Kisalföld, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
1952.. «áréi««, asetr.bat. SIS ALI Om A szervezett dogozók legyenek egységesek, erősítsék e munkáshatalmat, építsék a szocializmust, tegyenek meg mindent a béke védelméért , és emeljél magasra a proletálternacionalizmus zászlaját Megkezdődött a magyar szakszervezetek XIX. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában pénteken reggel fél kilenc órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XIX. kongesszusa. A háromnapos tanácskozáson a kongresszusi küldöttek beszámolnak a XVIII. kongresszus óta végzett munkáról, összegezik a szakmai szakszervezetek kongresszusainak tapasztalatait és megjelölik a magyar szakszervezetek további feladatait. A kongresszuson megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Marosán György államminiszter, Biszku Béla belügyminiszter, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a párt politikai bizottságának tagja. Ott volt a kormány több tagja, a KISZ, a Hazafias Népfront, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság és a Magyar Nők Országos Tanácsának vezetői. A kongresszuson részt vesz Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára és a világszövetség három titkára, továbbá a szovjet, az arab, a francia, az olasz, a bolgár, az albán, a jugoszláv, a koreai és a vietnami szakszervezetek, valamint a vegyiipari dolgozók szakszervezetei nemzetközi szövetségének küldöttei. A megnyitó beszédet Somogyi Miklós, a SZOT elnöke mondotta. Javaslatára a kongresszus résztvevői egy perces néma tisztelgéssel adóztak az elmúlt kongresszus óta elhunyt magyar és külföldi szakszervezeti harcosok emlékének. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a napirendet, amely a következő: a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója, a számvizsgáló bizottság beszámolója, a magyar szakszervezetek alapszabályainak módosítása, a vezető szervek megválasztása. Ezután megválasztották a különböző munkabizottságokat, majd Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg a szaktanács beszámolóját. Gáspár elvtárs beszámolója A XIX. kongresszus jelentőségéről beszélt elsőnek, majd a szakszervezetek szerepéről szólt és helyéről a szocializmust építő társadalomban. A szakszervezetekhez való tartozás végső fokon a munkáshatalom elismerését jelenti. Ha a szakszervezetek jól dolgoznak, döntő tényezői lehetnek és kell, hogy legyenek társadalmi életünknek a szocializmus építéséért vívott harcban. A szakszervezeti tevékenység egyik központi kérdése a társadalmi és egyéni érdek egybehangolása. Ez azt jelenti, hogy szüntelenül rá kell irányítanunk a dolgozók figyelmét a szocializmus építésének távlataira, az abból adódó konkrét feladatokra, másrészt állandóan szem előtt kell tartaniuk a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javítását. A beszámoló ezután rátért a szakszervezetek feladataira a munkáshatalom gazdasági erősítésében. Hangsúlyozta: a munkáshatalom erősítésének legfőbb kérdése ma az élenforradalmi támadás következményeinek felszámolása, gazdasági nehézségeink leküzdése, az elért életszínvonal biztos alapjainak megteremtése. Az 1958. évi gazdasági terv és a most készülő hároméves terv célkitűzéseit ez határozza meg. 1958-ban a dolgozó nép termelő munkáját megtestesítő nemzeti jövedelem 4,3 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 4,6 százalékkal emelkedik a tervek szerint — jórészben az 1957-ben hozott intézkedések eredményeképpen, részben az idén először szétosztásra kerülő nyereségrészesedéssel. A tervek számolnak azzal, hogy a régebbinél gazdaságosabban, alacsonyabb önköltséggel dolgozunk, takarékoskodunk az anyaggal, pontosan tervek szerint termelünk és a beruházások is a terveknek megfelelően alakulnak. Enélkül nem juthatunk előbbre az életszínvonal alapjainak megerősítésében. Az 1958-as terv arra épül, hogy ebben az esztendőben lényegében már saját erőnkből kell tovább szilárdítani gazdasági helyzetünket. A terv szerény. Teljesítése mégis sokkal fegyelmezettebb, jobb munkát követel. Le kell vonnunk a tavalyi gazdálkodás során elkövetett hibák tanulságait. Az 1968-as terv eredményes teljesítésének legfontosabb feltétele, hogy mindenütt a gazdaságossági személet jusson érvényre. Hangsúlyozta: elsősorban a termelési értekezletek azok a fórumok, ahol a munkások közvetlenül részt vehetnek a termelés, a gazdasági vezetés munkájában. Éppen ezért az eddiginél lényegesen jobban kell a tanácskozásokban rejlő óriási lehetőségeket felhasználni. Az üzemi tanácsokról szólva, hangsúlyozta az előadó, hogy azok az üzem valamennyi dolgozójának fórumai, a szervezetlen dolgozóké is. Az üzemi demokráciának ez az új szerve az általános szakszervezeti célok megvalósításának és az egész szakszervezeti munka eredményességének is eszköze. A továbbiakban a bérezésről beszélt, hangsúlyozva, hogy a béralapnak a régebbinél lényegesen önállóbb felhasználása nagyobb lehetőséget nyújt a vállalatoknak a helyes bérezési formák alkalmazására. Továbbra is arra kell törekedni, hogy a bérezés mindinkább segítse a gazdaságosabb, termelékenyebb munkát. A nyereségrészesedés célja az egész társadalom érdekeit szolgáló termelés gazdaságosabbá tétele, a munkások pedig közvetlenül is részesednek a gazdaságosabb termelés anyagi eredményeiből. A munkaversenyről szólva megállapította : az elmúlt években a szocialista verseny értelmezése és gyakorlata sok vonatkozásban helytelen volt A szocialista munkaverseny nem cél, hanem a gazdaságosabb termelésnek, az önköltség csökkentésének, az anyagtakarékosságnak és a minőség javításának eszköze. Más szóval: a verseny a szocializmus építésének kommunista módszere. A magyar munkásosztály büszke azokra, akik tehetségükkel, szorgalmukkal, szaktudásukkal kiemelkedően járultak szocialista építő munkánk gyorsításához Nem szabad többé megengednünk, hogy selejtgyártók, ügyeskedők e nemes vetélkedés vámszedői legyenek. A szakszervezeteknek ügyelniök kell arra, hogy az anyagi és az erkölcsi megbecsülés a termelés szerény, mindennapi híveinek jusson, azoknak, akik az üzemi feladatok megvalósításából a legeredményesebben veszik ki részüket, akik takarékoskodnak az anyaggal, a szerszámmal, akik tanítják az új munkásokat, akik átíóják tapasztalataikat. Az előadó ezután megállapította a szakszervezetek felelősek a bérből és fizetésből élők életszínvonalának alakulásáért De természetesen ezt nem lehet elvonatkozó tatni az ország adott gazdasági fejlettségétől. Sokan hasonlítják össze a magyar munkások élet- színvonalát nálunk jóval fejlettebb, más történelmi körülmények között kialakult tőkés országok dolgozóinak életviszonyaival. Reális képet azonban csak úgy kapunk, ha azt vetjük egybe, hogy: a megtermelt új értékekből — tehóhát a nemzeti jövedelemből —5 milyen arányban részesülnek ttt dolgozók és ha ilyen összehasonlít 9 tást teszünk, azonnal kiderül, hogy a magyar munkásosztályé£ kibírja az összehasonlítást a fejlettebb tőkés országok dolgozóinak életszínvonalával. Az életszínvonal alakulásáért kimondott felelősségünk a maihelyzetben mindenekelőtt azt jelenti, hogy a jelenlegi életszínvonalat védeni, biztosítani kell. ? Meg kell akadályozni mindene olyan bürokratikus törekvést, amely a kialakult életszínvonalait csökkentené, akár az árak burkolt? áremelés, vagy minőségrontása, akár a bérek, akár pedig a szociálális juttatások oldaláról. § Ezután rátért a nyugdíj kérdésre. „ Szó sincs arról, hogy nyugdíjrend-2 szerünk egészben rossz volna és alapjaiban át kellene szervezni —-2 mondotta. — Kiállja az összeha-5 sonlítást valamennyi tőkés orszá-2 géval. De még a nagy aránytalan-ó ság a régi és az új alapon megál- lapított nyugdíjak között. Azi aránytalanság a keresetek emelkedése miatt álandóan növekszik. Ez sérti a dolgozók igazságérzetét. Nyugdíjrendszerünk másik fogyatékossága, hogy nem veszi eléggé számításba a munkában eltöltött éveket, ugyanakkor rövid a várományi idő. Jelenleg hatszázezer nyugdíjas van. A rendezés hatalmas összegeket igényelne. Csak a legégetőbb problémák megoldásához több mint félmilliárd forintra volna szükség. Helyes volna, ha a kongresszus úgy foglalna állást, hogy a hároméves tervben az élet- és munkakörülmények javítására rendelkezésre álló alapokat mindenekelőtt erre a célra használjuk fel Társadalmi összefogással a kérdés megoldását előbbre lehetne hozni. Ezt követően a lakáskérdésről beszélt. Európában mintegy harmincmillió lakásra volna szükség. Nálunk a lakásépítkezés gyorsabb ütemű fejlesztését elsősorban az anyaghiány gátolja. Az utóbbi két-három évben sokkal több lakás épült, mint a megelőző években. Az eddiginél sokkal behatóbban kell foglalkoznunk iparfejlesztési és ipartelepítési politikával, mert a súlyos lakáshelyzet részben az ezen a téren elkövetett korábbi hibákból is származik. A gyakori albérleti uzsoráról szólva elmondotta: ezt a kérdést csupán rendeletileg nehéz szabályozni. Olyan közvéleményt kell kialakítanunk, amely gátat vet e tárolásnak. Az előadó ezután arról beszélt, hogy ellenséges elemek teljesíthetetlen követelések napirenden tartásával, a munkáshatalom elleni bizalmatlanság felkeltésére, demagóg hangulat kialakítására törekszenek. A szakszervezeteknek kötelességük a legnyíltabban és legőszintébben feltárni, hogy mire van lehetőség és mire nincs. Majd a továbbiakban kijelentette Gáspár Sándor, hogy a törvénytelen eljárások jó része a munkások és alkalmazottak elbocsátásával kapcsolatos. Nem ritka az önkényeskedés, a személyi bosszú. Ilyen eseteket nem szabad eltűrni, ez a A magyar párt- és kormányküldöttség távirata a magyar határról Gheorghe Gheorghiulej és Chivu Stoica elvtársaknak, Bukarest, Draga elvtarsak! A testvéri román nép gyönyörű országahok hazatérőben, a Magyar Népköztársaság kormányának és a Magyar Szocialista Munkáspártnak, valamint az egész magyar népnek a nevében forrón köszönjük Önöknek, a Román Népköztársaság kormányának, a Román Munkáspártnak azt az elvtársi, baráti fogadtatását, amelyben a Román Népköztársaság területén való tartózkodásunk során mindenütt részünk volt. Köszönetünket fejezzük ki azért a sok-sok élményért és az igazi testvéri szeretet számtalan megnyilvánulásáért, amellyel Románia városainak, falvainak lakossága, a román munkások, parasztok és értelmiség képviselői részéről felődöttségünk mindenütt találkozott. Mi ebből a fogadtatásból a román népnek az egész magyar nép iránti megbecsülését és szeretettét éreztük. Látogatásunk és őszinte elvtársi légkörben lefolytatott tárgyalásaink, nagy lépéssel vitték előre a szocializmus építéséért folytatott közös harcunkban megedződött barátságunk és együttműködésünk ügyét. Láttuk, milyen hatalmas tettekre volt képes a román nép, amikor a szabadság több mint egy évtizede alatt soha nem látott ütemben fejlesztette országát, óriási ipari létesítményeket alkotott és vagy eredményeket ért el a mezőgazdaság szocialista fejlesztésében. Láttuk a román nép alkotóerejének nagyszerű megnyilvánulásait abban a számos kulturális élményben, amelyben szocialista törvényesség durva megsértése. A társadalmi tulajdon védelméről szólva elmondotta: az üzemi tolvajok túlnyomó része a lumpenproletár és a deklasszált elemek soraiból került ki. Az ügyészség csupán 1937 harmadik negyedében százharmincmillió forint kárt okozó ügyekben indított eljárást. Ebből ezernél több lakást lehetett volna építeni. A szakszervezeteknek törekedniök kell arra, hogy a szervezett dolgozók legyenek egységesek a munkáshatalom megszilárdítása, a szocialista építés fő céljai, a béke védelme és a nemzetközi munkásszolidaritás alapvető kérdéseiben — hangsúlyozta, majd az ideológiai nevelés jelentőségét elemezte. romániai artózkodásunk idején részünk volt. Láttuk azt is, hogy Románia népe forrón szereti pártját, népi kormányát és híven követi a forradalmi, harcokban edzett román munkásosztályt, a szocializmus felé vezető úton. .A romániai nemzetiségek által lakott vidékeken, így a magyarlakta területeken való látogatásaink során alkalmunk volt tapasztalni, hogy a Román Munkáspárt és a kormány marxista-leninista nemzetiségi politikát folytat, a romániai magyarság teljes egyenjogúságban él, s ez nagy mértékben járul hozzá Románia dolgozóinak szilárd egységéhez. Amikor látogatásunk végén elhagyjuk a szomszédos baráti Románia földjét, kifejezzük még egyszer azt a meggyőződésünket hogy népeink barátsága mindkét ország további fejlődésének egyik forrását jelenti. Ennek a barátságnak a további mélyítése — ami találkozásunk célja volt -» hozzájárul a szocializmust építő országok Szovjetunió vezette nagy eső hídjának további erősítéséhez, egységének további megszólalásához és a béke biztosításához Kifejezzük még egyszer azt a forró kívánságunkat, hogy a nemét Népköztársaság dolgozó, újabb nagy sikereket érjenek e országuk felvirágoztatásában Éljen a Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kamányai Éljen a Szovjetunió vezette szocialista tábor törhetetlen egység és a béke! A magyar forradalmi munkás paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége. 10 00000 ooooooooooooooooc-c A főtitkár a magyar dolgozók nevében köszönetet mondott a külföldi munkástestvéreknek, a baráti, szocialista országok dolgozóinak , elsősorban a szovjet népnek, valamint a Szakszervezeti Világszövetségnek, akik mellénk álltak a megpróbáltatások súlyos óráiban és segítséget nyújtottak. Beszédének befejező részében arról beszélt, hogyan lehet jobban kifejleszteni a szakszervezeti munka mozgalmi jellegét. Hangsúlyozta, ha a nehézségek ellenére sok pozitív vonása van a szakszervezeti mozgalomnak, ez annak az eredménye, hogy nagy odaadással dolgoztak — és dolgoznak ma is — a bizalmiak, az üzemi szakszervezeti munkások tízezrei. Szavait így fejezte be: —Soha nére voltak olyan nagy lehetőségeink, mint ma, hogy a magyar dolgozó nép szebb, boldogabb szocialista jövőjének megteremtése érdekében, a békéért, a szocializmusért és a társadalmi haladásért munkálkodjunk! Gáspár Sándor beszámolója után szünet következett Szünet után Marosán György, államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a párt központi bizottságának nevében üdvözölte a kongresszust Beszéde után Harustyák József, a számvizsgáló bizottság elnöke előterjesztette a bizottság jelentését A számvizsgáló bizottság jelentése után P. N. Korobova, a szovjet szakszervezetek központi tanácsának titkára köszöntötte a kongresszust és átadta a szovjet szakszervezetek központi tanácsának üzenetét amely sikeres munkát kíván a kongresszusnak. Ezután Fathi Kamet, az arab szakszervezetek nemzetközi szövetségének főtitkára, az ab országok dolgozóinak mozgalmairól beszélt, amely új korszakot nyitott a világnak ezen a részén. A délutáni ülésen megjelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Megérkezett a kínai küldöttség Liu Csamg-senk-nak, az össz-kínai szakszervezeti szövetség alelnökének vezetésével. Dr. Gegesi Kiss Pál, a Budapest Orvostudományi Egyetem rektora felszabadulás óta elért eredményeinkkel foglalkozva, saját gyakorlatából vett példákat tárt a résztvevők elé. A délutáni ülés során Vaclav Pasek, a csehszlovák szakszervezeti tanács titkára három és félmillió csehszlovák szervezett dolgozó üdvözletét tolmácsolta. Gottlieb Fialer, az osztrák szakszervezeti egység frakció vezetője, az osztrák dolgozók helyzetét ismertette. Az elnöklő BlahaBéla ezután bejelentette, hogy távirat érkezett, amelyben az össz-kínai szakszervezetek szövetsége jókívánságait küldi és sok sikert kíván a kongresszusnak és a magyar népnek Ezzel a magyar szakszervezetek XIX kongresszusának első nap tanácskozása befejeződött. Munkáját szombaton reggel fél kilen órakor folytatja.