Kis Ujság, 1950. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-01 / 203. szám

in. 60 fillérLegfrissebb Toto-jelentések * Osztálysorsjáték húzásaPéntek, 1950 .September 1 . A Független Kisgazda Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Katona Jenő A kínai hazafiak milliói egyhangúlag támogatják Csu-En-Laj külügyminiszter tiltakozó táviratát A Literaturmja Gazeta írja: Nem­csak a repülőgépek jelzései árul­ták el az óceánontúli gengsztereket, hanem az egész világ előtt már isme­retes rablócselekedeteik is. A féke­vesztett jenkik fényes nappal heves tűz alá vették Csiang, Lincsiang és Antung városokat, békés emberek vérét ontották és súlyos anyagi ká­rokat okoztak. Amikor minden becsületes ember szívét harag és fájdalom tölti el, minden országban tiltakozó hangok hallatszanak a koreai barbár bomba­támadások miatt, az amerikai agresz­­szorok hosszú bűnla­jstromukra saját­­kez­űleg még egy véres gaztettet je­gyeztek fel. A kínai hazafiak milliói egyhangú­lag , támogatják Csu-En-Lajnak, a Kínai Népköztársaság külügyminisz­terének az amerikai külügyminiszter­hez intézett tiltakozó táviratát, amely az amerikai kormányra hárítja a fe­lelősséget Kína szuverenitásának megsértéséért és békés kínai állam­polgárok meggyilkolásáért. Viszokov, a Pravda pekingi tudósí­tója írja: A harag hangjai hallatsza­nak most Peking utcáin. Kína üze­meinek munkásai kollektív leveleket írnak a központi népi kormányhoz, amelyben kifejezik kemény tiltakozá­sukat az amerikai imperialisták táma­dása ellen és megfogadják, hogy a munka termelékenységének fokozásá­val, a demokratikus erők megszilár­dításával válaszolnak az amerikai ag­resszióra. Az amerikaiak által Antungban on­tott kínai vér — írja befejezésül Viszokov — lángoló gyűlölettel tölti el a nép szívét az új világháború gyújtogatói ellen. Sztálingrádnál óriási vízierőmű épül a Volgán Gondoskodnak a Késői-tenger mentén fekvő vidékek öntözéséről és vízellátásáról A Szovjetúnió minisztertanácsa — mint Moszkvából jelentik —, elhatá­rozta, hogy Sztálingrád kerületében óriási vízierőművet építenek a Volgán, nem kevesebb, mint egymilliárd 700 millió kilowatt-teljesítménnyel, amely évenként átlagosan körülbelül 10 mil­liárd kilowattóra elektromos energiát termel. A vízierőmű építését 1951- ben meg kell kezdeni, 1956-ban meg kell történnie a teljes üzembehelye­zésnek. y , Sztálingrádi szabadesésű főöntöző csatornát és vízellátó rendszert épí­tenek a Káspi-tengermenti alföld északi részének, a Volga és az Ural között fekvő körülbelül 6 mil­lió hektár kiterjedésű területnek a sztálingrádi víztárolóból történő ön­tözésére. Öntözőrendszert építenek a sztálin­grádi vízierőműtelep elektromos energiájának felhasználása alapján másfélmillió hektár föld öntözésére a Volga és az Ural folyók között, a sztálingrádi vízellátó csatornától északra és ugyancsak a volga—­ahtu­­bini árterületen, a Káspi-tengermenti területek vízzel való ellátására. Csatornákat és vízellátó rendszere­ket létesítenek a Szárpin-alföld, a Fekete-tenger és a Nogaj-sztyeppe körülbelül 5 és félmillió hektár kiter­jedésű földjeinek vízzel való ellátá­sába és öntözésére. Homokmegjelölő erdőt telepítenek a vízzel ellátott területeken és öntö­zőrendszert a jobb földek öntözésére, a legeltetés megszervezésére és az ál­lattenyésztés nagy méretekben való fejlesztésére. Ezekkel az intézkedésekkel meg fogják változtatni a Káspi-tenger kör­nyékének éghajlati viszonyait, mert a jelenlegi éghajlati viszonyokból származott a volgamenti aszály. Meg­hódítják a Káspi-tengermenti síkság északi részén a puszta és félpuszta vidékeket az állattenyésztés és a föld­művelés széleskörű fejlesztésére. Megvalósítják a volgántúli terü­let déli vidékeinek öntözését a belterjes és állandó földműve­lés fejlesztésére. Biztosítják a Szárpin-alföld, a Fekete-földek és Nogai-sztyeppe vízzel való ellátását és öntözését az állattenyésztés széles­körű fejlesztésére, ipari jelentőségű erdők és az aszálytól védő erdők tele­pítésére. Ellátják elektromos ener­giával a volgamenti terület központ­ját, és a központi Fekete-föld övezet területeit. Megjavítják a Volga alsó folyásának hajózási viszonyait. A sztálingrádi vízierőmű építésének elvégzésére „Sztálingrád-Gidrosztroj“ néven építőszervezetet létesítenek, ve­zetője Leginov, az építkezés főmér­nöke Medvegyev lesz. A miniszter­tanács kiadta az utasítást az érdekelt minisztériumoknak, hogy gondoskod­janak a tervek kidolgozásáról és indít­sák el, hajtsák végre az építkezést, ezzel párhuzamosan dolgozzák ki a terveket és intézkedéseket az érintett terület megfelelő mezőgazdasági és állattenyésztési fejlesztésére. Szept­ember 10-én: a Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepségein osztják k­i a jura makat a term­éybegyűjtésb­en élenjáró­nak A Nemzetközi Szövetkezeti Szövet­ség múlt év júniusában Stockholm­ban tartott ülésén a Szovjetunió ja­vaslatára elhatározta, hogy a Nem­zetközi Szövetkezeti Napot július he­lyett minden szeptember második va­sárnapján kell megrendezni. Az idei Nemzetközi Szövetkezeti Napot a bé­kéért folytatott harc jegyében tartják meg szeptember 10-én. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepélyes megrendezése Magyar­­országon kétszáz olyan fö­­művesszö­­vetkezetinél történik amelyek a ter­ménybegy­űjtésben élenjártak és a mi- DisSJier'Tanács­ határozata érte­mében ju­talmat kapnak A jutalmakat a Nem­zetközi Szövetkezeti Nap alkalmával osztják ki. A fö­ki mű­vesszöve­tkezetek kultúrműsor rendezésével és ünnepé­lyes dekorációval készülnek szeptem­ber 10. megünneplésére. Minden olyan községben, ahol augusztus 20-ig száz százalékot értek el a termény­­begyűjtésben, nyilvános képviselőtes­tületi ülést tartanak. Ezen a napon jutalmazzák meg az ország első ter­­mény felvásárló­ját, megyénként a há­rom legjobb terményfelvásárlót, vala­mint az ország első terménybegyűjtő szövetkezetét. A terménybegyűjtésben végzett eredményes munkájukért jutalmat kapnak a termelőszövetkezeti cso­­po­tok tagjai, az állami gazda­ségok, valamint az állami gépn­somások al­­kalmazottat, a beadásban legjobb t­e­­jesítményt elért földművesszövetke­­zeti tago­k terményfelvásárlók, va­lamint tíz járás és a legjobb közsé­gek. A Népköztársaság kormánya és a katolikus püspöki kar megállapodása A Magyar Népköztársaság kormá­nya és a magyar katolikus püspöki kar attól az óhajtól vezérelve, hogy az állam és a katolikus egyház bé­kés együttélését biztosítsák és evvel a magyar nép egységét, építő mun­káját, hazánk békés fejlődését elő­mozdítsák, tárgyalásokat folytattak és a következő megállapodást kötöt­ték: I. 1. A püspöki kar elismeri és állam­polgári kötelességének megfelelően támogatja a Magyar Népköztársaság államrendjét és alkotmányát. Kije­lenti, hogy az egyház törvényei sze­rint eljár azok ellen az egyházi sze­mélyek ellen, akik a Magyar Nép­köztársaság törvényes rendje és kor­mányának építő munkája ellen fel­lépnek. 2. A püspöki kar határozottan el­ítél minden, bárhonnan jövő, a Ma­gyar Népköztársaság állami és tár­sadalmi rendje ellen irányuló felfor­gató tevékenységet. Kijelenti, hogy nem engedi meg a hívők vallásos érzületének, valamint a katolikus egyháznak államellenes politikai cé­lokra való felhasználását. 3. A püspöki kar felhívja a kato­likus hívőket, hogy mint állampolgá­rok és hazafiak, minden erejükkel vegyék ki részüket abból a nagy mun­kából, amelyet a népköztársaság kormányának vezetésével a magyar nép egésze végez, az ötéves terv megvalósításával, az életszínvonal emeléséért és a szociális igazságosság érvényesítéséért. A püspöki kar kü­lönösen arra hívja fel a papságot, hogy ne fejtsen ki ellenállást a mező­­gazdasági termelőszövetkezeti mozga­lommal szemben, mert az, mint ön­kéntes szövetkezés, az emberi szoli­daritás erkölcsi elvén alapszik. 4. A püspöki kar támogatja a bé­kéért folyó mozgalmat. Helyesli a magyar népnek, a Magyar Népköz­társaság kormányának a béke meg­védésére irányuló törekvéseit, elítél minden háborús uszítást, elítéli az atomfegyver használatát és ezért az emberiség ellen elkövetett bűncselek­ményben bűnösnek tekinti azt a kor­mányt, amely először használja az atombombát. II. 1. A Magyar Népköztársaság kor­mánya a népköztársaság alkotmá­nyának értelmében biztosítja a ka­tolikus hívek számára a teljes val­lásszabadságot, ugyancsak biztosítja a katolikus egyház számára a mű­ködési szabadságot. 2. A Magyar Népköztársaság kor­mánya hozzájárul nyolc katolikus egyházi iskola (hat fiú és két leányis­kola) visszaadásához, valamint ahhoz, hogy a katolikus egyházi iskolákban a tanítás ellátására szükséges meg­felelő számú féri és női ta­­ítórend működjék. 3. A Magyar Illussíz Társaság kor­mánya a többi­ vallásfelekezettel már megkötött megegyezés szellemében kész gondoskodni a katolikus egyház anyagi szükségleteinek fedezéséről oly módon, hogy tizennyolc éven át, tehát addig, amíg a katolikus egyház saját forrásaira támaszkodva maga tudja fedezni anyagi szükségleteit, három, illetve ötévenként arányosan csökkenő mértékben megfelelő össze­get utal ki katolikus egyházi célokra. A Magyar Népköztársaság kormánya az anyagi gondoskodás keretén belül külön súlyt helyez a lelkészkedő pap­­ság megfelelő létminimumának biz­tosítására. • Fenti megállapodás gyakorlati vég­rehajtására paritásos bizottságot kell alakítani a Magyar Népköztársaság kormányának és a püspöki karnak a megbízottaiból. Budapest, 1950 augusztus 30. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa nevében: DARVAS JÓZSEF s. k. vallás- és közoktatásügyi miniszter. A magyar katolikus püspöki kar nevében: GRÖSZ JÓZSEF s. k. kalocsai érsek. Su-Yu kínai tábornok beszéde Taivan felszabadításának feladatáról „Taivan népe az amerikai imperialisták minden mesterkedése ellenére hamarosan egyesül Kína felszabadult fiaival“ Taivan (Formoza) szigetének prob­lémája MacArthur tábornok látoga­tása óta a nemzetközi érdeklődés központjában áll és a világ haladó közvéleménye felháborodással ítélte el azokat az amerikai katonai intéz­kedéseket, amelyeknek célja Taiv­a felszabadításának meggátlása, a for­mozai amerikai katonai támaszpont kiépítése volt. Truman tajvani politi­kája félreérthetetlenül agresszív po­litika volt és a Kínai Népköztársaság kormánya az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez intézett bejelentésében joggal bélyegezte támadásnak az ame­rikai haditengerészet felvonulását a formoz­­i vizeken. Magasrangú amerikai tisztek tartóz­kodnak Tajvan szigetén, közreműköd­nek azokban a katonai intézkedések­ben, amelyeket a Csangkajsek-banda Tajvan felszabadításának meggátlására tesz. MacArthur személyesen jelen volt az egyik formozai repülőtéren, amikor amerikai gyártmányú Kuo­mintang gépek terrortámadásra indul­tak a kínai partvidék városai ellen. A tajvani amerikai agressziót Tru­man az utóbbi napokban különböző nyilatkozataiban ködösíteni próbálta, azonban a mesterséges ködöt akarat­lanul eloszlatta MacArthur ismeretes nyilatkozata, amelyben kimondta a nyílt titkot: Tajvant ez Egyesült Álla­mok stratégiai védelmi vonalába szá­mítják s ennek a védelmi vonalnak, — amelyet természetesen elsősorban nem védekezésre, hanem támadásra készítenek elő, — egyik fontos pillére. Az Egyesült Államok nem ismerte el a népi Kína kormányát s most mindenféle mesterkedéssel megaka­dályozni próbálja, hogy a kínai kor­mány a Biztonsági Tanács fóruma előtt előterjeszthesse bizonyítékait nemcsak a tajvani amerikai behato­lással, hanem a kínai-koreai határon történt amerikai légitámadásokkal kapcsolatban is. A tények erejét azonban semmiféle diplomáciai vagy szónoki mesterkedéssel nem lehet gyengíteni, s a világ közvéleménye előtt világosan áll a tajvani ame­rikai agresszió ténye — ezzel kapcsolatban Truman és Mac Arthur nyilatkozatai, MacArthur tábornok „indiszkréciója” döntő bizo­nyítékokat nyújtanak, — a kínai­koreai határon történt támadásnak pedig — sajnos —, nemcsak a légi­támadás nyomán támadt romok a tanúi, hanem a halottak és sebesül­tek is, akik az amerikai légigengszte­rek áldozatai lettek. Az antungi re­pülőtér ellen intézett amerikai táma­dás halottainak száma négyre emel­kedett. A halottakat a kínai tarto­mányi kormány küldöttségének jelen­létében temették el. A kormány kül­döttei a kórházban meglátogatták az amerikai támadás sebesültjeit s közöl­ték velük, hogy családjukról minden tekintetben gondoskodás történik. A kínai nép hadserege közben ko­molyan felkészül, hogy végrehajtsa az előtte álló nagy feladatot: Tajvan felszabadítását. Az előkészületeket természetesen a legkisebb mértékben sem gátolta az Egyesült Államok 7. számú flottájának megjelenése a formozai vizeken. Sa-Yu tábornok, a kínai néphad­sereg egyik kiváló vezetője, a III. hadsereg helyettes parancsnoka Sanghajban nemrégiben tartott be­szédében érdekesen ismertette a tajvani helyzetet és beszélt a várható katonai fejleményekről.­­ Csangkaisek felfegyverzett ban­ditáit és titkos ügynökeit minde­nünnen kikergettük a kínai száraz­földről, a távol fekvő Tibet kivételé­vel — mondotta. — Csupán Tajvan (Formoza) és a délkeleti partvidék szigetei vannak még az amerikai im­perialisták bábjainak uralma alatt. Mi, kínaiak tisztában vagyunk azzal, hogy a délkeleti partokon fekvő szi­getek, különösen pedig Tajvan fel­szabadítása, rendkívül nehéz prob­léma és a modern kínai háború tör­ténetének legnagyobb harca lesz. A Csangkajsek ezen az utolsó tá­maszpontján erős szárazföldi, tengert és légihaderőt összpontosított, azok­nak a sötét reakciós elemeknek a so­raiból, akik a kínai szárazföldről menekültek ide. Erős védelmi műve­ket is építettek, amelyek a környező tengerre támaszkodnak. Az amerikai imperialisták buzdítására japán fasiszta egységeket is mozgósítottak, azoknak a soraiból, akik a kínai népet irtot­ták. Bár Csangkaisek 300.000 főnyi haderőt vont itt össze, ezek megsem­misítésének lehetősége egyáltalán nem kétséges, mert a csapatok elszórtan helyezkedtek el a szigeten, harci ere­jük csekély. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ez a had­erő legnagyobbrészt megvert parancs­nokokból és demoralizált egységekből áll. — Mikor a tajvani helyzetet vizs­gáljuk, ne feledkezzünk el róla, hogy Csangkaiseknek 1946-ban több mint hárommilliós hadserege volt, néhány­­száz tankja, tíz és tízezer nehéz­­ágyúja és több mint ezer repülőgépe. A felszabadító hadseregnek viszont csupán három-négyszázezer gyengén felszerelt embere, akiket akkor kel­lett m­egszervezni a szétszórt gerilla­csapatokból. Nem volt egyetlen tan­kunk, repülőnk sem és csupán cse­kélyszámú tüzérségi felszereléssel rendelkeztünk. Kevés volt a muní­ciónk és még kevesebb időnk volt a kiképzésre. Mégis, három év alatt a védekezésből támadásba lendültünk át és megsemmisítettük Csangkajsek egész hadseregét, reguláris csapatait. — Bizonyosak vagyunk abban — mondotta a tábornok —,­hogy Tajvan népe, amely most az amerikaiak és Csangkaisek ellyomása alatt él, meg fogja mutatni, hogy hű azokhoz az eszmékhez, amelyeket az 1947-es februári lázadásával a Kuomintang­­uralommal szemben kifejezésre jutta­tott. Bizonyosak vagyunk abban, hogy népünk Mao-Ce-Tung irányításával felszabadítja Taivan népét és az ame­rikai imperialisták minden mesterke­dése ellenére Taiv­a népe hamarosan összeölelkezik, egyesül a hatalmas Kín­ai Népköztársaság felszabadult fiaival. Su-Yu tábornok beszéde hűen ki­fejezi azt a komoly elszántságot, ami­vel Kína népe Taivan felszabadítá­sára készül. Ez az elszánt felkészült­ség csendült ki Csu En-Laj külügy­miniszternek a Biztonsági Tanácshoz intézett bejelentéseiből is, amelyek leleplezték a népi Kína ellen irá­­nyuló amerikai agressziót s hangot adtak a több, mint négyszázmilliós kínai birodalom népe felháborodott tiltakozásának, amivel egyetért az egész haladó világ.

Next