Kisalföld, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-01 / 178. szám

K­a * Li OLD 1967. augusztus 1. csatornk. ötéves­­ Volga-Don csatorna 1952 júliusának utolsó napjai­ban megnyílt a Leninről elneve­zett Volga—Don hajózható csa­torna, amely két nagy orosz folyó­­vizét egyesítette. A csatornát re­kordidő, négy év alatt építették fel (Összehasonlításul emlékez­zünk arra, hogy a Panama-csator­nát 35, a Szuezi-csatornát pedig 11 év alatt építették fel.) A Vol­ga—Don hajózható csatorna nem­csak nagyszerű víziót, hanem ví­zienergiai forrás és öntözési esz­köz is. A csatornához 13 zsilip, 3 szivattyúállomás, 13 gát, 7 vízte­relő, 8 híd és számos más létesít­mény tartozik. A csatorna körze­tében nagy vízgyűjtőmedencék vannak. A csatorna építésénél a legkor­szerűbb építkezési eljárásokat és gépeket alkalmazták. Itt használ­ták fel először a lépegető exka­vátorokat. A munkálatokban 4200 gépkocsi, 500 traktor és más gép vett részt. A szükséges anyagokat és felszereléseket az ország 800 gyára készítette. A csatorna tavalyi áruforgalma ötször szárnyalta túl az 1952. évit és 1960-ra még ezt a színvonalat is 11-szer túlhaladja. 1956-ban 53 000 zsilipezést végeztek el. Jelenleg a Volga—Don hajóz­ható csatornát még nem teljes ka­pacitással üzemeltetik. Teljes üzembe helyezés után évente mintegy 400 000 vasúti vagont sza­badít majd fel és egyes árucikkek szállításának költségeit negyedé­re, sőt tizedrészére szállítja le. Szovjet-afgán közös közlemény az afgán király Szovjetunióban tett látogatásáról Moszkva (TASZSZ). A Muham­­med Zahir Sah afgán király Szov­jetunióban tett látogatásának be­fejeztével szovjet-afgán közös közleményt adtak ki. A közle­mény aláírására július 30-án a Kremlben került sor. Szovjet részről K. J. Vorosilov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elnöksé­gének elnöke, afgán részről Mu­hammad Zahir Sah, Afganisztán királya írta alá a közleményt. Az aláírásnál szovjet részről a következők voltak jelen: N. A. Bulganyin, G. K. Zsukov, N. Sz. Hruscsov, A. N. Koszigin, V. P. Dzsavandze, M. G. Pervuhin, A. A. Gromiko külügyminiszter, N. Sz. Patolicsev és V. Sz. Szemjo­­nov külügyminiszterhelyettesek, M. V. Gyegtyar, a Szovjetunió af­ganisztáni nagykövete és mások. Afgán részről jelen voltak: Muhammed Naimn miniszterelnök­helyettes és külügyminiszter, Mu­hammed Juszuf bányászati és iparügyi miniszter, Abdul Hakim moszkvai afgán nagykövet és több más hivatalos személy. A felek kifejezték azt az óha­jukat, — hangzik a közlemény­ben —, hogy az emberiség összes anyagi, erkölcsi lehetőségeit hasz­nálja fel annak az aggodalomnak megszüntetésére, amely a nemzet­közi feszültség és a tömegpusztí­tó fegyverek miatt világszerte fennáll. A felek kijelentették, arra töre­kednek, hogy a tudomány és a technika eszközeit békés célokra használják fel, hogy jobb anyagi és szellemi feltételeket, boldog életviszonyokat biztosítsanak a világ népei számára. A Szovjetunió és Afganisztán mindig baráti, jószomszédi politi­kát folytatott egymással szemben. Figyelembe véve a politika pozitív eredményeit, a felek kifejezték azon akaratukat, hogy továbra is fenntartják a baráti kapcsolato­kat és kijelentették, hogy e kap­csolatok további fejlesztésére és erősítésére törekednek, mert ez elősegíti a békét, a biztonságot, a nemzetközi együttműködés fejlő­dését és a kölcsönös segélynyúj­tást. Őfelsége, Afganisztán királya meghívta őexcellenciáját, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnökét, tegyen baráti láto­gatást Afganisztánban. A baráti látogatás elfogadásra talált. A. A. Gromiko őexcellenciáját, a Szovjetunió külügyminiszterét Af­ganisztán külügyminisztere meg­hívta, hogy kísérje el afganisztáni útján a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnökét. Dulles találkozott Zorinnal London. (MTI). Mint a Reuter jelenti, Dulles, amerikai külügy­miniszter a nyugati küldöttekkel folytatott keddi megbeszéléseket követően szerdán ebédet adott a le­szerelési értekezlet valamennyi résztvevője tiszteletére. Ezen az ebéden találkozott Zorin szovjet küldöttel is. Az ausztriai Hirtenbergben hetvenöt magyar gyermek türelmetlenül várja a magyarországi nőküldöttség látogatását Az osztrák külügyminisztérium — mint ismeretes — kijelentette, nem gördít akadályt a magyar nő­küldöttség beutazása elé és kész lehetővé tenni, hogy a küldöttség felkeresse az Ausztriában lévő magyar kiskorúakat és beszélges­sen velük. Az osztrák belügymi­nisztérium ugyanebben a nyilat­kozatában azt a véleményét is ki­fejezte, hogy a tizennégy éven aluli fiatalkorúaknak a szülői ház­ban van a helyük. Az osztrák hatóságok most a Bécstől 35 kilométerre fekvő Hir­tenberg városkában, a Vöröske­reszt egyik gyermekotthonában összpontosították az ellenforrada­lom után Ausztriába szakadt ma­gyar fiatalkorúak egy részét, 75 fiút és leányt. Valamennyien 14 éven aluliak. A Magyar Távirati Iroda bécsi tudósítójánál,­ értesülése szerint, a hirtenbergi »gyermekláger« lakói hetek óta türelmetlenül váltják a magyarországi nőküldöttség beje­lentett ausztriai látogatását. Azt remélik ugyanis, hogy annyi há­nyattatás és csalódás után a kül­döttség tagjainak kíséretében vég­re hazamehetnek Magyarországon lakó szüleikhez és életük ismét rendes kerékvágásba kerül. Csökkent a termés Dániában A múlt években mintegy két százalékkal esett vissza Dánia me­zőgazdasági termelése. Az állat­­tenyésztésben 3,5 százalékot is ki­tesz a visszaesés. A helyzetet to­vább súlyosbítja, hogy a dán ipari termelés is visszaesett egy száza­lékkal, A­z Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója a gyermekbénuláson megbetegedésekről — A Dunántúlon járványos terület nincs — A bejelentett gyermekbénulásos esetek száma az elmúlt héten or­szágosan némileg csökkent. A járvány területi kiterjedésében lényeges változás nem történt. Az üdültetési korlátozások meg­szűntek Nagyhalász, Szabolcs me­gyei, továbbá J­ászárokszál­­­ás, Nagykörű és Tószeg, Szolnok me­gyei községekben. A tizennégy éven aluliak csoportos gyermek­üdültetése szempontjából korláto­zás alá kellett venni Hajdú-Bihar megyében Püspökladány közsé­get, Békés megyében pedig Békés járás területét. Csoportos gyermeküdültetés szempontjából jelenleg egészség­­ügyi zárlat alatt álló területek: Borsod, Abaúj, Zemplén megye egész területe, Miskolc megyei jogú város, Hajdú-Bihar megyé­ből a berettyóújfalusi, a biharke­­resztesi járás, továbbá a megye püspökladányi járásából Bihar­­nagybajom, Báránd és Püspökla­dány község. Szabolcs-Szatmár megyében Nyíregyháza város, Nagykálló, Nyírbátor, Tiszalök, Kisvárda és Ptroha községek. He­ves megyéből az egri és a füzes­abonyi járás területe, val­amint Eger és Hatvan városok, Békés megyéből a békési járás területe, Pest megyéből Fót község. Szolnok megyében az üdültetési korlátozások megszűntek. A Du­nántúlon és a Duna-Tisza közén járványos terület jelenleg nincs. A főváros továbbra is járvány­­mentes. Ezeken a területeken szórványosan fordult elő egy-egy megbetegedés. Az 1955. és 1956 évi születésű gyermekek gyermek­onulás elleni védőoltása július 27-én az egész országban befejeződött. Az oltásra kijelölt korcsoportokba tartozó gyermekek túlnyomó része meg­kapta a védőoltást. A beoltott 15-én, az ország többi­­részén gyermekek második oltása Buda-­ augusztus 22-én kezdődik. Továb­­besten és a járványtól erősen ki gyermek­ korcsoportok védőél­­érintett területeken augusztus­­ tását most szervezik. Holnap jutalomsorsolás a Lottón A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság augusztus 2.-án pénteken immár ötödször rendez kettős sorsolást. A 22. heti nyerőszámok húzását és a július havi tárgy­­nyereménysorsolást ezúttal ismét a MEDOSZ székház színházter­mében tartják. A húzások délelőtt tíz órakor az öt nyerőszám kisorsolásával kezdődnek. Azután ugyancsak sorsolás útján döntik el, hogy a júliusi, csaknem háromszáz ju­talomtárgyat melyik hét szeren­csés szelvény tulajdonosai kapják. Az ötödik jutalomsorsoláson is­mét két öröklakás és a Wartburg személygépkocsi lesz a legnagyobb nyeremény. Ezúttal a Mártírok útján épülő lottóház ötödik eme­letének I. számú kétszoba-hallos, összkomfortos, valamint a 2. szá­mú garzon öröklakása talál majd gazdára. s Marosán György beszéde (Folytatás az első oldalról) vőitől: Kitől várjátok a több mo­sógépet, a különböző jó készétele­ket, a jobb lakást és ruházkodást, a több tantermet és egészségügyi intézményt? Ki adhatja ezt meg nektek? Ki biztosíthatja, hogy a mostani élet tovább szépüljön szá­motokra? Azon a gyűlésen persze az asszonyokról beszéltem — as­szonyoknak, az ő dolgaikról, de ■így, hogy abból munkásférfiak is értsenek — »­róluk is szól a me­se.« (Derültség.) És itt meg kell jegyeznem, hogy erre a gyűlésre is, mint mostani gyűléseink mindegyikére, az jött el, aki akart. Ezután is kerülni fogjuk, hogy a gyűlésekre »fel­hajtsuk« az embereket, mert volt idő, amikor ez történt. Jöjjön el aki akar, aki saját akaratából jön az érdeklődik, az kíváncsi. Az érdeklődő és kíváncsi em­bert hamar meg lehet győzni, hogy ügyünk kiváló támogatójá­vá váljék. Most nem készítünk előre szép beszédeket, hogy a ve­zérigazgató és a főmérnök társa­ságában,­­ a hallgatóság „hiva­talos“ tapsai közben felvonuljunk a dobogóra és amikor felemelem a kezemet, önök pontosan tudják, akkor tapsolni kell. Ne tessék tapsolni, ha nem mondok igazat. Csak azt kérem, hogy a gyűlésről hazamenve legalább két percig gondolkozzanak a hallottakról. Ha igazam van — és mert ez a párt és a munkásosztály igaza —, ak­kor senki ne tegye kezét zsebre és ne várja, hogy mások kaparják ki számára a gesztenyét, hanem tes­sék dolgozni, ez mindenkinek kö­telessége és ha valaki azt akarja, hogy ő és a családja már jobban éljen, miért nem akar verekedni is azért? — mondotta —, majd részletesen méltatta a több mint százesztendős magyar munkás­­mozgalomban résztvett szervezett munkások nagyszerű helytállását, hősi harcait. Ezután arról beszélt Marosán elvtárs, hogy a magyar munkás­­mozgalom százesztendős hősi har­cának eredménye az, hogy Ma­gyarországon demokrácia és sza­badság van a dolgozó nép számá­ra. „Sokezer mártír munkás vérét hullatta azért, hogy ma nyugod­tan ülhess itt, hogy emberi módon élhess, hogy gyermeked jövőjéről is megfelelően gondoskodhass.“ — Ezer éven át a magyar arisz­tokrácia és nemesség tartotta ma­gát „nemzetfenntartó“ elemnek, ő volt az uralkodó osztály. A fel­­szabadulás után a munkásosztályt tettük uralkodó osztállyá. Meg­jegyzem, hogy a munkásosztályba sorolom a mérnököket, a műszaki dolgozókat is. Tehát uralkodó osz­tállyá tettük a munkásosztályt, amelynek meg kell tanulnia or­szágot kormányozni. Az arisztok­raták, a főnemesek és a főpapok ezer évig tudtak kormányozni. Mi is el tudjuk kormányozni az or­szágot, mégpedig nem is rosszul, hiszen az elmúlt tizenkét eszten­dő alatt olyan dolgok történtek Magyarországon, amelyek évszáza­dokig elképzelhetetlenek voltak a magyar földön. Ezzel kapcsolatban emlékezte­tett a múltra, amikor ebben az országban egyedül a katolikus egyházak kilencszázezer holdja, herceg Eszterházynak kétszázezer holdja volt. Volt gyáros, akinek húszezer ember dolgozott és vol­tak bankok, amelyek részvénye­seinek ugyancsak harmincezer— ötvenezer ember munkája bizto­sította a hasznot. Ez volt Magyar­­ország egyik arca. Egy másik oldalon élt három millió nincstelen koldus, legjobb esetben nyolcvan fillérés nap­számbérbe. Ezután foglalkozott Marosán elvtárs a felszabadulás után el­ért eredményekkel, mindenfajta kizsákmányolás megszüntetésével. Aki ezt meg akarja változtat­ni, aki vissza akarta állítani a tőkések, földesurak birtokait, az ölthet magára bármilyen szint, mégis ellenforradalmár — foly­tatta. — (Helyeslés, nagy taps.) Maguk tapsolnak, helyeselnek, de én megkérdezem, akkor miért »hőzöngtek« októberben? Maguk most azért tapsolnak, mert lo­gikus volt, amit mondtam. Ezt el­ismerik, de hát akkor miért és ki ellen sztrájkoltak? Miért zúdítot­ták saját fejükre a 25 milliárd fo­rintos kárt? Azt hiszik az asszo­nyok, ha Mindszenty győz, éle­tük és sorsuk jobb lett volna? Azt hiszed te munkás, hogyha Mind­szenty újból uralomra jut és Weiss Manfréd báró visszajön verheted az asztalt, miért nincs több bölcsőde, miért nem maga­sabb az életszínvonal? Úgy tapos­tak volna rád, mint 1919-ben. Ezután arról a segítségről be­szélt, amit a szovjet csapatok nyújtottak az ellenforradalom le­veréséhez. Rámutatott, hogy a magyar munkáshatalom megvédéséért mi­ért ne lett volna jogunk minden fegyvert igénybe venni. (Felkiál­tások, úgy van, nagy taps.) * Itt az MTI távírógépe elromlott, s így a beszéd további része lap­zártáig nem érkezett meg. Szabálysértés: 10—3000 forint Törvényerejű rendelet jelent meg a szabálysértési eljárás so­rán kiszabható pénzbírságok ösz­­szegéről. Eszerint a szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság leg­kisebb összege 10 forint. Legma­gasabb összegét 500, 1000, vagy 3000 forintban lehet megálapíta­­ni, ha a szabálysértést törvény, törvényerejű rendelet, vagy kor­mányrendelet; 100, 500, vagy 1000 forintban, ha a szabálysértés a fő­városi, megyei, megyei jogú vá­rosi, járási, járási jogú városi, vagy fővárosi (városi) kerületi ta­nács rendelete; 100 forintban, ha a szabálysértést a községi tanács rendelete állapította meg. Üzemi munkások a termelőszövetkezet földjein A sok esőzés késleltette a beta­karítást. Ezért elsősorban a ter­melőszövetkezeteknek ismét szük­ségük van az üzemi dolgozók se­gítségére, hogy jövő évi kenye­rünket minél előbb biztonságba helyezhessük. A segítség szükségességét töb­bek között megértették a Győri Textilművek dolgozói is. Már na­pok óta felváltva 10—10 tagú bri­gád dolgozik a bónyi Május 1. Termelőszövetkezetben. A kévé­ket hordják össze az aratógép után. Munkájukról csak annyit, hogy a tsz tagjai igen megelége­dettek velük. A megelégedés köl­csönös, mert viszont a tsz mesz­­szemenően gondoskodik a náluk dolgozó üzemrész ellátásáról.

Next