Kis Ujság, 1947. május (61. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-01 / 98. szám
Csütörtök, 1947 május 1 99 f Elkészült az első magyar penicillin, a „Fimgin" Szenzációs új fejlemények a városházi sikkasztás ügyében Május elseje az öntudatos dolgozók ünnepe, az elnyomó s lélekkárhoztató erőszak szervezeteivel mindenkoron ellenállásra kész emberséges szándékú erők társadalmi ünnepe. Társadalmi ünnep és nem politikai ünnep, általános közérdekű ünnep és nem pártünnep. Még a német nácizmusnak sem volt elég bátorsága egészen nyíltan szembeszállni a május elsejét hagyományosan ünneplő munkástömegekkel. Megtartották ünnepnek, de csak azért, hogy a demokrácia ellen átfesthessék. A szeretet szociális hangjai és pünkösdi színei helyett a háborús készülődés s az imperialista gyűlölet és kapzsiság színét és hangját népszerűsítették a közelmúlt Németországában e napon. Ünnepnek nyilvánították még ott is, a horogkereszt álmithoszának „hősei“ is, de gonosz és őrült képmutatásképpen, hogy hit helyett babonára, öntudat helyett kritikátlan engedelmességre szoktassák a dolgozó népet, felvilágosodás helyett elvakítsák a világot s a néptömegeket megfosszák az emberséges önuralom lehetőségétől. Soha többé ne váljék sem Németországban, sem Németországon kívül olyan „ünneppé* a május elseje, mint aminővé a nácizmus átfestette s meghamisította. Legyen a világon uiuucuiú cj vuiU'd* n.jjuö cl seje, vagyis nevelődjék mindenhol minden ember hívő s öntudatos dolgozóvá. Ünnepelje meg a május elsejét nálunk is minden felszabadult egyén s az igaz emberség szabadságát és rendjét áhító tömeg, akik nem kívánnak többé elszabadult emberekké, kárhozott tömegekké válni. Legyen a május elseje osztatlanul, elővételek nélkül s foglalkozási s egyéb más különbségek nélkül mindazoknak az embereknek az ünnepe, akik nem akarják többé általános lelki s anyagi romlásba, békétlenségbe, háborúba hajtani az emberiséget, sem egy országhatáron belül, sem nemzetközi világviszonylatban. Legyen valóban az osztálynélküli társadalom ünnepe a május elseje. Váljék pártatlanul mindenki ünnepévé, aki nem kíván embertársai kárára élni, sem jól, sem rosszul. Legyen a május elseje mindazoknak ünnepe, akik önmaguknak is és másoknak is jogot kívánnak az erkölcsi igazság egyenlő mértékével, vagyis előjog nélkül s akik fölismerik összes embertársaik iránti kötelességüket. Váljék ünnepévé mindazoknak, akik lehetnek ugyan alkalmilag szegények vagy lehetnek alkalmilag gazdagok — hiszen a gazdagság és szegénység nagyon relatív fogalmak egy stabilizált rendszerben is —, de nem akarnak soha többé társadalmi nyomorultakká válni, sem kizsákmányoló, sem pedig kizsákmányolt emberek módján, sem elnyomói, sem pedig elnyomott értelemben. Legyen ezután örökké az önmagukért felelős emberek ünnepe a május elseje, akik polgárokként is munkások és munkásokként is polgárok, de a demokráciához méltó erkölcsi gyakorlat szerint sehol sem kitartott és sehol sem embertársaik rovására élő emberek. Váljék általános demokratikus ünneppé a május elseje, igazi demokraták ünnepévé, akik nem áttértek, hanem megtértek a demokráciához. (n. t.) Tildy Zoltán köztársasági elnök kedden délután fogadta a Független Kisgazda Párt képviselőinek tisztelgését. Nagy Ferenc miniszterelnök üdvözölte a köztársasági elnököt a megjelent képviselők nevében. Tildy Zoltán mindenekelőtt utalt a képviselők legutóbbi közös kihallgatása alkalmából mondottakra. — Azóta — mondotta — azt hiszem, mindenki előtt nyilvánvaló lett, hogy politikát csak szilárd, megfogható realitások alapján lehet csinálni. Aki feltevésekre, egy lehetőségből kiindulóan folytat politikát, annak el kell buknia. Engem az ország felszabadítása óta az vezetett, hogy csak olyan dologra lehet alapozni, amit szinte kézzel meg tudtam fogni, s amelyeknek valóságáról teljes mértékben meg voltam győződve. — A napi politika hitelét az egészen magas és nagy célokhoz kell hozzáidomítani. Nem szabad elmerülni pillanatnyilag súlyosnak tetsző, de mégis napi jelentőségű kérdésekben. Politikát csak úgy lehet jól vinni és vezetni, ha az ember a jövőbe néz és nemcsak a mai napot, hanem a jövendőnek minden lehetőségét mérlegeli. — Országunk élete megint új korszak előtt áll — folytatta a köztársasági elnök. — Hála Istennek a politikai békét sikerült megteremteni. Nagy örömmel tölt el, hogy általános szándék ma már ebben az országban nemcsak a romokat eltakarítani, de hozzáfogni az ország tervszerű felépítéséhez is. Ez azt is jelenti, hogy a kezdésnél a Kisgazda Pártnak is ott kell lennie, mert amilyen szinten ez az újjáépítés megindul, azon fog maradni hosszú ideig. A munkából a pártnak minden mozgatható erejével ki kell vennie a részét, s ha így lesz, közös erőfeszítéssel olyan országot építhetünk, amelyben mindannyian szabad emberként élünk. Hangsúlyozni szeretném a gazdaságpolitikai kérdések sorsdöntő jelentőségét. A politikát legnagyobbrészt gazdaságpolitikai erők viszik és formálják. Mindnyájan tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés rossz helyzetben van, kicsiny a rentabilitás, gyenge a hitelellátás és messze vagyunk még a háborús károk helyrehozatalától is. Meg kell keresni és meg kell találni, s a gyakorlatba is átvinni egész mezőgazdasági termelésünk olyan jövendő irányítását, amely megment bennünket a különben hamar jelentkezhető katasztrófától. Azokban a termékekben, amelyek a magyar mezőgazdaságban első helyen szerepelnek, a verseny már jelentkezik. A közlekedés lehetővé fogja tenni a mezőgazdasági, az élelmezési cikkek kiegyenlítését a világon és ha sikerül a világnak békés úton haladni, akkor ez a kiegyenlítődés hallatlan gyorsasággal ér el bennünket s itt lehet az ősszel, vagy a következő év tavaszán. Ezért a lehető legsürgősebben meg kell találni a módot, hogy a gazda többet és olyan termeljen, amely számára a megélhetést lehetővé teszi. A Kisgazda Pártnak ebben a munkában teljes mértékben ki kell vennie részét, mert ez a munka sorsdöntő lesz a magyar jövő szempontjából. Kiemelte a köztársasági elnök a szövetkezeti kérdés rendkívüli fontosságát. A szövetkezeti kérdésben ne az legyen a párt álláspontja, hogy mindenáron keresi a hibákat és a veszélyeket, hanem a szövetkezeti munkából is teljes mértékben vegye ki a részét. Arra kell törekedni, hogy az egész szövetkezeti front ne belső harcból, hanem belső építésből álljon. Szólt ezután a köztársasági elnök a.á..n.éucz i.:ryis, áiegcitUlcit.., hogy a Kisgazda Párt tervét három héttel ezelőtt megkapta és a többi tervekkel együtt tanulmányozta. A hároméves tervvel kapcsolatban a Kisgazda Pártnak különösen az a feladata, hogy a mezőgazdasági fronton a terv szolgálatába állítsa a maga több tapasztalatát és tudását. Teljes erővel és bizalommal hozzá kell fogni a terv végrehajtásához, félre kell tenni minden kishitűséget. Utalt a köztársasági elnök arra, hogy a stabilizáció előtt is több szakértő azt állította, hogy az ke-A Független Kisgazda Párt képviselői csoportja kedden délután Szabó Árpád elnökletével ülést tartott. Bognár József napirend előtti felszólalására a képviselői értekezlet egyhangúlag elhatározta, hogy pártvezetőségi hozzájárulás nélkül senki semmiféle aláírási akcióban nem vehet részt. Nagy Ferenc indítványozta, hogy a Prohászka-szobor ledörítését a képviselői csoport a legmélyebben ítélje el és kérje a pártvezetőség közbelépését a szoborrombolás megtorlására. Farkas György egyik hetilapnak a váltásos érzületet sértő közlemény ügyében pártvezetőségi vizsgálatot kért. Ezután a képviselői csoport kimondotta, hogy mélyen elítéli a Prohászka-szobor lerombolását és a tettesekkel szemben a legszigorúbb eljárást és megtorlást kívánnak. Both Pál államtitkár a szövetkezeti törvény életbeléptetésével kapcsolatban szövetkezeti kérdésekről beszélt Balogh István főtitkár ismertette a pártközpontban működő különböző csoportok felelős politikai vezetőinek névsorát. A pártközpont adminisztratív vezetője Antall József pártigazgató, a területszervezést Dobi István államminiszter irányítja, a fővárosi ügyek vezetője Bognár József, a szakmai szervezésé Implon Ferenc, a szociálpolitikai ügyosztályé Andrássy Dániel, a mezőgazdasági osztályé Z. Nagy Ferenc, az ipari osztályé Csurgay István, a gazdaságpolitikáé Szolnoki István, a pénzügyié Oltványi Imre, a politikai osztályé Csurgay István, a gazdaságrésé Bajcsy-Zsilinszky Endréné, a Független Ifjúság vezetői pedig Rátz Lajos képviselő és Nagy Miklós államtitkár. kesztülvihetetlen. Az eredmény azonban azt mutatta, hogy a stabilizáció valóban sikerült. Valószínű, hogy a hároméves tervnek sem tudjuk az összes tételeit teljes mértékben fedezni, de nem kételkedni és tamáskodni kell a hároméves terv sikerében, hanem meg kell azt valósítani. — Ma már nyugodtan elmondhatjuk, — mondotta Tildy Zoltán — hogy ha két esztendővel ezelőtt valaki azt mondta volna, hogy az ország két év múlva itt tart, ahol tart, nem hittük volna el. Valamennyi külföldről jövő ember, — angolok, amerikaiak, dánok — aki csak megfordul nálunk, mind elámultan beszél arról a különbségről, amely Magyarország helyzete és az általános európai helyzet között van, annyira előbbre vagyunk. S ez annak az eredménye, hogy reménytelennek látszó helyzetekben sem bátortalanodtunk el, hanem dolgoztunk. Az országnak most el kell indulnia a fejlődés útján, s az ország és a nemzet érdeke, hogy ezen a sorsfordulón minden párt teljes erejével vegyen részt az építésben. A köztársasági elnök beszédét a párt nevében Balogh István főtitkár köszönte meg. (SZOT) Balogh István főtitkár beszéde további részében óvta a képviselőket attól, hogy méltatlan harcokra, gyűlölködésre, értelmetlen ellenségeskedésre pazarolják a párt erőit. A politikai küzdelmeket mindig jóhiszeműen, elvi síkon kell megvívni, mert az eredmények csak így válhatnak a haza üdvére. Mizsey György tiltakozott az ellen, hogy a Független Ifjúság szervezetét demokratikusnak nem nevezhető elemek kompromittálni próbálják. A kisgazdapárti ifjúsági szervezetben tömörített parasztifjúságnak semmi köze nincs a demokrácia ellenségeihez és ez a parasztifjúság nem hajlandó fasisztákat fedezni. Több képviselőnek a beszolgáltatással és a mezőgazdasági árszínvonallal kapcsolatos panaszokkal foglalkozó felszólalására Balogh István főtitkár válaszában türelmet kért mindenkitől. Kérte a képviselőket, emlékeztessék mindenkit az elégedetlenkedőket arra, hogy 1913—44-bett semmivel sem volt jobb helyzete a parasztságnak, mint most. Elvitték terményét, állatait, kiszivattyúzták minden életerejét olyan idegen érdekekért, amelyeknek érvényesülése végül az ország romlására vezetett. Kéri a parasztokat, hogy most, mikor a magunk szabad életét kezdjük élni és egy tisztult demokrácia útját egyengetjük, senkinek se fájjanak jobban a sebek, mint 1934—34-ben fájtak. Az ország régi vezetőinek és egy elbukott rendszernek a bűneiért fizetünk. A mélységbe zuhantunk s most ebből a mélyből próbáljuk nehéz áldozatok árán felemelni a nemzetet. Vegye észre minden magyar ember, hogy a hibák csökkennek, hogy ma egy éve sokkal rosszabb körülmények között éltünk és álmodni sem mertük, hogy egy esztendő alatt ekkora lesz a javulás. A képviselők higgyenek a nemzet felemelkedésében és legyen bennük erély, hogy meg tudják győzni és nyugtatni a tömegeket. Ha a képviselők hitet árasztanak magukból a tömegek felé, ezzel azok érdekeit és javát szolgálják. A lelkesedéssel és tapssal fogadott beszéd után Illés Sándor az önkormányzati választásokról tett fel kérdést, majd Futó József a hadifogolykérdés tanulmányozására kiküldött bizottság munkájáról számolt be. Cseh-Szombathy László államtitkár kérte a képviselőket, hogy a népgyűléseken tárják fel őszintén a nép előtt a hadifoglyok hazaszállításának technikai nehézségeit. A Szovjetunió legnagyobb jóindulata mellett is szllítani kell arra, hogy hosszabb idő szükséges a hadifoglyok hazaszállításának teljes lebonyolításához. Megítélése szerint a pénzügyi fedezetet csak úgy lehet megteremteni, ha igénybe veszik a társadalom áldozatkészségét. Szó sem lehet egyéni hazaszállítások szervezéséről, de ez öszszeegyeztethetetlen is volna az emberi egyenlőség és a demokrácia gondolatával, hogy a jómódúak hozzátartozói hamarabb kerüljenek haza, mint a szegény embereké. „Ezen a sorsfordulón minden párt teljes erejével vegyen részt az építésben" A Kisgazda Párt képviselői értekezlete Beszes zsídtó Palesztina mellen foglalt állást Prága, április 30 A zsidókongresszus európai tanácsának kiküldötte: meglátogatták Benes elnököt. „A zsidókérdés egyetlen igazságos megoldás a palesztinai zsidóállam létesítése“ — mondotta Benes a küldöttségnek és megígérte segítségét ennek keresztülviteléhez. 111."" ................... .........mmmmmm A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja Felelős szerkesztő: Antallfy Gyula Ara 4® fillér Kisgazdapárti javaslat az önálló kisiparosok betegségi és öregségi biztosításáról A főváros ipari és kereskedelmi szakbizottsága Fodor Gyula alpolgármester elnöklésével ülést tartott Györey Sándor adatokkal bizonyította, hogy Budapest a világ harmadik kisipari városa, a kisiparosság a fővárosnak jelentős tényezője és ezért megérdemli a támogatást. Az önálló kisiparosok öregségi s betegségi biztosításának kérdésével kapcsolatban javasolta, hogy a Statisztikai Hivatal felvételt készítsen a biztosítás kérdésének megoldásáról. Németh Dezső a kisipart és a kiskereskedelmet sújtó, szinte kibírhatatlan terhekről beszélt, ezeknek mérséklését kérte. Javasolta a központi kontárbíróság felállítását. A polgármester felterjesztését a közszükségleti cikkeket árusító kiskereskedelem részére folyósítandó 10 millió forint hitel engedélyezése ügyében, egyhangúlag elfogadták. Szolnoki István kérte, hogy a kisiparosok is jussanak hitelhez. Németh Dezső kifogásolta, hogy egyes üzletekben a legfantasztikusabb összevisszaságban mindenfélét árusítanak. Az élelmiszerkereskedőket, főleg a fűszereseket, egészségügyi szempontból, nem ellenőrzik eléggé. A munkanélküliek részére étkezdéket létesítsen a főváros.