Kisalföld, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-01 / 50. szám
I A kormány új tagjainak életrajza BISZKU BÉLA 1921. szeptember 13-án született a Bereg megyei Márok községben Napszámos szülők gyermeke. Elvégezte a négy középiskolát, majd kitanulta a lakatos szakmát. Hamarosan bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Már inasévei alatt, 1938-ban tevékenyen résztvett a vasas ifjúmunkások megmozdulásában. 1944-ben tagja lett a kommunista pártnak, amelynek azóta is aktív harcosa. Felszabadulás után függetlenített pártfunkcionárius lett. 1945-ben a XIII. kerületi pártbizottság munkatársaként üzemszervezési ügyekkel foglalkozott, majd egy év múlva a budapesti pártbizottságon kapott fontos beosztást. 1949-ben tagja lett a budapesti pártbizottságnak. 1951-től a két nagy munkási kerület politikai életét irányította; előbb a X. kerület, majd a XIII. kerület pártszervezetének a titkára volt. Jelenleg a Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző Bizottságának tagja. DR. DOLESCHALL FRIGYES Az új egészségügyi miniszter 1897-ben született. Orvostudori diplomáját 1922-ben szerezte meg. Ettől kezdve a Budapesti, majd a Debreceni Egyetem orvostudományi karán dolgozott. 1935-ben Debrecenben egyetemi magántanárrá képesítették. 1935-től 1945- ig kórházi igazgató főorvos volt Iován. A felszabadulást követően Budapesten kórházi belgyógyász főorvosként dolgozott. 1951-től 1953-ig az egészségügyi miniszter helyettesének tisztét töltötte be. Ezután a Szabolcs utcai államikórház, illetve az ebből szervezett orvostovábbképző intézet igazgatója lett. Tudományos munkásságáért 1952-ben elnyerte az orvosi tudományok kandidátusa címet. Kórházi és tudományos munkásságában a belgyógyászattal, ezen belül elsősorban a szívgyógyászat kérdéseivel foglalkozott. KÁLLAI GYULA 1910-ben Berettyóújfalun született. Budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán tanult. Mint egyetemi hallgató, 1931-ben az illegálisan működő Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja lett és részt vett az egyetemi mozgalmakban. Évekig, főként Debrecenben tevékenykedett, ahol a Márciusi front mozgalom neve alatt több társával szervezte a munkásfiatalok és diákok kommunista mozgalmát. 1939-től 1945- ig a párt megbízásából a Népszava szerkesztőségében dogozott. A háború alatt az antifasiszta népfront szervezésének propagandamunkájában vett részt. Egyik szervezője volt az 1942-ben megalakult történelmi érmékbizottságnak, amely az antifasiszta pártok vezetőiből és a magyar értelmiség antifasiszta rétegének képviselőiből alakult. Egyik szervezője volt az 1942. március 15-i emlékezetes nagy fasiszta- és háborúellenes tüntetésnek is. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja lett. 1945-ben miniszterelnökségi államtitkárrá nevezték ki. Éveken át vezette a párt kulturális osztályát. Közben mint újságíró, publicisztikai tevékenységet fejtett ki. 1949-től 1951-ig külügyminiszter volt. Az utóbbi időben a párt kulturális osztályát vezette. Jelenleg az MSZMP Intéző Bizottságának és titkárságának tagja. RÉVÉSZ GÉZA altábornagy 1902-ben született Sátoraljaújhelyen. Apja kisiparos volt. Mint fémmunkás tanonc, már 1916-tól részt vett az ifjúmunkás mozgalomban. A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásától, 1918-tól kezdve tagja volt. A Tanácsköztársaság idején mint a harmadik nemzetközi ezred katonája, részt vett a Vörös Hadsereg harcaiban. A Horthy-korszakban a KIMSZ egyik vezetőjeként dolgozott az illegális mozgalomban. 1922-ben letartóztatták. Tízévi fegyházra ítélték, de a Szovjetunió 1925-ben kicserélte. Elvégezte a moszkvai műegyetemet, majd számos szovjet gyárban dolgozott. AMagyarországot felszabadító harcokban tevékeny részt vett. Mint a Magyar Kommunista Párt képviselője működött közre a partizánmozgalom megszervezésében. A felszabadulás után 1947 végéig a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége katonai karhatalmi osztályát vezette. Utána egy évig varsói követ volt, majd a néphadsereg altábornagya. 1954 végétől mostanáig a Tervhivatal elnökhelyetteseként dolgozott. Nő a termelőszövetkezetek száma a csornai járásban Az októberi események következtében 51 termelőszövetkezetből mindössze 21 maradt csak meg a csornai járásban. Hogy atagok nem gondolták meg alaposan a termelőszövetkezetük feloszlását, vagy nem gondolhatták meg, azt bizonyítja, hogy azóta már öt termelőszövetkezet újjáalakult. Bágyogszováton 16 család, a csornai volt November 7. Termelőszövetkezetből pedig 25 család tárgyal ezekben a napokban a termelőszövetkezetek újjáalakításáról. Nemcsak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, hanem az alacsonyabb típusú társulások is egyre szaporodnak a csornai járásban. Október előtt még csak 3, úgynevezett egyes és kettes típusú tszcs működött, most pedig már ő jelentette be, hogy az elkövetkező időkben közösen akar gazdálkodni. „Egymillió fontos“ellet Robert Mason hillsdalei fényképész nagy felfordulást okozott a kis északamerikai városkában. Mason a közelmúltban tízezer dollárért eladta ingatlanát. Vételár fejében tízezer dolláros címletű bankjegyet kapott. A furfangos tréfacsinálónak eszébe ötlött, mily mulatságos lenne, ha a nagy bankjegyen egy újságot, vagy egy csésze kávét vásárolna, így is cselekedett. Amikor a vendéglőben a pénztárnál fizetni akart a bankjeggyel az alkalmazott „oly hangosan kezdett kiáltozni, hogy az egész konyhaszemélyzet ijedten kiszaladt”. Hillsdaleban egyetlen boltot sem tudta felváltani a bankéeov, így Mason — míg csak bele nem unt a tréfába — ívlarku/cn/t nuséhez hasonlóan — hitelbe evett, ivott, szórakozott. Végül is bevitte pénzét az egyik bankba, ahol azt felváltották. Kiemelték egy osztrák—magyar tengeralattjáró roncsai? Mint a Tanjug jelenti, az elmúlt napokban Omisalj közelében kiemelték egy 1918-ban, a fiumei kikötő bejáratánál elsüllyesztett osztrák-magyar tengeralattjáró roncsait. A tengeralattjáró 54 méter mélységben feküdt és 12 méter magas iszap borította. A roncsokból mintegy 700 tonna ócskavas nyerhető. • KISALFÖLD Új tagdíjbélyegek A Szaktanács titkársága határozatot hozott a tagdíjbélyegek elszámolásának új rendszeréről. Ismeretes, hogy eddig a tagdíjbélyegekkel, illetve a bélyegből befolyt öszszeggel havonta kellett elszámolniuk az alapszervezeteknek. A hónapokkal felülnyomott bélyegeknél ez másként nem is volt lehetséges. A havonkénti elszámolás rendszere azonban sok munkát és jelentős költséget okozott. A Szaktanács titkársága az üzemi, szakszervezeti szervek javaslatait figyelembe véve a következőket határozta el. 1957-től a tagdíjbélyegek továbbra is egységesek lesznek. Az új bélyegeket azonban a havi felülnyomás nélkül adják ki. Minden üzemi bizottság egy bizonyos meghatározott mennyiségű bélyeget átvesz. Az eladott, illetve elszámolt bélyegeket azután a kereten belül pótolja. A tagdíjbélyegek elszámolásának ez a rendszere fokozottabb ellenőrzést követel meg a számvizsgáló bizottságok részéről, hogy megakadályozzák az esetleges lazaságokat, vagy éppen a visszaéléseket. Megalakult a Művelődésügyi Beruházási Vállalat Az oktatási és népművelési intézmények felújítási és beruházási munkáinak lebonyolítására Művelődésügyi Beruházási Vállalat alakult. A vállalat szakszerűbben, takarékosabban és jobb minőségben végezheti majd a nagyobb műszaki felkészültséget igénylő feladatokat. Épít majd nyolctantermes, vagy ennél nagyobb iskolákat, nagyobb művelődési otthonokat, színházakat. A tervezéstől az átadásig minden munkát a vállalat végez el. Március első napjaiban orsz. 60s álkisztmlalás Az MTI munkatársa felkereste a Központi Statisztikai Hivatal illetékes vezetőjét és tájékoztatást kért az 1957. évi országos állatszámlálásról. Mint közölték, a Központi Statisztikai Hivatal a szokásos évi országos állatszámlálást március első napjaiban ez évben is végrehajtja. A számlálás során az 1957. évi február 28 és március 1. napja között, éjféli állapotnak megfelelően ez évben is a szarvasmarhát, lovat, sertést, juhot, stb. és a baromfit írják össze. Az egyéni állattartókat házról-házra, ahol egy házban több állattartó, vagy gazdálkodó lakik, lakásról-lakásra járva, számlálóbiztosok keresik fel. A nem mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó állami vállalatok és intézmények közül csak azoknak kell állatállományukról jelentést adó, amelyek az elmúlt években is irtottak állatot. A számlálóbizosoknak az összeírás előtt az álatokat meg kell tekinteniöik. Az illattenyésztési munka helyes fényításához szükséges annak ismerete is, hogy a különböző földerülettel rendelkező gazdaságokhoz milyen állatállomány tartozik. Ezért a számlálóbiztosok a gazda használatában lévő összesöld területet is feljegyzik. Azámlálóbiztosok munkáját összerást megbízottak irányítják és a Központi Statisztikai Hivatal tervei ellenőrzik. 180 kilós utas Kedden este szállította eddigi legsúlyosabb utasát az Air France repülőtársaság. A helsinki gépre 180 kilót nyomó utas szállt fel, a helsinki kereskedelmi kamara elnöke. Hogy utazását kényelmessé tegyék, a repülőgép két ülését eggyé alakították át. Az utas ennek ellenére egy jeggyel utazott 1957. március 1. péntek. Nem izgat már a báró úr, de társai sem Több ezenton adni márt vettek őrizetbe a mérvében A Megyei Rendőrkapitányság a napokban közbiztonsági őrizetbe vette „báró“ Berg Tasziló volt nholbirtokost, aki a Győri Göngyölegellátó Vállalat dolgozójaként rendszeresen uszított a népi demokratikus államrend megdöntésére, terjesztette a nyugati rádióadók hazugságait és nyíltan hangoztatta, hogy a népi rend megdöntése után visszaszerzi felosztott 600 hold földjét és egykori malmát. „Báró“ Berg méltó társa volt a Göngyölegellátó Vállalatnál Nagy György, aki október 27-én az ellenforradalmárok élére állva elzavarta a kommunista üzemvezetőt és azóta is gyűlöletre uszító izgató kijelentéseket tett a dolgozók előtt. Ugyancsak közbiztonsági őrizetbe vették. Nem fut már szabadon Burza Ákos volt horthysta vezérőrnagy sem, aki Kóny községben a múlt év novemberének első napjaiban fegyveres alakulatot kezdett szervezni, hogy ellenálljanak a törvényes rend megszilárdításával szemben. Burza „vezérőrnagy“ hírszerző szolgálatot szervezett a szovjet alakulatok csapatmozdulatainak megfigyelésére és a község lakosságát ellenállásra akarta bujtogatni a népi demokratikus rend ellen. A napokban Burza Ákost is közbiztonsági őrizetbe helyezték. Gecsei Sándor volt horthysta százados, a Győri Öntöde és Kovácsológyár rendészetének vezetője októberben fegyveres csoportot szervezett az üzemben és azokat Budapestre akarta küldeni, hogy csatlakozzanak az ellenforradalmárokhoz. Gecsei féktelen kommunistaellenes hajszába kezdett a gyárban és a rendészetből az összes kommunistákat eltávolította. Közbiztonsági őrizetbe helyezték. Tessék, lehet válogatni „Soproni Húsüzem“ olvassuk a feliratot annak a teherautónak az oldalán, amely hetente háromszor ott áll a Meinl csemegebolt raktára előtt. Menjünk közelebb. Ne csak távolról nézzük. Érdeklődjünk, hogy mi mindent hoztak a boltba, a vásárlók örömére. Egyik kosár után a másik. Mind tele szebbnél-szebb, étvágygerjesztő húsáruval. Különféle csemege szalonnák, téli szalámi, virsli, debreceni, parizer, s a közkedvelt gyulai kolbász, amelyről külön , meg kell említeni, hogy nemcsak egy napig volt a füstön, hanem jóval tovább. Tehát érettebbek, mint azok, amelyeket néhány héttel ezelőtt a húsboltban árusítottak. — A töltött áruk mellett ott vannak a szép sonkák, a császárhúsok. Valamennyi friss, finom. Dicséretére válik az üzem dolgozóinak. Ha már itt vagyunk, ne kerüljük el az üzletet sem. Lássuk csak, milyen más újdonságok vannak? Legelsőnek itt a konyakos meggy. Szép dobozkájával azonnal felhívja magára a figyelmet. De a tartalom sem marad el a külső szépség mögött. Piros sztaniolba csomagolva, tetején kócosra vágva olyan szépek, hogy kell belőle venni. A dobozban tizenhárom csokoládéba burkolt konyakos meggy van. Húsvétra, névnapra, vagy bármilyen ünnepre nyugodtan vihetjük ajándékba, bizonyára örülni fognak neki. A Kecskeméti Konzervgyártól egy kilós csomagokat kapott a bolt. Hogy mik ezek? Nem titok. A kirakatban is láthatók. Különféle cukrozott gyümölcsöket találunk a dobozokban. Cseresznye, dinnye, alma, körte, meggy és szilva kínálja magát. Jelenleg szeszárukból sincs hiány. A palackozott pálinkás, rumos, likőrös üvegek ott sorakoznak a polcokon. Sőt olcsó bort is lehet kapni. Végül meg kell említenünk, hogy az üzlet nagy szorgalommal készül húsvétra. Március közepe táján átrendezik a kirakatokat és húsvéti árukkal ékesítik. A szép áruk között ott lesz majd az üzlet dolgozói által készített szép ajándékcsomag, a csemegével töltött fonottkosár. Ezeket a húsvéti kosarakat igyekeznek úgy elkészíteni, hogy ne csak szép és jó áru legyen benne, hanem, olcsó is legyen, hogy minél többen vásárolhassanak belőle. FILM fro viata Violetta és Alfréd szerelmének szomorú történetét, Verdi gyönyörű melódiáit a csornai filmszínház tűzte műsorára.