Kisalföld, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

VH,Ar- »aOLBXÁKJAI EGYESÜLJETEK! DL ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. A MAGVAK &ZUC1AL1ÖÍA iVl PS A MFGVEI TANÄCS INKASPAKf LA PJ Ä Győr, 1958. február 1, szambát Bulganyin távirata Münnieh Ferenchez, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez Moszkva (TASZSZ) N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke, az alábbi táviratot intézte dr. Miinnich Ferenchez, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez: Kedves Münnich Elvtársi A szovjet kormány, valamint a magam nevében melegen köszöntőm önt a magyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökévé történt megválasztása alkalmából, s kívá­nom, hogy magas tisztében érjen el nagy sikereket a -szocialista munkáspárt vezetése alatt a szocializmust építő magyar nép javára. Erősödjék és fejlődjék országaink megbonthatatlan barátsága a marxizmus-leninizmus tanításának mindent legyőző zászlaja alatt. Moszkva, 1958. január 30-án. V. BULGANYIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A szovjet-magyar gazdasági kapcsolatokról ŐRJÁRAT MEGYEI mi AKT ÍV A GYŐRÖTT A lottó nyerőszámai Flörchaludasunk döntő feltétele; A megyei kommunista nőaktiva üzenete az MSZMP Központi Bizottságához, b Kádár Jánös elvtárshoz, a párt első titkárához a mezőgazdaság szocialista átszervezése Dögéi Imre földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság CZ évi legfontosabb feladatairól GySr-Sopron megye kommu­nista noaicíivaja vuei)jogodul, hogy pártunk politikáját a legmesz- szebbmenőkig támogatja és min­dent megtesz azért, hogy az MSZMP és a kormány célkitűzései valóra váljanak. Ogy dolgozunk, hogy szilárd őrei és támaszai le­gyünk szocializmust építő hazánk­nak. Győr-Sopron megyei kommu­nista nőaktíva résztvevői. A megyei tanácsok mezőgazda­sági osztályvezetői, a gépállomá­sok megyei -igazgatóságainak veze­tői, valamint az állami gazdasá­gok termelési igazgatóságainak vezetői pénteken a Földműve­lésügyi Minisztériumiban kétnajpos országos értekezletre ültek össze, hogy értékeljék a mezőgazdaság múlt évi eredményeit és megtár­gyalják az ez évi feladatokat- Késztvettek az értekezleten a A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban átadták rendeltetésének az új konfekció üzemrészt Lelkes ünnepség színhelye volt tegnap, pénteken délelőtt a Kö­töttárugyár. Elkészült az új üzem­rész, a II. konfekció a hozzátar­tozó hatalmas áruraktárral együtt, ahol már hétfőn megkezdik a munkát Az átadási ünnepséget az új üzemrész előcsarnokaoan tartot­ták, amely egyoen ruhatár es be­mutató mintaterem is. Az üzem dolgozói nevében Horváth Ferenc igazgató Lelpoid István főmérnök­től meghatott szavak kíséretében vette át az új üzemrészt Köszön­tötte és megdicsérte a vállalat mechanikai osztályának dolgozjit, akiknek lelkes, odaadó munkája, Nógrádi János főmechanikus ve­zetésével valósította meg Leipold főmérnök elgondolását Habár igen sok akadály merült lel az üzemrész építése közben — íz októberi ellenforradalom követ­kezményei, az, ázsiai influenza, anyagbeszerzési nehézségek —- nyolchónapi kemény munkával majdnem határidőre elkészült Horváth Ferenc igazgató meg­köszönte a mosonmagyaróvári nagyüzemeknek — a Mezőgazda- sági Gépgyárnak, a MOFÉM-nek, a Timföldgyámak azt a készséges támogatást amellyel mindig se­gítségére siettek a vállalatnak, ha az új üzemrész építése közben va­lamilyen akadály merült fel. Majd jutalomban részesítette a vállalat 24 dolgozóját kiváló munkájukért A megjelent vendégeknek és dolgozóknak ezután bemutatták a neonfénycsoves vuagnó uerende- zéssel ellátott, 61 méter hosszú, 13 méter széles gyönyörű munkater­met, amely az ott foglalkoztatott mintegy 260 dolgozónak második otthont jelent, ahol örömmel és megelégedéssel végezhetik mun­kájukat Az átadási ünnepségen a városi pártbizottság képviseletében K. Papp József elvtárs, a Könnyű­ipari Minisztérium részéről Pedig Solt Dezső, az iparigazgatóság ve­zetője és Bárány István főmérnök elvtársak jelentek meg. Koppány Lajos. megyei pártbizottságok képviselői, valamint a mezőgazdasági tudo­mányos és felsőoktatási intézmé­nyek vezetői és a minisztérium vezető munkatársai. Magyart András, a földműve­lésügyi miniszter első helyette­sének megnyitója után Dögéi Imre földművelésügyi miniszter mondott beszámolót. Az elmúlt évi munkát értékel­ve megállapította: eredményes munkát végeztünk hazánk és a dolgozó népünk javára, erőnkhöz mérten mi is hozzájárultunk a munkás-paraszt hatalom megszi­lárdításához és a termelés terén elért jelentős eredményekhez. Jelentősek múlt évi növényter­mesztési eredményeink. Elérésü­ket elősegítette, hogy a termelés­hez szükséges eszközök és anya­gok — a gazdasági nehézségeik el­lenére — nagyobb mértékben vol­tak biztosítva mim az előző évek­ben. Még nem mondtatjuk azonban — folytatta —, hogy a növénytermesztés terén teljesen felhasználtuk a ter­Szerdán 300 dolgozó gyűlt ösz- sze a gyár kultúr termében, hogy megválassza az üzemi tanácsot. Annak ellenére, hogy előzőleg a jelölések osztályonként megtör­Tüzérségi tűzze! a lavinák ellen Svájcban, Norvégiában, s álta­lában olyan országokban, ahol hó­lavinák szokták a közlekedést zavarni, a már ismert, veszélyes helyekre tüzérség vonul ki és lö- vegtüzet irányítanák a felhalmo­zódott, ingatag helyzetű hótömeg­re- A gránátok robbanásától a la­vina megindul és leomlik. Az időnkint így eltávolított hótöme­gek nem tudnak felhalmozódni annyira, hogy veszélyessé válná­nak4, téntek, a választás alkalmával a dolgozók ismételten megvitatták: a jelöltek valóban érdemesek-e a bizalomra. A vita során szinte minden fel­szólaló arra figyelmeztette a je­lölteket, hogy ez a megbízatás nagy felelősséggel jár. Össze kell egyeztetni az egyén érdekeit a vállalat, a népgazdaság érdekeivel. Külön felhívták a figyelmet a tár­sadalmi tulajdon fokozott védel­mére. Arról is beszéltek a felszó­lalók, hogy olykor előfordulhat: látszólag népszerűtlen feladatot kell végrehajtania az üzemi ta­nácsnak. Nem kell ettől megijed­ni — mondották — mert a dolgo­zók idővel belátják majd, hogy a kifogásolt intézkedés is az ő érde­küket szolgálta. Végül a dolgozók 45 tagú üzemi tanácsot választottak* mésátlagok növelésére rendelke­zésre álló lehetőségeket. Az 1958. évben jelentésien emel­ni kell a növénytermesztés álta­lános színvonalát. Elsősorban a talajtermelékenység fokozásával kell nagy előreliáLadás:t tenni a jzervestrágya-kezelés és felhasz­nálás megjavításával, a zöldtrá­gyázás kitérjesztéséveL Központi készletből nagymennyiségű vető­magot biztosítunk zöldtrágyázás céljára és ebben az évben 47 680 vagon műtrágyát bocsátunk a termelők rendelkezésére. Nagy gondot kell fordítani a minőségi vetőmag, főleg a tavasz folyamán a hibridkukorica vető­mag felhasználására a talajmun­kák, a vetés, a növényápolás és növényvédelem sokkal gondosabb elvégzésére, valamint a betakarí­tási veszteségek csökkentésére Hasonlóképpen jóval nagyobb gondot kell fordítani a rendelke­zésre álló gépek felhasználására elsősorban az állami gazdaságok­ban, a terme1ősrzövet>eze+ék.ben. de az egyéni parasztok gazdasá­gaiban is, * Áttérve az állattenyésztés kérdéseire, hangsúlyozta a minisz­ter, döntő jelentőségű, hogy a nö­vénytermesztés és az állattenyész­tés megfelelő összehangolása nép­gazdasága és üzemi szinten egy­aránt megtörténjék. Az ellenfor­radalom itt is nagy károkat ako­zott, különösen a termelőszövet­kezetek állatállománj’ának szét- hurcolásávaL A kormánynak az álmúlt évben kiadott több fontos rendelkezése növelte a tenyésztőd kedvet és az állattenyésztés az elmúlt,- évben nagyrészt kiheverte uz eUenfonradalom okozta káro­kat, a mennyiség növekedett és a minőség javult. Kedvezően halott a vágómarha 'árának rendezése is. A termelőszövetkezeteik szarvas­marha állománya 1957 január óta 22 000, tehénlétszáma 9000 darab­on! növekedett, de még mindig 250 termelőszövetkezetben nem folyik közös sza ív as marha tenyész­tés. A fő feladat az állattenyésztés­ben az 1958. évben ugyanúgy, mim a növénytermesztésben: a ■terméshozamok növelésével és a iermelé&i költségek csökkentésé­vel többet és olcsóbban termelni. A kormány legutóbbi határozata nagy segítséget nyújt a termelő- szövetkezetek állattenyésztésének fejlesztéséhez. Minden állatte­nyésztési ágban kedvezményes hitelfeltételek mellett jó minősé­gű tenyészanyag beszerzését teszi tehetővé, az állati termékek ter­meléséhez pedig kedvező szerző­déses lehetőségeket nyújt. Az állattenyésztés egyes ágai­ban a legfőbb feladatok a követ­kezőik: a szarvasmarhatenyésztés- ban a jó minőségű tenyész- és vágóállatok számának, a vágó­marha átlagsíúlyának és a borjú- szaporulatnak a növelése, vala­mint a meddőség csökkentése. A termelőszövetkezetekben el kel érni, hogy a tehénsűrűség száz- holdanként az eddigi 4,2 darab­ról legalább 7 darabra emelked- iék. A sertéstenyésztésiben az átla­gos vágósúly csökkentése nélkül, lényegesen meg kell rövidíteni a nízialási időt. Törekedni kell a sertéstenyésztést összekapcsolni a tehenészetekkel, mert a fölözött tói felhasználása a sertéstenyész- ‘ésben jelentősen megnöveli a ho­zamokat. A termelőszövetkezetek­nél fontos feladat a sertésáüo- mény kialakítása. • Az értékesítésiről szólva minde­nekelőtt megállapította a tmnisz- tór, hogy a mezőgazdaság 1957. évi exporttervét 108,5 százalékra teljesítette, de az előirányzat 15— 20 százalékkal kisebb volt az elő­ző évinéL Emellett egyes fontos termékekben — bacansartés, vá- gottbaromfi, tojás, hüvelyes mag­vak, téli alma — jelentős volt az elmaradás. A népgazdaság érdeke megköveteli, hogy a jövőben rész­leteiben is teljesítsük az export- terveket. A mezőgazdasági termékeket a beadási kötelezettség eltörlése után az állami felvásárlási rend­szer keretében biztosítottuk. Meg­állapítható, hogy az új rendszer­rel sikerült biztosítani a lakosság zavartalan ellátását, az ipar nyers­anyagellátását és lén vegében ki­elégítettük az exportigényeket is. Ez a rendszer kedvezően hatott a parasztság politikai hangulatára és termelési kedvére is. A miniszter a tovébbdákiban a termelőszövetkezetek kérdésével foglalkozott. Hazánkban jelenleg — mondot­ta többek között — a szocializ­mus építésének, dolgozó népünk jelenlegi életszínvonala fenntar­tásának és további növelésének, valamint a munkás-paraszt szö­vetség elmélyítésének, a proletár- diktatúra megszilárdításának dön­tő előfeltétele a mezőgazdaság szocialista átszerveziéöe. Az ellen­forradalom leverése óta tett párt­ós kormányintézkedések követ­keztében értünk, el eredményeket. Az ellenforradalom által szétszór i teTmeOőszwvetkezeték közül már mintegy 1150 újjáalakult. A mull óv december 31-én 2607 mezőgaz­dasági termelőszövetkezet műkö­dött, 126 101 taggal, 1 191 842 hold összterületen, illetve 884 251 hold szántóföldön. A termelőszövetke­zetek többsége az elmúlt évben szervezetileg és gazdaságilag meg­szilárdult, sokat javult a munka­fegyelem, s a termelőszövetkeze­tek termésátlaga lényegesen meg­haladta az egyénileg gazdálkodó parasztokét; Az egy munkaegység értéke átlagosain elérte a 39 fo­rintot, a múlt évi 33 forinttal szemben. Az elért eredmények azonban nem homályosítják el a termelő­szövetkezetek fejlesztésével, a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­sével kapcsolatban azt a negatív jelenségeit, hogy a termelőszövet­kezeti mozgalom számszerű fejlő­dése nem kielégítő. A kiispancel- lés gazdálkodás már elavült, ■ a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése objektív szükségesség, pnr. elől nem lehet hosszabb ideig ki­térni Számunkra a mezőgazdaság szocialista átszervezése létkérdés, (Folytatás a második oidcios# ARA: 60 FUt fcf Megválasztották az üzemi tanácsot g Győri Keksz- és Gstyagyárban

Next

/
Thumbnails
Contents