Kis Ujság, 1949. október (3. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-01 / 228. szám

Toto-jelentések az utolsó formákról Kötöljük a házfelügyelők új kollektív szerződését A Független Kisgazda Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Katona Jenő A dolgozó nép hazája és a tervkölcsön Az ötéves tervkölcsön híre végigdobbant Magyarországon, mintha a magyar nemzet szíve, a magyar föld mélységei lüktettek volna fel új és diadalmas, mindennél szebb életre. A dolgozók épülő, új hazája boldogan vállalta és fogadta ezt a hírt, mert önmaga jelenét és jövőjét építi az ötéves terv és e kölcsön által szebbé és teljesebbé. Ezer év történetében 1945 óta vált először kiváltságosak birtokából, zárkózott és önző osztályházából a dolgozók hazájává Magyarország. A magyar dolgozók százezrei örömmel sietnek a kölcsön jegyzésére, hogy ezzel is bizonyítsák hazafiságukat, miután már 1045 óta úgy is példáját adták a legnemesebb munkás hazaszeretetnek. Valóban, a magyar dolgozók most már tudják, mit jelent az ország és a haza: jelenti életük teljességét, sorsuk biztonságát, munkájuk jogát és eredményét, jelenti családjuk, gyermekeik nyugodalmát, szebb jövendőjét, amely végre megaranyozza az évszázadokig szenvedett munkás- és parasztapák minden fáradalmát. Az a lelkesedés, az az őszinte öröm és odaadó szeretet, ahogy a magyar dolgozók az ötéves tervet megvalósulásában segítő tervkölcsön jegyzésére sietnek, ennek a munkái is.nTcgv'tQ'thhov(* igitéka, erős igén, határozói és erős válasz mindazokra a szándékokra, amelyek a mai Magyarországot, a dolgozók hazáját fenyegetik. A régi haza osztály haza volt, kiváltságos rétegek uralma és kizsákmányolása a milliók felett. Múlhatatlanul össze kellett omlania a régi Magyarországnak, olyan szűk rétegekre, olyan gyenge és ingatag talajra épült, a történelem és a múlt egyre süppedőbb ingoványára, ahol a jelen nem rakhatott biztos alapot. Az új magyar állam alkotmánya és minden valósága szerint a dolgozók állama és milliók támasztják hatalmas boltozatát. Ezeknek a magyar millióknak, akik a régi országban csak szenvedésükkel, vérük és verejtékük hullásával részesedtek, tudniuk kell, mit jelent a nép mélységeiből felemelkedő új magyar haza és a haza gondolatát betöltő és megvalósító szeretet. A haza éppen azzal lesz hazává, hogy többé nem kiváltságos rétegek rablógazdasága és kizsákmányoló uralma, hanem a milliók biztos és barátságos otthona A magyar dolgozók benépesítik munkájukkal, szándékaikkal, törekvéseik értékével és értelmével ezt a hazát Az új Magyarország azzal lett a dolgozók hazájává, hogy végre otthont teremtett nekik földet adott a dolgozó parasztnak, a gyárat és az ipart, a technikát a munkásság tulajdonává tette, a néphez hű és a nép szabadságtörekvéseiben osztozó magyar értelmiségnek, tudósoknak, íróknak, művészeknek, mérnököknek, szakembereknek végre megadta a munka és a fejlődés eddig alig ismert megbecsülését és távlatait Van tehát mire gondolniok szeretettel és féltő hűséggel a magyar dolgozóknak akik a régi kiváltságos nemzetfogalom helyére új értelmezést adtak a népnek, a nemzetnek; van miért aggódniuk, van mit védeniük a magyar dolgozóknak. 1848—49 gyönyörű tervei és vágyódásai után most valósult meg igazán a magyar haza, — ez a tervkölcsön is majd megmutatja, hogy mit jelent a milliók hő lelkéből fakadó magyar hazaszeretet Erős igen, határozott válasz ez a tervkölcsön a magyar haza ügye és boldogulása mellett A magyar dolgozók válasza ez a tervkölcsön, ahogy az újjáépítés és a hároméves terv kezdetei nyomán az ötéves terv egészén új és ■ csodálatos méreteinek megvalósításába fog az ország, válaszul mindennemű idegenből jövő erőszakos imperialista és kizsákmányoló fenyegetőzésre. Olyan időpontban dobban fel az öntudatára ébredt magyar nép szíve, mikor a legnagyobb veszedelmek és fenyegetések rémein lett úrrá diadalmasan a nemzeti akarat. A belső bitangok, akik akár fasiszta diktátor ragadozással, akár avatag és konok rablólovagi szenvedéllyel törtek a magyar nép megszentelt és jogos birtoka ellen, minden esetben szövetségben éltek azzal a külső imperializmussal és kapitalizmussal, mely ismét el akarta volna venni nemzetünk szabadságát és függetlenségét, amely ismét idegen érdekek gyarmatává alázta volna a magyar nép földjét és tulajdonát. A Rajk-per tanulságai világosan megmutatták az idegen imperializmus és kapitalizmus szoros belső szövetségét a régi uralkodóosztályokkal, a fasiszta fenevadakkal, a torz diktátorjelöltekkel: a magyar nép világosan látja most már az összes kapcsolatokat, árulásokat, a rejtelmes összeesküvéseket és nyílt összefüggéseket és sokat tanult mindebből. Az ötéves tervkölcsön igenis erős és határozott válasz mindezekre a követelőzésekre és szándékokra. Mert miként is legyen erős és biztos az új Magyarország, ha nem népe és dolgozói belső erejével és azzal a szent szenvedéllyel, amely munkánkat és erőfeszítésünket át- hajtja. A RaL-per lezárultán még világosabbak ezek a tanulságok: az ötéves terv olyan Magyarországot teremt a magyar dolgozók erejéből, amely bátran és büszkén ellenszegül; hét minden hódításnak, minden ki- zsákmányolásnak A magyar paraszt évezredes történelmi elnyomatásból lép új és boldog korszakába, mikor — a felszabadító Szovjetúnió példája nyomán — megismeri a tudományos, okszerű, technikai segítséggel felfegyverkezett földmívelés és termelési szervezés összes előnyeit. A magyar munkás a naturálgazdasági fokból, a feudális kötöttségekből alighogy kilátott Magyarországon új, óriási ipari építkezésekbe, technikai vívmányokba fogott és az ipar, a technika legmodernebb diadalmas módszereivel és eszközeivel az elmaradt Magyarországból Európaegyik leghaladottabb országát teremti meg A magyar értelmiségiek pedig a szellemi élet és alkotás új és gyönyörű távlataival gazdagítják majd jövendőnket. Mindenütt független, és szabad élet bontakozik ki azon a Magyarországon, amely soká Európa egyik legelmaradottabb és legszomorúbb tájékának számított, s mindez még teljesebb mértékben valósulva az ötéves terv eredménye lesz. Az ötéves terv és a megvalósulását segítő és előmozdító hatalmas tervkölcsön egyszerre határozott, pozitív cselekvés és egyszerre a dolgozók önvédelme is, hogy ezen az országon többé ne fogjanak ki és soha ki nem foghatnak a reakció, feudalizmus, kapitalizmus hatalmai, amelyek válságukból és pusztulásukból ismét csak a hódítás, a gyilkolás, a háború gonosz eszközeivel keresnek kiutat. A magyar dolgozók már végigjárták a történelem minden iskoláját és most büszkén tekintenek erejük és sikerük birtokában a marshallizált országokra, ahol a kapitalizmus válságából a dolgozókra egyre újabb nyomor árad szerteszét, ahol a kegyes álorcával nyújtott „segítség“ a hazai iparok őrsenyvédését, tehát a növekvő munkanélküliséget és a milliók sorsára leselkedő nyomort és létbizonytalanságot hozza magával. ■ Mi, magyar dolgozók viszont a saját erőnkből építettük újjá és építjük még szebbé és diadalmasabbá a béke ragyogó és tiszta munkaeszközeivel országunkat. Saját erőnkre, dolgozó népünk erejére teljesítményére és önbizalmára támaszkodunk és a legnemesebb régi magyar függetlenségi hagyományok útján járunk modern formában akkor, amikor elutasítunk minden idegen imperialista és kapitalista beavatkozást, amely a gazdasági „segítés“ álarcában voltaképpen nemzeti függetlenségünkre és emberi szabadságunkra leselkedett Az ötéves terv a magyar nép öntudatos hadjárata a jövendő meghódításáért Az ötéves tervet segítő kölcsön pedig még fokozottabb mértékben teremti elő azokat a fegyvereket a magyar munka és a magyar találékonyság gazdag arzenáljából amelyekkel meghódíthatjuk ezt a jövendőt annak a sötét múltnak minden hatalmával szerbben, akár a Rajk-féle, banditák, fasiszta fenevadák és cimboráik csapatával, akár a kapitalista és imperialista rablólovagok modern páncélosaival szemben. A magyar nép az ötéves tervvel és a vele kapcsolatos kölcsönnel tehát megszilárdítja még jobban a nép hatalmat, a nép hatalma pedig azt jelenti, hogy a magyar dolgozók minden eddigi joguknál erőteljesebben urai lehetnek sorsuknak és jövendőiüknek A magyar nép szívét, lelkét most valóban átjárja a munkás hazaszeretet legnemesebb hevülete Annak a munkás alkotó hazaszeretetnek lendületét érezzük itt, emeleti százhúsz évvel ezelőtt legnagyobb költőink énekeltek, amelyre legnagyobb szellemeink áhítoztak, mint megváltó lelkesültségre az idegen uralom és az idegen kizsákmányolás, a gyarmati függőség ellen. Vörösmarty, Petőfi hazafisága és pátosza ez, amely most a modern országépítés, az egyetemes emberiesség, a szocializmus formájában megvalósulást akar. Kossuth és Széchenyi áldozatkész gyakorlati hazafisága ez amely a termelés minden részletével valóban úrrá teszi a magyar népet saját hazájában. Ezért visszhangozza mindet* jaajyai' sav &ót: megadjuk Páratlan lelkesedéssel folyik a népszavazás: az Ötéves Tervkölcsön jegyzése Pénteken hajnalban az ország minden részéből érkeztek a jelentések arról, hogy mindenfelé milyen lelkesen fogadta a dolgozó nép a tervkölcsön jegyzésre való felhívást Pécsett például az MDP baranyamegyei bizottságának dolgozói rögtön az első órában 28.000 forintot, a Dunántúli Napló szerkesztőségén dolgozói pedig 20.600 forintot jegyeztek. A pécsi bányavidéken a bányászok valósággal megrohanták az asztalt, ahol a jegyzéseket összeírták. — Még mielőtt leszóltunk az aknába, eleget akarunk tenni hazafias kötelességünknek — mondották. A pécsi városházán az első órában több mint 200.000 forintot jegyeztek és ugyanilyen ütemben folyt egész nap a jegyzés. Győrött a Vagongyár dolgozói kijelentették, hogy a kölcsönjegyzéssel adják meg a csattanós választ az imperialistáknak és az áruló Rajk-bandának. A vagongyári dolgozók röpgyűlésükön elhatározták, hogy kölcsönjegyzési versenyre hívják ki az ország összes üzemeinek dolgozóit a következő feltételekkel: 1. Az üzem minden dolgozója jegyez Tervkölcsönt. 2. A jegyzett szöuson üzemi állatiban a dolgozóknak legalább egyhavi keresetét teszi ki. 3 A tervkölcsön napjának megünneplésére az üzem termelékenységét 5 százalékkal növelik A dolgozó parasztság ugyanilyen lelkesedéssel teljesíti hazafias kötelességét A somogymegyei Bánya községben Szappanos Ferenc újgazda 8000 forintot jegyzett A leklajálusi termelő szövetkezeti csöpört jegyzése 3000 forint, Harangozó Gyula 8 holdas szentpályi újgazda 2000 forintot, Sluth Simon héthelyi újgazda 1000 forintot, Dunszt Sándor 8 holdas derecskepusztai újgazda 3000 forintot és ugyanitt Németh Béla állatorvos 4000 forintot jegyzett Szabolcs megyéből az újfehértói állami mezőgazdasági gépállomás dolgozói közül Gesz Mátyás traktorista 1000 forintot, Balázsi József és Spitz Éva traktoristák 850—850 forintot jegyeztek Gyöngyös város legújabb résztönzése 425.000 forintról szól. A Gyöngyösi Borforgalmi NV dolgozói 75.800 forintot jegyeztek. Szatmár megyében a versenyben álló járások a hajnali zenés ébresztő után nekiláttak a munkának és a tervkölcsönjegyzésnek. A mátészalkai járás dolgozó parasztjai már az első órákban több mint 400.000 forintot jegyeztek Esztergomban a Mélyépítő és Mélyfúróvállalat esztergomi dolgozói 35.950 forintot, a Sportárutermelő NV dolgozói 70.550 forintot, a Népbolt alkalmazottai 71.550 forintot, a Kolos-kórház dolgozói 32.050 forintot jegyeztek A kórházban dolgozó papok és apácák egyhavi keresetüknek megfelelő összeget jegyeztek Heves megyéből érkezett jelentés szerint dr Páka László egri sebészorvos versenyre hívta ki Heves megye lobbi orvosait, miután önmaga 3500 forintot jegyzett. Dr. Varga Béla a Szent Vince-kórház szemészfőorvosa 2000 forintot jegyzett, emellett tevékenyen részt vett a gyűjtésben és félnap alatt több mint 50 000 forint jegyzés gyűlt össze az ívén Békés megyéből érkezett jelentés közli, hogy Békéscsabán csütörtökön délig 1,384 950 a gyulai járásban 764.050, az orosházi járásban 403.600 forintot jegyeztek. Nógrád megyében hasonlóan nagy lelkesedéssel indul meg a tervkölcsön jegyzése. A salgótarjáni üveggyár dolgozói 570.000, a vasöntők 734.550, a szénbányák dolgozói 1.402.050 forintot jegyzett csütörtökön koradélutánig. Az építési N 122.350, a Zagyvapálfalvai Üveggyár dolgozói pedig 91 500 írfrintot jegyeztek Az éjjel és a kora reggel beérkezett vidéki jelentések is arról számolnak be, hogy a tervkölcsön-jegyzés hatalmas lendülettel folyik tovább. Megye megyével, város várossal, üzem üzemmel, falu faluval versenyez, hogy ki ér el jobb eredményt. A megyék versenyében Borsod megye vezet. Eddig 14.040.000 forintot jegyeztek. Átlagban 430 forintot jegyzet egy-egy dolgozó. Utána Szeged következik, ahol eddig 13 ezer,15-ie 6,006.100 forintot jegyeztek. Szeged tegnap délután még az utolsók között volt, most szívós, jó munkával az elsők közé került. Az üzemek közti versenyben a Diósgyőri Figyár vezet jegyzési átlaga 700 forint, legnagyobb az egész országban. De a többi vidéki üzemek — Ózd, Salgótarján, Tatabánya, Komlók sem akarnak elmaradni Diósgyőr mögött. Az egyes részeredmények összesítése még folyik az egész országban. , Az egyéni verseny is folyik a kölcsönjegyzőkközött. Kerekes Lajos 2870 forintot jegyzett. A Győri Textilben Legárt Erzsébet 1000 forintot jegyzett, havi keresete 450 forint Ugyancsak a győri Gráb-gyárban Dán József szövő nyolcheti fizetését, 1800 forintot jegyzett. Somogy megyében a marcali járásban 688.100 forintot jegyeztek, átlagban 500 forintot. Békés megyében a gyulai járásban 1.155.500 forintot jegyeztek. Borsod megyében a sajószentpéteri járásban 1300-an 1.221.650 forintot jegyeztek Ez jelenleg a járások versenyében a legjobb országos eredmény. Bihar megyében Feldmann Sándor kilencholdas paraszt Krivár községben 800 forintot jegyzett. Zsadány községben Kiss Gábor hatholdas paraszt 600 forintot jegyzett. Somogy megyében Ganács községben Ladiszlaj Ferenc többholdas kisparaszt, 6 gyermeke van, 2000 forintot jegyzett. Ugyancsak Somogy megyében Sárigitta községben Rasta János ötholdas újgazda, három családja van, 1500 forintot jegyzett. 1eves megyében Vas Lajosné, négygyermekes özvegy 350 forintot jegyzett. A következőket mondta: „Meg vagyok róla győződve, hogy mikor a jegyzéssel hozzájárulok az ország építéséhez, akkor az én gyermekeim jövőjét építem." Vidéki városok eredményei: Miskolc 3,118.543 forint, Sopron 1,944.000 forint, Kaposvár 1,850.000 forint, Nyíregyháza 1,600.000 forint. A vidéki városokban a jegyzési átlag 4—500 forint között van Az üzemekben az a kép alakult ki, hogy 2—3 heti fizetésnél egy dolgozó sem jegyzett kevesebbet. A legalacssonyabb fizetésű munkások is jegyeznek kétheti fizetést, de sokan vannak még az iparostanulók és napszámosok, a legalacsonyabb fizetésű munkások között is, akik két heti fizetésüket jegyzik, néha még annál is többet. A jegyzésgyűjtők jobbnáljobb eredményeket érnek el. Keszthelyen Anevan János, aki maga is példamutatóan 600 forintot jegyzett, rövid idő alatt 13 000 forint értékű kötvény jegyzését érte el. A honvédség tagjai körében határiakus lelkesedéssel folyik az ötéves tervkölcsön jegyzése Csütörtökön a koradélutáni órákig a jegyzés már a 15 millió forintot közelítette meg Kovács Imre őrmester egymaga 1600 forintot jegyzett Ernszt Domonkos szakaszvezető 1200 forintot, Drahota János honvéd pedig 600 forintot jegyzett Angyal Dezső római katolikus tábori lelkész kéthavi járandóságát jegyezte „Az egyik hónapot azért jegyzem, mert ezt kötelességemnek érzem, a másik hónapi jegyzésem pedig válasz a fekete reakciónak“ — mondotta Demeter János őrvezető 2000 forintos és Szabó János kisparaszti származású honvéd 500 forintot jegyzett A honvédség tagjai között folyó gyűjtés nagy lendületére mutat, hogy a honvédek, altisztek havi járandósainknak háromnégyszeresét jegyezték Honvédek, akiknek csak havi zsoldjuk van, 300—400 forintos összegeket ajánlottak fel. Diósgyőr vezet az üzemek közötti tervkölcsönjegyzésben Az üzemekben az a kép alakult ki, hogy két-három heti fizetésnél egy dolgozó sem jegyez kevesebbet. A legalacsonyabb keresetű munkások is jegyeznek kétheti fizetést, de sokan vannak még az iparostanulók, napszámosok és az alacsonykeresetű munkások közt is akik három négy heti fizetésüket jegyzik, néha még ennél is többet Az üzemek közt Diósgyőr vezet 700 forintos átlaggal. A kölcsönjegyzések legújabb eredményei: Ft A vasút dolgozói csütörtökön délután 3 óráig 15,492.450 Rendőrség 9,269.650 Az Országgyűlési Könyvtár állományát föltörölve.