Kis Ujság, 1950. július (4. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-01 / 150. szám

Szombat. Julias 1 MENTÉS A BÚZAMEZŐKRŐL Az ötéves terv első aratása- kis Újság ______________________________________ 5 Mit láttunk három Veszprém megyei járásban líávágiissal aratnak a zsámbéld termelőszövetke­zet tagjai és így küzdenek a nagyobb szemveszteség ellen. Kisebb f«v a ga­bona rázkódtatása s ezáltal kevesebb szem hullik ki belőle kévekötéskor, behordáskor. A cséplésnél ők is be­vezetik azt a jól bevált újítást, hogy egy traktorral két cséplőgépet hajtat­nak, arai jelentős üzemanyagmegtaka­rítást jelent. 16 mázsás búzatermés vár a cigándi termelöcsoporlra. A csoport máris megycszerte jó hírne­vet szerzett mintaszerű munkájával. Nagy vonzóerőt gyakorol a környék­beli kis- és köaépparttsztokra is, jó munkájának tudható\be, hogy már most is nvotc odvan 10—12 holdas paraszt dolgozik a csoportban, aki még csak ezután, ősz folyamán akar belépni a közösen gazdálkodók közé. Felkészültek a begyűjtésre a borsodmegvei földművesszövetke- zetek. Szorgosan végzik a termény- raktárak helyreállítási munkálatait. Több községben már teljesen kitaka­rították a raktárakat és mindenhol folyik a meszelés, a fertőtlenítés. A borsodi terményfelvásárlók körében nagyarányú Vorosin-tnozgaloni bon­lakozik ki. Nagy súlyt fektetnek arra, hogy a gabonaraktárak és környékük tiszta legyen. Befejezték az aratást a baranyai Gyód község dolgozó pa­rasztjai. s így elsők lettek az ősziga­bonák aratása terén Baranya megyé­ben. Etoő az aratás befejezésében Fejér megye- íren a csiribmajori „Lenin"-termelő- csoport. A szép eredményt úgy érték Siófok, június. if,4 Kis Újság kiküldött munkatársától) Ragyog a napfény... Lágyan hullámzik a Balaton. A siófoki partot simogatják a vízfod­rok. A strandon vidám az élet, de a háziasszonyok csak háziasszonyok maradnak még itt is, pihenve a me­leg homokon. Koradélelőtt a konyha­gond a beszédtémájuk. — Tudjátok — állapítja meg az egyik családanya — ilt sem górni már a főzés. Mindent megkaphatok a KÖZÉRT-l**, nem okoz nehézsé­get a beszerzés. Több hozzászólás is akad. .— A KÖZÉRT-fiókök egycsapásra megszüntették a balatonkörnyéki élel­miszer-uzsorát ... — Tavaly, mikor Pesten a legszebb barack kilója 2 fo­rint volt, itt 4—5 forintért adták, most pedig 1 forint 60 fillérért vehe­tünk... — Vaj is van bőven... — Zöldség is, hús is ... — S ami a leg­fontosabb, az ellátás nem rapszo- dikus... Akárkitől megkérdezzük, minden­kitől csak azt hallhatjuk: — A KÖZÉRT-fiókok létesítése itt a Balaton környékén valóságos áldás. Valóban az. Egyesapásra megszűnt az élelmiszer-uzsora. S egyben a KÖZÉRT megjelenése szabályozza a lielvi termelők árpolitikáját is. Ä Népgazdasági Tanács utasítására a KÖZÉRT az idén megszervezte a Balaton dclkefteti oldalán az üdülők ellátását. Leltén, Hévízen, Siófokon lelepközpontokat létesített. A siófoki raktárban bőven áll a zöldség, gyümölcs és fűszeráru. — Ha valamiből látjuk, hogy a számítottnál is nagyobb mennyiség fogy, Budapestről már vagontételben szállítjuk is ide az árut. Burgonya-hegyet csodálhatunk meg a raktár egyik részében, másult ká­poszta-hegyeket. Gyümölcs is van ilt elég, nagyon szép barackot tárolnak nagy mennyiségben. A füszerraktár is érdekli a látoga­tói. Van itt bőven kakaópor, tea, cso­koládépor, kávé, minden, mii szem, száj kíván. A raktárban a telefon cseng. A raktárvezető felveszi a rendelést. Hosszú percekig jegyez, majd meg- nyugtatólag közli: — Igen, a rendelést felvettük. Egg félórán belül szállítjuk is. Hamarosan megtudjuk, kinek volt szüksége ilyen nagy rendelésre. — Az egyik üdülőnek. Mert ma már az egyes üdülök gondnokainak sem kell nap-nap után azon töpren­geniük, hogy hogyan bizlosftsák az üdülő-vendégek zavartalan ellátását. Nem kelj beszerzőkre támaszkodniok: a gondnok által telefonon feladóit megrendelést minden cselben késede­lem nélkül házhoz szállítja a KÖZÉRT. De nemcsak raktár van a siófoki KÖZÉRT telenhelven. Még vágóhíd­dal is rendelkeznek. Éppen az előbb vágtak le néhány borjúi s most dol­gozzák fel a korszerű, tiszta vágóhídon. el, hogy az aratásba bevonták a cso­porttagok hozzátartozóit is. A cso­port vállalta, hogy a gabona behor- dását július 3-ig, fisé pl és ét pedig jú­lius 7-ig elvégzi. Ezen a léren is elsők akarnak lenni a megyében. Újabb 11 veszpi'énimegyei község csatlakozott a tótkomlós' dolgozó pa­rasztok versenyfelhívásához. Vala­mennyi község dolgozói vállalták, hogy gr, összes nyári mezőgazdasági munkákat a minisztertanács határo­zata alapján elvégzik. Sztahanovista teljesítmények születtek a somogyinegyei állami gazdaságokban. A megye állami gaz­daságainak versenyében a felsőbogát' gazdaság dolgozói kerültek az élre 452 százalékos heti átlagteljesítmény-, nyel. Második a szentgáloskéri állami gazdaság, harmadik a puszlaszent- györgyi állami gazdaság. Versenyre hívta ki a rimóci „Kossuth“ termelő- szövetkezeti csoport a szécsényi járás összes termelőesoportját, illegj pedig az aratási, begyűjtési és tarlóhántási munkálatokra. A rimóci csoport vál­lalta, hogy az összes kalászosok és hüvelyesek oséplését legkésőbb augusz­tus 5-ig befejezik, ügyelnek arra, hogy a szemveszteség a legkisebb legyen és egy százaléknál több ocsu ne ma­radjon a gabonában. A begyűjtést a cséplőgéptől teljesítik. Kivégezték már a tarlóhántást Tokod községben a learatott terület !t0 százalékán. Esztergomban pedig a népnevelők felvilágosító munkája eredményeként a dolgozó parasztok fokozott erővel gyorsítják a harcot minden szem gabonáért. Gyorsan dolgozatuk, nehogy egy üdü­lő vagy vendég húsétel nélkül marad­jon délben. S ha esetleg nem fogyna el az áru egy nap alatt, a könnyen romlandó sem romlik el: a hütöházba kerül. Mert az is van. (Csak éppen Buda­pestről kell ideszállítani a jegel, mert a siófoki jéggyár egyelőre még nem működik. De ezt a problémát is meg­oldják hamarosan.) A telephely — mint mondani szok­ták — komplett. Nem csodálkozunk azon, hogy 20—30 kilométeres su­gárban a központokon összpontosított gépjármű-park segítségével zavartala­nul le tudják bonyolítani az élelmi­szer-ellátást. Van hova vinni ezt a sok élelmi­szert. Elsősorban az üdülőkbe, de ke­rül elég a KÖZÉRT fiókokba is. Mert az is van a Balaton mentén elég. így Zámárdin, Lellén, Bogláron, Fonyó­don, Hévízen, Keszthelyen egy-egy, Siófokon kettő. Friss áru van ezek­ben a „gombákban“, az ízlésesen épí­tett pavillonokban, mégpedig buda­pesti áron. Egész nap bőven vannak vásárlók a siófoki paviilonban is. Itt vásárol éppen Balogh Jánosné újpesti lakos, a Honvéd-ütca 12. szám alól. Kei ff Gyula is, Budapest' lakos, a Botond- utca 15. szám alól. Hogyan véleked­nek ők a balatonkörnyéki ellátásról? — A lehető legjobb a KÖZÉRT szolgálata. Mindent megkapunk itt, budapesti áron, úgyhogy nem zsarol­hatnak már azok, akik — mini itt Siófokon mondják — valóságos uzsora élelmiszerárakat akartak fenn­tartani. így nyilatkozik Kovács Ilona is. a Budapesti Középítési NV dolgo­zója, atki két hetet tölt a Balatonon. A KÖZÉRT-fiókok vezetőinek is van néhány szavuk: — Még a túlsó partról is hozzánk járnak át bevásárolni. De nem so­káig, ott is lesz hamarosan KÜZÉRT- fiók. Ebéd előtt a fiirdőzők közül is so­kan idelátogatnak egv-egy szendvics, egy kis tízórai-fogyasztásra. Nem kell nagyon kinyitniuk pénztárcájukat, meri: ..A KÖZÉRT az üdülök szolgála Iában“-jeligével gondoskodik az olcsó, ízletes ételekről, italokról a Balaton partján is. A 14. életévüket betöltött állami gondozott gyermekek­ről a jövő tanévtől kezdve a Munkaerőtartalékok Hivatala gondoskodik Az 1950—51. tanévtől kezdve a Munkaerőtartalékok Hivatala gondos­kodik a 14. életévüket betöltött állami gondozott gyermekekről és ipari tanulókként üzemekben, tanmű­helyekben, tanuIóotth ónokban helyezi el. A tanulók tanulóidejük alatt az otthonokban lakást, élelmezést, mo­sást és a kollektív szerződés értelmé­ben rendes órabért kapnak. Veszprém megye, június hó (A Kis Újság kiküldött munka­társát«/ ). A legtermékenyebb járás a vesz- prémmegyeiek közt a devecseri s el­várható volt, hogy ilt kezdjék meg az aratást. De a devecseri járásban sem a járásszékhely vezet, hanem Ajka — ez a félig bányász- és ipar­telepes község. Ajkán kezdték meg először az aratást s innen indult el a földművesszövetkezetek keretében általánossá váló százmázsás szállítási szerződéskötési mozgalom. Bányász­szülök leányai vezetik itt a földrnű- vesszövetkezetet, olyan fiatal. 20-as évjáratú. lelkes dolgozó leányok, mint: Tamási Gizella és Osztfovszki Mária, akik párosversenyben egy­mással már az első órában összesen 50(1 mázsa gabonára szerezlek szállí­tási szerződést. A legelső aláíró Papp József dolgozó középparaszt először „csak“ 30 mázsára írta alá a nevét, de negyedóra elteltével visszajött, mondván: — Kerekítsük fel 50-re, hadd kap­jak 300 forint felártöbbletet. Miért dobjam ki az ablakon az.l a 300 fo­rintot, mikor annyi mindenre van szükség a családban. Gyerekei vá­lunk odahaza — meséli — s a 300 fo­rint felár-többlet most bőségesen elég lesz bölcsőre meg pelenkákra. — Na komám, ha te így gondol­kodót, én sem adom alább 50-nél -— jegyzi meg Molnár Ferenc hétholdas újgazda. aki 26 mázsát jegyzett. de most kijavíttatja 50-re, hogy ne ve­szítsen el három darab ropogós száz- forintost könnyelműen. — Kettő híján egy tucat típusinget tudok venni a felártöbbletért a fiam­nak — mondja Molnár Ferenc —, aki s7.eptetnberben megy az agrár- egyelemre. Jóeszű fiú, hát ingyen ki­tanítják a népi demokrácia jóvoltá­ból agronómusnak. Eléri azt, amit a régi Magyarországon mi még nem tudtunk elérni. Ha a nép állama in­gyen tanílja, azért nekem is illik va­lamit adnom s éppen szüksége van a fehérneműállományának a kiegészíté­sére. Hát most szinte ingyen kapom ezt a tucat inget is a fiam részére azzal, hogy idejében kötök szállítási szerződést. Két agitáió apáca menyecske-ruhában Persze, akadnak olyan községek is, ahol kellő tájékoztatás híján nem tudják eléggé a dolgozó parasztok, hogy mif veszítenek, ha nem kötnek idejében szállítási szerződést, illetőleg hogy mit nyernek, ha kötnek. A Ba­kony vidéke a legelmaradottabb e te­kintetben, ahol az éghajlati különb­ség miatt később kezdődik az aratás s a SZÖVOSZ és a DÉFOSZ veszprém- megyei vezetősége — miért, miért, nem — úgy gondolta, hogy ,,ráérnek még a Bakonyt felvilágosítani". A régi Magyarország népellenes urainak hírhedt szólásmondása a .,sülét Ba­konyiról ugyan nem helyénvaló. — Ha ilt sötétség volt — bizony­kodik Bakonypéterden Kertai János kisparaszt, földművesszövetkezeti tag —, azt a mi egykori földesuraink s egyéb nyomorítóink okozták. Az ö ügynökeik sötétítenek most is. — El­mondja, hogy a múlt héten „civil- menyecskéknek öltözve“ két apáca ér­kezett a faluba Győrből. Azt hiresz- telték, hogy nem érdemes szállítási szerződést kötni, de még csak learatni sem érdemes, mert háború lesz s még a fejadagjuk sem lesz biztosítva az embereknek. Azt állították, hogy Győ­rött internálták az apácákat. — Nekem nagyon gyanús volt az iigv s leigazoltattuk a jövevényeket a rendőrjárőrrel — meséli Kertai. — Hát akkor derült ki. hogy nem kö­zönséges asszonyok ezek. hanem apá­cák. akik a mi bolondításunkra pa­rasztmenyecskéknek öltöztek, hogy agitálhassanak a háború mellett, no meg a zirci apátság földjének a visz- szavétele mellett. — Hogy mondhatták maguk azt — mondtam nekik a leigazolásuk után — hogy u népi Magyaroszúgon üldö­zik az ártatlan szerzeteseket és apá­cákat, mikor az olyanfajták is egé­szen szabadon járhatnak, mint ma­guk, akik ki akarják venni a kenye­ret a szánkból, földjeinket vissza akarják venni és vérbeborítanák az országot, ha lehetnék. Juszth prelátus egykori birodalmában A jelenet után a békebizottságok összejöttek, megállapították, hogy a szállítási szerződések kimagasló si­kere békemozguimi ügy, amiben részi nem venni majdnem egyenlő a há­borúspárti kihívással, a népel'lenes- séggel. a littzafiatlansággal. Az érve­lést elfogadta a község egész dolgozó népe s nem akadt olyan kis- és kö- aépparaszt, aki ne íratta volna fel a nevét a C-jegyes szállítási szerző­désre. Ez ill annái nagyobb ered­mény, mert erdővidékről van szó, még hozzá hegyierdőről, ahol elég so­vány a gabonatermő föld s a múltban a háziszükségletet is nehezen tudták megtermelni. A balatonvidéki községekben is megpróbálkozol! az ellenség. Ezen a vidéken jobbára a szőlő- és a gyü­mölcstermelés van előnyben. Hanem bármilyen sok ügyeimet, gondot 'kíván a tüzes balatonvidéki bor szőle­jének megmunkálása, azért még itt is a legfontosabb feladat négy-öt hé­ten át az aratás, cséplés, terménybe- takarltási műveletek legjobb el­végzése. Nagy szükség van a jó szer­vezésre, a megvilágosító érvekre, taná csokra, mert a Geiger—Vogeler—San­ders tárgyaláson népellenes hazaáruló vádlónként szereplő Juszth prelátus kémkedési munkálatainak vidékén a háborús pokol ügynökei ugyancsak igyekeznek kihasználni a sebezhető helyeket. Tapolcafőn például negy­venkét év óta nem volt festve a tem­plom. Két évvel ezelőtt népi demo­kráciánk építésügyi minisztériuma és a kultuszminisztérium szép ősz- szeget ulalt ki a templom kifesté- sére. A plébános mindmáig halogatta a festési munkálatokat s most, amikor számonkérték, hová lette a pénzt, amit a kormány kiutalt, kényleien volt kétévi késlekedés után végre kifes­tetni a templomot — a kormányadta pénzből. Hála és köszönet illette volna a népi Magyarország kormá­nyát ezért a nemes gesztusért, de az emberség szabályait megcsúfoló reak­ció mégis visszájára magyarázta a dolgot. „Azért festetnek — mondogat­ták a község kulákjai, kik most hívő katolikusoknak igyekeznek látszani, noha nagy fukarságukban még annyit sem adtak egyházközségüknek, ameny- nyi a lemplomuk kifestésére elég lett volna! — azért fontos a kipingálás, mert magtárt akarnak csinálni a templomból.“ Egy dolgozó paraszt és egy főkulák — A német fasiszták — mondotta Tóth Gergely dolgozó középparaszt az egyik főküláknak —, a maga hitle­rista barátai a háború alatt a Szovjet­unióban német katonai istállókat csi­náltak az. ukrajnai községek templo­maiból Ez ellen magának egg szava sem volt, de el etkart vitetni a csend­őrrel, amikor én erre mayát figyel­meztettem. Most pedig olyat mer állí­tani és terjeszteni, amit egyesegyedül maga talált ki és amit maga sem hisz el. Tudjuk, mi fáj magának, akinek a vagyon a temploma és a pénzes-zsák az oltárja, a pénz. az oltáriszentsége. Magának az fáj, hogy már nem tud többé több dolgozó parasztot kisem- miznj a házából meg a földjéből, meg hogy nem tudja többé cselédeit in­gyen dolgoztatni, meg kutyakorbács- csal verni. Hát csak ne iatenesked jék egy ilyen pokoli a jzota, mint mag». Az érv hatott. A hétköznapesti kis- gyülésen késő este 10 órakor tíz perc alatt 6.5 mázsa búzát jegyeznek elő az összegyűltek. Zsegrács Dániel bíró írja alá először a szállítási szerződést 10 mázsára. — Nem lesz ez kevés, Dani bácsi? •— kérdezi Megyeri Jenőné. — Magá­nak 10 hold földje van, többre is elő­jegyezhet. Ne legyen könnyelmű, ne halassza cl a jó alkalmat, amikor arinyi mindent tud venni a felártöbb­letből. Lássa, nekem csak négy hol­dam van s mégis tudok annyi kenvér­Bőségesnek ígérkező gabonatermé­sünk sikeres begyűjtése érdekében a malomipar is fokozol! mértékben fel­készül az új gabona átvételére és minőségi tárolására. A malmok átalakításokat és épület­bővítéseket végeznek telepükön és így ezer vagonnal emelik gabonaraktáraik befogadóképességét. Az új gabona minőségi tárolása ér­dekében malomüzemeink fertőtlení­tik. kitakarítják raktáraikat. Felemelik a gabonaátvevő személy­zet létszámát s ha szükséges, éjjel- nappali, vasár- és ünnepnapi gabona­átvételre rendezkednek be, hogy ezzel is hozzájáruljanak a terniénybegyüj­gubonára -szállítási szerződést kötni, mini maga. — Hát hallgatok az okos asszonyt szóra — mondja kedves mosollyal Dani bácsi. — Kijavítom még, ha lehet. 20-ra. — Lehet, hogyne lehelne — mond­juk Zsegrács Dánielnek, aki egy ideig sz.ámolgatni kezdi, hogy mi minden hiányzik otthon a szerszámraktár körül s kiszámítja, hogy ha niég 15 mázsát rájegyez, pótolhatja a hiányzó eszközöket. Annál is inkább, mert az ipari munkások versenymozgalmának eredményeként olcsóbb lelt az ásó. a kapa és a sok egyéb földműves- szerszám. — Csak aztán el ne árulják otthon, a feleségemnek —- mondja' hamiskás mosollyal Megvcrinének —. hogy ke­vesebbet akartam jegyezni, mert félek, hogy kikapok tőle. Az életlársam nem szereli, ha könnyelműen kidobom a pénzt az ablakon s azt se vette volna jónéven, ha nem viszek haza elég pénzt a szállítási szerződésből. Tanulságok Az eredményes tapolcafői szállítási szerződéskötési mozgalomnak még egyéb tanulságai is vannak. A: ellen­ség nem azért kezdett aknamunkába, mintha elég erős lelt volna. Nagyon gyönge az már itt is, mint általában mindenütt. Hanem a tömegszervezetek vezetői nem elég magabiztosak. Vekler József, a földmüvesszövetkezet ügy­vezetője például maga adott támadási felületet az ellenségnek azzal, hogy bürokratikus Pató Pál módján nem igyekezett a munka színterét az ügy­vezetői irodán túlra, az életbe he­lyezni. Amikor odaérkeztünk Mura­völgyi országos központi kiküldöttel s a megyei központ egyik tagjával, akkor is igyekezeti, önkritika helyett mosakodni. — Nem tudunk mi hétköznap este felvilágosító-gyűlést összehozni — mentegetőzött a munka nehezére gon­dolva —, kora reggeltől sötét estig aratnak a dolgozó) parasztok a halár­ban. Hogyan képzelitek, hétköznap este egész, nap tartó nehéz munka után gyűlésre összehozni őket. Hát mégis sikerült, hamarább és jobban a kelleténél. — No, Vekler karlárs, ugye mégis csak sikerült — mondotta búcsúzóban Muravölgyi országos SZŐ VOSZ szer­vezési megbízott. — Kár hitetlenkedni meg pipogváskodni, mert csak az ellenségnek használsz vele. A jövőben nocsak az ügyvezetői irodában lássa­nak téged a tapolcafői emberek. Hidd el, tisztábbá teszi az öntudatos dol­gozó embert az önkrilika és a építő- kritika, mint a mosakodás. — Jószivvel köszönöm az útba­igazítást — felel a magáratalált ügy­vezető —, amit ezen az estén tanul­tam, annak értékes tanulságait köve­tem holnap reggel és a jövőben. — Holnap reggel megindítjuk Tapolcafőn is a százmázsás szállítási szerződéskötési mozgalmat! — ígérik az öszesereglett földművesszövctkezeli tagok s leglelkesebben a fiataljai. — Hát úgy legyen, de nehogy le­lohadjatok reggelre — mondja nekik mosolyogva az utolsó kézrúzás köz- lzeii Varga Gyula megyei szervezési titkár. Nagy Tibor lés gyors és zavartalan lebonyolításá­hoz. 147.000 látogató a pécsi Nemzeti Színházban A pécsi Nemzeti Színház most zá­ródó évadjában a színházat összesen hatezer bérlettulajdonos látogatta. A színészek brigádokat alakítottak a művészi színvonal és a közösségi szel­lem elmélyítésére. A brigádok hatha­tósan támogatták az üzemi kultúr- csoporiokat is. Nyolc prózai és nvrúc zenés darabot mutattak be az évad­ban, amelyeket Pécsett a színház 390 előadáson 147 ezer dolgozó nézett végig. A vidéki lájszínházi előadások­nak pedig 18 ezer főnyi közönsége volt. KiDVSS" -ben (voll Jeep) Váci-utca műsoros est Darvas Éva MM minden pénteken Július 1 -tői esténként előadómű vésznő Tánc! Zene : Adi-Burger így gondoskodik a Közért a Balaton gyomráról Malomiparunk felkészül az új gabona átvételére és tárolására

Next

/
Thumbnails
Contents