Kis Ujság, 1946. augusztus (60. évfolyam, 171-194. szám)
1946-08-01 / 171. szám
Csütörtök, 1946 augusztusi A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja Főszerkesztő: Kovács Béla — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula Ara 49 fillér IS A natiai békeszelidüls hivatalos szövege Éjfélkor közzétették Parisban a béketerveket Az emberi jogokat biztosítják mindenki számára9 nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül A Kis Újság munkatársának telefonjelentése a békekonferenciáról Paris, július 31 (Magyar Távirati Iroda) A külügyminiszterek tanácsa által elfogadott, július 18-áról keltezett magyar békeszerződés tervezete nyolc részből és harminchét cikkelyből áll. A mellékletek száma hat. A békeszerződés-tervezet bevezetőül leszögezi, hogy Magyarország szövetkezett a hitleri Németországgal és részt vett a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más egyesült nemzetek elleni háborúban. Ezért a háborúért a felelősség ráeső részét viseli. Minthogy Magyarország 1944 december 28-án megszakította kapcsolatait Németországgal, hadat üzent Németországnak és 1945 január 20-án fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal és minthogy egyrészt a szövetkezeti hatalmak, másrészt Magyarország békeszerződést kívánnak kötni, amely a köztük leendő békés állapotok alapjául fog szolgálni és a fenlerőlített események következtében létrejött még rendezendő kérdéseket fogja rendezni, lehetővé téve azt, hogy a szövetkezeti haláltunk támogassák Magyarország azon kérését, hogy tagja lehessen az Egyesült Nemzeteknek és csatlakozhassák minden olyan megállapodáshoz, amelyet az Egyesült Nemzetek keretében kötöttek meg Megállapodtak abban, hogy deklarálják a hadiállapot megszűnését és megkötik a jelen békeszerződést. Magyarország határai A I. rész Magyarország határaira vonatkozik. Megállapítja, hogy Magyarország ausztriai és jugoszláviai határai ugyanazok maradnak, amelyek 1938 január 1-én voltak. Az 19M1 augusztus 30-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek nyilváníttatnak. Ezáltal a magyar-román határ, az 1938 január 1-ei állapotnak megfelelően visszaállíttatik. A Magyarország és a Szovjetunió közti határ eme két ország és Románia közös határpontjától kiindulólag a Magyarország, a Szovjetunió, valamint Csehszlovákia által alkotott közös határpontig a Magyarország és Csehszlovákia közötti határvonal mentén az 1938 január 1-ei helyzetnek megfelelően állapíttatik meg. Az 1938 november 2-án hozott bécsi döntés rendelkezései semmisnek és meg nem történtnek tekintetnek. A Magyarország és Csehszlovákia közötti határ e két országnak Ausztriával való közös határpontjától kiindulólag a magyar-cseh határnak a Szovjetunióval alkotott közös határpontjáig az 1938 január 1-ei állapotnak megfelelően állíttatik vissza. Jelen szöveg csak kísérleti megoldásnak tekintendő mindaddig, amíg Csehszlovákia és Magyarország kormányainak alkalma nyílik a békeértekezleten vagy pedig a külügyminiszterek tanácsa előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni. Az emberi szabadságjogok A II. rész politikai záradékokat tartalmaz. Rendelkezik az alapvető emberi szabadságjogokról, amelyeket Magyarországnak a közigazgatása alatt álló személyek számára biztosítania kell, intézkedik a szövetségesek ellen irányuló tevékenységek megakadályozásáról, a háborús bűnösök felelősségre vonásáról, majd megállapítja, hogy Magyarország teljes érvényűnek tekinti Olaszországgal, Bulgáriával, Romániával és Finnországgal kötött békeszerződéseket, valamint a szövetségesek részéről osztrák, német és japán viszonylatban elért egyességeket. Magyarország és Románia között a háborús állapot megszűnik a szövetségesekkel kötött békeszerződések életbelépésével. Minden szövetséges hatalom a jelen szerződés életbelépte után 6 hónappal közölni fogja Magyarországgal, hogy a háború előtt A IV. rész a szövetséges haderők kivonulásáról intézkedik. Eszerint a jelen szerződés életbeléptetésétől számított 90 napon belül valamennyi szövetséges haderőt kivonják Magyarországból, de a Szovjetuniónak jogában áll Magyarország területén annyi fegyveres erőt tartania, amely szükséges ahhoz, hogy az ausztriai szovjet megszállási övezettel a Vörös Hadsereg közlekedési vonalait fenntarthassa. Magyarország kötelezi magát, hogy a közlekedési vonalak fenntartásához szükséges könnyítéseket biztosítja, amiért a magyar kormány térítést kap. Az V. rész a jóvátételről és a javak visszaszolgáltatásáról intézkedik, között melyik kétoldalú szerződést óhajtja életben tartani vagy megújítani. A hadifoglyok hazaszállítása A III. rész a katonai záradékokat tartalmazza. A már eddig ismert és hiteles adaton túlmenően megállapítja, hogy a magyar légi és szárazföldi erőkhöz nem tartozó személyzet semminemű katonai kiképzésben nem részesülhet. A magyar hadifoglyokat a lehető leghamarabb hazaszállítják a Magyarország és a magyarokat hadifoglyokként fogva tartó egyes hatalmak közötti megállapodásoknak megfelelően. A hazaszállítás költségeit a magyar kormány viseli. Az Egyesült Államok delegációja fenntartja magának a jogot, hogy ezt a kérdést a békekonferencián újra felvethesse. A VI. rész a gazdasági feltételekkel foglalkozik. Intézkedik arról, hogy amennyiben Magyarország ezt még nem tette meg, vissza kell adnia az Egyesült Nemzeteknek és azok állampolgárainak összes törvényes jogait és érdekeltségeit az 1941. április 10-i állapot szerint azok mai állapotában. Magyarország elismeri annak szükségességét, hogy az Egyesült Nemzetek, vagy azok állampolgárai kártérítést kapjanak olyan tulajdonukért, amely a háború alatt elveszett, vagy megsérült. A magyar kormány megszünteti ezeknek a javaknak és érdekeltségeknek minden felügyeletét és hatálytalanítja mindazokat a jogügyleteket, amelyeket a tengelyhatalmak, vagy azok ügynökei az Egyesült Nemzetek állampolgárainak javaival kényszer, vagy erőszak alkalmazásával létrehoztak. Magyarország elismeri, hogy Szovjetuniónak joga van mindazon a magyarországi német követelésekre, amelyeket a németországi ellenőrző bizottság átruházott a Szovjetunióra és kötelezi magát arra, hogy minden olyan intézkedést meg fog tenni, amely ezeket az átruházásokat megkönnyíti. Magyarország lemond a szövetséges hatalmakkal szemben minden olyan követelésről, amely 1938 szeptember 1-e után egyenesen a háború következtében támadt. Magyarország beváltja a területén kibocsátott szövetséges katonai fizetési eszközöket és kötelezi magát arra, hogy addig is, amíg kereskedelmi szerződéseket köt, az Egyesült Nemzetek a legtöbb kedvezmény elvében részesülnek. Gazdasági tekintetben a vitás kérdések eldöntése paritásos békéltetőbizotts«ág elé tartozik. A VII. rész a Duna-problémára vonatkozik. A Vili. rész a befejező záradék, amely megállapítja, hogy a szerződések hivatalos szövege az orosz és angol. A szerződés a szövetséges hatalmak és Magyarország által történt ratifikálás után lép hatályba. A megszálló csapatok kivonása Nagy Ferenc vagy Veres Péter? Évekkel ezelőtt történt, hogy a kaposvári sportpályán különvomatokkal odaszállított negyvenezer ember előtt Innódy Béla égnek meredő aszkéta képpel, széttárt karokkal belerikácsolta a tömegbe, hogy ő itt csodálatos forradalmat akar. Minthogy oddig az óráig a zavarodottságnak semmiféle jelét nem mutatta, még barátai is meglepetéssel és jövője iránt érzett aggodalommal fogadták megnyilatkozását. Józan ember nem bírta megérteni, hogy mit akarhat egy miniszterelnök a forradalommal, legyen az közönséges vagy csodálatos forradalom. Többség, kormány, csendőrség, rendőrség, bürokrácia a kezében volt, forradalom nélkül is azt csinálnia I la az országgal, amit akart. Prófétája volt a jobboldalnak, a centrumnak, még szó sem esett a nagymamáról. Rendkívül nagy hatással volt környezetére és követőire. Úgy látszik, ez a statás bizonyos körülmények között halhatatlan és síron túl, mozgalmakon és pártkereteken túl visszaüt azokra, akik abban az időben Imrédy Béla mögött álltak. Mással, mint egy ilyen megfoghatatlan, sírontóli hatással nem tudjuk megmagyarázni Veres Péter legutóbbi cikkét, amelyben a parasztpárt vezére kifejezi elégedetlenségét afelett, hogy a koalíció leköti az erőket s a nép csak panaszkodik, holott mindenkinek „üíiemékje“ van. Meglepő fejtegetés ez a koalíció és a Baloldali Blokk egyik vezérétől, azokban az órákban, amikor az ország minden építő szándékú politikusa és polgára azon fáradozik, hogy mzgalommal, renddel, belső békességgel és alkotó munkával szolgálja a gazdasági stabilizációt és végre biztosabb kenyeret, biztonságosabb kenyeret, biztonságosabb életet adjon a népnek. „Az egész ország egy megbolydult méhkas; — írja Veres Péter neveze!..» cikkében, — forradalom van, erőszkos harcok, csoportok és pártok erőpróbái nélkül.“ Tovább azt olvassuk, hogy „emberi viszonylatokban anarchia van még", majd azt, hogy forradalomban a tömegek utávágni szoktak, itt azonban csak a panaszkodást teszik lehetővé számukra és nem a cselekvést.” Veres Péter „valami megoldásról elmélkedik, ami a népet „átlendíteté a panaszkokodásból a cselekvésbe'“. Megrojja a politikusokat, hivatalnokokat és papokat, akik „lépten nyomon azt súgók a parasztok fülébe, hogy vigyázz, jól gondold meg, mit csinálsz, mit beszélsz, mert egyszer ezért meg számolni kell". Történelmet azonban nem a gyávák és siránkozók csinálnak, írja Veres Péter, hanem a bátrak, akik tudják, hogy mit akarnak. S ilyen tömegek már vannak Magyarországon. És ezek a tömegek olvassuk, ha látják, hogy nem megy a dolog, ha látják, hogy a demokrácia és a nép ügye nem halad előre, ki fognak lépni a panaszkodás és tárgyalgatás világából a bátor cselekvésbe... Jav Veres Péter, aki szereti magát a parasztság vezérének mondani s most íme, valami zűrzavaros foradalmi cselekvést prédikál a parasztságnak, amely pedig minden idegivel tiltakozik a zűrzavar és a rendetlenség ellen s ha egyszer szembekerülne valami forradalmi veszéllyel, bizonyára cselekedne, de nem azok oldalán, akik felfordulásban, vérontásban, magyar és magyar egymásnak ugratásában próbálnák kiélni mindeddig sikeresen eltitkolt belső vágyaikat, hanem szemben velük, a fiatal magyar demokrácia békés fejlődésének pártján. Mert a békés fejlődésben látná annak biztosítékát, hogy a demokrácia és a nép ügye előrehalad. Magyarország újjáépülésének, gazdasági talpraállásának és világpolitikai hitelünk megerősödésének fundamentuma és garanciája a parasztság munkája, józan mértéktartása, a munkáspártok vezéreinek bámulatraméltó felelősségérzete s a munkásság áldozatos helytállása. Ha a paraszt zokszó nélkül dolgozott, ha a munkás átkoplalta a mögöttünk lévő másfél esztendőt és a munkásvezérek nemcsak most, a stabilizáció beindításának kényes napjaiban vallják, hanem már ezelőtt is meggyőződéssel hirdették, hogy a magyarság békés forradalma lezajlott , most már minden politikai és gazdasági erőt a békés, demokratikus élet, a végleges életforma kimunkálására kell fordítani, akkor Veres Péternek sincs joga forradalmi cselekedetek után sóvárgó írásokkal zavarni a munkát és a köznyugalmat. A nemzetgyűlés keddi ülése meggyőzhetett mindenkit, hogy a stabilizáció és a belső rend arcvonalán együtt fog dolgozni Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Szakosits Árpád (és meggyőződésünk szerint a Nemzeti Parasztpárt többsége is), mint ahogy eddig — ha történtek is ittott pártpolitikai elfogultságból származó kisiklások, — eredményesen együttműködtek azért, hogy a magyar koldusok szegényes asztalára letegyék a jó pénzt és mindenki legjobb képessége szerint dolgozott a béke előkészítésén. S ha a parasztságnak megint választania kellene, hogy a sinden cselekedetében építő szándékú és megfontolt Nagy Ferencet kövesse-e vagy Veres Pétert, a választás alighanem megint csak Nagy Ferenc és a Kisgazda Párt megfontolt, felelősségteljes politikája javára ütne ki. A miniszterelnök az egész nemzetgyűlés ünneplése közben jelentette be azokat a tervezett kormányzati intézkedéseket, belpolitikai béke, amelyeknek célja a a gazdasági erők összpontosítása, a nyugalom és a megbékélés s ezen at keresztül Magyarország átalakuláson nemzetközi hitelének emelkedése. A munkáspártok tüntető tapsai meggyőzhették Veres Pétert, hogy a nemzetgyűlés valóban és félreérthetetlenül rendet, nyugalmat és termelő munkát akar. Felelősségteljes országépítést és semmiesetre sem zűrzavart. Személyekben kifejezve a választást: Nagy Ferencet akarja és nem Veres Pétert. l A magyar probléma megítélése Parisban Páris, július 31 (A Kis Újság munkatársának telefonjelentése.) A békekonferencia megnyitása felejthetetlen élményt jelentett minden résztvevő számára. A Palais de Luxembourg tárgyalótermébe bizánci mintájú görög szőnyeggel letakart lépcső vezet, amelynek két oldalán a francia gárda sötétkék egyenruhás, fehérnadrágos tagjai állnak. Kivont kardjuk szikrázik a tűző napfényben. Az egyik oldalon a hindu küldöttség egy fehérturbános hölgytagját veszik körül az újságírók, a másik oldalon egy néger előkelőséggel beszélgetnek a világ minden részéről összegyűlt laptudósítók földszinti terem zsúfolt, Kétezer újságíró gyűlt össze, rajtuk kívül a politikai megbízottak, a delegációk tagjai, a békekonferencia adminisztratív és központi információs irodájának többezer főnyi tagja ,az emeletre csak az juthat fel, akinél tribünjegye van. Mindössze 300 újságíró kapott ilyen jegyet és a magyar delegáció csak egy jegyet kapott, úgy hogy ötpercenként váltják egymást a magyar újságírók a tribünön. Sorra érkeznek a diplomaták. Molotov nem néz sem jobbra, sem balra, a fényképekről jól ismert mosolytalan és komoly arccal egyenesen előre tekint. Byrnes integet az ismerősök felé, Attlee barátságosan kezet fog az ismerősökkel. Az értekezlet megnyitása előtt az összegyűlt államférfiak a bizottsági teremben beszélgetnek, amelynek aranyban pompázó falairól mitológiai jeleneteket ábrázoló képek tekintenek le. A sarokban földgömb, mellette Byrnes beszélget Molotovval és Attleevel. A versaillesi palotában állt ez a földgömb az első világháború után, még láthatók rajta azok a ceruzavonások, amelyeket az akkori államférfiak rajzoltak rajta vitatkozás közben. 4 óra 15 perckor mindenki átmegy az ülésterembe. Mély csendben áll fel az elnöki székben Bidault és elmondja megnyitó beszédét, amelyet a következő szavakkal fejez be: — Uraim, a békeértekezletet megnyitottnak nyilvánítom. Az ihletett pillanatban az egész Luxemburg-palota „figyelő állásba“ merevül. Az udvaron hangerősítő készülékek továbbítják az elhangzott szavakat. Magyarország hátrányos helyzete Az újságírók termében kattogni kezdenek az írógépek. Az angol világlapoknak külön Hell-gépek és külön távírógépek állnak rendelkezésre, amelyek a fényképeket is azonnal továbbítják. Az újságíróteremben csak a győztes nemzeteknek van asztaluk. Huszonegy asztal sorakozik itt, rajta táblák. Magyarország nincs köztük . .. A legyőzött nemzetek sorsáról döntenek a győztes nagyhatalmak néhány teremmel távolabb és most a megnyitás ünnepi hangulata alatt célszerű a számunkra adódó realitásokat vizsgálat tárgyává tenni. Ebből a szempontból nem hagyható figyelmen kívül Magyarország hátrányos helyzete, ami abból adódott, hogy amíg Olaszországra, Romániára és Bulgáriára vonatkozóan olyan definíció született meg, hogy ezek az államok részt vettek a szövetségesek Németország elleni győztes harcában, addig Magyarország, „pusztán fegyverszünetet kötött.“ Korábban a Szovjetunió és Magyarország között életbe lépett fegyverszüneti szerződés korszakában Puskin követ leszögezte, hogy Magyarország harca segítő részvételt jelentett Németország legyőzésében. Ennek hangsúlyozása a magyar delegáció egyik fontos feladata lesz. Itteni diplomáciai körök megállapítják azt az általunk is ismert tényt, hogy Magyarországot egy bűnös rendszer juttatta az utolsó helyre. Ugyanezek a — főként francia, belga, holland és lengyel politikusokból adódó diplomáciai körök r nem rejtik véka alá azon meggyőződésüket sem, hogy nem tartják meglepőnek, ha szág kötelességének tudja, Magyarorsogy fokozottan törődjék a határain túl élő kisebbségek jelenlegi helyzetével és jövendő sorsával, valamint azzal, hogy olyan atmoszféra megteremtésére törekedjék, amely legalább gazdasági téren lehetővé teszi a dunai államok szoros és békés együttműködését. Magyarország és a Csehszlovák javaslatok Itteni politikai megfigyelők egyáltalán nem tartják nehezményező