Kis Ujság, 1949. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

Ára­m fillér Mile nyerten « Kedd, 1949 február 1 A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Antallfy Gyula SZTÁLIN BÉKENYI­LATKOZ­ATA A nemzetközi politika legnagyobb eseménye Sztálin generalisszimusz újabb nagyjelentőségű békenyilatko­­zata, amelyet január 27-én tett, ami­kor megválaszolta Joseph Kingsbury Smithnek az International News Ser­vice amerikai hírügynökség európai vezérigazgatójának hozzá intézett kér­déseit. A kérdések és Sztálin válaszai a moszkvai hivatalos jelentés szerint a következők voltak: Első kérdés: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió megfontolni az USA kor­mányával közösen kiadandó nyilat­kozat kérdését, amely megerősítené, hogy sem az egyik, sem a másik kor­mánynak nincsen szándékában há­borúhoz folyamodni egymás ellen. Válasz: A szovjet kormány haj­landó lenne ilyen nyilatkozat közzé­tételének kérdését megfontolni Második kérdés: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya az Egyesült Államok kormányával közösen e békepaktum megvalósítására irányuló intézkedéseket tenni, mint például a fokozatos leszerelés? Válasz: Magától érlelődik! A Szov­jetunió kormánya együttműködhet­nek az Egyesült Államok kormányá­val olyan intézkedések végrehajtásá­ban, amelyek e békepaktum megva­lósítására irányulnak és a fokozatos leszereléshez vezetnek. Harmadik kérdés: Ha az Egyesü­lt Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország kormányai hajlandók elhalasztani a nyugatnémet külön állam megalakítását a külügymi­niszterek tanácsának összeilléséig, amely a német kérdést egészében megvitatná, hajlandó lenne-e a Szov­jetunió kormánya megszüntetni azo­kat a korlátozásokat, amelyeket a szovjet hatóságok a Berlin és Né­metország nyugati övezetei közötti forgalomban életbeléptettek? Válasz: Ha az Egyesült Államok, Nagy B­ritannia és Franciaország megtartja a harmadik kérdésben fel­sorolt feltételeket, a szovjet kormány nem látja akadályát a közlekedési korlátozások megszüntetésének, de csak azzal a feltétellel, hogy egyide­jűleg megszüntetik a három hatalom által elrendelt közlekedési és keres­kedelmi korlátozásokat is. Negyedik kérdés: Hajlandó volna-e ön, miniszterelnök úr Truman el­ nökkel találkozni m­indkkettőjük számára megfelelő helyen, hogy megvitassák egy ilyen békepaktum­ megkötésének lehetőségét. Válasz: Már régebben is kijelen­tettem, hogy a találkozás ellen nincs kifogásom, és vállal-e a norvég kormány az At­lanti Szövetséggel szemben kötele­zettségeket Norvégia ter­ület­én létesí­­tendő, katonai, légi, illetőleg hadi­tengerészeti támaszpontok tekinteté­ben. A Szovjetunió kormánya különben egy másik jegyzéket is in­tézett a nyugati hatalmakhoz, még­pedig a német hadifoglyok hazatele­­pítésének ügyében. Ebben a jegyzék­ben a Szovjetunió kormánya kifejti, hogy a német hadifoglyok hazaszállí­tását annak a tervnek értelmében kellett volna végrehajtani, amelynek kidolgozása ez Ellenőrző Tanácsra várt. Ennek a tervnek kidolgozását azonban az Egyesült Államok és Anglia kormányai késleltették, illetve meghiúsították, amennyiben jelentős­számú német hadifoglyot visszatar­tanak azzal a megokolással, hogy ők bérmunkásokként használják a hadi­foglyokat Ez a helyzet mai napig is fennáll. A Szovjetúnió jegyzéke angol lapokra hivatkozva megemlíti, hogy egyedül a brit mezőgazdaságban 15 ezer hadifoglyot foglalkoz­tatnak, azonkívül német hadifoglyokat alkal­maznak a Közép-Keleten, ahol azok szállásokat építenek a brit csapatok számára. Franciaországban jelenleg 137 ezer német hadifoglyot tartanak vissza látszólag bérmunkásként. Ez­zel szemben a szovjet kormány a né­met hadifoglyok túlnyomó többségét már hazatelepítette és kidolgozott terv szerint hajtja végre a többi hadifogoly hazaszállítását. Hatalmas világvisszhang Sztálin generalisszimusz nyilatkozata, amely ismételten nagyjelentőségű ta­núbizonyságát adja a Szovjetunió békevágyának, az egész világsajtóban hatalmas visszhangot keltett és a hétfő reggeli angol és francia lapok részletesen foglalkoznak vele. A fran­cia sajtó nagy örömmel üdvözli a nyilatkozatot, amelyet a jelenlegi helyzetben igen nagy jelentőségűnek tart. Az amerikai politikai körökben a nyilatkozat nagy feltűnést keltett. Conally szenátor, a külügyi bizott­ság elnöke kijelentette, hogy rendkí­vüli fontos eseményről van szó. Sztá­lin nyilatkozata nagyjelentőségű — mondotta — és jó hírt jelent mindazok számára, akik elősegíteni kívánják a világ megbékülését és a nemzetközi együttműködést. Londonban a brit külügyminisz­térium szóvivői még nem foglaltak állást, de jólértesült politikai kö­rökben hangoztatják, hogy Sztálin nyilatkozata fontos politikai lépés, amelyet haladéktalanul megbeszélések kö­vetnek a brit, az amerikai és a francia kormány között. Pak­sból jelentik, hogy ott általá­nos a felfogás. Sztálin válasza eny­híti a nemzetközi feszültséget. Piáméban a válasz szintén nagy fel­tűnést keltett. Ott is az a felfogás uralkodik, hogy Sztálin nyilatkozata hozzájárul a béke megszilárdításá­hoz. Az Atlanti Szövetség ügyében különben a Szovjetúnió a norvég kormányhoz is szóbeli jegy­zéket intézett, amelyet Afánászjev oslói szovjet nagykövet szombaton közölt Silstaddal, a norvég külügy­minisztérium főtitkárával. Ez a jegyzék hangoztatja, hogy bár az Atlanti Szövetség kezdeményezői hangoztatják, hogy a szövetségnek védelmi célja van, a szovjet kor­mánynak elegendő alapja van állí­tani, hogy az előkészítés alatt álló Atlanti Szövetség nem szolgálhatja az általános béke megerősítésének ügyét, hanem ellenkezőleg, olyan hatalmi csoportosulást szol­gál, amelynek támadószellemű céljai vannak, amit az is bizo­nyít, hogy az Atlanti Szövetséget az Egyesült Nemz­etek szervezetén kívül és ennek megkerülésével hozzák létre. Elegendő alap van annak megállapí­tására is, mondja tovább a Szovjet­­únió jegyzéke —, hogy az Atlanti Szövetség kezdeményezői ennek az új nemzetközi csoprtosulásnak létre­hozását, katonai, légi és tengeré­szeti támaszpontok létesítésére hasz­nálják fel a világ különböző ré­szein, különösen a Szovjetúnió hatá­rához közel fekvő államok területén, ami egyáltalában nem tanúskodik a csoportosulás békés céljairól. A Szovjetúnió kormánya minderre felhívja Norvégia kormányának figyel­mét, kijelenti, hogy olyan államcso­­portosulásnak tekinti az Atlanti Szö­vetséget, amely szembenáll az Egye­sült Nemzetek szervezetével és olyan célokat követ, amelyeknek semmi kö­zük sincs a béke megerősítésének ér­dekeihez. A szovjet kormány felkéri Norvégia kormányát, hogy világítsa meg álláspontját az Atlanti Szerző­déssel kapcsolatban, különösképpen tökhitetbe véve, hogy Norvégiá­nak a Szovjetunióval közös ha­tára van. A szovjet kormány kéri annak köz­lését, megfelelnek-e a valóságnak azok a sajtóközlemények, hogy Nor­végia belép az Atlanti Szövetségbe A skandináv államok oslói tanácskozásáról vasárnap este hivatalos közlést adtak ki, amely rö­viden bejelenti, hogy nem sikerült megegyzésre jutniuk. A norvég kor­mány törekvéseivel szemben Svédország és Dánia változatla­nul az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás ellen van. A norvég népnek sem kell azonban az Atlanti Szövetség. Pénteken a nor­vég fővárosban nagy tömeggyűlést tartottak az ország függetlenségének érdekében, amelynek szónokai egy­értelműen az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás ellen nyilatkoztak. A gyűlés egyik szónoka Kreiberg pro­fesszor kijelentette, hogy bár ő nem kommunista, kötelességének tartja tá­mogatni azokat az erőket, amelyek a békét szolgálják és szembehelyez­kednek az új háború tervezőivel. Ezek azt szeretnék, ha az Egyesült Államok védelméért norvég vér folyna, a norvég nép azonban ezt nem aka­rja. A professzor kiemelte, hogy a Szovjetúnió és Norvégia kö­zött mindig jószomszédi viszony volt, a Szovjetúnió szabdította fel Norvé­giát a fasiszta megszállás alól és elsőnek vonta ki csapatait az ország­ból. A tömeggyűlés egyhangú határo­zatot fogadott el az Atlanti Szövet­séghez való csatlakozás ellen. Kínában Nanking már a felszabadító néphad­sereg ágyúinak tüzében áll. A Kuo­mintang csapatai kiürítették Szing- Jangt, a Honan tartomány ideiglenes fővárosát. Egy Reuter-jelentés szerint a Kuomintang négy csoportra bom­lott, amelyek közül kettő különféle elképzelések alapján akar tárgyalni a népi haderő vezetőségével. Ezek mel­lett a legbefolyásosabb csoport, amelyhez Kína leggazdagabb banká­rai is tartoznak, a békekötés ellen van és a háború további folytatását kívánja. A moszkvai rádió azt jelenti, hogy Csangkaisek mielőtt elhagyta volna Nankingot, azzal bízta meg I.Kcsungjen ideiglenes államelnököt, hogy mindenféle ürüggyel legalább három hónapig húzza-halassza a béketárgyalásuikat amely idő alatt Csangkaisek a déli tartományokban újabb hadsereget akar felállítani. A felszerelést ennek a hadseregnek a részére az Egyesült Államoktól akarja megszerezni. A néphadsereg vezetői azonban tisztá­ban vannak Csangkajsek cselszövései­­vel és ezért a háborús bűnösök azon­nali letartóztatását követelik, elsősor­ban Csangkajseket. N­­isztársaság ünnepén megalakul a Függetlenségi Népfront Tö­m­eg­gyűlések a fővárosban A magyar köztársaság kikiáltása harmadik évfordulójának különös jelentőséget ad az a tény, hogy ezen a napon alakul meg a Magyar Füg­getlenségi Népfront Ideiglenes Orszá­goi Tanácsa. Az előkészítő bizottság — Gerő Ernő, Révai József, Gyön­gyösi János, Bognár József, Erdei Ferenc, Darvas József, Apró Antal és Mekis József — véglegesen meg­állapodott a Népfront programmjá­­ban és szervezetében s az ünnepi alakuló gyűlésen, kedden délelőtt fél 11 órakor az új városháza köz­gyűlési termében, Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyetes, az MDP fő­­titkára ismerteti a Függetlenségi Népfront programmját. A köztársaság ünnepe Az évforduló előestéjén, hétfőn este az Operaházban a magyar kor­mány ünnepélyt rendez, amelyen Dobi István miniszterelnök mond ünnepi beszédet és az Operaház, a Nemzeti Színház, a Táncszövetség, a József Attila ének- és zeneegyüttes művészei adnak műsort. A köztársaság születésnapján az­­ összes protestáns templomokban ün­­­­nepi istentiszteleten emlékeznek meg az évfordulóról. Ebben az évben február elsején az­­ ország dolgozói rendes munkanapot tartanak, munkával ünnepelnek, ez­zel is megmutatva, hogy a hároméves terv befejező esztendejében minden erőfeszítéssel nemzetgazdaságunk fej­lesztésén dolgoznak. A munka befe­jezése után, kedden délután számos tömeggyűlésen jelentik be a főváros dolgozóinak a Magyar Függetlenségi Népfront Ideiglenes Országos Tanácsa megalakulását. Szakosíts Árpád köztársasági el­nök kedden este 9 órakor a parla­ment termeiben tart fogadást, ame­lyen résztvesznek a politikai és közélet vezetői, a legkiválóbb tudó­sok, művészek és több mint 100 él­­munkás és mintagazda. Feloszlottak a Nemzeti Bizottságok Az Országos Nemzeti Bizottság szombaton délelőtt ünnepi ülést tar­tott, amelyen részt vettek Dobi Ist­ván miniszterelnök, Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes és a kor­mány tagjai. Az ülésen Szakosíts Árpád köztársasági elnök, mint az Országos Nemzeti Bizottság elnöke, elnökölt és mondott beszédet. — A magyar demokrácia az el­múlt négy esztendő alatt óriási utat tett a meg — mondotta többek között. — Az eredmények kivívásában ki­magasló szerepük volt a népi szer­veknek, amelyek a felszabadulás első pillanatában kezdték meg működésü­ket. Február elsején, a köztársaság kikiáltásának évfordulóján, ünnepé­lyes keretek között megalakul a Magyar Függetlenségi Népfront, amely az ország összes építő erőit egyesíti. Megteremtésével a Nemzeti Bizottságoknak további fennmara­dása indokolatlanná válik, helyét más körülmények és más feladatok elvég­zésére a Magyar Függetlenségi Nép­front és szervei fogják elfoglalni. Mihályfi Ernő előterjesztette ezután a határozati javaslatot, amely meg­állapítja a Nemzeti Bizottságoknak az ország életében végzett munkájá­ról, hogy azok forradalmi jelentősé­gűek voltak, majd kimondja, hogy a Nemzeti Bizottságok az ország egész területén megszűnnek. A határozati javaslatot egyhangú­lag elfogadták. Három telitalálataidon A Totóhoz 263.423 szelvény érke­zett. Tizenkettes telitalálatot hár­man értek el. Ezek fejenként 48.294 forintot kapnak. A három telitalála­­tos a következő: Barta István Deb­recen, Mátyus István Pestszent­­lőrinc és egy jeligés szelvény „Nyer­ni jó“ jeligével. A száma: 296.708. Tizenegy találatot 136-an értek el. A nyeremény fejenként 1065 forint. 1705-en értek el tíz találatot, itt a nyeremény 34­50 forint. A tizenkét találatos Toto-szelvény az eredményekkel Palermo—Internazionale 1 (2:1) Lazio—Lucche Se 1 (2:1) Pro Patria—Sampiloria 2 (1:4) Triestina—Juventus Shelf, U__1 (1:0) Wolwcshampt.2 (0:3) Derby—Arsenal1 (1:0) Stoke—BlackpoolX (til) Grimsby—Hull City2 (2:3) MÁVAG—Előre 2(30:33) FTC—BSE 2(31:34) Postás—BVSE1 (4:0) Kistext—Elektromos2 (0:9)

Next