Kisalföld, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-01 / 126. szám

KISÄEFÖLÖ 1957. június 1, afeaüMtt. A'£ MSZMP Győr-Sopron megyei aktivaülése (Folytatás az első oldalról.) lesz a vállalat. Ez ellen határo­zottan tel kell lépni. Vannak üzemeink, különösen a textiliparban, ahol az első ne­gyedévben a minőség javításával lényeges anyagmegtakarítást ér­tek el. A Győri Gyapjúfonóban es a Győri Textilben 98 százalékra emelkedett az elsőosztályú áruk részaránya. A Mosonmagyaróvári Mezőgépgyárban és a Soproni Ön­tödeben csökkent a selejt, viszont az Öntöde- és Kovácsológyárban továbbra is igen rossz a helyzet. Ezután Lombos elvtárs megál­lapította, hogy a második negyed­év első hónapjában tovább emel­kedett a termelékenység megyénk üzeméiben. — Vannak tehát kez­deti eredmények — mondotta. — A mi feladatunk az, és minden becsületes dolgozóé is, hogy eze­ket az eredményeket tovább nö­veljük, javítsuk a munkaiégyel- met, mert ez jólétünk további emelkedésének előfeltétele. — Az elmúlt hetekben kormá­nyunk egyes iparcikkeknél áreme­lést hajtott végre. A dolgozók többsége megértette ennek szük­ségességét, mert ők is látják a kormány erőfeszítését, hogy az eb­en forradalom. okozta húszmüldór- dcis veszteséget a lehető legkisebb megrázkódtatással küszöböljük ki. — Az áremelésnél a kormány in esszé me nőén figye lembe 'vette, hogy az minél kisebb mértékben érintse az üzemek dolgozóit. Az üzemekben, főleg a bor és a sor árának felemelése okozott egye­seknek problémát. Azonban, ami­kor pártszervezeteink őszintén el­mondtak, hogy miért vált ez szük­ségessé, valamint azt, hogy sehol a világon ilyen olcsón nem lehet bort inni, mint nálunk, akikor a legtöbben elismerték, hogy iga­zunk van. — Pártunk politikája nem Me árak emelése, hanem az árak csökkentése az elkövetkezendő években, de most szükséges volt ilyen átmeneti intézkedés a nép­gazdaság egyensúlyának helyre- állítására. t Támogatjuk r a termelőszövetkezeti mozgalmat A beszámoló ezután a mezőgaz­daság kérdéseire téri át. — Elmondhatjuk — folytatta Lombos elvtárs —, hogy a dolgo­zó parasztság döntő többsége me­gyénkben sem támogatta az ellen­től r adóimat, mert látta, hogy olyan elemek kerüllek felszínre, akik v issza] töve teltek, a földet p ilolgozó parasztságtól es' elkerget - lék a szegény por osztókat az ál­lamhatalmi szervekből. Az ellen­forradalmi napokban különösen szilárdan állt kormányunk mel­ót t a termelőszövetkezeti pa­rasztság és általában a szegény- pavaszteág, bizonyítva, hogy ők a nuinkáausztájy leghűbb szövetsé­gesei. Elmondotta Lombos elvtárs, 'tony a megyeben a kenyérgabo­na vetésterülete némileg csök­kent, viszont a kukorica vetéste­rülete növekedett, ami népgazda­sági szempontból hasznos dolog. Nagy segítséget kapott az idén megyénk kormányzatunktól a mi­nőségi vetőmag-juttatásokkal. A tavalyi 10 000 métermázsa helyett az idén 18 700 mázsa tavaszi kalá­szos minőségi vetőmagot osztot­tan ki a termelők között. .Kikerült ellátni aprómaggal is a termelő­ket és az annyira keresett lucer­namagból a tavalyi húsz mázsá­val szemben, az idén 95 mázsa állt rendelkezésre. Lényegesen javult a nitrogen-műtragyaellátás te. In­dokolatlanul nagy lemaradás mu­tatkozik a cu-kcrrépa termesztés­nél, amelynek egyébként me­gyénkben hagyományai vannak. Az előző évi 1 p 000 holddal szem­ben az idén mindössze 9000 hold­ra kötöttek szerződést a termelők. A terméskilátások — bár nehéz előre jósolni — a szakemberek becslésé szerint jobbak, mint az elmúlt évben és kalászosokból ál­talában két mázsával nagyobb termésre lehet számítani holdan­ként. — Az egyénileg dolgozó parasz­tok támogatása azonban nem je­lenti azt, hogy mi olyasféle állás­pontot foglalunk el, mint annak­idején Nagy Imre és konzerválni akarjuk a kisáruiermelési. — Nem véletlen, hogy az ellen- forradalom vad düh vei lámadia meg megyénk lenn elősző vetkeze­ti parasztságát. A durva támadás ellenére, a szövetkezetek egy ré­sze együttmaradt, bár sok eset­ben fegyverrel támadtak a ter­melőszövetkezetekre. Ez azt mu­tatja, hogy nem igaz az ellenség­nek az a híresztelése, amely sze­rint a szövetkezeteket általában erőszakos módszerekkel hozták létre. Az élet éppen az ellenkező­jét igazolta, mert sok helyen az ellenforradalmatok inég fegyver­rel sem tudták szétverni a szö­vetkezeteket. 1957. május elsejen 103 termelőszövetkezet működött megyénkben, 2982 családdal, 35 539 hold földterülettel. —- Megyéinkben most általában az a jellemző, hogy a meglévő szövetkezeti «tagság bizonyos mér­tékig elzárkózik a kívülálló dol­gozó parasztok felvételétől. Párt- szervezeteink és a tanácsok fel­adata, hogy többe,, foglalkozza­nak a felvilágosító munkával a szövélkezeti tagok között, mert a. szektám elzárkózás nem se gilt a szövetkezetek erősödését. * — A szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok kapcsolata álta­lában jó. Ezzel csak ott van prob­léma, ahol a falu nagy része szö­vetkezetben volt, de az ellenfor­radalom idején kilépett és elvitte az állatokat és a gazdasági felsze­reléseket. Most, miután a szövet­kezeti tagok egy része újra meg­alakította a termelőszövetkezetet, az állatokat visszaviszik és a ki­lépők ezért állat aiélkül marad­nak. Meg kell azonban mondani, hogy akár tetszik ez egyeseknek, akár nem, a szélhordott állatokat minden esetben visszaviszik. — Világosan és nyíltan meg kell mondanunk, hogy az elkövet­kező időszakban tovább kívánjuk folytatni a tsz-szerve zést, agitálni fogunk, hogy új termelőszövetke­zeteket hozzuidt létre, minden erővel támogatjuk a szövetkezeti mozgalmat, de nem erőszakos esz­közökkel. — Mi legyen a szövetkezeti fejlesztés iránya az elkövetkező időben? Sokan azon a téves ál­lásponton vannak, hogy a felvilá­gosító munka a középparasztsag megnyeréséért napjainkban feles­leges és nincs szükség rá a szö­vetkezetben. Ez az álláspont szembenaii a marxizmussal. A kö­zépparasztságra szükség van és ezért nem hanyagolható el közöt­tük a felvilágosító1 munka. Emel­lett azonban ma pártunk és kor­mányunk politikájához legköze­lebb a szegényparasztok állnak, ezért mindenekelőtt közülük kell keresni azokat, akik hajlandók a szövetkezeti gazdálkodás útját vá­lasztani. A partszervezti munka eredményei és a partélet alakulása — Nagyon nehéz körülmények között kezdett hozzá az intéző bi­zottság a párt szervezéséhez — folytatta Lombos elvtárs. — De az eiső pillanattól kezdve meg­volt az az egészséges mag me­gyénkben, amely nem riadt visz- eza a nehézségektől. Csak az ő segítségükkel voltunk képesek ar­ra, hogy a pártszervezésben mu­tatkozó problémákat sikerrel megoldjuk. Jo .segítőtans voll a megyei intéző bizottság lapja a Kisalföld, amelynek cikkei köz­vetlen segítséget adtak a szervező és felvilágosító munkához. — A megye kommunistái és becsületes dolgozói soha vem fog­ják elfelejteni azt a segítséget, amelyet a szovjet elvtársaktól kaptunk. Mindannyian v issza« n- tékszünk november-decemberre, amikor a pártszervezetek létreho­zásában is segítséget nyújtottak, sok hasznos tanácsot adtak, figye­lembe véve saját pártjuk gazdag történelmi, tapasztalatait. — A m! megyénk szerencsés helyzetben van, mert itt van mel­lettünk a baráti Csehszlovákia, ahol a kommunista párt szilárd vezető ereje az épülő szocializ­musnak. Az első perctől itt voltak mellettünk, nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is segítették üzemeinket, szövetkezeteinket, állami gazdaságainkat, gépállo­másainkat. Hónapokon Keresztül tőlük kaptuk a papírt lapunk ki­adásához. Győzött a proletár- internacionalizmus és ez a mun­káshatalom győzelmét jelentette. Köszönet a Győr megyében dol­gozó szovjet elvtarsaknak és a szomszédos Csehszlovákia Po­zsony kerületi kommunistáinak eddigi segítségükért, — Nehezítette a pártszervező munkát az ellenséges eleinek fe­nyegető propagandája és a mun­kástanácsok ellenforradalmi tevé­kenysége. A becsületes kommu­nista gazdasági vezetők elkerge- tése után olyanok kerültek fel­színre, akik gátolták a párrszer- vező munkát. Végül nehezítette a párt szerve zést a sok személyi vita is. — Márciustól kezdődően a párt­szervező munkával párosult a po­litikai felvilágosító munka is a nyilvános pártnapokon, egyéni és csoportos beszélgetéseken. Et­től az időtől kezdve határozottan megindult az ellenforradalmárok tevékenységének leleplezése és törvényes felelősségrevonása. — Ma elmondhatjuk, hogy az MSZMP a megyében magába tö­möríti a m unkások, parasztok és értelmiségiek legjobbjait, akik ha kell, életük árán is készek meg­védeni a pártot és a proletárha­talmat. A továbbiakban Lombos elv­társ közölte; hogy május 20-ig 11890 tag lépett az MSZMP-be a megyében. Elemezte hz egyes járások, városok tagfelvételi mun­kájának tapasztalatait. Megállapí­totta,'hogy különösen április má­sodik felében nagy számban jöt­tek a pártba fizikai dolgozók, de mellettük karri «istáknak is si­került ebben az időben a pártba furakodniok. — Most arra van szükség — folytatta —, hogy to­vább erősítsük sorainkat a leg­jobb fizikai és szellemi dolgozók­kal, másrészt távolítsuk el sora­inkból azokat, akik valamilyen módon becsúsztak pártunkba, de nem közénk valók. Ezután a partéiét jelenlegi hely­zetével foglalkozott Lombos elv­társ. Megállapította, hogy az át­igazolás lezárásáig a pártszerve­zetek erejük nagyobbik részéi a tagszervezésre fordították. Értnek ellenére a taggyűléseket rendsze­resen megtartják és ezekre álta­lában a harcosság a jellemző, amit a továbbiakban is támogat­ni kell. Szót emelt a beszámoló az utóbbi időben elharapódzott rengeteg értekezlet ellen, miajd azzal foglalkozott, hogy a párt- , szervezetekben javítania kell a munka tartalmát. El kell érni, .hogy minden párttag végezzen pártmunkát, minden párttag le­gyen népnevelő, de ehhez az is kell, hogy rendszeresen tájékoz­tassák őket a gazdasági cs politi­kai kérdésekről. Végezetül a part egységről szó lőtt Lombos elvtárs. — Nem mondhatjuk, hogy e te­kintetben megyénk területén rend van, jóllehet, az intéző bizottsá­gon 'belül szilárd az egység. A me­gyében és főleg Győrött azonban még elég sok a személyi vita és az intrika, amely fékezője a párt­munkának. A személyi kérdéseket sokszor az utcáin vitatják meg, ami nem helyes. Eddig az intéző bizottság nem lépett fel megfele­lően az intrikák ellen, de a jövő­ben ha arra szükség lesz, a leg­határozottabban lép fel mindazok ellen, akik a kispolgári csámcso­gásban élik ki magukat Egyesek a demokratikus centralizmus el­véből a centralizmust nem ve­szik tudomásul és elfeledkeznek arról, hogy soha nem volt arra olyan szükség, mint éppen nap­jainkban. — A pártszervezési munkához szorosan kapcsolódik a KISZ szer­vezetek munkája — folytatta Lombos elvtárs, — Megyénkben jelenleg 141 KISZ alapszervezet­ben 3714 tag dolgozik. Ez azt bizo­nyítja, hogy az ifjúság, mindenek­előtt a munkásifjúság, egyr'e in­kább támogatja pártunk politiká­ját. A pártszervezetek is többet foglalkoznak most az ifjúság problémáival,. mint azelőtt. Ez feltétlenül helyes, azonban most mór itt is tovább kell lépni és elsősorban a tartalmi munka meg­javításéra van szükség. Befejezésül Lombos elvtárs ösz- szefoglalta a beszámolóban felve­tett problémákat és azok alapján meghatározta a Győr-Sopron me­gyei ipártszervezetek előtt álló legközelebbi feladatokat. A beszámoló, követő vitában -fi,amelyre legközelebbi számunk­ban visszatérünk — húsz elvtárs vett részt, majd Lombos elvtárs zárszava után az aktívaértekezlet résztvevői tizenegy küldöttet vá­lasztottak meg, a júniusban sor- rakerülő országos párlértokez- , leire. Évvégi vizsgák elolt a Soproni Egyetemen Ismét elmúlt egy esztendő. Vizs­gára készülnek az egyetem hall­gatói. Az öreg épület falai között az új értelmiség ad számot, mit tanultak, hogyan tanultak az el­múlt évben. Vizsgára készülnek úgy, mintha év elején mi sem történt volna. Igaz, hogy néhány évfolyamon kevesebben állnak most év végén a vizsgáztató tanár elé, mint ahá- nyan óv elején kezdték, mert az októberi kivándorlási láz a sop­roni egyetemistákból is sokat el­sodort. Vannak nagy számban olyanok, akik már visszajöttek nyugatról, de vannak olyanok is, akiknek a helye még mindig üres. Az évvégi vizsgák hat nappal tolódtak el az egyetemen az előző éveli megszokott időpontjától. Utolsó tanítási nap június 8-a és június 10-től július 10-ig lesznek az évvégi vizsgák. A vizsgamód­szer a félévkor bevált egyéni be­számoló lesz. Ez a módszer a kö­vetkező: áz egyetemi hallgatók egyénenként, saját maguk hatá­rozhatják meg, hogy a vizsgaidő­szak melyik napján, milyen tan­tárgyból akarnak vizsgázni. Per­sze vannak olyan évfolyamok is, mint például a bányászoké, ahol a csoportos tanulást és a csoport- vizsgát előnyösebbnek tartják az egyéni vizsgánál. A bányamémökhallgatók köré­ben már kialakultak a vizsgacso­portok. Nyoloan-tizen tanulnak együtt .Ha akad még homályos, vagy tisztázatlan rész a vizsga­anyagban, akkor azt konzultációs órán az adjunktusokkal, vagy az egyetemi tanárokkal beszélik meg. A készülődéssel egy időben tör­ténik a nyári gyakorlatok megha­tározása. Szalonba! László, az al­kalmazott geodéziai tanszék ad­junktusa a III. és IV- éves föld- mérőtan-halIgátok nyárt gyakor­lati tervét már elkészítette. Közü­lük többen Budapestre és Pécsre mennek egyhónapos nyári gya­korlatra. Természetesen ez az idő is tanulással telik el. A nyári gyakorlaton is vizsgáznak, ha nem is a szó szoros értelmében a tanári katedra előtt, hanem kint a gyakorlati munkában. Úgy adom közre, ahogy történt. Orosz óra a hatodik osztályban. Tizenkét éves gyerekek, elevenek, vidá­mak, egyesek szerint rosszak, tanulják az oroszt. A tanár őszfej ű anya. Két gyermek any­ja. Kicsit sajátjának ér­zi ezt a harminckét gyer­meket itt a hatodikban. Orosz nyelvet tanít. Ne­héz a nyelv. Meg kell szerettetni, égeti a gondolat a tanárt. — Gyerekek, ha figyel­tek és végzünk az anyag­gal, óra végén szakító« időt arra,- hogy tnesséljeK nektek. — De jó lesz! Peregnek a percek, hullik a mag a televény- re, S amikor visszakér­dezi a tanárnő az anya­got, megmaradnak a sza­vak. tudnak a gyerekek, úti v tudnak, hogy otthon már szinte át sem kel! nézni Sikerülni tog a felelés. Aztán jön a mese. . . Csupa figyelem az osz­tály. Ezek a rossz gyer­mekek nem mocorognak. Csodálatos, de a tolltartó is a helyén marad. Pa­pírgombóc se repül a Sü­gér fejéhez, s a Dagi nem böki meg gombostűvel a Kajóst. Megszólal a csengő, vé­ge az órának. A tanár feláll, s mosolyogva le­lép a katedráról, az ajtó felé tart. — Köszönjük szépén, tanárnéni, — zeng a kó­rus. — Milyen óra lesz? — kérdi a Varga. (Az év elején írt egy órarendet, de azóta hatszor válto­zott és ó nem követte az eseményeket.) — Orosz — süvölti az osztály. — Mese lesz! Lassan elcsitul a zaj, s a kedves .arcú tanár­nénit csendes osztály fo­gadja. ö pedig feláll, le­lép a bűvös dobogó ma­gasságából a gyerekek köze. —■ No, ma ismét úgy, mint a múlt órán, jó? Ha készültetek és végzünk az anyaggal, akkor me­sélek. — Hurrá! Peleinek a gyerekek, értelmesen, okosan- A fordítással sincs semmi baj. , — Kovács, te is készül­tél? — Igen, tanár néni « — Na gyere. Felelj. S a felelet közben, amikor pillanatnyi csak a csend, mert Kovács gondolkodik, akkor el­hangzik egy,,. Micsoda is? ... Egy csettenés. Mintha pattant volna va­lami. — Ki volt az? Néma csend. Végié fel­áll valaki. Uramfia, a Kecskés, a legjobb ta­nuló. Az őazfejü édes­anya nézi a falfehér arcú gyereket. Megtört sze­mét, arcízmainak játé­kát, vadul doboló ütő­erét a nyakán és nem érti, hogy épnél) a leg­jobb tanuló... — Hát kisfiam, te ma nem hallgathatod meg a mesét. Kimész az osz­tályból. Folytassuk tói vább a felelést. Kecskés leül- ÖJéfoc hull a feje, s keservesen zokog. • <— Miért sírsz Kecskés? A gyerek nem szól, csak a vállát rázza a zo­kogás. Vörös áll fel, a pads zoms zéd j a. — Tanár néni, azért sír, mert nem ő volt. — Gyerekek, nagyon jellemtelen dolog, ha az igazi tettes nem jelent­kezik. Fáj ez nekem na­gyon. —■ Folytassuk. Ólomlábakon cammog­nak a percek, a gyér- mekfejek a pad felé haj­lanak. Befejezték az anyagot, már az összefoglaló is megvolt. Most rettenetes csend van az osztályban. Belül a lelkeit ben dobol valami. 8 végül megszólal a szelíd, kedves anyai hang: • — Akkor most mesé­lek nektek. Tudjátok ■.. ÍJem mondhatja to­vább, mert a hátsó pád­ból feláll a Fóti és iáb- újjhegyen megy az ajtó felé.., Pintér ütvén 2,

Next

/
Thumbnails
Contents