Kis Ujság, 1950. december (4. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

2 mezőgazdaságunk szocialista szektora megközelíti az országos vetésterület 14 százalékát. A szocialista építés fontos tényezői a gépállomások, amelyek száma meg­haladja a 360-at, traktoraik száma pedig — h a lóerős traktorokra át­számítva — a hatezret. Gépállomá­saink az idén kétszer akkora föld­területet szántottak fel, mint az el­múlt évben. Sokszázmillió forinttal növekedett egy év alatt a falu vásárlóereje . Mezőgazdasági termelésünk egészben véve jelentősen emelkedett, annak ellenére, hogy némely tömeg­fogyasztási cikkben a termés gyenge volt. Ez a növekedő termelés sem tu­dott lépést tartani azonban minden területen a kereső­képesség számának és jövedelmének gyors növekedé­sével. A bérből és fizetésből élők száma az idén mintegy 250.000-el több, mint tavaly ilyenkor. Ha figyelembe vesz­­sz i izt, hogy egy esztendő alatt a bé­rek és fizetések 17 százalékkal emel­kedtek, megállapítható, hogy a mun­kások és alkalmazottak összes jöve­delme 35—40 százalékkal haladja meg a mai évit. Egy év alatt sok­százmillió forinttal növekedett a falu vásárlóereje is.­­ — Az itt-ott n mulatkozó ellátási ne­hézségeket a reakció igyekszik ki­használni és spekulációval, áruh­al­­mozással zavart kelteni. Népünk kár­tevőivel szemben a továbbiakban is kíméletlenül fogunk eljárni és he­lyes intézkedésekkel, a fegyelem minden vonalon való megszilárdítá­sával fogjuk megakadályozni, hogy a spekulánsok és sokszor is kereske­delmi szervezetekben megbújó ellen­séges elemek tovább garázdálkodhas­sanak. Az 1950. évi költség­­vetés kedvező adatai Népgazdaságunk szocialista szekto­rának erőteljes fejlődése, dolgozó né­pünk fokozódó öntudatának, áldozat­készségének növekedése következté­ben, a Szovjetunió gazdag tapaszta­latainak segítségével a szocialista ak­kumuláció új és új forrásait sikerült feltárni és így állami bevételeink az előirányzat­hoz képest lényegesen kedvezőb­ben alakultak. Ez lehetővé tette, hogy kiadásainkat lényegesen megnöveljük. Ilyen körül­mények között az 1950-es költségve­tés végrehajtása az előirányzatnál mintegy 20 százalékkal nagyobb, elő­­reláthatóan 24 milliárd forintos keretben történik. A bevételek vár­ható összege a 24 milliárdot is meg­haladja és így már most bejelenthe­tem, hogy az 1950-es év költségvetése a megnövekedett kiadások ellenére nemcsak egyensúlyban lesz, hanem előreláthatóan százmillió forintot meghaladó felesleggel fog zárulni. •m: A kiadások évközi emelkedése döntően népgazdaságunk fejlesztésé­­vel kapcsolatos kiadásoknál jelentke­zik. A költségvetésben előirányzott 7.250 millió forint beruházással szem­ben 1950. évi beruházások tényleges összege előreláthatóan meg fogja kö­zelíteni a 9 milliárd forint­ot.­ ­ A megnövekedett kiadások kö­zött szerepel az 1950. év márciusá­ban végrehajtott közalkalmazotti, pe­dagógus, orvosegészségü­gyi alkalma­zottak fizetésének rendezésével kap­csolatos többletkiadás is. Kormányunk — mint mindig — híven betartotta korábban tett ígéretét az állami alkalmazottak vonalán fennálló fizetési arány­talanságok kiküszöbölésére és a közalkalmazotti réteg életszínvo­nalának felemelése tekintetében is.­­ Az őszi beiskolázási programra végrehajtása, a közép- és főiskolai ösztöndíjrendszer kiépítése, az ipa­­­os tanulóotthonok, iskolák és tan­műhelyek bővítése és minőségi fel­javítása, az ipari tanulók egyenruha­­ellátása mintegy 100 millió forinttal emelte tényleges kiadásainkat. Kiegyensú­lyozott államháztartásunk is hozzá­járul ahhoz, hogy bankjegyforgal­munk kedvezően alakult és pénzünk értéke az 1950. évben is tovább sz­­árdult.­ ­ Megmutatkozik ez a nagykeres­kedelmi index kisebb mértékű csök­kenésében, de megmutatkozik azok­ban a jelentékeny számú kormányzati intézkedésekben, amelyek fortos köz­szükségleti cikkek leszállítását hatá­rozták el­. Eredményeink még élesebben domborodnak ki, ha összehasonlítást teszünk az imperialista országok gazdasági helyzetével Amíg nálunk és a Szovjetunió vezette béketábor országaiban a népgazdaság állandó és hatalmas arányú fejlődése, a dél­­gőzök anyagi és kulturális életszín­vonalának szüntelen emelkedése ta­— Tisztelt Országgyűlés! Az 1951. évi, az állami feladatok teljes egészét magában foglaló költségvetés 29 mil­iárd 623 millió forint bevételt, 29 milliárd 516 millió forint kiadást irá­nyoz elő és így az 1951. évi költség­­vetésünk 107 millió forint felesleget mutat ki. Ezután az új költségvetésnek az el­múlt évivel szembeni alapvető szerke­zeti változásait ismertette. A pénz­­gazdálkodás decentralizálása azt je­lenti, hogy a tanácsokon és a taná­csok mellett működő állandó bizott­ságokon keresztül a helyi pénzügyek intézése is közel került a dolgozó nép­hez. *­z 1951. évi költségvetésünk kiadási előirányzata 29,516 millió forint, ke­reken 9,5 milliárd forinttal több, mint a folyó évi előirányzat.­­ Az 1950. évi költségvetés 7.250 millió forintot irányzott elő beruhá­zásokra. Az 1951. évi költségvetés­ben a beruházások előirányzata 61 százalékkal magasabb, 11.700 mil­lió forint,­­ 1951-ben csaknem 80 százalék­kal többet fordítunk népgazda­ságunk fejlődését, népünk szo­ciális és kulturális jólétét szol­gáló beruházásokra, mint am­eny­­nyit a folyó évre előirányoztunk és közel 45 százalékkal többet, mint amennyit 1950-ben tényle­gesen ilyen célokra fordítunk.­­ Ötéves tervünk egyik fő feladata, hogy országunkat gyors ütemben iparosítsuk. Röviden néhány év alatt 203 új gyár és üzem létesült hazánk­ban. Költségvetésünkben hatalmas összegeket irányoztunk elő a tudo­mányos kutatás előmozdítására.­­ Ötéves tervünk másik fő felada­­ta: mezőgazdaságunk elmaradottsá­gának felszámolása. Mezőgazdasági jellegű beruházásaink hatalmas ösz­­szege mellett a földművelésügyi mi­nisztérium költségvetésében többek között 80 millió forintot irányoztunk elő állami gazdaságaink, termelőszö­vetkezeteink és dolgozó parasztsá­gunk minőségi vetőmagvakkal, ked­vezményes áru műtrágyával és öntö­zővízzel való ellátásra. Közel 40 mil­lió forintot fordítunk állattenyészté­sünk fejlesztése céljából tenyészálla­tok vásárlására. A kulturális és szociális kiadások — Népköztársaságunk kormányá­nak dolgozó népünk kulturális felemelésére irányuló törekvése kifejezésre jut kulturális kiadásaink előirányzatá­ban is. Az 1950. évi 1.154 millióval szemben 1.511 millió forint a kultu­rális jellegű kiadások előirányzata. Hatalmasan megnövekedő kulturális kiadásaink közül csak egy tételt ra­gadok ki, mely önmagában is jel­lemzi azt a gyökeres változást, amely dolgozó népünk fiainak és leányainak tanulási lehetőségei tekintetében be­­következet­t. Költségvetésünk nagy összeget, 173 millió forintot biztosít diák­szociális célokra, ösztöndíjakra, kollégiumokra men­zai ellátásra. Mintegy 9000, elsősor­ban munkás és szegényparaszt szár­mazású főiskolai hallgató számára biztosítjuk a kollégiumi elhelyezést. Főiskolai menzáinkon 7800 diák kap ellátást. — Szociális kiadásaink az 1950. évi 2.784 millióról 3.465 mil­lió forintra emelkednek. Néphadseregünk fejlesztése — Tisztelt Országgyűlés! 1951. évi költségve­tsünk kiadási adataiban tükröződik népünknek az a szilárd elhatározása, hogy békés építőmun­­kánk, államunk biztonságának vé­delme érdekében mindent megtesz. — A magyar dolgozó nép — mon­dóba Rákosi Mátyás — egyre vilá­gosabban fá­ja a szocializmus építésé­nek és a béke megvédésének össze­függése.­­.­­— De dolgozó népünk azt is vilá­gosan látja, hogy békés építőmun­kánk védelmére a dolgozó nép leg­jobb fiaiból álló, jól felszerelt nép­hadseregre is szükség van. Ezért az 1951. évi költségvetésünkben — a békeszerződés által adott kereteken belül — a folyó évinél jelentékenyen nagyobb összeget biztosítottunk néphadseregünk és állam­védelmi szervezetünk számára. A növekvő imperialista agresszió szükségessé teszi, hogy néphadsere­günk fejksz­ésével is bizonyítsuk: el vagyunk szánva, ha kell fegyverrel is megvédeni békés építőmunkánkat. Szemünk előtt nő fel, izmosodik fiatal néphadseregünk, amelyet dolgozó né­pünk odaadó szeretete övez és amelyre népünk szilárdan támaszko­dik. —■ Áttérek ezek után az 1951. évi költségvetés bevételi részének ismertetésére. -T- Az 1951. évi költségvetés bevé­teleit 29,623 millió forintban irányoz­tuk elő. A bevételi előirányzat 107 millió forinttal túladja meg a kiadási előirányzatot és így költségvetésünk az 1951. évben is felesleggel zárul. — Bevételeink közül a legjelentő­sebb a forgalmiadó-bevétel, azon belül pedig a termelői forgalmiadó­­ból származó bevétel, melynek elő­irányzata megközelíti a 13 milliárd forintot, az előző évi 7,8 milliárd forinttal szemben. — A termelői forgalmiadónak a folyó év előirányzatához képest ilyen jelentős, 66 százalékos emelkedését két körülmény teszi lehetővé. For­­galm­iadó-bevételünk hatalmas emel­kedésében kifejezésre jut mindenek­előtt termelésünk 1951-re tervezett nagymértékű felfutása. De másrészt kifejezésre jut az is, hogy nemcsak sokkal többet fogunk termelni, hanem olcsóbban is kell termelnünk. Törekednünk kell arra, hogy a mun­kaverseny ne csak a többtermelésre, ne csak a minőség javítására, hanem az önköltség csökkentésére, az anyag­gal, energiával való messzemenő ta­karékosságra is irányuljon. — Költségvetésünk bevételi oldalá­nak szocialista irányban való szerke­zeti átalakulását jelzi, hogy összes bevételeinknek már mint­egy háromrengye­s részét a szo­cialista szektor szolgáltatja. — A lakosság által fizetett adó­ vonalán csak kisebb mértékű emel­kedés jelentkezik. Annak ellenére, hogy pénzgazdálkodásunk mai rend­szerében a lakosság által fize­tett adók csak kis hányadát adják költségve­tési bevételeinknek.­­ Bevételeink között 750 millió forint előirányzattal szerepel a Béke­kölcsön 1951. évben befolyó hányada. Az a lelkesedés, amellyel dolgozó né­pünk már a kibocsátást követő 36 óra alatt a kölcsönt túljegyezte és a jegyzés befejeztével 1.061 millió fo­rintot bocsátott szocialista építésünk, békénk védelmére kormányunk ren­delkezésére, ismét megmutatta né­pasztalható, addig az Egyesült Álla­mokban, valamint csatlósainál a bé­kés termelőmunka helyett lázas fegy­verkezés folyik, aminek következté­ben a dolgozók elnyomorodása még nagyobb arányokat ölt és életszínvo­naluk katasztrofálisan süllyed. — Még a hivatalos — tehát nyil­ván erősen szépített — adatok sze­rint is a kiskereskedelmi árak az Egyesült Álla­mokban már szeptem­ber folyamán újra elérték a háború utáni csúcsszintjüket és azóta is ál­landóan emelkednek. A közszükségleti cikkek az Egye­sült Államok koreai agressziója óta 33 százalékkal drágultak. Franciaországban a kiskereskedelmi árak hivatalos indexe júliustól októ­berig 13 százalékkal emelkedett, a tényleges drágulás azonban ennél sokkal nagyobb. Nyugat-Németor­­országban az élelmiszerek már ok­tóber közepén átlagban több mint 13 százalékkal voltak drágábbak az 1948. évi áraknál és a hivatalos sta­tisztika újabb heti 2,5 százalékos áremelkedésről számol be. A bérek terén pedig nincs emelkedés és a sztrájkok sorozata mutatja a dolgo­ 1951-ben 29.623 millió forint bevétel, 29 516 „______,, kiadás 107 millió forint felesleg kis Újság zók elkeseredését, de fokozatosan nö­vekvő öntudatát is. Ausztriában a legújabb hírhedt „ár- és béregyezmény“ óta például a liszt 59 százalékkal, a zsír 25 szá­zalékkal, a hús 15—33 százalékkal, a burgonya 22 százalékkal drágult és a hivatalos kiskereskedelmi ár­index egyetlen hónap alatt (októ­berben) közel 10 százalékkal emel­kedett. Tito Jugoszláviájában — amely a jugoszláv dolgozók bör­töne lett — az amúgy is rendkívül magas élelmiszerárak emelkedése olyan rohamos, hogy ezek az árak már a nyáron alig néhány hónap alatt több mint megkétszereződtek és a drágulás üteme azóta még to­vább fokozódott. A rubelt az arany­alapra helyezés a világ legszilárdabb valutájává tette a Valutáris téren, amíg a terv­gazdasági országokban a termelő erők gyors kifejlesztése még jobban megszilárdítja a pénz stabilitásának alapjait, addig a tőkés országokban, különösen az Egyesült Államok ko­reai agresszióját követően, még csak fokozódott az amúgy is fennálló nagyfokú pénzügyi bizonytalanság és egyensúlyhiány A tervgazdasági országokban a pénzérték további megerősítésére és a kapitalista országok válságos gaz­dasági helyzetéből származó káros befolyások távoltartására irányuló in­tézkedések közül elsősorban ki kell emelni a szovjet rubel árfolyamának március elsején történt arany­alapra helyezését, mely a rubelt a világ legszilárdabb valutájává tette. Ezzel ellentétben a dollár vásárlóereje — a New York Herald Tribune szeptember 13-i számában közölt adatok szerint is a fogyasztási cik­kek terén már a folyó év júliusában a háború előttinek csupán 61,2 százalé­kát tette ki. — ötéves tervünk első évében el­ért hatalmas eredmények mutatják, hogy dolgozó népünk híven követi a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás útmutatásait, fokozza llunka­­le­n­d­ül­etét és nap-nap után arat győ­zelmeket a munka frontján. Szo­cialista építésünk számára felmérhe­tetlen hatalmas segítséget jelent az a baráti támogatás, ami­ anyagban, gé­pekben, munkaeszközökben, szakem­berek, szovjet mérnökök, sztahano­visták idejövetelében biztosít a nagy Szovjetunió és a magyar nép nagy barátja, szeretett tanítónk, Sztálin elvtárs. — Mindez azonban arra kötelez bennünket, hogy ötéves tervü­nk má­sodik évében még jobban fokozzuk erőfeszítéseinket, még jobban hasz­náljuk fel a megvalósult szocializmus országának mérhetetlenül gazdag ta­pasztalatait és még szorosabbá ko­vácsoljuk a magyar és szovjet nép barátságát. pünk határtalan ragaszkodását a­z MDP, Rákosi Mátyás és a kormány iránt, szilárd elhatározását és áldo­zatkészségét ötéves tervünk megvaló­sítására.­­ Beszélni kívánok még egy kér­désről: az egyéni takarékosságról. A lakosság megtakarításaiból szár­mazó betétállomány az év folyamán alig mutat emelkedést. Ez a körül­mény arra enged következtetni, hogy dolgozó népünk emelkedő jövedel­mét még döntő részben változatlanul élelemre, ruházatra, textilre költi el, elhanyagolva a nagyobb tervek, mint lakásépítés, bútorbeszerzés, stb. cél­jaira történő egyéni takarékosságot. A takarékosságnak az egyén és a kö­zösség szempontjából való nagy je­lentőségét dolgozó népünk még ke­véssé ismeri, szembe állítva ezt a kö­rülményt az emelkedő életszínvonal­lal, arra a következtetésre kell jut­nunk, hogy k­omoly mérték­ben kell tudatosítanunk a takarékosság fon­tosságát, azt, hogy a jövedelmet nem helyes teljes egészében a napi szük­ségletekre elkölteni. Különösen nagy jelentősége van e téren a megindult szövetkezeti lakásépítő mozgalomnak, amely többek között arra van hi­vatva, hogy bányászaink lakásszük­ségletét biztosítsa, állami támogatás­sal és az építkezés költségeinek — jelentős mértékben — állami eszkö­­zö­kből való finanszírozásával. Olt Károly beszédét így fejezte be: — Dolgozó népünknek, munkás­osztályunknak, parasztságunknak, a néphez hű értelmiségnek, népünk millióinak áldozatkészségén, szo­cialista öntudatán felépülő lendüle­tes munkára van szükség, hogy ter­vünket végrehajthassuk. Nem kétsé­ges, hogy népünk valóra váltja az eléje tűzött minden eddiginél hatal­masabb feladatokat, mert 1951. évi költségvetésünk olyan terv, amely mögé bizalommal sorakoznak fel a dolgozó milliók abban a tudat­ban, hogy ennek végrehajtásával elő­­segítik nagy ügynket, az erős, bol­dog, szocialista Magyaror­zág felépí­tését, híven követve szeretett Pártunk és nagy tanítónk, Rákosi Mátyás elv­­társ útmutatásait. Péntek, december 1 IVAPIIÓ V­áltozékony idő A Meteorológiai Intézet jelenti: Az Atlanti-óceánról egymásután érkező tengeri léghullámok Európa legnagyobb része felett változékon­nyá, csapadékossá teszik az időjá­rást. Skandinávia északi vidékeit hi­deg sarki levegő árasztotta el, ott ma hajnalban mínusz 10 fok alá süllyedt a hőmérséklet. Hazánkban szerdán nagy hő­mérsékleti ellentét alakult ki a délnyugat felől érkező enyhe tengeri légtömeg hatására. Keszthelyen, Kaposvárott, Pécsett és Kalocsán 11, Szentgothárdon 12 fo­kot mértek, míg Salgótarjánban, Mis­kolcon és Tarcalon 2, Egerben 1 fok volt a csúcsérték. Országszerte esett az eső. A csapadékmennyiség a déli megyékben meghaladta a 10 m­m-t, Lengyelről, Somogyvárról és So­­mogyszobról 19, Szigetvárról és Sop­ronból 18, Gyékényesről és Kiskun­halasról 16 mm-t jelentettek. Budapesten csütörtökön 12 órakor a hőmérséklet 8 Celsius-fok volt. Várható időjárás: Mérsékelt, he­lyenként élénkebb északnyugati­­északi szél. Felhőátvonulások, több­felé záporeső. A hőmérséklet kissé süllyed. — Joliot-Curie megcáfolta az an­gol és a nyugatnémet rádió hamis jelentését, amely szerint azért nem engedték átutazni Nyugat-Németor­­szágon, mert nem volt átutazási ví­zuma. A Hyde Právo Joliot-Curie út­levelének fényképmásolata is közöl­te, amelyen látható az amerikaiak ál­tal kiállított vízum Joliot-Curie ki­jelentette: „A csehszlovák-német ha­táron történt feltartóztatásom durva me­félemlítő­i kísérlet. Persze tud­ják, hogy engem nem lehet megfélemlíteni és így azokra akarnak hatni, akit egyre nagyobb és nagyobb tömegben rokonszenveznek a békemozi,a rom­­mal. Akik ilyen magatartást tanúsí­tanak újra csak azt árulják el, ho­l ellenségei a békének.“­­­ A dán királyt, aki Párt­ban tartózkodik, kedden este éppen akkor fogadták nagy pompával az Elyste-palotáiban, amikor Pleven mi­niszterelnök megjelent, hogy be­nyújtsa lemondását Auriol elnöknek. A L’Humanité az események talál­kozásával kapcsolatban megállapítja: a vendég Hamlet szavaira emlékezve azt gondolhatta magában, hogy nem­csak Dániában bűzlik valami... — Thüringiában december 1-én kezdődik a Német Szovjet Barátság Hónanja. — Stuttgartban gyűlésen tiltakoz­tak Nyugat-Német­ország újrafegyver­zése ellen. A gyűlésen be­jelentették, hogy Württemberg-Baden egész fém­ipara a fegyverkezés szolgálatában dolgozik. — Thaiföldre ameri­kai f­e­g­y­v­e­r­s­z­á­l­l­í­tm­á­­­nyok érkeznek, a thai­földi csapatok kiképzését — a had­sereg létszámát washingtoni utasí­tásra felemelték —,­­amerikai kato­nai tanácsadók irányítják. Az USA Thaiföldet katonai támaszponttá vál­toztatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni támadás céljaim. Az ország közvéleménye erőteljesen tiltakozik az amerikai törekvések el­len, Thaiföldien erősödik a béke hí­veinek mozgalma. — Újabb ifjúmunká­­k érkeztek a Brennberg szénbányába. A napokban újabb húsz DISZ ifjúmunkás érkezett Brennberg-bányára, hogy Rákosi elv­társ felszólítására elősegítsék a szén­csata győzelmét. A győri DISZ-szer­­vezet bejelentette, hogy még ebben az esztendőben újabb 75 ifjúmunkás in­dul el bányamunkára. Az ifjúmunká­sok munkába állásával lehetővé válik Brennberg-bányában a szénterm­elő munkahelyek számának emelése.­­­ A prágai állam­ferróság befejezte a hazaárulással vádolt kilenc papi személy porában a vádlottak kihall­gatását. Valamennyien beismertek a terhükre rótt súlyos bűncselekménye­­ket. A Vatikán utasítására kémtevé­kenységet végeztek a prágai ospai "un­­ciatura részére, de szoros összekötte­tésben álltak az amerikai hírszerző szolgálattal is. A Cseh­ szín vaktában emelkedik a szénter­melés. Novemberben a fekete­­szénbányászat 101.1 százalékra, a barnaszénbányászat 104.7 százalékra teljesítette az előirányzatot.­­■ Nápoly még mindig romokban hever, de kikötőjébe már egymás­után érkeznek az amerikaiak által tervezett újabb háború fegyverei. A hétfőn érkezett amerikai fegyverszál­­lítmány kirakásánál Pacciardi olasz hadügyminiszter is megjelent és le is fényképeztette magát egy amerikai tank mellett. — Hamburgban a válságos szén­­helyzetre való tekintettel életbelép­tettek a szénjegyet. — Dörrt, a mauthauseni koncen­trációs tábor egyik életfogytiglani fegyházra elítélt pribékjét Handy ame­rikai tábornok utasítására szabadon­­bocsátották. — A Kínai Népköztársaságban megkezdődött a nyersgumi gyártás. — Az észak-krími csatorna vidé­kén száz nagy vízjáro­ómedencét építenek. Dél-Ukrajna és Észak- Krím földrajzi és égbalaati viszonyai nagymértékben megváltoznak a ka­­horkai víz­erőmű s a délukrajnai és északkrími csatornák építése nyo­mán. A csatornák vidékén fenyőer­dők, szőlő-, dohány- és mandulaüü­­­tetvények is létesülnek.

Next