Kis Ujság, 1947. május (61. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-01 / 98. szám

Csütörtök, 1947 május 1 99 f Elkészült az első magyar penicillin, a „Fim­gin" Szenzációs új fejlemények a városházi sikkasztás ügyében Május elseje az öntudatos dolgozók ünnepe, az elnyomó s lélekkárhoztató erőszak szervezeteivel mindenkoron ellen­állásra kész emberséges szándékú erők társadalmi ünnepe. Társadalmi ünnep és nem politikai ünnep, álta­lános közérdekű ünnep és nem párt­­ünnep. Még a német nácizmusnak sem volt elég bátorsága egészen nyíltan szembeszállni a május elsejét ha­gyományosan ünneplő munkástöme­­gekkel. Megtartották ünnepnek, de csak azért, hogy a demokrácia ellen átfesthessék. A szeretet szociális hangjai és pünkösdi színei helyett a háborús készülődés s az imperialista gyűlölet és kapzsiság színét és hang­ját népszerűsítették a közelmúlt Né­metországában e napon. Ünnepnek nyilvánították még ott is, a horog­kereszt álmithoszának „hősei“ is, de gonosz és őrült képmutatásképpen, hogy hit helyett babonára, öntudat helyett kritikátlan engedelmességre szoktassák a dolgozó népet, felvilá­gosodás helyett elvakítsák a világot s a néptömegeket megfosszák az em­berséges önuralom lehetőségétől. Soha többé ne váljék sem Német­országban, sem Németországon kívül olyan „ünneppé* a május elseje, mint aminővé a nácizmus átfestette s meghamisította. Legyen a világon uiuucui­ú c­j vuiU'd* n.jjuö cl seje, vagyis nevelődjék mindenhol minden ember hívő s öntudatos dol­gozóvá. Ünnepelje meg a május elsejét ná­lunk is minden felszabadult egyén s az igaz emberség szabadságát és rend­jét áhító tömeg, akik nem kívánnak többé elszabadult emberekké, kárho­zott tömegekké válni. Legyen a május elseje osztatlanul, elővételek nélkül s foglalkozási s egyéb más különbsé­gek nélkül mindazoknak az embe­reknek az ünnepe, akik nem akarják többé általános lelki s anyagi rom­lásba, békétlenségbe, háborúba haj­tani az emberiséget, sem egy ország­határon belül, sem nemzetközi világ­­viszonylatban. Legyen valóban az osztálynélküli társadalom ünnepe a május elseje. Váljék pártatlanul min­denki ünnepévé, aki nem kíván em­bertársai kárára élni, sem jól, sem rosszul. Legyen a május elseje mindazok­nak ünnepe, akik önmaguknak is és másoknak is jogot kívánnak az er­kölcsi igazság egyenlő mértékével, vagyis előjog nélkül s akik fölisme­rik összes embertársaik iránti köte­lességüket. Váljék ünnepévé mind­­azoknak, akik lehetnek ugyan alkal­milag szegények vagy lehetnek al­kalmilag gazdagok — hiszen a gaz­dagság és szegénység nagyon relatív fogalmak egy stabilizált rendszer­ben is —, de nem akarnak soha többé társadalmi nyomorultakká válni, sem kizsákmányoló, sem pe­dig kizsákmányolt emberek módján, sem eln­yomói, sem pedig elnyomott értelemben. Legyen ezután örökké az önma­gukért felelős emberek ünnepe a május elseje, akik polgárokként is munkások és munkásokként is pol­gárok, de a demokráciához méltó erkölcsi gyakorlat szerint sehol sem kitartott és sehol sem embertársaik rovására élő emberek. Váljék álta­lános demokratikus ünneppé a má­jus elseje, igazi demokraták ünne­pévé, akik nem áttértek, hanem meg­tértek a demokráciához. (n. t.) Tildy Zoltán köztársasági elnök kedden délután fogadta a Független Kisgazda Párt képviselőinek tisztel­gését. Nagy Ferenc miniszterelnök üdvö­zölte a köztársasági elnököt a meg­jelent képviselők nevében. Tildy Zoltán mindenekelőtt utalt a képviselők legutóbbi közös kihall­gatása alkalmából mondottakra. — Azóta — mondotta — azt hi­szem, mindenki előtt nyilvánvaló lett, hogy politikát csak szilárd, megfog­ható realitások alapján lehet csinálni. Aki feltevésekre, egy lehetőségből ki­­indulóan folytat politikát, annak el kell buknia. Engem az ország fel­szabadítása óta az vezetett, hogy csak olyan dologra lehet alapozni, amit szinte kézzel meg tudtam fogni, s amelyeknek valóságáról teljes mér­tékben meg voltam győződve. — A napi politika hitelét az egé­szen magas és nagy célokhoz kell hozzáidomítani. Nem szabad elme­rülni pillanatnyilag súlyosnak tetsző, de mégis napi jelentőségű kérdések­ben. Politikát csak ú­gy lehet jól vinni és vezetni, ha az ember a jö­vőbe néz és nemcsak a mai napot, hanem a jövendőnek minden lehető­ségét mérlegeli. — Országunk élete megint új kor­szak előtt áll — folytatta a köztár­sasági elnök. — Hála Istennek a po­litikai békét sikerült megteremteni. Nagy örömmel tölt el, hogy általános szándék ma már ebben az országban nemcsak a romokat eltakarítani, de hozzáfogni az ország tervszerű fel­építéséhez is. Ez azt is jelenti, hogy a kezdésnél a Kisgazda Pártnak is ott kell lennie, mert amilyen szinten ez az újjáépítés megindul, azon fog maradni hosszú ideig. A munkából a pártnak minden mozgatható erejével ki kell ven­nie a részét, s ha így lesz, közös erőfeszítéssel olyan országot építhetünk, amelyben mindannyian szabad emberként élünk.­­ Hangsúlyozni szeretném a gaz­daságpolitikai kérdések sorsdöntő je­lentőségét. A politikát legnagyobb­részt gazdaságpolitikai erők viszik és formálják. Mindnyájan tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés rossz helyzetben van, kicsiny a rentabili­tás, gyenge a hitelellátás és messze vagyunk még a háborús károk hely­­rehozatalától is. Meg kell keresni és meg kell találni, s a gyakorlatba is átvinni egész mezőgazdasági termelé­sünk olyan jövendő irányítását, amely megment bennünket a különben ha­mar jelentkezhető katasztrófától. Azokban a termékekben, amelyek a magyar mezőgazdaságban első helyen szerepelnek, a verseny már jelentke­zik. A közlekedés lehetővé fogja tenni a mezőgazdasági, az élelmezési cikkek kiegyenlítését a világon és ha sikerül a világnak békés úton halad­ni, akkor ez a kiegyenlítődés hallat­lan gyorsasággal ér el bennünket s itt lehet az ősszel, vagy a következő év tavaszán. Ezért a lehető legsü­r­gősebben meg kell találni a módot, hogy a gazda többet és olyan ter­meljen, amely számára a megélhetést lehetővé teszi. A Kisgazda Pártnak ebben a munkában teljes mértékben ki kell vennie részét, mert ez a mun­ka sorsdöntő lesz a magyar jövő szempontjából. Kiemelte a köztársasági elnök a szövetkezeti kérdés rendkívüli fon­tosságát. A szövetkezeti kérdésben ne az legyen a párt álláspontja, hogy mindenáron keresi a hibákat és a veszélyeket, hanem a szövetke­zeti munkából is teljes mértékben vegye ki a részét. Arra kell töre­kedni, hogy az egész szövetkezeti front ne belső harcból, hanem belső építésből álljon. Szólt ezután a köztársasági elnök a.­­á..­n.éucz i.:ryis, áiegcitUlcit.., hogy a Kisgazda Párt tervét három héttel ezelőtt megkapta és a többi tervekkel együtt tanulmá­nyozta. A hároméves tervvel kapcsolatban a Kisgazda Pártnak különösen az a feladata, hogy a mezőgazdasági fronton a terv szolgálatába állítsa a maga több tapasztalatát és tudását. Teljes erővel és bizalommal hozzá kell fogni a terv végrehajtásához, félre kell tenni minden kishitű­séget. Utalt a köztársasági elnök arra, hogy a stabilizáció előtt is több szakértő azt állította, hogy az ke-A Független Kisgazda Párt kép­viselői csoportja kedden délután Szabó Árpád elnökletével ülést tar­tott. Bognár József napirend előtti felszólalására a képviselői értekezlet egyhangúlag elhatározta, hogy párt­vezetőségi hozzájárulás nélkül senki semmiféle aláírási akcióban nem vehet részt­­. Nagy Ferenc indítványozta, hogy a Prohászka-szobor ledöríté­­sét a képviselői csoport a legmé­lyebben ítélje el és kérje a pártve­zetőség közbelépését a szoborrombo­lás megtorlására. Farkas György egyik hetilapnak a váltásos érzületet sértő közlemény ügyében pártveze­tőségi vizsgálatot kért. Ezután a képviselői csoport ki­mondotta, hogy mélyen elítéli a Prohászka-szo­bor lerombolását és a tettesek­kel szemben a legszigorúbb el­járást és megtorlást kívánnak. Both Pál államtitkár a szövetke­zeti törvény életbeléptetésével kap­csolatban szövetkezeti kérdésekről beszélt Balogh István főtitkár ismertette a pártközpontban működő külön­böző csoportok felelős politikai ve­­zetőinek névsorát. A pártközpont adminisztratív vezetője Antall József pártigazgató, a területszervezést Dobi István államminiszter irányítja, a fő­városi ügyek vezetője Bognár József, a szakmai szervezésé Implon Ferenc, a szociálpolitikai ügyosztályé And­rássy Dániel, a mezőgazdasági osz­tályé Z. Nagy Ferenc, az ipari osz­tályé Csurgay István, a gazdaság­­politikáé Szolnoki István, a pénz­ügyié Oltványi Imre, a politikai osz­tályé Csurgay István, a gazdaság­­résé Bajcsy-Zsilinszky Endréné, a Független Ifjúság vezetői pedig Rátz Lajos képviselő és Nagy Miklós ál­lamtitkár. kesztülvihetetlen. Az eredmény azon­ban azt mutatta, hogy a stabilizáció valóban sikerült. Valószínű, hogy a hároméves tervnek sem tudjuk az összes tételeit teljes mértékben fe­dezni, de nem kételkedni és tamáskodni kell a hároméves terv sikerében, hanem meg kell azt valósítani. — Ma már nyugodtan elmondhat­juk, — mondotta Tildy Zoltán — hogy ha két esztendővel ezelőtt va­laki azt mondta volna, hogy az or­szág két év múlva itt tart, ahol tart, nem hittük volna el. Valamennyi külföldről jövő ember, — angolok, amerikaiak, dánok — aki csak meg­fordul nálunk, mind elámultan be­szél arról a különbségről, amely Magyarország helyzete és az általá­nos európai helyzet között van, annyira előbbre vagyunk. S ez an­nak az eredménye, hogy reményte­lennek látszó helyzetekben sem bá­­tortalanodtunk el, hanem dolgoz­tunk. Az országnak most el kell in­dulnia a fejlődés útján, s az ország és a nemzet érdeke, hogy ezen a sorsfordulón minden párt teljes ere­jével vegyen részt az építésben. A köztársasági elnök beszédét a párt nevében Balogh István főtitkár köszönte meg. (SZOT) Balogh István főtitkár beszéde to­vábbi részében óvta a képviselőket attól, hogy méltatlan harcokra, gyűlölködésre, értelmetlen ellenséges­kedésre pazarolják a párt erőit. A politikai küzdelmeket mindig jó­hiszeműen, elvi síkon kell megvívni, mert az eredmények csak így vál­hatnak a haza üdvére. Mizsey György tiltakozott az ellen, hogy a Független Ifjúság szervezetét demokratikusnak nem nevezhető elemek kompromittálni próbálják. A kisgazdapárti ifjúsági szervezetben tömörített parasztifjúságnak semmi köze nincs a demokrácia ellenségei­hez és ez a paraszt­ifjúság nem hajlandó fasisztákat fedezni. Több képviselőnek a beszolgálta­tással és a mezőgazdasági árszínvo­nallal kapcsolatos panaszokkal fog­lalkozó felszólalására Balogh István főtitkár válaszában türelmet kért mindenkitől. Kérte a képviselőket, emlékeztessék minden­kit­ az elégedet­lenkedőket arra, hogy 1913—44-bett semmivel sem volt jobb helyzete a parasztságnak, mint most. Elvitték terményét, állatait, kiszivattyúzták minden életerejét olyan idegen érde­kekért, amelyeknek érvényesülése végül az ország romlására vezetett. Kéri a parasztokat, hogy most, mi­kor a magunk szabad életét kezdjük élni és egy tisztult demokrácia útját egyengetjük, senkinek se fájjanak jobban a sebek, mint 1934—34-ben fájtak. Az ország régi vezetőinek és egy elbukott rendszernek a bűneiért fizetünk. A mélységbe zuhantunk s most ebből a mélyből próbáljuk nehéz áldozatok árán felemelni a nemze­tet. Vegye észre minden magyar ember, hogy a hibák csökkennek, hogy ma egy éve sokkal rosszabb körülmények között éltünk és ál­modni sem mertük, hogy egy esz­tendő alatt ekkora lesz a javulás. A képviselők higgyenek a nemzet felemelkedésében és legyen bennük erély, hogy meg tudják győzni és nyugtatni a tömegeket. Ha a képvi­selők hitet árasztanak magukból a tömegek felé, ezzel azok érdekeit és javát szolgálják. A lelkesedéssel és tapssal fogadott beszéd után Illés Sándor az önkor­mányzati választásokról tett fel kér­dést, majd Futó József a hadifogoly­kérdés tanulmányozására kiküldött bizottság munkájáról számolt be. Cseh-Szombathy László államtitkár kérte a képviselőket, hogy a népgyű­léseken tárják fel őszintén a nép előtt a hadifoglyok hazaszállításának technikai nehézségeit. A Szovjetunió legnagyobb jóindulata mellett is sz­­­llítani kell arra, hogy hosszabb idő szükséges a hadifoglyok hazaszállí­tásának teljes lebonyolításához. Meg­ítélése szerint a pénzügyi fedezetet csak úgy lehet megteremteni, ha igénybe veszik a társadalom áldozat­­készségét. Szó sem lehet egyéni haza­­szállítások szervezéséről, de ez ösz­­szeegyeztethetetlen is volna az em­beri egyenlőség és a demokrácia gon­­dolatával, hogy a jómódúak hozzá­­tartozói hamarabb kerüljenek haza, mint a szegény embereké. „Ezen a sorsfordulón minden párt teljes erejével vegyen részt az építésben" A Kisgazda Párt képviselői értekezlete Beszes zsídtó Palesztina mellen foglalt állást Prága, április 30 A zsidókongresszus európai taná­csának kiküldötte: meglátogatták Benes elnököt. „A zsidókérdés egyetlen igazságos megoldás a palesztinai zsidóállam létesítése“ — mondotta Benes a kül­döttségnek és megígérte segítségét ennek keresztülviteléhez. 111."" ................... .........m­mmmmm A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt lapja Felelős szerkesztő: Antallfy Gyula Ara 4® fillér Kisgazdapárti javaslat az önálló kisiparosok beteg­ségi és öregségi biztosításáról A főváros ipari és kereskedelmi szakbizottsága Fodor Gyula alpolgár­mester elnöklésével ülést tartott Gyö­rey Sándor adatokkal bizonyí­totta, hogy Budapest a világ harma­dik kisipari városa, a kisiparosság a fővárosnak jelentős tényezője és ezért megérdemli a támogatást. Az önálló kisiparosok öregségi s betegségi biz­tosításának kérdésével kapcsolatba­n javasolta, hogy a Statisztikai Hiva­tal felvételt készítsen a biztosítás kérdésének megoldásáról. Németh Dezső a kisipart és a kis­kereskedelmet sújtó, szinte kibírha­tatlan terhekről beszélt, ezeknek mérséklését kérte. Javasolta a köz­ponti kontárbíróság felállítását. A polgármester felterjesztését a köz­szükségleti cikkeket árusító kiskeres­­kedelem részére folyósítandó 10 mil­lió forint hitel engedélyezése ügyé­ben, egyhangúlag elfogadták. Szolnoki István kérte, hogy a kis­iparosok is jussanak hitelhez. Né­meth Dezső kifogásolta, hogy egyes üzletekben a legfantasztikusabb ös­­­szevisszaságban mindenfélét árusíta­nak. Az élelmiszerkereskedőket, főleg a fűszereseket, egészségügyi szem­pontból, nem ellenőrzik eléggé. A munkanélküliek részére étkezdéket létesítsen a főváros.

Next