Kis Ujság, 1946. április (60. évfolyam, 75-96. szám)
1946-04-02 / 75. szám
Kedd, 1946 április 2 km 50.000 pzmc A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Japán Főszerkesztői Kovács Béla Nagy Ferenc miniszterelnök Pécsett hatalmas limes előtt ismertette a kormány gazdasági és külpolitikai progaisát Nagy Ferenc miniszterelnök vasárnap nagyjelentőségű beszédet mondott Pécsett. A miniszterelnök beszédét nagy érdeklődéssel várta, pártkülönbség nélkül, az ország közvéleménye és a pécsi esemény fontosságát kidomborította még az is, hogy a Kisgazdapárt miniszterein és államtitkárain kívül a kormányban résztvevő koalíciós pártok is képviseltették magukat a nagygyűlésen. A miniszterelnök nagyszabású beszédében átfogó, részletes programmot adott úgy bel-, mint külpolitikai, valamint gazdasági tekintetben. A nagyjelentőségű eseményről következő tudósításunk számol be: Fellobogózott állomások A miniszterelnököt és kíséretét szállító különvonat szombaton délben néhány perccel 12 után futott ki a Keleti pályaudvarról. A szerelvény útja fellobogózott állomásokon keresztül vezetett. Útközben Vadombóváron, Sárbogárdon és Baranyaszentlőrincen néhány percre megállt a vonat, hogy a vármegyék kisgazdatársadalma üdvözölhesse az első magyar parasztszármazású miniszterelnököt Nagy Ferenc Újdombóváron az üdvözlésre válaszolva hangoztatta, hogy ez az üdvözlés nem az ő személyinek szól, hanem az új Magyarország miniszterelnökének. Kérte a gazdákat, hogy minden talpalatnyi földet vessenek be, mert ezzel biztosítják a fiatal magyar demokrácia szebb jövőjét Különösen szívélyes fogadta és várta a miniszterelnököt szőkébb szülőföldjének székhelyén, Pécsett. Amikor a mozdony feltűnt az állomás bejáratánál, felhangzott a Himnusz s a honvédség és rendőrség díszszakaszai puskával tisztelegtek. A vonatról lelépő miniszterelnököt Pécs városa nevében Tolnai József polgármester, valamint a pártok kiküldöttei köszöntötték. A miniszterelnök az üdvözlő szavakat megköszönve, ellépett a díszszakaszok arcéle előtt, majd fogadta a város és a váriegye vezetőinek jelentkezését Este a pécsi Városi Színházban díszelőadás volt a miniszterelnök tiszteletére, amely alkalommal Koós Károly Budai Nagy Antal című tragédiáját mutatták be a színház művészei igen jó előadásban. Az előadás után a Belvárosi Körben vacsorát adtak a budapesti vendégek tiszteletére. Ez alkalommal több pohárköszöntő hangzott el, amelyekre válaszolva Nagy Ferenc hangoztatta, nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az új Magyarország miniszterelnöke egyszerű parasztember, akinek szüleit Pécsett mindenütt ismerik. Demokráciánk tette lehetővé, hogy a nép ügyeinek intézői valóban a nép gyermekei legyenek. Ez komoly biztosítéka annak, hogy itt a régibbnél sokkal boldogabb, demokratikus Magyarország épüljön fel. A nagy tapssal fogadott beszéd után Baji László belügyminiszter állott fel, hogy néhány szóval megköszönje a fogadtatást. „A magyar népért csak egy országa van“ — A Kisgazda Párt nagygyűlésén a kormány több taggal képviselteti magát. Nem ez a jellemző, hanem az, hogy a Független Kisgazda Párt mellett képviselteti magát a Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt. Engedjék meg nekem, hogy ezért a meleg fogadtatásért köszönetet mondjak, de én ebben a fogadtatásban sokkal mélyebb és történelmibb jelentőségű dolgot is látok. Az országnak lehetnek különböző pártjai, de magyar nép csak egy van, magyar népnek csak egy országa van és mindenkik igazán őszintén és becsületesen szeretik népüket és hazájukat, csak egyet akarnak. Az, hogy a nagygyűlésen a pártok képviseltetik magukat, azt jelenti, hogy egyetértenek, mert egyet kell érteniök a magyar nép és a magyar nép hazájának, Magyarországnak, felvirágoztatásában. Ha a négy párt meg tudta tenni az utat a jogokért, a demokráciának együtt kell működnie abban, hogy valóságos tartalommal töltsük meg a demokráciát. Ennek a szimbólumát látom a holnapi nagygyűlésben. Többen hangoztatták, hogy az országnak lehetnek különböző pártjai, de a különböző pártoknak következetesen egyet kell érteniök ezeknek a nagy feladatoknak végrehajtásában. Erre garanciát látok a miniszterelnök úrnak, Nagy Ferencnek személyében és éppen ezért ürítem poharam egészségére, a Kisgazda Pártra, a pártok koalitiós együttműködésére és ezen keresztül az egész magyar nép boldogulására. — Ezelőtt 16 évvel — kezdte beszédét a miniszterelnök — mint fiatal és ismeretlen parasztember a Budapesről jött hatalmasságok előtt felsorolta Baranya népének kívánságait és megmondotta, hogy amenynyiben hatvan nap alatt megnyugtató választ nem kap, akkor a megye parasztsága szembefordul a kormánnyal ésllenzéki politikát folytat. Miután a megnyugtató válasz nem jött meg, az időtől fogva a felszabadulásig egyfolytában vívta ellenzéki küzdelmét a megyében és az országban egyaránt. A miniszterelnök ezután az első világháború végétől kezdve áttekintette a magyar politikai élet alakulását. Az első világháború után ahelyett, hogy alátámasztották volna a visszanyert állami függetlenséget a népszabadsággal, letörték a demokráciát és intézményesítették a reakciót, a világ legügyesebb, legtartalmatlanabb és legléhább jelszavának, a szegedi gondolatnak a jegyében. Ennek a jegyében építették fel a nagykapitalisták, a földesurak és a főszolgabírók a reakciós Magyarországot. Vázolta ezután a magyar dolgozók szomorú helyzetét az 1930-as évek elejéni baletta, adósság, végrehajtó sújtotta az évi 110 pengő átlagkeresetű, nincstelen mezőgazdasági munkást, az ipari munkás pedig nem állhatott ki érdekének védelmében Ezt az állapotot a reakció soha sem magyarázhatja a trianoni állapottal, mert a magyar fejlődés igazi akadálya az volt, hogy nem a nép kormányzott. Ezután a második világháborút megelőző időkre tért át és megállapította, hogy a demokrácia a második világháború után már nem lehet politikai kísérlet, amelyet felválthat a régi rendszernek valamilyen javított formája, hanem örökös és végleges politikai életforma, amelyért élni, dolgozni is ha kell, meghalni is érdemes. (Nagy taps, éljenzés.) Érdemes érette élni, mert reményt nyújt a legszebb hármas politikai eszménynek: a szabadság, egyenlőség, testvériség eszményének a megvalósulására. Reményt nyújt a magyar népi erők érvényesülésére. De inkább érdemes meghalni is érette, ha kell, mint még egyszer vállalni a bukást, visszaengedni a múltat, a nép elnyomásával, új szerencsétlenségek sorozatának megindításával. A történelem ritkán ad alkalmat a népnek arra, hogy lerázza magáról az elnyomatás igáját, de vigyázni kell, ha egyszer megadja, mert ha rosszul gazdálkodik vele, évszázados zsarnokság következik. Lehet beszéln arról,így a demokráciában időre -időre melyik párt milyen mértékben részesedjék a népakarat folytán, csak elrről nem szühet szó, hogy A Kisgazda Párt pécsi nagygyűlésére a környező megyékből különvonatokon, szekereken, kerékpáron és gyaluszerrel indult meg a parasztság áramlása Pécs városa felé. A városba torkolló országutak mentén, szekértáborok létesültek, a Kisgazda Párt pécsi központja előtt végeláthatatlan sorokban egymásután vonultak fel a környező városok és falvak küldöttségei. A Széchenyi-teret a nagygyűlés alkalmából feldíszítették. A szónoki emelvény mögött a mártírhalált halt Bajcsy-Zsilinszky Endre hatalmasméretű arcképe díszlett, ezzel a felírással: Legyen a magyar a jövőben gerinces! A tábla körül egyes falvak népviseletbe öltözött csoportjai helyezkedtek el. Amerre a szem a téren ellátott, nemzetiszínü zászlói■ lengtek s a tágas térség zsúfolásig megtelt parasztokkal, munkásokkal és értelmiségiekkel egyaránt. A kormány részéről a nagygyűlésen megjelent Nagy Ferenc miniszterelnök, Gyöngyösi János külügymég egyszer kiadja a nép a kezéből a hantimat. Két feladat él ő a demokrácia biztonságának a megteremtése, második a nép boldogulásának és megelégedésének biztosítása. A nép uralma mellett ugyanolyan erővel ott kell állnia a demokratikus rendőrségnek, mint az elnyomás uralma alatt ott állott a csendőr. Harcos demokráciára van szükségünk, mert legalább is olyan energiával kell harcolnunk a reakció ellen, mint ahogy a régi világ vezetői harcoltak a demokrácia ellen. Nincs arról szó, hogy a demokráciát a mai formájában megmerevíteni akarjuk, ennek fejlődnie szabad és kell is. Csak egy a fontos: a hatalom maradjon meg a nép kezében és azt soha ki ne adja. Ennek a demokráciának legelőször is a gazdasági bajokat kell leküzdenie, mert a reakció minden alkalmat megragad, hogy mindennapi életünk bajaiért a felelősséget a demokrácia nyakába varrja. A társadalom feladata a dolgozó békéjének és az egymás közti megértésnek a biztosítása. Az első világháború után azért bukott meg a demokrácia, mert a reakció éket tudott verni a két nagy dolgozó réteg, a parasztság és a munkásság közé. Külön-külön politikát akart folytatni a két nagy népréteg. Egyik sem vette észre, hogy a harcot a demokrácia ellenségei a mágnások, klerikálisok és a tőkések fogják megnyerni. A tanulság világos: a dolgozó rétegek bízzanak egymás jószándékában és magyarságában, dolgozzanak együtt a demokrácia sikeréért, harcoljanak a reakció ellen. Vegyék maguk mellé harmadiknak a haladó értelmiséget, amelynek egyes tagjai élen járnak a demokrácia fejlődésének kimunkálásában. A politikai együttműködés — Egy másik nagy feladat, amely a népre hárul: a politikai együttműködés mindaddig, amíg az ország gondjai el nem múlnak. Ennek az együttműködésnek mindenütt meg kell lennie. A kormányzásban, a parlamentben, a falvakban és a városokban. Ez a nélkülözhetetlen politikai eszköze a belső rend biztosításának és az ország újjáépítésének. Ez az egyetlen lehetséges kormányzati forma, ma egyedül egyik párt sem tud uralkodni, mert minden párt kezében van olyan eszköz, amellyel a másik kormányzását megakadályozhatja. A kerdős kormányzás során támadhatnak nézeteltérések, de ezeket át kell hidalni. Éppen most volt egy ilyen súlyosabb válság, ebből azonban a Független Kisgazda Párt miniszter, Gordon Ferenc pénzügyminiszter, Dobi István földművelésügyi miniszter, Tombor Jenő honvédelmi miniszter, Antall József újjáépítési miniszter, Bárányos Károly közellátásügyi miniszter, B. Szabó István államminiszter, a Magyar Kommunista Pártot Srajk László belügyminiszter, a Szociáldemokrata Pártot Ries István igazságügyminiszter, a Nemzeti Parasztpártot Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter képviselte. Igen sokan jelentek meg az államtitkári kar tagjai közöl. A szövetséges ellenőrző bizottság képviseletében a Nádorszálló erkélyén nagylétszámú szovjet tiszti küldöttség jelent meg, élén Ocskány ezredessel és Vitutnyev őrnagy, városparancsnokkal. Megjelent a nagygyűlésen a Kisgazda Párt helyi vezetősége s közel félszáz kisgazdapárti képviselő. Néhány perccel negyed 12 után, nagy ünneplés közepette lépett a szószékre Nagy Ferenc, Magyarország miniszterelnöke, megerősödve, megszilárdulva került ki. A demokratikus magyar társadalom nagy feladata a társadalmi béke biztosítása. Az egyik a vallás és a politika egymáshoz való viszonya, a másik a faji vagy felekezeti gyűlölködés. Az elsőre azt mondom, hogy a demokráciában nincsenek rendiségek, így a politikai, közéleti felszabadulás a rendiség nyomása alól való felszabadulást is jelenti, tehát nincs is meg a lehetőség a politikai életben való részvételre. Sajnálatos, helytelen lenne, ha az egyház körein belül egyeseknek hizlalására helytelen vélemény alakulna ki a magyar demokrácia megítéléséről. A másik vonatkozásban az elmúlt hetekben A háború előtt olyan volt a magyar külpolitika, mint a féloldalra nőtt fa, csak nyugati irányba nyújthatta ki ágait, kelet felé teljesen el volt zárva. Ennek az egyoldalú külpolitikának a hatása alól felszabadultunk. Április 4-ikén lesz egy éve, hogy a Vörös Hadsereg végkép kiverte hazánk földjéről az ellenséget. (Hosszantartó taps.) Ünnepi érzésekkel várjuk ennek az évfordulónak az eljövetelét A magyar külpolitika természetszerűleg elsősorban a Szovjetunió felé fordul. Szomszédjaivá lettünk, kevés lenne annyit mondani, hogy érdekünk a vele való jóviszony, de kevés lenne a hivatalos barátság is. Arra van szükség, hogy népünk lelkében is erősödjék állandóan a vágy az igazi barátság iránt. A reakciós Magyarország oktalan háborút kezdett. A demokratikus Magyarország saját jövője érdekében is kötelességének ismeri, hogy jóvátegye ezt a történelmi hibát. A hálán túl egyéb kötelességünk is van a Szovjetunióval szemben. A háborús károkért jóvátétellel tartozunk. A kormány hatalmával és szigorával kerülnek mindazok szembe, akik a jóvátételi teljesítés terén nem hajlandók kötelességüket maradéktalanul teljesíteni, örülünk annak, hogy a gazdasági kapcsolatok kimélyítésének útján tovább haladhatunk a Szovjetunióval. Néhány nappal ezelőtt írta alá a magyar kormány a magyar repülésügy és hajózásügy fellendítése érdekében kötött szovjet-magyar repülésügyi és hajózásügyi szerződést. Természetesen mély hálávrl fordulunk a nagy angolsziát- demo- ráciák, az Egyesült Államok és Nagybritannia felé. Nagy áldozatokat hoztak az emberiség szabadságáért. Köszönjük az Egyesült Államok kormányának azt a döntését, amelylyel az elhurcolt javak egy részét tr\*' melyeken olyan tömegmagatartás nyilvánult meg, hogy abban a letűnt fasiszta világ ösztöneit láttuk megújulni. A magyar társadalom ne engedjen útat az antizemitizmus indulatainak, mert tűrhetetlen lenne, ha még egyszer megpróbálnának tüzet gyújtani azok, akik most nem találnak módot pecsenyéjük megsütésére. A kormány el van határozva, hogy a nemzet békéjét befelé és tekintélyét kifelé mindenképpen meg fogja védeni az ártalmas kultúrharcokkal és a faji gyűlölködéssel szemben. A társadalom kötelességei sorába tartozik a központi hatalom és törvény tekintélyének növelése. A rendet nem lehet kizárólag a társadalom belátására, emberek jóindulatára bízni. Így a rend megtartása nagyon egyoldalú kötelezettségeket róhat a társadalom egyes rétegeire. Kívánnunk kell a parasztegységet — A rendet csak a törvények biztosíthatják. Nagyon helyeseljük a munkásegységet, helyeseljük a szakszervezetekben való gazdasági egységet is, de kívánnánk kell a parasztegységet is. (Élénk taps, helyesség.) Mert a magyar demokrácia egyensúlya ferde lenne akkor, ha a magyar parasztság nem állna egységesen a maga jogainak irvensisné** érdekében. Meg kell mondanom azonban, hogy sok helyen szükség van a munkafegyelem erősödésére és áldozatok növelésére. Bízunk benne, hogy a munkásság a maga szervezetein keresztül és a központi hatalommal való összeköttetésben ezen a téren is eredményeket fog tudni elérni. A miniszterelnök ezután a külpolitikai kérdésekről szólva hangoztatta, hogy Magyarország külpolitikai helyzete gyökeresen megváltozott, visszaadták. Népünknek az a kérése, hogy ugyanilyen nemes gesztussal adják vissza a korábban elhurcolt értékekben nagyobb javainkat, IőJ alányainkat is, hogy a nehézségekkel küzdő gazdasági életünk a stabilitás állapotába juthasson. Ez a kérésünk a többi megszálló hatalomhoz, Angliához és Franciaországhoz is. A magyar nép őszinte vonzalmat érzett déli szomszédja, Jugoszlávia iránt és semmit sem üdvözölt oly őszinte melegséggel a második világháború alatt, mint a vele kötött örökbarátsági szerződést. Tudjuk, hogy a reakciós magyar politika súlyosan vétkezett Jugoszlávia ellen, szilárd elhatározásunk, hogy ezt őszintén és reális barátsággal el fogjuk feledtetni. őszinte hálával vette tudomásul a magyar nép széles rétege, hogy a Jugoszláviában élő magyarság emberi és népi szabadságát a jugoszláv demokrácia biztosította. Mi magunk részéről ugyanezeket a jogokat biztosítjuk az országunkban élő szerb, horvát és szlovén lakosság részére. A magyar nép mély megbecsüléssel tekintett a szerbek hősiességére, majd pedig csodálattal szemlélte Tito tábornagy felszabadító harcait, amelyek Magyarországot megmentették attól, hogy a déli német hadsereg valaha is hazánk földjére érkezzék. Gazdaságilag is vannak közös érdekeink. Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy az Adriára, egyetlen jószomszédi ország területén jusson ki. Ezért látnánk szívesen, ha Jugoszlávia tengerparti igényei jóindulattal intéződnének e" Barátság a szomszéd népekkel . Romániával sikerült a legbarátságosabb jóviszonyt fenntartani, bár a hivatalos kapcsolatot még nem tud tud felvenni. Túl a két ország A demokrácia végleges és örökös életforma A magyar külpolitika szempontjai