Kis Ujság, 1951. november (5. évfolyam, 255-257. szám)

1951-11-11 / 255. szám

AZ ANGOL VÁLASZTÁSOK Olajjal szagtalanított államférfiú Moszadik iráni miniszterelnök valóban különleges képességekkel meg­áldott Államf­érfiú. Hajdan való nagy perzsa költők, Hafiz, Szaadi, Omar Eftajjám csalogány szavú verseiben nem fordul elő annyi könny, mint amennyi Meszadik orra görbéjén legördül, h­a azt a szónoki sikerhatás úgy kívánja. Igen, a perzsa olajvásár népáruló kormányelnöke, aki az angolok helyébe amerikai tőkéseket készül ültetni népe nyakába, arról lett nevezetes, hogy bármikor, bármely pillanatban kész sírásra-zokogásra fakadni szónok­latai során. Ha ez sem látszik elegendőnek a hallgatóság kegyeinek meg­ejtené­re, Moszadik további mutatványra is képes.- Ilyenkor szívéhez kap *­llalél. El bizony. Összecsukok, elájul s csak fellocsoltatása közben rebeg ismét néhány szivet-felket elbűvöld hazafiúi frázist... - Most legújabban ,­ derék Moszadi­k nagy kalandba bocsátkozott. Elment Amerikába s két nappal azután, hogy az angolok elhagyták Abadant, a perzsa olaj elsőszámú vigépe már Truman előszobájában szipogott. Azonban a szokásos zokogás — minden jel szériát — ezúttal elmaradt: Moszadik jókedvűen s elégedetten hagyta el a Fehér Házat- ő tudja miért. Minden áruló tudja ezt olyankor, amikor a 30 ezüstpénz korszerű változatát csekk­­lap­ formájában zizegteti a zsebében. Mindez azonban nem elég. Evés közben jön meg az étvágy. S a moszadiki bendő sokat elbír. Ezért most dollárt­urnéra indult az amerikai városokban- És most már szó sincs mit-ájuldozásokról. Nem álés el­e egyszer se, Általi­nak se. Hanem beszél rádióba és nagygyűléseken és zsebe örvendetesen duzzad. Ha meggondoljuk, hogy egy másik népáruló, Reuter nyugatberlini polgármester tavaly kerek ezerdolláros­­tisztelet­díjakat zsebelt be hasonló USA-körútja alkalmából, megnyugtathatjuk magunkat, az olajjal szagtalaní­­tott dollárok üzletében (ahol semm­inö rút muzulmán gyilkosok sem fenyegetik Moszicu­k drága élet­ét) a szabályozható könnyzacskókkal rendelkező állami, férfiú nem fog ráfizetni a perzsavásárra. Egy báránybőrbe bújt bécsi hivatal: „A II. számú épület­igazgatási osztály Ugyebár milyen szelíd és bé­kés, Jámbor és jóhiszemű áim! Bez­zeg, ha egy bécsi ember meghallja, nyomban ökölbe szorul a keze. Mert a »Bundesgebäudeverwaltung II.« bá­­ránybőre alatt a fasiszta háborús far­kas lapul. Álarcos alibi elmék, cégtáb­lák, hivatalnevek lepték el a bécsi mi­­nisztériumokat az amerikaiak vezette agresszió jegyében, mert a marshalli­­sálás után most következett a máso­dik lépés: a nyugati támadó előkészü­letek megszervezése. Nyugat-Auszt­­riából alpesi erőd, Salzburgból, Mo­zart városából kaszárnyaváros lett, tiroli, stájer, karintiai lőszerraktárak­ról, nehéz hadianyag összevonásáról ad hírt az Osztrák Béketanács vád­irata, a Fehér Könyv s itt magyaráz­zuk meg, mit jelent a fenti cím. »A II. számú épületigazgatási osz­tály« a bécsi pénzügyminisztériumban azékel, s vezetője Bodenstein udvari tanácsos- Pontosabban: Bodenstein tábornok, s hitleri légierők vezérkará­nak egykori tagja. (Ausztriában a Hofvat: udvari tanácsos cím mögé­ bujtatják el az illegális hadsereg, a fekete Bundesheer tábornokait.) S maga a jámbor nevű hivatal a régi erő­­­dítmények építésével és új erődítmé­nyek és katonai épületek létesítésével foglalkozik Nyugat-Ausztriában. Fiók­­hivatalai működnek Salzburgban, Vil­­lachban, Grazban és Innsbruckban s vezetik a laktanyák, gyakorlóterek, légikikötők, lőszerraktárak és straté­giai utak építését. Száz- és százmillió schillinges költséggel dolgozik a bá­ránybőrbe bújt hivatal s az osztrák állami költségvetésben lakásépítésre, népművelésre, szociális célokra fel­vett összegek jelentős részükben a háborús felkészülést szolgálják. Ez áll az osztrák békeharcosok Fe­hér Könyvének egyetlen mondata mö­gött. A moszkvai szovjet főhadiszállásra szürke­­szemű, kendős leány állított be. Az októberi ég baljós volt és hideg, a nedves tetőkön a kémé­nyek között junkerek­ mászkáltak, gépfegyvereik­kel leszedték a Szovjet­ téren járkáló óvatlanokat. — Semmivel sem tudok használni a forrada­lomnak — mondotta a leány. — Szeretnék híre­ket hozni a főhadiszállásnak a junkerekről Hiszen harcolhatnék, de sohasem volt még puska a kezemben. Ha adnak papírokat, értesüléseket szerzek. Az elvtárs, zsírozott, kurta bőrkabátjában, pisz­tollyal a derékszíján, álmatlan éjszakáktól meg­gyötört arccal merőn megnézte és így szólt: — Ha megcsal bennünket, agyonlőjük. Erii? Ha felfedezik, agyonlövik. — Tudom — Mindent megfontolt? A leány megigazította a kendőt a fején. — Adjanak igazolványt, amivel minden őr­járaton keresztülmehetek és papírokat, hogy katonatiszt lánya vagyok. Ellátták kellő igazolványokkal és elment az Alekszandrovszkij-intézetbe Minden sarkon meg­mutatta a vöröskatonáknak az igazolványát. A Znamenkánál eldugta a vörös papírokat A junkerek körülfogták és bevitték az intézetbe az őrségre. — Ápolónő akarok lenni — mondotta. — Apám elesett a háborúban, két fivérem a Donnál harcol a kozák egységekben. A kishúgommal vagyok. — Helyes, helyes. Szent Oroszországért folyta­tott harcunkban örülünk minden jóravaló hon­leány őszinte segítségének. Maga pedig katona­tiszt leánya. Bevezették az ebédlőbe. Teát hoztak Az ügye­letes tiszt ezalatt így szólt az előtte álló jun­kerhez: — Sztyepánov, öltözz fel munkásnak. Evickélj át a­ Pokrovkába, i­tt a cím. Tudjál meg részle­teket erről a lányról. Sztyepánov magára kapott egy kabátot, véres­ lyukkal a mellén, amelyet az imént vettek le egy KÉT HALÁL írta: Alekszandr Szerafimovics megölt munkásról. Felvette a kabáthoz tartozó naadrágot is, a szakadozott csizmát, fejébe csapta a sapkát és elindult az esti szürkületben. A megadott címen csapzott hajú polgár fogadta és míg megadta a felvilágosítást, különösen ug­rált a szeme: — Igen, lakik itt efféle. A kishúgával. Burzsuj, hogy az ördög vinné el. — És most hol a lány? — Reggel óta nem látták- Biztosan letartóz­tatták. Valami vezérkari kapitány lánya a nyo­morult ... Éjszaka a junkerek már bizalmaskodva, élénk kíváncsisággal vették körül a szürkeszemű leányt. Süteményt hoztak, cukorkákat. Az egyik vidáman kalimpálni, kezdett a zongorán, a másik kissé térdet hajtva, mókás mosollyal csokrot nyúj­tott át. Reggel átküldték a kórházba, sebesülteket kö­tözni. Ahogy végigment a fehér falak mentén, látott valamit, vörös kartoningben, hátrahajtott fejjel fiatal munkás feküdt, tönkrenyűtt talpú csizmája mocskos volt, balszeme alatt lyuk sötétlett. — Kém! — vetette oda a junker, aki a leányt kísérte. —■ Rajtacsipték. Egész nap ott dolgozott a leány a kötözőben, ügyesen, szelíden és a sebesültek hálásan pillan­tottak sötétszürke szemébe: — Köszönöm, nővérke. A második éjjelen hazaérkezett. Azt mondotta, a kishúgát, aki »odaát« van, feltétlenül látnia kell, nem tudja, mi van vele. Két junkert akar­tak melléje adni kísérőnek. Elhárította. — Nos, ahogy gondolja. Mehet. »Vörös ing, a balszeme alatt sötét lyuk... hátrahajtott fej. « A leány maga mögött hagyta az intézetet. KISÚJSÁG Vasárnap, 1951 nov. TI Petőfi Sándor: ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN ÚJRA Itt van az ősz, itt van újra, S szép, mint mindig énnekem, Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. Kiülök a dombtetőre. Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara. Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya. És valóban, ősszel a föld Csak elalszik, nem hal meg. Szeméből is látszik, hogy csak Álmos ő, de nem beteg. Levetette szép ruháit, Csendesen levetkezett. Majd felöltözik, ha virrad Reggele, a kikelet. Aludjál hát, szép természet. Csak aludjál reggelig, S álmodj olyakat, amikben Legnagyobb kedved telik. Én ujjam hegyével halkan Lantomat megpendítem, Altató dalod gyanánt zeng Méla csendes énekem. — Kedvesem, te ülj le mellém, Ülj itt addig szótlanul, Míg dalom, mint tó fölött a Suttogó szél, elvonul. Ha megcsókolsz, ajkaimra Ajkadat szép lassan tedd, Fel ne keltsük álmából a Szendergő természetet. (1848) Robert Baros: John Anderson John Anderson, szivem, John, kezdetben, valaha hajad k­orom sörét Obit s a homlokod sima. Ráncos ma homlokod, John, hajad leng­­eresen, de áldás ősz fejedre, John Anderson, szivem, John Anderson, szivem, John, együtt vágtunk a hegynek volt víg napunk elég, Joh­n, szép emlék két öregnek. Lefelé ballagunk már kéz-kézben csöndesen, s lent együtt pihenünk majd, John Anderson, szivem. (1759-1796) APLÓ /"G­RATULALUNK KISS JÁNOSNAK, ^ Legdrágább kincsünk, a gyer-* mek címmel forgatnak egy kis­TM ABV-BOMBA«. Schumachar,­­ YASZMISE — RENDŐRI SEGIDSZT* a német szociáldemokrata vezér I vJr TEL. Pár napja Párizsban gyász­­napilapja, a Telegraf csinos hi-1 misét rendeztek Petain marsall, a fecskével örvendezteti meg olvasóit. I vichy-i diktátor, Hitler és az S5« »Baby-bomba« a helyes kis cikk­­­gyilkosok barátja, kiszolgálója­, a címe, — tartalma a következő: »N e .­­ francia ellenállók és hazafiak hóhéra v­a­d a (USA) pusztaságaiban most I tiszteletére ... ünnepélyes külsőségek kezdődtek meg az új taktikai atom- I között zajlott le a gyászünnepély: tér, manőverek, amelyeket egy újszabású I­mészetesen hol is történhetett volna atomrobbantótest bemutatásával ve. mindez máshol, mint a Notre Dame. tettek be. úgy vélik, hogy itt a leg-­­ Székesegyházban.. Féllin párizsi kisebb méretű atombombáról van szó, amelyet a szakértők »Baby-bom­­bénak« neveztek el.« úgy-e, milyen kedves a hivatalos amerikai katonai humor? Baby-bomba! — nem nagyszerű? ... Az imperialisták gyil­kos kedélyállapota, vérengző lelki­érsek mutatta be a gyászém­sét, amelyen résztvettek a következőkei Xavér Bourbon pármai herceg, a hír­­hedt Weygand tábornok, Flandin, volt miniszterelnök, nyugalmazott és aktív tábornokok, ellentengernagyok (ezek civilben). A székesegyházat már­ a leggyilkosabb fegy­vert. Baby-bomba, — halál a vi­lág gyermekeire! Halál a Jövendő ál­maira! kiáltják az imperialisták, fis még gügyögnek is hozzá! állapota kell hozzá, hogy ilyen név- Í°.'‘el'1 le'-ál'^,14110.kor volt a gyász. vel nevezzék a leggyilkosabb fegy- | TMseJ & * ora előtt sürti rendőr* kordon sorakozott a katedrálisnél, a Szent Lajos­ szigetére vezető hidak*­nél. Minden nagyon ünnepélyes és megható külsőségek közt zajlott le; a mise rövid volt, de bensőséges, a, A RÓZSADOMB ALJÁBAN húsz lé- I gyászzene gyönyörű; a hercegek, pésze a Margithídon átzúduló és a tábornokok, reakciósok, vichy­l pali­­szétágazó forgalomtól, függőkért med­­likusok és a SS-ek barátainak szemét­yén az utca fölött lebeg egy ícis nyíl- I ben dhilatos gyászkömy csillogott... \János kert. Kétoldalt aláereszkedő, őre- I De szemközt a Szajna partján sári­­ges arculatú utcácskák övezik, azokra­­ tömegek sorakoztak: „ francia ellen* hajlik Ini a fonnyadt olajfák ősz­i állás hőseivel az élükön, ott volt lombja. Csendes kis kert volt, homok.­­ Cochet tábornok, Yves Frage. — Aj­kai, gyeppel és sok levegővel, mostan I ünnepély áhitatos és magasztos­nában azonban megh­angosodott. Ma­ csendjébe a detektív-rendőrkordonon, gasan az utca fölött, elszigetelve a­­ keresztül, amely körülád­otta a válasz­­járókelőktől egy csapat kisgyerek ját-ltékos gyülekezetét, belül játszott ti­szik. Időnként egyiket-másikat előveszi | francia hazafiak kiáldsa: a. köhögés, kipirulva és levegő után | _ . . .,, kapkodva húzza a szamárköhögés kínos I“ Pe/,ai" M,ko*! **««**' ni dallamát, azután a második.harmadik\ ,?yu‘iTM,­k°(U‚kkel- Szabadítsatok ki zenül rá s néha úgy köhög az egész 1 "m­rl Mmn,in/ kert, mintha még a gyalogfenyő bök­­rei is szétmárköhögősek lennének. A Henri Martint! Ez volt az igazi ünnepély Petain, it vichy­l együttműködő, az SS-gyilko­kert bejáratánál pirosszegélyű­ tábla: Isolt barátai »tiszteletére« — így ,ün­­„ , , , ,■­­neplit Petain emlékét a francia nép... — Szamárköhögős gyerekek kertje, a 1­­/. kerületi tanács kezelésében. Szabadtéri kórház, ahol e rút gyerek­­betegség legjobb gyógyszere, a tiszta I filmet a fővárosi mozikban. Mit mű­­levegő járja át bőségesen és frissen I­tat a film? Többek között Tarjánt, ezt a fertőzött kis torkokat és hörgőket. I a háromezer lakosú falut, ahol ragy a­ Egészséges gyerek tól nem teheti bí­góan tiszta, Jól felszerelt szülőotthon a lábát, a betegek pedig egymást nem I várja a leendő anyákat és a gyermeke fertőzik. Ez a kis újítás elsöpörte a s­két. Azután egy izgatott férfit látunk betegszobába zárt gyerek szomorú ma­­ a Szabolcs­ utcai kórház szülészeti ősz­­lányát, társaságba küldte a szamár, köhögésök unatkozó kis társadalmát, ellátta bőven, gyógyító levegővel. Mo­zog, ficánkol és játszik a szamárkökö­télyának előcsarnokában és egyszerre megszólal s hangos bemondó: »Halló, halló! Gratulálunk Kiss Jánosnak, fia született!« Hófehér bölcsődéket lá­pos gyerek, nem terjeszti a betegstá­­l tunk és óvodákat, napsugaras parko­­get, nem szomorkodik otthon a piros káz, ahol vidám játékok öröme cédula rabságában, a maga terrh­észe- s ragyogja be a kicsinyek életét. A vale­­tes, mozgékony gyerek életét éli s gyo- i­ságot, a Jelent mutatja be s film, gyűl, gyorsabban é, alaposabban, mint J nE/torr­ás ,VEVE A CSILLAGOS apróságban sok minden benne van , tjj h­ilagzatot fedezett fel, amelynek , hogy a második kerület, I ' . Benne van a., nagy * TMTM»' ,V Inét)«.­ »Justicialista« lesz, mintegy el. tanácsban nem gepszivű bürokraták és helyesméül Peróniidikm .­lan empei­­­lator ama tanának, hogy diktatúrája számontartjük a kerüle­t ^igazságosan kormányozTM és boldoggá gat bajái. SsAmontartják a J*TM* teszi a, argentin néjet­­ .­­ A La Plata, köhögés gyerekek­­ és adnak nekik I obszervatórium g mgyfollt()SS~lgy tu. egy ku "n­­­s“(‡ › tu­dományos ügyről hivatalos komünikét sagol. A betegség rabsága helyett a fc. ^ ArgelluimcsU gyógyulás szabadságát... I­lagoszali egyesülete megkereséssel fordul a Nemzetközi Csillagászati Szö­­­­vetséghez: állandósítsák az Obszerva-A vaksötétben csak önmagát tudta érzékelni, ku­l­térium felfedezte új csillag dicsőséges­től és távol semmi, mintha egyedül volna a világ­­ elnevezését. Az ókori római császárok­on. Nem félt, csak nagy belső feszültséget érzett. ról azt tartották hogy haláluk után a Minden im­bolygott és homályosan, zavarosan 1 gigáról sas ragadta égbe lelküket, gomolygott körülötte. Az épülete­k a falak, a lak.­­gilol p(fdliul Julius Caesar, August* Vérvörösen ugráltak a villanyoszlopok,_ a vaga­ Tiberius, vagy Caligula azon nyolc a sötétben. És a sötétség il­yen'°^^ S°' nyomban csillaggá lényegülek. Perón molygot És veresen lobogtak az alacsonyan ^ ^ •“szó fellegek. # 1 - -A leány nyugodtan lép, egyik kezében a fehé­rek t­era zol­vány­át szorongatja, a másikban­­ . . . .. . . vörösökét. Amilyen ez megállítja, olyan igazol-­ r-ám két évvel ezelőtt már felfedezett vényt nyújt át. " V­égboltozaton egy nagy fontos. A főhadiszálláson figyelmesen hallgatták: nap 1 ságú új csillagzatot. Most hivatalosan gyón értékes híreket hozott. Valamennyien nyá- közük, hogy ezen csillagot »Evitan­ja-­an beszélgettek vele és kikérdezték. A meg- I névre keresztelik, hódolatként Perón gyötört arcú, kurta bőrkabátos elvtárs kedvesen j­ava asszony, az argentin elnök.dik. rám­osolygott: s tátor neje iránt, aki a legutóbbi ka* — Derék leány vagy. Csak ezután vigyázz, tonaliszti puccs alkalmával akkora bi. semmit se sejtsenek! torsággal és lelkesedéssel irányította A hajnali szürkületben, amikor a lövöldözés a zendülés leverését és bátorítá­ssá csendesedni kezdett, újra visszament. A kórházba I­valval megnyugtatta a Perón dikta szakadatlanul hordták a sebesülteket. A smo-­ túrájáért »aggódó« argentin néma­ lenszki piac felöl támadó junkereket visszaver-­­fet­ték: sok embert vesztettek. ní,c ,,, A leány kialvatlan, elcsigázott arccal, egész \( ' ‘ . N-' ■ • a nap és éjjel is kötözött- igazgatta a pólyákat, . ,l la alkotmány fővároséból kü­vizet adott. A sebesültek hálás pillantásokkal I l0nes fit­esek érkeznek, új amerikai kisérték, beszállásolások folynak, új amerikai Hajnalban sapka nélkül, munkásruhában be-1 katonaság tűnik fel mindennfelé. Hessen rontott a kórházba egy junker. Bőszült arccal birodalmi tartomány vezetősége fa­ugrott a leány elé: .... nyár tárgyilagossággal közli, hogy az Ez v°lt az .. a besúgó! Ez árult el! ! új amerikai katonaság érkezése miatt A leány falfehéren hátrált, majd arcába sző­ a német lakosságtól új házakat és la­­kott a vér és felkiáltott: — Ti megölitek a munkásokat, akik... akik a jobb sorsunkért harcolnak. Nekem... nekez­’ nincs fegyverem... hát így öllek meg bennetek. Kivitték a fehér fal elé és két golyóval a ká­véból) engedelmesen vágódott le a földre, ott, ahol minap még a kartoninges munkás hever*. Amíg el nem vitték kimeredt, szürke szemével szakadatlanul bámult* a szigorú, októberi eget, k­ás okát kell igénybe vennie. Egyéb­ért most jelent meg Nyugat-Német. m lg statisztikai hivat­alának kik­iatá­­sa az, amerikaiak számára igénybe­vett házakról és lakásokról. Ezek az adatok a következők: Az imperialista megszállók 76.Sőt német lakást vettek igénybe, 41.649 épületet használnak.

Next