Kis Ujság, 1945. szeptember (59. évfolyam, 124-148. szám)

1945-09-01 / 124. szám

Szombat, 1945 szeptember 1 A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja A balkáni államoknak Európa gazdasági életek való beilleszkedése a külügyminiszteri értekezlet tárgysorozatán Truman bejelentése az amerikai szállításokról ki Associated Press egyik távirata szerint szeptemberben összeül a kül­ügyminiszterek tanácsa Londonban. A tanácskozások központjában az új nemzetközi biztonsági alapelve­k le­fektetése és a gazdasági problémák megoldása áll. Miután az európai államok a közeljövőben nem nélkü­­lözhetik az Egyesült Államok támc­gazdját — hangzik a távirat —, ezért az első anyag a kölcsön- és bérlet­­törvénynek Amerika által történt felfüggesztésének letárgyalása. A sorrendben utána következő meg­beszélendő problémák a balkáni államok beilleszkedése Európa gaz­dasági életébe és a Dardanellák jogi­­helyzetének rendezése. A jelentésből kitűnik, hogy maga Anglia is milyen nagy fontosságot tulajdonít a gazdasági kérdések gyors rendezésének. Az amerikai kölcsön- és bérlettörvény alapján történt szállítások, amelyek a náciz­­m­us ellen küzdő európai s ázsiai álla­moknak Amerika gazdasági segítsé­gét jelentette, most hirtelenül meg­szűntek. Hirtelenül, de nem várat­lanul. Az angol választásokon ura­lomra került új munkáspárti kor­mány, ha nem is hivatalos, de min­denese­re előzetes értesítést kapott arról hogy Amerika ugyan keveset törődik azzal, hogy milyen egy ál­lam belső társadalmi elrendeződése, de az illető állam külpolitikáját gaz­dasági érdekei miatt igen élénk figyelemmel k­éri. Tatán itt teli magyarázatát a Bevin beszéd „konzervatív“ alaptónusa, amely ilyen­formán nem is annyira Európa félz­ak­látásán, mint inkább Amerikai, megnyugtatását célozta. A továbbiuakban pedig az sem elképzel­­hetetleli, hogy Amerika az angol mutytáspárti kormány várható belső intézkedéseivel kapcsolatban kife­jtette ama véleményét, miszerint ke­­reset törődik azzal, hogy az angol kormány milyen gyárakat, üzemeket, bányákat szocializál, milyen intéz­ményeket, bankot államosít, de ezt az államosítást Amerika nem hajlan­dó finanszírozni. Amerika az elkövetkezendő béke­időszakban a szabadkereskedelem alapjára helyezkedik, kereskedelmi üzletkötéseit, gazdasági forgalmát a józan egyéni kezdeményezés és nem az állami irányítás szabályozza, így hát szabadkezet biztosít magának atekintetben, hogy hová, mennyit és milyen ellenszolgáltatásokért szállít. Ebben a tekintetben nem érdek­telen figyelembe vennünk azt a moszkvai közlést, amely a szovjet­­szakszervezetek amerikai útjáról be­számolva ismerieli az egyik szak­szervezeti vezető nyilatkozatát. Esze­rint a Szovjetunió gazdasági felvirá­goztatásának egyik igen fontos alapja az Amerikával való legszoro­sabb gazdasági kapcsolatok kiépí­tése és fenntartása. Ez a kölcsön- és bérlettörvény felfüggesztésének gazdasági s egy­ben politikai háttere. És ha most ehhez hozzávesszük, hogy Angliának milyen nagymértékben van szüksége most például gyapotra, és hogy Amerikának milyen hatalmas gya­potkészlete van, akkor tisztán áll előttünk, hogy korábban az angol ipar államosítását követelő szélső radikális Sir Stafford Cripps volt moszkvai angol nagykövet, jelenlegi miniszter, miért közölte sajtón­ és rádión keresztül: „Az angol gyapot­­ipart nem államosítják. A kormány az iparág megerősítésére államköl­­csönt szavazott meg“. Igen fontos az előbbiek alapján a világ pénzügyi problémáit is vizs­gálat alá venni. Az amerikai gazda­sági segítségért nemcsak Angliának, hanem minden országnak fizetnie kell, bármelyik állam közvetítésével is jusson amerikai segítséghez Fizet­­kell, most vagy később­i dollárral. Ezt a kérdést taglalva Anderson brit pénzügyminiszter megállapította, hogy a font sterling valutarendszer­hez tartó á­­llamok a háború alatt meglehetősen eladósodtak. Ez még nem jelentene egymagában veszélyt, ha a helyzetet nem nehezítené, hogy ezeknek az államoknak dollárkész­letei erősen megcsappantak, kérdés — mondta a brit pénzügyminiszter —, miből fizetik majd az államok behozatalukat, ha dollárkészleteik kimerülnek. Ezek után mint politikai érdekes­séget említhetjük meg a Spectator gazdasági vonatkozású cikkét, amely leszögezi, hogy a Konzervatív párt és a munkáspárt eszmei harca mellett a valóságban egyformán kénytelen kompromisszumot kötni fiz­eteivel, amelyet nem lehet merev szabá­lyokba gyömöszölni. Az angol rádió egyik politikai összefoglalója is ezt az elvet han­goztatta. Beszámolt az angol bel­politikai eseményekről és megem­lítette, hogy Angliában ma a mun­káskormány pénzügyi és az ezzel összefüggő gazdasági, valamint kül­politikai munkássága felé irányul a legnagyobb érdeklődés. Az Angol Bank, valamint több bányavállalat államosításával kapcsolatban mind­össze egy konzervatív párti képvi­selő intette a munkáspártot, hogy csődbe juttatja Angliát, ha tovább­­megy a tőkésrendszer leimpátusában. Ez a beszéd is, mint általában minden konzervatív ellenzéki felszó­­lalás, lojális hangú volt, ez a lojá­lis hang jellemzi most az angol alsó­házi vitákat. A konzervatívok ugyan­is jó hazafiak, akik fölébe helyezik a birodalom érdekeit pártjuk érde­keinek — jegyezte meg az angol rádió. Viszont a munkáspárti v­eze­­tők hazafiságát és bölcsességét bizo­nyítja, hogy, mint Bevin külügy­miniszter kijelentette, a legfőbb vo­násokban híven képetik Eden bevált külpolitikai vonalvezetését. Az angol rádió megállapította, hogy Bevinnek ez a mega­lapítása Angliában általá­nos megnyugvást keltett. Ennek a gazdasági és politikai képnek keretébe illeszkedik az Ame­rikából most Párisig hazatért Lie Gaulle chicagói nyilatkozata. E nyi­latkozatban De Gaulle a többi kö­zött a következőket mondta: — Az USA ma hatalmának, dicső­ségének és felelősségének tetőpont­ján áll. Az Egyesült Államok rend­kívül nagy szerepet játszottak a kö­zös győzelem kivívásában. Amerikát most arra kötelezi óriási hatalmú, hogy ne csupán a saját jóléte érde­kében dolgozzék, hanem gondoljon másokra is. Európa országai ma rendkívül súlyos helyzetben vannak Amerikától, e háború által alig súj­tott államtól várnak segítséget. Ame­rika is súlyos helyzetbe sodródnék, ha Európában zűrzavar és gazda­sági összeomlás következnék be. Az amerikai gazdasági segítség fo­lyamatosságának biztosítása érdeké­ben igen fontos volt annak eldön­tése, hogy ki legyen a washingtoni angol követ. Lasky professzor, a munkáspárt egyik vezető alakja nem­régen megcáfolta azokat a híreket, mint­­a ő menne Washingtonba kö­vetnek. Maga a Daily flarald, a mun­káspárt lapja adott hírt arról, hogy nem Laskynak, hanem a konzervatív lord Halifaxnak washingtoni nagy­követlé való kinevezése az e határo­zott dolog. Halifax folytatja le azo­kat a gazdsági zárolásokat, ame­lyek nem­csak Angliára, hanem egész Európára nézve igen­ nagy fontosság­gal bírnak. A kölcsön- és bérlettörvény meg­szüntetésével kapcsolatban Truman elnök kijelentette, hogy 1945 nya­ráig a kölcsön- és bérlettörvény alapján leszállított felszerelés 43 milliárd dollár értékű volt, amely­ből 42 százalékot Anglia, 28 száza­lékot a Szovjet, a többit pedig a Földközi tenger különféle államai, valamint az ázsiai országok kaptak. A Szovjetunió 1945 júniusáig 129 millió dollár értékű anyagot kapott. A hajószállítmányok 49 százaléka a szovjet hadsereg számára küldött lőszer volt. 7000 repülőgépet, 308.000 tehergépkocsit, 55.000 motorkerék­párt és sokezer más járművet adott Amerika a Szovjetnek. Amerika ezenkívül támogatást nyújtott a szovjet ipartelepeknek keletre való áttelepítésében is, ami­kor a németek Délkelet-Oroszország­­ban előrenyomultak. A visszafizeté­sek tekintetében Truman arra mu­tatott rá, hogy az adósságok­ meg­fizetésének erőszakolása pusztító ha­tással járna Volt háborús bajtár­saink kétségbeesett intézkedésekkel igyekeznének kiviteli fölöslegeiket elhelyezni, hogy visszafizethessék nekünk adósságaikat — mondotta Truman. Ebből elvadult nemzetközi vetélkedés támadna, amely veszé­lyeztetné a politikai állandóságot és új világháborúra vezethetne Ezért előnyös szerződéseket kell kötni a tartós béke biztosítása érdekében. Maron Ferenc 9 amis bcinggmiiiiszícri renüeitíehhcl lii€liillí miriidfciit a reaheid Kovács államtitkár felhívása a vidéki alispánokhoz Somogy vármegye alispánja külö­nös ügyben tett bejelentést a belügy­minisztériumban. június 28-i keret­tel 2018/201/1945 B. M. szám alatt olvashatatlan aláírással rendelet ér­kezett az alispánhoz, amely a köz­ségi körjegyzők választásáról intéz­kedett. A rendelet 1945-ös más ren­deletekre hivatkozik, teljesen a régi szellemben készült, feltétlenül betar­tandónak tartja a képesítést, kor­mányzói kegyelmekről emlékezik meg és előírja, hogy kell megválasz­tani a községi körjegyzőket. A belügyminisztériumban meg­­állapították, hogy ilyen rendeletet a belügyminisztérium nem adott ki, tekintettel arra, hogy kormányren­delet van a képesítési kellék alól való felmentésre és a kormányzói kegyelmek és az egyéb régi feltéte­lek már régen nem állanak fenn. Az egész tehát hamisítvány, célja a za­­vartkeltés. Kovács Béla államtitkár felhívta az ország összes alispánjait, hogy amennyiben hozzájuk is ér­kezett hasonló tárgyú rendelet, az annak alapján tett intézkedéseket azonnal hatálytalanítsák. Megállapítja az álamtitkár leírata, hogy nyilvánvalóan reakciós elemek bűnös kísérletéről van szó és fel­hívja az alispánokat, hogy ha vala­mely felsőbb rendelet valódisága felől a legkisebb kétely is támadna, végrehajtás előtt a rendeletről sze­rezzen be megbízható értesüléseket. Ugyanakkor a belügyminisztérium a legszigorúbb nyomozást rendelte el a hamisított rendelet ügyében. Szeptember elején befejeződik a békeszerződéseket előkészítő magyar munka kisebbségi adatfelvétele Jegyzék a szövetséges ellenőrző bizottsághoz a szlovákiai események ügyében Mint a Kis Újság értesül, a magyar külügyminisztérium jegyzéket intézett a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz, amelyben azt kéri, hogy a szövetséges hatalmak küldjenek ki bizottságot Szlovákiába, az ottani magyarság helyzetének alapos megvizsgálására. A jegyzék egyben kife­jezi azt a reményét, hogy amennyiben a szövetséges hatalmak által ki­küldendő bizottság szükségesnek látja, a szövetségesek a szlovákiai ma­gyarság helyzetét állandó ellenőrzés tárgyává fogják tenni. Megemlékezett már arról a Kis Újság, hogy a magyar kormány megbízásából tudósok és ismert közéleti emberek egész sora dolgo­zik a béketárgyalások­ anyagának előkészítésén. Politikai munkatársunk értesü­lése szerint a legközelebbi napok­ban már lezárul a béketárgyalások előkészítő anyagának egyik legfon­tosabb része, amennyiben a minisz­terelnökségen működő kisebbség­­jogi csoport szeptember első nap­jaiban már befejezi az adatgyűj­tést és kiértékelést. Értesülésünk szerint a kisebbség­jogi csoport a kisebbségekkel és­ a kisebbségi élettel kapcsolatos összes kérdéseket tételszerű­en dolgozza fel. Különös figyelemmel a trianoni békeszerződés rendelkezéseire, meg­vizsgálja a kisebbségi jogok bizto­sításának lehetőségeit, legfőképpen pedig a nemzetközi garancia kérdé­sét. A hatalmas adatgyűjtés jelen­tős mértékben foglalkozik a szlo­vákiai események hatása alatt a szlovákiai magyarság múltbeli hely­zetével is. Hamis font-bankjegyek A valutaüzérek körében nagy a riadalom. 4 hamis dollárbank­jegye­­ken kívül ugyanis egy- és ötfontos, valamint nagycímletű cseh korona­­bankjegyek kerültek forgalomba. A hamisítványok meglepően jól sike­rültek és megtévesztésig hasonlítanak az eredetiekre. Hír szerint külföldi bűnszövetkezet hozta Ausztriában, Magyarországon és K­omániában for­galomba a hamis dollár-, font- és cseh koronabankjegyeket. Szálasi tiltakozik... Salzburgból jelenti az Európa Ri­port. A Salzburgban őrzött magyar háborús bűnösökkel kapcsolatban eddig hivatalos jelentést nem adtak ki, így csak a kiszivárgott hírek is­meretesek. Amerikai politikai nyo­mozók megállapították, hogy férfiat­­lanul, megvetésre méltóan viselkednek azok, akik százezrek haláláért fele­lősek. A salzburgi fegyházban lévő ma­gyar háborús bűnösök tudják, hogy kiadatásuk ügyében döntés történt és a magyar nép bírái elé kell állniuk. Szálaéi, akit egy amerikai magyar politikai nyomozó nemzet félrevezető­nek nevezett el, beadványban tiltako­zott kiadatása ellen. Természetesen a tiltakozást nem vették figyelembe, mert szövetségközi megállapodás az, hogy minden háborús bűnöst ott vonnak felelősségre, ahol bűntetteit elkövette. A cukor és só­­ ára A pénzügyminiszter szeptember elsejétől a fogyasztók részére jegyre forgalomba hozott cukor árát kilo­grammonként 180 pengőben, az ét­kezési só árát pedig kilogrammon­ként 18 pengőben állapította meg. A cukor árából 80 pengő az állami adó és kincstári részesedés, úgyhogy a nagy- és kiskereskedők az őket megillető kaszinikulcsot továbbra is csak 50 pengős alapár után számít­hatják fel. A szeptember havi cukor-, továbbá sószelvények elsejétől kezdve be­válthatók. Hozzászólás a búzanemesítés kérdéséhez Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr­ A Kis Újság augusztus 11-iki szá­mában Marossy Kázmértól egy cikk jelent meg a búzanemesítés kérdé­séről. Engedje meg, hogy a búza­vetőmag állomások egyikéről beszá­molót adjak. Anyám hencsei gazdasága Zala megyében, tizenöt év óta bánkúti ve­tőmagtelep volt. Búzánk: 79—84-es fajsúlyú volt. Nehéz kötött talaj. A gazdaság 319 hát, hold. Az OMGE 45, üzemstatisztikailag nyilvántartott gazdasága között, a 11-ik helyen állott. Tavaly 6 vágón búzát adott le a Futurának. Jelenlegi helyzet a következő: Mi­vel környékünkön négy gazdaság ke­rült felosztásra és nem parasztgazda­ság, azt mondták, még a 100 hold sem jár, tehát 12—15 holdat kapott a legtöbb igénylő. Így kapott 12 holdat, házhelyet gépész, kinek már volt házhelye, van saját cséplőgépe, amivel keresett, földjét pedig a többiekkel kovács­munkáért művelteti, amit a régi tu­lajdonos műhelyében és szerszámai­val végez. Fát és lakást ingyen hasz­nál, minden ellenszolgáltatás nélkül. Ugyanennyit kapott vásári cukorka­árus, kinek háza, földje, üzlete volt a másik faluban. Most ezt kiadta bérbe és beköltözött a majorba, in­gyen fa- és lakáshasználatra. Mivel már nem volt igénylő, ilyen kedvező feltételek mellett sem több, maradt harminchat hold szántó. Te­­kintettel azonban arra, hogy a meg­maradt állatokat és a gazdasági szer­számokat a földhözjuttatottak tulaj­donukba vették, a tulajdonos kérte, hogy fizetésért végezzék el neki. Nem fogadták el, de bejelentették, hogy nem műveli a földet. Ugyanakkor azonban két földhöz­­juttatott, a mai 100 pengős napszám­árak mellett, a házhelyek lefizeté­séért járó 300 pengőért a tulajdo­noshoz fordult kölcsönért. Ha ez egyedülálló dolog, kár vele foglalkozni. De ha a többi telepek is így néznének ki, akkor azonnal cse­lekedni kell, mert itt a vetés ideje. Rendkívül fontos lenne az is, hogy országszerte ellenőrizzék és szorgal­mazzák a vetéseket. Nem egy föld­­höz juttatott learatta a kész vetést, a tarlót visszaadta A kész vetésekért járó 100—150 kiló búzát, tudtommal a környékünkön sehol sem adták is a volt tulajdonosoknak. H Ha felállítanák is ezeket a telepe­ket, eredmény csak úgy várható, ha központi szakirányítás mellett megy és mentes minden jelentgetési lehe­tőségektől. Dr. Horváth Imréné

Next