Kis Ujság, 1948. április (2. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-01 / 75. szám

Az országgyűlési könyvtár állományából törölve.­­Csütörtök, 1948 Április 1 Ma: Tan­ácsa­dó! Ára 60 fillér A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Antalffy Gyula Megkezdődött a GYOSZ felszámolása Mit kívánnak a vendéglősök és a kávésok ? Az amerikai protestáns egyházak vezetői a kötelező katonai szol­gálat bevezetése ellen Wallace: Az Egyesült államok biztonságát sah­onnan sem fenyegeti veszély, legfelé Wash­ingtonból A moszkvai rádió hírmagyarázója párhuzamot vont az 1938. évi mün­cheni egyezmény és az 1948. évi brüsszeli öthatalmi egyezmény között. A tények vizsgálata azt mutatja, hogy a nyugati hatalmak mostani politikája ugyanazokat a célokat követi, mint az 1938-as müncheni egyezmény. A lényeg tíz évvel ezelőtt az volt, hogy az összes agresszív európai erőkből tömböt kovácsoltak a Szovjetunió elleni harcra. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország imperialista körei most meg akarják ismételni ezt a politikát egy agresszív európai blokk megteremtésével a Szovjetunió és ír népi demokráciák ellen. Ennek a tömbnek az alapját ismét a német­­országi imperialista elemeknek kell alkotniok, akikre most a nyugati öve­zetekben gondosan vigyáznak. ,A brüsszeli egyezmény fontos ha­tárkő a valóban müncheni politika kialakítása felé vezető úton. A brüsszeli öthatalmi szerződés nem a német imperializmus újjászületése el­leni veszélyre irányul, han­em egészen másfélé, az európai demokratikus or­szágok ellen. Ismét előrángatták a kommunista veszély kísértetét, hogy a nyugati únió irányítóinak igazi agresszív és antidemokratikus céljait leplezzék — állapította meg a moszk­vai rádió. ' ■ ' ■ , *'■' ■ , Megütközést kelt Franco bevonása a Marshall-tervbe Az amerikai képviselőház kedden 119 szavazattal 52 ellenében egy mó­dosító javaslatot fogadott el, amely­­n­nk értelmében Spanyolországot is bevonják a Marshall-tervbe. Az a kísérlet, hogy Franco fasiszta orszá­git is fel akarják venni a Marshall­­féle segélyben részesülő európai országok közé, nagy megütközést kelt a világ minden részén a de­mokratikus és haladó gondolkodású emberek körében. Magában Ameri­kában is bizonyos megdöbbenést váltott ki a képviselőház döntése és Isancson amerikai munkáspárti kép­viselő kijelentette, hogy ez a döntés meg fogja rázni az egész világot. Azt fogják mondani —­­hangúlyozta a képviselő — mi itt az amerikai képviselőházban keblünkre öleltük Franco Spanyolországának fasiszta kormányát. Valójában ez is történt, de Ameri­kában is tisztában vannak a helyzet fonák voltával. A kommentárok már­­úgy próbálják szépíteni a döntést, hogy megállapítják: Washingtonban kételkednek abban, hogy a képviselő­ház módosító javaslatát végleg jóvá­hagyják, miután a szenátus nem fo­gadott el ilyen módosítást. Londoni és párisi spanyol köztársasági körök­ben, valamint a száműzött spanyol monarchisták között is nagy megüt­közést keltett az a hír, hogy az ame­rikai képviselőház hozzájárult Franco Spanyolországának a Marshall-tervbe való bekapcsolásához. Wallace az amerikai harmadik párt elnökjelöltje az amerikai sze­nátus hadügyi bizottsága előtt kije­lentette, hogy Truman elnök soro­zásra irányuló javaslata az Egyesült Államok korlátlan támadási pro­gramjának egyik részét alkotja. Wallace azzal vádolta meg Truman kormányát, hogy szántszándékkal mesterséges válságot idéz fel, és ezzel a kongresszust és a népet bele­hajszolja az általános hadkötelezett­ség és újoncozás elfogadásába. Az amerikai nép gyűlöli a háborút — mondotta Wallace — mégis lépés­­ről-lépésre a háborúra vezető útra hajtják. Az Egyesült Államok bizton­ságát sehonnan sem fenyegeti ve­szély, kivéve Washingtonból. A vál­ság magában a háborús lázban rej­lik, nem pedig az­ invázió igazi ve­szélyében. Katonai veszély nem fe­nyegeti nemzeti biztonságunkat. A kormány nem létező fenyegetést agyajt ki, hogy kierőszakolja a nép­szerűtlen törvényjavaslatok elfoga­dását. Az amerikai baptista, meto­dista, evangélikus és református egyházak vezetői egyébként kedden az amerikai szenátus hadügyi bizott­sága előtt szót emeltek a kötelező katonai szolgálat bevezetése ellen. Harminc magyar képviselő jutott be a román nemzetgyűlésbe A vasárnapi romániai választások­ról kiadott legújabb jelentés szerint az ideiglenes végeredmény a követ­kező: több mint 8.400.000 választó­­jogosultnak 91 százaléka szavazott é­s a leadott szavazatok 90,08 százaléka jutott a munkáspártokat, az Ekés­frontot, a nemzeti néppártot és a Magyar Népi Szövetséget magába foglaló népi demokratikus arcvonalra. A nemzetgyűlés 414 mandátuma kö­zül a népi demokratikus arcvonal 405 mandátumot szerzett meg, a nem­zeti liberális pártnak 7, a demokrata parasztpártnak pedig 2 mandátum ju­tott. A Magyar Népi Szövetség 41 képviselőjelöltje közül 30 jutott be az alkotmányoló nemzetgyűlésbe. Még a román ellenzéki liberális párt napilapja, a Drapelul is kiemeli, hogy a választások bebizonyították a ro­mán nép szociális érettségét. Az új parlament a parasztság, a munkás­ság és a középosztály érdekeit a de­mokrácia szellemében fogja képvi­selni. A Szovjet Tájékoztató Iroda a ro­mán választásokhoz fűzött kommen­tárjában megállapítja, hogy a ro­mán nép egységes frontban lépett fel és a választások eredménye is tanúsítja, mily szilárd a román nép elhatározása, hogy tovább is bizto­sítsa országa fejlődését a demokrá­cia és a haladás szellemében. Olasz fasiszta elemek tevékenysége a választási hadjáratban Mint a moszkvai rádió Rómából jelenti, az olaszországi fasiszta ele­mek nagy élénkséget tanúsítanak a Az egyház adja meg végre a magyar népnek a lelki nyugalmat Ortutay Gyula beszéde egy zempléni iskolaavatáson Ortutay Gyula kultuszminiszter nagyjelentőségű beszédet mondott kedden egy zemplén megyei kisköz­ségben. Végardon, ahol a régi isko­lát teljesen újjáépítették és 140 ezer forint költséggel kibővítették. A kul­tuszminiszter, aki Koczkás Gyula miniszteri osztályfőnök, a Tervhiva­tal kulturális osztálya vezetőjének kíséretében jelent meg az ünnepsé­gen, amelyen a megye főispánja és a pártok képviselői is részt vettek, azzal kezdte beszédét, hogy egy új iskola vagy tanterem felépítése je­lentéktelennek tetszene,­ ha nem győ­ződtünk volna meg arról, hogy mennyivel könnyebb rombolni, mint építeni. Egy új tanterem felépítéséből is nagy tanulságot vonhatunk le és, ez külö­nösen fontos Zemplén megyében, ahol egyes években 100.000 paraszt volt kénytelen kivándorolni, mert az akkori hatalom urai a sze­gény parasztoknak csak sírra való helyet tudtak adni. Ma a magyar demokrácia ellenségei Amerikában azoknak az unokáit lazítják, akik ezért voltak kénytelenek kivándorolni, s most szeretnék visszaállítani azt a régi úri Magyarországot, amely a ma­gyar parasztság legértékesebb részé­nek nem­­ adott életlehetőséget. Ha ezekre mutat rá az iskola, jó mun­kát végzett. A miniszter ezután , hangoztatta hogy az újjáépített iskolát a katolikus egyház papja áldotta meg, és a nép hittel énekelte régi szép vallásos dalait. — Látni lehet ebből, mondta a mi­niszter, hogy . . . ■, a demokrácia hajlandó együtt­működni se egyházzal és nem akarja a templomot az iskolával szembeállítani. A demokrácia már számtalanszor be­bizonyította, hogy támogatni kívánja az egyházat. A demokrácia építette fel a templomokat, amelyeket a fasiszták leromboltak. Rá kell mutatnom arra is, és ezt mint kisgazdapárti miniszter és képviselő mondom, hogy ebben a munkában nagy részt vállaltak a kommunista falujárók. Mikor azon­ban a demokrácia minden téren nagy áldozatokat hozott az egyházért, el­várja, hogy az egyház is támogassa a demokráciát nagy építő munkájában. Az evangéliumból ki­ lehet olvasni a szociális igazságokat, de ki is kell onnan olvasni. Az egyház és a demokrácia kö­zött már megindultak a tárgya­lások. — Nem a demokrácián múlik, hogy még mindig vannak súrlódások és félreértések. — Én tehát most azzal a kéréssel fordulok az egyház felé, adja meg végre a magyar nép­nek a lelki nyugalmat. Ne állítsa szembe a magyar nép de­mokratikus meggyőződését vallásos­­érzésével. Ezt várja a magyar nép egyházaitól a centenáris esztendőben. A kultuszminiszter nagyhatású be­széde után Úszta Gyula Zemplén me­gye főispánja beszélt az egybegyűl­tekhez. FELMONDTAK A GYOSZ összes tisztviselőinek Pénteken lemond az elnökség A legutóbbi iparvállatok államosí­tása feleslegessé tették a gyáripar legrégibb érdekképviseltét, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségét, a GYOSZ-t. Bár az utolsó időben többféle elgondolás merült fel a GYOSZ átszervezésével kapcsolato­san, ezek a tervek az­ államosítás következtében, most meghiúsultak. Erre vezethető vissza, hogy a GYOSZ igazgatósága felmondott va­lamennyi alkalmazottjának. A GYOSZ elnöksége pénteken ülést tart, amelyen az elnökség tagjai be­jelentik lemondásukat. A gyáriparosok érdekképviseleté­nek több mint hatszáz tagja volt és miután ezeknek túlnyomó része száznál több munkavállalót foglal­koztatott, most államosításra kerül­tek és így az érdekképviseletnek alig maradt volna néhány tagja. választási hadjáratban. A rendőrség teljes támogatásával provokálják a lakosságot. Udinében például a rend­őrség védte meg a fasiszta szónokot, aki gyalázta a partizánokat és dicsőí­tette Mussolinit. Ugyanakkor egy fasiszta csoport gránátokat dobott a tiltakozó tömeg közé, úgy hogy hét ember megsebesült. Perugiában és a bolognai járás­ban rendőri büntetőosztagokat szer­veztek és a rendőrök véresre verték azokat a parasztokat, akik védelmez­ték jogukat, hogy a nagybirtokosok által parlagon hagyott földeket a ma­guk részére megműveljék. A rend­őrök jogtalanul letartóztattak szak­­szervezeti vezetőket és falusi aktivis­tákat. A moszkvai rádió rámutat arra, hogy az amerikai imperialisták továbbra is nagy erőfeszítéseket tesz­nek, hogy befolyásolják az olasz­­országi választásokat és kényszerítsék az olaszokat, hogy úgy szavazzanak, ahogyan az a tengerentúli bankárok­nak tetszik. Céljuk elérése érdekében nem válogatnak az eszközökben. Tru­man elnök vatikáni kü­lönmegbízottja, Taylor repülőgépen Páriába utazott és nyilvánvaló, hogy sietős küldetése összefüggésben van az olaszországi választásokkal. Hír szerint Taylornak kell egy­behangolnia, az olaszországi amerikai diplomatáknak, a katolikus egyháznak és a de Gasperi mögött álló politikai pártnak a választások­kal kapcsolatos működését. Bogomolov beszéde a genfi sajtóügyi konferencián A sajtó és tájékoztatás szabadsá­gáról tárgyaló genfi értekezlet genfi ülésén Bogomolov szovjet kiküldött mondott nagy beszédet. Hangsúlyozta, hogy a polgári államokban nincs igazi sajtószabadság és az értekezlet sokat tehetne, hogy véget vessen an­nak a veszedelmes háborús hírverés­nek, amelyet a fasizmus maradvá­nyai űznek a nemzetközi helyzet még bonyolultabbá tételére. Bírálta az amerikai és angol sajtóviszonyo­kat, ahol a tőkések irányítják a saj­tót. Bogomolov ezután adatokkal bi­zonyította, hogy a Szovjetunióban­­szabad a sajtó. Végül mindenkit fel­hívott, küzdjön az újabb világhábo­rúra uszító sajtó ellen, hogy meg le­hessen szilárdítani a baráti kapcsola­tokat minden nép között. Anglia és Amerika stratégiai bázissá akarják kiépíteni Palesztinát A Biztonsági Tanács kedd esti ülé­sén Austin, Amerika delegátusa, fel­hívást intézett a zsidókhoz és az arabokhoz, hogy kössenek fegyver­­szünetet és azt ajánlotta, hívják össze az UNO rendkívüli közgyűlé­sét Palesztina ügyével kapcsolatban. Kijelentette, hogy Palesztinának ideiglenes gyámságra van szüksége. Gromiko szovjet delegátus hosz­­szabb beszédben tiltakozott az ame­rikai javaslatok ellen. Kijelentette, hogy nem járul hozzá a közgyűlés összehívásához és már elvben is visszautasítja a gyámsági közigaz­gatás fenntartását. Gromiko hangsú­lyozta, továbbra is kitart ama kö­vetelése mellett, hogy Palesztinát fel kell osztani és hangsúlyozta, hogy ez békés módon is lehetséges. Ha a felosztás nem történik meg, ezért egyedül az Egyesült Államok fele­lősek. Az ideiglenes gondnokságra vonatkozó amerikai javaslat — mon­dotta Gromiko — nem szolgál más célt, mint hogy elkendőzze Amerika és Anglia igazi szándékát, azt, hogy Palesztinát stratégiai bázissá építsék ki.

Next