moszkvai rádió. De beszél­nünk kell arról, hogy a reakció hívei még egy kétségbeesett kísérletet tesz­nek, hogy megfertőzzék az értekezlet légkörét és megpróbálják megbontani az Egyesült Nemzetek egységét. Be­szélnünk kell arról a hadjáratról, amely néhány külföldi, sőt baráti sajtóban napvilágot látott. Az egyik angol katolikus lapban „Háború Oroszország ellen“ című kihívóan szovjetellenes cikk jelent meg. A Göbbels-féle ideológia néhány más országba is behatolt — állapí­totta meg a moszkvai rádió. Mexi­kóban több katolikus lap írt provo­káló cikket. Számos török újság is ezek közé a lapok közé tartozik. Jalcsin és lapja már nyíltan is fel­hívják­ Amerikát az Oroszország el­leni háborúra. Jalcsin annak az óha­jának ad kifejezést — folytatta a moszkvai rádió —, hogy Amerika éppen úgy harcoljon a Szovjetúnió ellen, mint ahogy nemrégiben a né­met fasiszták ellen harcolt. Lám, milyen messze mehet a Szovjetúnió ellensége, ha engedik, hogy bontat­lanul folytassa üzelmeit — mon­dotta a moszkvai rádió. — Az itt felsorolt példák azt tanúsítják, hogy a különböző országokban élő reak­ciósok milyen messzemenő célokat tűztek ki maguk elé: új, harmadik világháborút akarnak előidézni az­zal, hogy aknamunkájukkal meg akarják zavarni az Egyesült Nemze­tek harmóniáját, fejezésül a Pravda —, hogy a poli­tikai zsarolás másodszor már sokkal nehezebb, mint első ízben. A lengyel probléma A Tass-iroda közli Moszkvából, hogy a Krasznij Plot című lap diplo­máciai megfigyelőjének véleménye szerint a lengyel reakciós csoport folytatja aknamunkáját. Bár a lon­doni menekült kormány megszűnt, a lengyel reakciósok tovább kísérle­teznek, hogy illegálisan megőrizzék működésük alapját és kereteit. A me­nekült lengyel kormány vagyonának felszámolására alakított lengyel bi­zottság kizárólag a szovjetellenes Arciszevszky híveiből és sorstársai­ból áll. E bizottság a lengyel ügyek felszámolása helyett minden eszközt felszámolása helyett minden eszköz­­most alapított Szwiatopol magán­jellegű lengyel távirati iroda mögött titkos tájékoztatásügyi minisztérium rejtőzik, amely tovább akarja foly­tatni a szovjetellenes uszító propa­gandát. A lengyel reakciósok minden eszközzel, felhívásokkal, nyilatkoza­tok aláírásával megakadályozzák a külföldön tartózkodó lengyelek visz­­szatérését hazájukba. Vakmerőségü­ket növeli — közli a Tass —, hogy eddig pártfogókra találtak bizonyos angol és amerikai körökben. Közös érdek ennek a tevékenységnek gyors felszámolása, mert ez az aknamunka meg akarja mérgezni a politikai lég­kört. A csehszlovák helyzet A prágai rádió jelentette, hogy Nesek csehszlovák belügyminiszter Aussigban egy katonai ünnepségen erélyesen megcáfolta azokat a híresz­teléseket, amelyek szerint a cseh­szlovák kormány és a nép között, valamint a csehszlovák kormány és Benes között nem teljes az összhang. Hasonló problémákkal foglalkozott a fasisztaellenes politikai foglyok szö­vetségének és a szlovák partizán szö­vetségnek rendezésében megtartott nagygyűlés is, amelyen a csehszlovák közélet vezetőségei közül megjelent Siroky, a csehszlovák központi kor­mány miniszterelnökhelyettese is. Siroky miniszterelnökhelyettes a csehszlovák közélet gyors és alapos megtisztítását követelte. Ugyanezt követelte a gyűlésen a szövetség fel­olvasott kiáltványa is, amely sürgeti Szlovákia gazdasági újjáépítése mel­lett a csehszlovák közélet gyökerei megtisztítását olyan elemektől, ame­lyek ma is visszavonást akarnak szí­tani. Amerika A Newyork Times behatóan fog­lalkozik a san franciskói chartának a szenátus által történt egyhangú ratifikálásával. A lap azt állapítja meg ezzel a történelmi eseménnyel kapcsolatban, hogy a szenátusi sza­vazás jel volt a világnak. Amerika jelezte, hogy elszántan részt vesz a béke védelmében. Truman amerikai elnök a Stars and Stripes amerikai katonaújság szerkesztőjének a következőket mon­dotta — jelenti a Reuter Potsdam­­ból: — Északamerika nem vonhatja vissza csapatait Európából túlságo­san gyorsan, nehogy kockáztassa a béke ügyét. Mindamellett a megszál­lásra igénybevett északamerikai csa­patok nyomban elhagyják Európát, mihelyt a körülmények megengedik és a béke kellőképpen biztosítva van. A béke biztosításának kérdésével az amerikai szenátus is foglalkozott, amelynek ülésén Walter George sze­nátor nagyhatású beszédében többek között kijelentette, hogy a legjobb amerikai férfiak haltak meg a náci bandák legyűrése érdekében. Mi ígé­retet tettünk ezeknek a férfiaknak — mondotta George szenátor —, megígértük, hogy lehetővé tesszük a szilárd, megingathatatlan béke fenn­tartását. Mi amerikaiak nehezen ígé­rünk, de ígéreteinket megtartjuk. Nagy szövetségeseinkkel, Angliával és a Szovjetúnióval együttműködve örökre lehetetlenné tudjuk tenni a világöldöklés megismétlődését. A vi­lágbéke kérdéséről nyilatkozott Ford is, aki kijelentette egyik nyilatkoza­tában, hogy az amerikai nép és a világ az általános boldogulás és az életszínvonal eddig soha el nem kép­zelt fejlődésének küszöbén áll. Nem szabad időt veszítenünk, új ismere­teinket most a gyakorlati életben kell hasznosítani. A munkásokat most arra kell nevelni, hogy megismerjék és megérthessék a gyáripari kérdé­seket és teljes mértékben hasznosít­hassák együttműködésüket. Maron Ferenc A Pravda cikke Az európai reakciós törekvésekről legújabban a Pravda közölt figye­lemreméltó cikket. A három szövet­séges nagyhatalom berlini értekez­lete — írja a lap — az Egyesült Nemzetek közötti egység jelképe. Ez az egység hatalmas fegyver volt a hitleri Németország elleni háború napjaiban, nem veszít azonban je­lentőségéből a győzelem után sem. Feltehető, hogy az értekezlet érdek­lődésének középpontjában a legyő­zött Németország jövőjének kér­dése áll. A háborúért Németország felelős és ezért jóvátételi felelősség­gel tartozik. Figyelemreméltó tény ezzel szemben — írja a Pravda —, hogy mostanában Nyugat-Német­­ország bizonyos köreiben olyan hangok hallhatók, amelyek tagadják a német felelősséget, mind a há­ború, mind annak következményei tekintetében. Bizonyítja ezt a bajor katholikus püspök levele, amelyet a napokban a londoni rádió is közve­tített. Hét bajor püspök Faulhaber müncheni érsek vezetésével nyilvá­nosan kijelentette, hogy­­ a német nép nem felelős néhány vezetőjének gaztetteiért. A püspöki levél szerzői állást­­foglalnak olyan béke ellen, amely nem lenne méltányos és igazságos és csak az erőszak támaszául szol­gálna. Az első világháború után a német militaristák ugyanezt a hangot ütöt­ték meg — állapítja meg a Pravda. — Érdekes, hogy most éppen a né­met katolikus reakciósok lépnek erre az útra. A bajor püspöki levél éles ellentétben áll a németországi fasisztaellenes demokratikus pártok programjával és a németországi ügyeket a huszonöt évvel ezelőtti mederbe kívánja terelni. Nem sza­bad azonban elfelejteni — írja be- ÁRA 3 PENGŐ Kivégezték Mónus Illés gyilkosát Ma reggel kivégezték Weinhardt Gézát, a kegyetlen szadista­ gyilkost, „a II. kerületi számonk­érő szék“ ve­zetőjét, Mónus Illés gyilkosát. Pontban nyolc órakor Jankó Péter tanácselnök vezetésével érkezett a bíróság. Az ítélet felolvasása után az ügyész átadta Weinhardtot ifjú Bo­gár Jánosnak, hogy teljesítse köteles­ségét. Az előírás szerint 30 percig lógott a nyilas gonosztevő az akasztófán. Azután leemelték az akasztófáról s a már elkészített koporsóba tették. Át­kutatták a halott zsebeit, amelyekben búcsúleveleket találtak. Egyik levelét ezzel fejezte be: — Eltévelyedtem .,, ennek így kel­lett történnie.,. !

Next