Kis Ujság, 1950. július (4. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-01 / 150. szám
Szombat: Julius 1 MENTÉS A BÚZAMEZŐKRŐL Az ötéves terv első aratása síavágussal aratnak a zsámbéki termelőszövetkezet tagjai és így küzdenek a nagyobb szemveszteség ellen. Kisebb fáv a gabona rázkódtatása s ezáltal kevesebb szem hullik ki belőle kévekötéskor, behordáskor. A cséplésnél ők is bevezetik azt a jól bevált újítást, hogy egy traktorral két cséplőgépet hajtatnak, azai jelentős üzemanyagmegtakarítást jelent. 16 mázsás búzatermés vár a cigándi termelőcsoportra. A csoport máris megyeszerte jó hírnevet szerzett mintaszerű munkájával. Nagy vonzóerőt gyakorol a környékbeli kis- és középpartisztokra is, jó munkájának tudható be, hogy már most is nyolc odvan 10—12 holdas paraszt dolgozik a csoportban, aki még csak ezután, ősz folyamán akar belépni a közösen gazdálkodók közé. Felkészültek a begyűjtésre a borsodmegyei földművesszövetkezetek. Szorgosan végzik a terményraktárak helyreállítási munkálatait. Több községben már teljesen kitakarították a raktárakat és mindenhol folyik a meszelés, a fertőtlenítés. A borsodi terményfelvásárlók körében nagyarányú Vorosin-mozgalom bontakozik ki. Nagy súlyt fektetnek arra, hogy a gabonaraktárak és környékük tiszta legyen. Befejezték az aratást a baranyai Gyód község dolgozó parasztjai, s így elsők lettek az őszi gabonák aratása terén Baranya megyében. Eteő az aratás befejezésében Fejér megyeiren a csirbmajori „Lenin"-termelőcsoport. A szép eredményt úgy érték el, hogy az aratásba bevonták a csoporttagok hozzátartozóit is. A csoport vállalta, hogy a gabona behordását július 3-ig, fiséplését pedig július 7-ig elvégzi. Ezen a téren is elsők akarnak lenni a megyében. Újabb 11 veszprém megyei község csatlakozott a tótkomlói dolgozó parasztok versenyfelhívásához. Valamennyi község dolgozói vállalták, hogy az, összes nyári mezőgazdasági munkákat a minisztertanács határozata alapján elvégzik. Sztahanovista teljesítmények születtek a somogymegyei állami gazdaságokban. A megye állami gazdaságainak versenyében a felsőbogát gazdaság dolgozói kerültek az élre 452 százalékos heti átlagteljesítmény-,nyel. Második a szentgáloskéri állami gazdaság, harmadik a pusztaszentgyörgyi állami gazdaság. Versenyre hívta ki a rimóci „Kossuth“ termelőszövetkezeti csoport a szécsényi járás összes termelőcsoportját, illegy pedig az aratási, begyűjtési és tarlóhántási munkálatokra. A rimóci csoport vállalta, hogy az összes kalászosok és hüvelyesek cséplését legkésőbb augusztus 5-ig befejezik, ügyelnek arra, hogy a szemveszteség a legkisebb legyen és egy százaléknál több ocsu ne maradjon a gabonában. A begyűjtést a cséplőgéptől teljesítik. Kivégezték már a tarlóhántást Tokod községben a learatott terület 110 százalékán. Esztergomban pedig a népnevelők felvilágosító munkája eredményeként a dolgozó parasztok fokozott erővel gyorsítják a harcot minden szem gabonáért. így gondoskodik a Közért a Balaton gyomráról Siófok, június. 11,a Kis Újság kiküldött munkatársától) Ragyog a napfény... Lágyan hullámzik a Balaton. A siófoki partot simogatják a vízfodrok. A strandon vidám az élet, de a háziasszonyok csak háziasszonyok maradnak még itt is, pihenve a meleg homokon. Koradélelőtt a konyhagond a beszédtémájuk. — Tudjátok — állapítja meg az egyik családanya — itt sem górul már a főzés. Mindent megkaphatok a KÖZÉRT-t**, nem okoz nehézséget a beszerzés. Több hozzászólás is akad. .— A KÖZÉRT-fiókok egycsapásra megszüntették a balatonkörnyéki élelmiszer-uzsorát ... — Tavaly, mikor Pesten a legszebb barack kilója 2 forint volt, itt 4—5 forintért adták, most pedig 1 forint 60 fillérért vehetünk... — Vaj is van bőven... — Zöldség is, hús is ... — S ami a legfontosabb, az ellátás nem rapszodikus... Akárkitől megkérdezzük, mindenkitől csak azt hallhatjuk: — A KÖZÉRT-fiókok létesítése itt a Balaton környékén valóságos áldás. Valóban az. Egycsapásra megszűnt az élelmiszer-uzsora. S egyben a KÖZÉRT megjelenése szabályozza a helyi termelők árpolitikáját is. A Népgazdasági Tanács utasítására a KÖZÉRT az idén megszervezte a Balaton délkerzeti oldalán az üdülők ellátását. Lellén, Hévízen, Siófokon telepközpontokat létesített. A siófoki raktárban bőven áll a zöldség, gyümölcs és fűszeráru. — Ha valamiből látjuk, hogy a számítottnál is nagyobb mennyiség fogy, Budapestről már vagontételben szállítjuk is ide az árut. Burgonya-hegyet csodálhatunk meg a raktár egyik részében, másutt káposztahegyeket. Gyümölcs is van itt elég, nagyon szép barackot tárolnak nagy mennyiségben. A fűszerraktár is érdekli a látogatót. Van itt bőven kakaópor, tea, csokoládépor, kávé, minden, mit szem, száj kíván. A raktárban a telefon cseng. A raktárvezető felveszi a rendelést. Hosszú percekig jegyez, majd megnyugtatólag közli: — Igen, a rendelést felvettük. Egy félórán belül szállítjuk is. Hamarosan megtudjuk, kinek volt szüksége ilyen nagy rendelésre. — Az egyik üdülőnek. Mert ma már az egyes üdülők gondnokainak sem kell nap-nap után azon töprengeniük, hogy hogyan biztosítsák az üdülővendégek zavartalan ellátását. Nem kell beszerzőkre támaszkodniok: a gondnok által telefonon feladott megrendelést minden esetben késedelem nélkül házhoz szállítja a KÖZÉRT. De nemcsak raktár van a siófoki KÖZÉRT telenhelyen. Még vágóhíddal is rendelkeznek. Éppen az előbb vágtak le néhány borjút s most dolgozzák fel a korszerű, tiszta vágóhídon. Gyorsan dolgozatuk, nehogy egy üdülő vagy vendég húsétel nélkül maradjon délben. S ha esetleg nem fogyna el az áru egy nap alatt, a könnyen romlandó sem romlik el: a hűtőházba kerül. Mert az is van. (Csak éppen Budapestről kell ideszállítani a jeget, mert a siófoki jéggyár egyelőre még nem működik. De ezt a problémát is megoldják hamarosan.) A telephely — mint mondani szokták — komplett. Nem csodálkozunk azon, hogy 20—30 kilométeres sugárban a központokon összpontosított gépjármű-park segítségével zavartalanul le tudják bonyolítani az élelmiszer-ellátást. Van hova vinni ezt a sok élelmiszert. Elsősorban az üdülőkbe, de kerül elég a KÖZÉRT fiókokba is. Mert az is van a Balaton mentén elég, így Zamárdin, Lellén, Bogláron, Fonyódon, Hévízen, Keszthelyen egy-egy, Siófokon kettő. Friss áru van ezekben a „gombákban“, az ízlésesen épített pavillonokban, mégpedig budapesti áron. Egész nap bőven vannak vásárlók a siófoki pavillonban is. Itt vásárol éppen Balogh Jánosné újpesti lakos, a Honvéd utca 12. szám alól. Keiff Gyula is, Budapest lakos, a Botondutca 15. szám alól. Hogyan vélekednek ők a balatonkörnyéki ellátásról? — A lehető legjobb a KÖZÉRT szolgálata. Mindent megkapunk itt, budapesti áron, úgyhogy nem zsarolhatnak már azok, akik — mint itt Siófokon mondják — valóságos uzsora élelmiszerárakat akartak fenntartani. Így nyilatkozik Kovács Ilona is, a Budapesti Középítési NV dolgozója, aki két hetet tölt a Balatonon. A KÖZÉRT-fiókok vezetőinek is van néhány szavuk: — Még a túlsó partról is hozzánk járnak át bevásárolni. De nem sokáig, ott is lesz hamarosan KÖZÉRT- fiók. Ebéd előtt a fürdőzők közül is sokan idelátogatnak egy-egy szendvics, egy kis tízórai fogyasztásra. Nem kell nagyon kinyitniuk pénztárcájukat, mert. ..A KÖZÉRT az üdülök szolgálatában,jeligével gondoskodik az olcsó, ízletes ételekről, italokról a Balaton partján is. A 14. életévüket betöltött állami gondozott gyermekekről a jövő tanévtől kezdve a Munkaerőtartalékok Hivatala gondoskodik Az 1950—51. tanévtől kezdve a Munkaerőtartalékok Hivatala gondoskodik a 14. életévüket betöltött állami gondozott gyermekekről és ipari tanulókként üzemekben, tanműhelyekben, tanulóotthonokban helyezi el. A tanulók tanulóidejük alatt az otthonokban lakást, élelmezést, mosást és a kollektív szerződés értelmében rendes órabért kapnak. kis Újság______________________________________ 5 Veszprém megye, június hó (A Kis Újság kiküldött munkatársát« ). A legtermékenyebb járás a veszprémmegyeiek közt a devecseri s elvárható volt, hogy itt kezdjék meg az aratást. De a devecseri járásban sem a járásszékhely vezet, hanem Ajka — ez a félig bányász- és ipartelepes község. Ajkán kezdték meg először az aratást s innen indult el a földművesszövetkezetek keretében általánossá váló százmázsás szállítási szerződéskötési mozgalom. Bányászszülök leányai vezetik itt a földművesszövetkezetet, olyan fiatal, 20-as évjáratú, lelkes dolgozó leányok, mint: Tamási Gizella és Osztrovszki Mária, akik párosversenyben egymással már az első órában összesen 501 mázsa gabonára szereztek szállítási szerződést. A legelső aláíró Papp József dolgozó középparaszt először „csak“ 30 mázsára írta alá a nevét, de negyedóra elteltével visszajött, mondván: — Kerekítsük fel 50-re, hadd kapjak 300 forint felártöbbletet. Miért dobjam ki az ablakon az a 300 forintot, mikor annyi mindenre van szükség a családban. Gyerekei válunk odahaza — meséli — s a 300 forint felártöbblet most bőségesen elég lesz bölcsőre meg pelenkákra. — Na komám, ha te így gondolkodót, én sem adom alább 50-nél— jegyzi meg Molnár Ferenc hétholdas újgazda, aki 26 mázsát jegyzett, de most kijavíttatja 50-re, hogy ne veszítsen el három darab ropogós százforintost könnyelműen. — Kettő híján egy tucat típusinget tudok venni a felártöbbletért a fiamnak — mondja Molnár Ferenc —, aki szeptemberben megy az agráregyetemre. Jóeszű fiú, hát ingyen kitanítják a népi demokrácia jóvoltából agronómusnak. Eléri azt, amit a régi Magyarországon mi még nem tudtunk elérni. Ha a nép állama ingyen tanítja, azért nekem is illik valamit adnom s éppen szüksége van a fehérneműállományának a kiegészítésére. Hát most szinte ingyen kapom ezt a tucat inget is a fiam részére azzal, hogy idejében kötök szállítási szerződést. Két agitáló apáca menyecske-ruhában Persze, akadnak olyan községek is, ahol kellő tájékoztatás híján nem tudják eléggé a dolgozó parasztok, hogy mit veszítenek, ha nem kötnek idejében szállítási szerződést, illetőleg hogy mit nyernek, ha kötnek. A Bakony vidéke a legelmaradottabb e tekintetben, ahol az éghajlati különbség miatt később kezdődik az aratás s a SZÖVOSZ és a DÉFOSZ veszprémmegyei vezetősége — miért, miért, nem — úgy gondolta, hogy ,,ráérnek még a Bakonyt felvilágosítani". A régi Magyarország népellenes urainak hírhedt szólásmondása a ,,sülét Bakonyiról ugyan nem helyénvaló. — Ha itt sötétség volt — bizonykodik Bakonypéterden Kertai János kisparaszt, földművesszövetkezeti tag —, azt a mi egykori földesuraink s egyéb nyomorítóink okozták. Az ő ügynökeik sötétítenek most is. — Elmondja, hogy a múlt héten „civilmenyecskéknek öltözve“ két apáca érkezett a faluba Győrből. Azt híresztelték, hogy nem érdemes szállítási szerződést kötni, de még csak learatni sem érdemes, mert háború lesz s még a fejadagjuk sem lesz biztosítva az embereknek. Azt állították, hogy Győrött internálták az apácákat. — Nekem nagyon gyanús volt az ügy s leigazoltattuk a jövevényeket a rendőrjárőrrel — meséli Kertai. — Hát akkor derült ki, hogy nem közönséges asszonyok ezek, hanem apácák, akik a mi bolondításunkra parasztmenyecskéknek öltöztek, hogy agitálhassanak a háború mellett, no meg a zirci apátság földjének a viszszavétele mellett. — Hogy mondhatták maguk azt — mondtam nekik a leigazolásuk után — hogy a népi Magyaroszágon üldözik az ártatlan szerzeteseket és apácákat, mikor az olyanfajták is egészen szabadon járhatnak, mint maguk, akik ki akarják venni a kenyeret a szánkból, földjeinket vissza akarják venni és vérbeborítanák az országot, ha lehetnék. Juszth prelátus egykori birodalmában A jelenet után a békebizottságok összejöttek, megállapították, hogy a szállítási szerződések kimagasló sikere békemozgalmi ügy, amiben részt nem venni majdnem egyenlő a háborúspárti kihívással, a népellenességgel, a lutzafiatlansággal. Az érvelést elfogadta a község egész dolgozó népe s nem akadt olyan kis- és középparaszt, aki ne íratta volna fel a nevét a C-jegyes szállítási szerződésre. Ez itt annál nagyobb eredmény, mert erdővidékről van szó, méghozzá hegyierdőről, ahol elég sovány a gabonatermő föld s a múltban a háziszükségletet is nehezen tudták megtermelni. A balatonvidéki községekben is megpróbálkozott az ellenség. Ezen a vidéken jobbára a szőlő- és a gyümölcstermelés van előnyben. Hanem bármilyen sok ügyeimet, gondotkíván a tüzes balatonvidéki bor szőlejének megmunkálása, azért még itt is a legfontosabb feladat négy-öt héten át az aratás, cséplés, terménybetakarítási műveletek legjobb elvégzése. Nagy szükség van a jó szervezésre, a megvilágosító érvekre, tanácsokra, mert a Geiger—Vogeler—Sanders tárgyaláson népellenes hazaáruló vádlónként szereplő Juszth prelátus kémkedési munkálatainak vidékén a háborús pokol ügynökei ugyancsak igyekeznek kihasználni a sebezhető helyeket. Tapolcafőn például negyvenkét év óta nem volt festve a templom. Két évvel ezelőtt népi demokráciánk építésügyi minisztériuma és a kultuszminisztérium szép öszszeget utalt ki a templom kifestésére. A plébános mindmáig halogatta a festési munkálatokat s most, amikor számonkérték, hová tette a pénzt, amit a kormány kiutalt, kénytelen volt kétévi késlekedés után végre kifestetni a templomot — a kormány adta pénzből. Hála és köszönet illette volna a népi Magyarország kormányát ezért a nemes gesztusért, de az emberség szabályait megcsúfoló reakció mégis visszájára magyarázta a dolgot. „Azért festetnek — mondogatták a község kulákjai, kik most hívő katolikusoknak igyekeznek látszani, noha nagy fukarságukban még annyit sem adtak egyházközségüknek, amenynyi a templomuk kifestésére elég lett volna! — azért fontos a kipingálás, mert magtárt akarnak csinálni a templomból.“ Egy dolgozó paraszt és egy főkulák — A német fasiszták — mondotta Tóth Gergely dolgozó középparaszt az egyik főkuláknak —, a maga hitlerista barátai a háború alatt a Szovjetunióban német katonai istállókat csináltak az ukrajnai községek templomaiból Ez ellen magának egy szava sem volt, de el e akart vitetni a csendőrrel, amikor én erre magát figyelmeztettem. Most pedig olyat mer állítani és terjeszteni, amit egyesegyedül maga talált ki és amit maga sem hisz el. Tudjuk, mi fáj magának, akinek a vagyon a temploma és a pénzeszsák az oltárja, a pénz, az oltáriszentsége. Magának az fáj, hogy már nem tud többé több dolgozó parasztot kisemmizni a házából meg a földjéből, meg hogy nem tudja többé cselédeit ingyen dolgoztatni, meg kutyakorbácscsal verni. Hát csak ne isteneskedjék egy ilyen pokoli ajzóta, mint maga. Az érv hatott. A hétköznap esti kisgyűlésen késő este 10 órakor tíz perc alatt 6,5 mázsa búzát jegyeznek elő az összegyűltek. Zsegrács Dániel bíró írja alá először a szállítási szerződést 10 mázsára. — Nem lesz ez kevés, Dani bácsi? •— kérdezi Megyeri Jenőné. — Magának 10 hold földje van, többre is előjegyezhet. Ne legyen könnyelmű, ne halassza el a jó alkalmat, amikor abnyi mindent tud venni a felártöbbletből. Lássa, nekem csak négy holdam van s mégis tudok annyi kenyér-gabonáraszállítási szerződést kötni, mint maga. — Hát hallgatok az okos asszonyt szóra — mondja kedves mosollyal Dani bácsi. — Kijavítom még, ha lehet. 20-ra. — Lehet, hogyne lehetne — mondjuk Zsegrács Dánielnek, aki egy ideig számolgatni kezdi, hogy mi minden hiányzik otthon a szerszámraktár körül s kiszámítja, hogy ha még 15 mázsát rájegyez, pótolhatja a hiányzó eszközöket. Annál is inkább, mert az ipari munkások versenymozgalmának eredményeként olcsóbb lett az ásó, a kapa és a sok egyéb földművesszerszám. — Csak aztán el ne árulják otthon, a feleségemnek — mondja hamiskás mosollyal Megverinének —, hogy kevesebbet akartam jegyezni, mert félek, hogy kikapok tőle. Az élettársam nem szereli, ha könnyelműen kidobom a pénzt az ablakon s azt se vette volna jónéven, ha nem viszek haza elég pénzt a szállítási szerződésből. Tanulságok Az eredményes tapolcafői szállítási szerződéskötési mozgalomnak még egyéb tanulságai is vannak. Az ellenség nem azért kezdett aknamunkába, mintha elég erős lett volna. Nagyon gyönge az már itt is, mint általában mindenütt. Hanem a tömegszervezetek vezetői nem elég magabiztosak. Wekler József, a földművesszövetkezet ügyvezetője például maga adott támadási felületet az ellenségnek azzal, hogy bürokratikus Pató Pál módján nem igyekezett a munka színterét az ügyvezetői irodán túlra, az életbe helyezni. Amikor odaérkeztünk Muravölgyi országos központi kiküldöttel s a megyei központ egyik tagjával, akkor is igyekezett, önkritika helyett mosakodni. — Nem tudunk mi hétköznap este felvilágosító gyűlést összehozni — mentegetőzött a munka nehezére gondolva —, kora reggeltől sötét estig aratnak a dolgozó parasztok a határban. Hogyan képzelitek, hétköznap este egész, nap tartó nehéz munka után gyűlésre összehozni őket. Hát mégis sikerült, hamarább és jobban a kelleténél. — No, Wekler kortárs, ugye mégis csak sikerült — mondotta búcsúzóban Muravölgyi országos SZÖVOSZ szervezési megbízott. — Kár hitetlenkedni meg pipográskodni, mert csak az ellenségnek használsz vele. A jövőben ne csak az ügyvezetői irodában lássanak téged a tapolcafői emberek. Hidd el, tisztábbá teszi az öntudatos dolgozó embert az önkritika és a építőkritika, mint a mosakodás. — Jószívvel köszönöm az útbaigazítást — felel a magára talált ügyvezető —, amit ezen az estén tanultam, annak értékes tanulságait követem holnap reggel és a jövőben. — Holnap reggel megindítjuk Tapolcafőn is a százmázsás szállítási szerződéskötési mozgalmat! — ígérik az öszesereglett földművesszövetkezeti tagok s leglelkesebben a fiataljai. — Hát úgy legyen, de nehogy lelohadjatok reggelre — mondja nekik mosolyogva az utolsó kézrúzás közben Varga Gyula megyei szervezési titkár. Nagy Tibor Mit láttunk három Veszprém megyei járásban Malomiparunk felkészül az új gabona átvételére és tárolására Bőségesnek ígérkező gabonatermésünk sikeres begyűjtése érdekében a malomipar is fokozott mértékben felkészül az új gabona átvételére és minőségi tárolására. A malmok átalakításokat és épületbővítéseket végeznek telepükön és így ezer vagonnal emelik gabonaraktáraik befogadóképességét. Az új gabona minőségi tárolása érdekében malomüzemeink fertőtlenítik, kitakarítják raktáraikat. Felemelik a gabonaátvevő személyzet létszámát s ha szükséges, éjjelnappali, vasár- és ünnepnapi gabonaátvételre rendezkednek be, hogy ezzel is hozzájáruljanak a terménybegyűjtés gyors és zavartalan lebonyolításához. 147.000 látogató a pécsi Nemzeti Színházban A pécsi Nemzeti Színház most záródó évadjában a színházat összesen hatezer bérlettulajdonos látogatta. A színészek brigádokat alakítottak a művészi színvonal és a közösségi szellem elmélyítésére. A brigádok hathatósan támogatták az üzemi kultúrcsoportokat is. Nyolc prózai és nyrác zenés darabot mutattak be az évadban, amelyeket Pécsett a színház 390 előadáson 147 ezer dolgozó nézett végig. A vidéki tájszínházi előadásoknak pedig 18 ezer főnyi közönsége volt. KiDVSS" -ben (volt Jeep) Váci utca műsoros est Darvas Éva MM minden pénteken Július 1 -től esténként előadóművésznő Tánc! Zene : Adi Burger