Kisalföld, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

FStOLElASJAl EGI1S0UETEK1 tn. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT |is A MEGYEI TANÁCS LAPJA__________________ ABat 10 FILLER 1 1 ....................................... Győr, 1958. április 1, kedd. Eiligem lett a Nagysszentjan­osi és az Ikrénél Állami Gazdaság Néhány nappal ezelőtt örömhír terjedt el az állami gazdaságok­ban. Nyilvánosságra került, hogy az Herényi- és a N­agy­szent­j­ánosi Állami Gazdaság élüzem lett. A nagyszentjánosiaknál ez nem is keltett nagy feltűnést, hiszen gaz­daságuk nem tartozott sohasem a rosszak közé, habár az eddigi évek során veszteséges volt. Az eknényi gazdaság élüzemmé való nyilvánítása azonban annál is in­kább értékes, mivel a legrosszab­ban gazdálkodó állami gazdasá­gok közül emelkedett fel. Nagyszent­jánoson az elmúlt év mérlege azt bizonyította, hogy a gazdaság vezetői és dolgozói tu­dásuk legjavát adták, hogy a ter­vezett 3 millió 800 ezer forint veszteséggel szemben 4 millió 400 ezer forintos nyereséget érhesse­nek el. Gazdálkodásukban egy el­vet vallottak: a népgazdaság ér­dekeit szem előtt tartva, olyan növényféleségeket vessenek, ame­lyek a legjobban jövedelmeznek, így növelték meg a len, a cukor­répa, a mák és a hibridkukorica vetésterületét. A földeket jól elő­készítették, földterületük 24 szá­zalékát istállótrágyázták és emel­lett holdanként több mint 5 má­zsa műtrágyát is adtak a földnek. Állattenyésztésük is sokat ja­­­vult az elmúlt évben. Kiselejtez­ték a rosszul tejelő teheneket, felfrissítették a sertésállományt, jó szakembereket tettek a juhok mellé. Baromfi­tenyészetük is ál­landóan, szinte hónapról-hónapra javult. A korcs fajtákat kiselej­tezték, kitenyésztettek egy na­gyobb hús- és tojáshozamú fajtát. Az Herényiek jó gazdálkodásá­nak alapja a gépi munka fokozot­tabb alkalmazása volt. Fogataik nagy részét eladták, helyette a géppark rendbehozására fordítot­tak nagyobb gondot. Jó munkát és megfelelő mennyiségű trágyát adtak a földnek, elsősorban ennek köszönhető, hogy a vártnál ma­gasabb termésátlagokat értek el a növénytermesztésben. S ami az, legértékesebb számukra: jelentő­sen csökkentették a termelvényeket­ és az állattenyésztés önköltségét.­` Kenyérgabonából például mázsán-fő­ként 11 forint 39 fillérrel olcsób-­­ban termeltek, mint tervezték.A­ Takarmánygabonából a tervezett 158,10 forint helyett 135,78 for fo­rintért állítottak­ elő egy mázsát. Még kimagaslóbb eredményt ho­zott a kukoricájuk. A tervbe vett 222,01 forintos mázsámként­­árral szemben 138,33 forintért termel­tek egy mázsa kukoricát. Ered­ményes gazdálkodást mutat állat­tenyésztésük is. Szarvasmarha és sertéstenyészetüknél egyaránt si­került a tervezett alá szorítani az előállítási költséget. A jó eredmények eléréséinek másik fontos feltételét is megte­remtették. Gondot fordítottak a dolgozókkal való jó bánásmódra és a velük való törődésre. A köz­pontjukban lévő korszerű kultúr­­otthonban rendszeres filmelőadá­sokat tartanak és nap mint nap sokan vesznek részt a televíziós előadásokon. Gondoskodnak róla, hogy az üzemegységekben élő dolgozók kielégít­hessék kulturális igényeiket is. Élüzemmé avatásuk alkalmával köszöntjük a két gazdaság veze­tőit, dolgozóit, és kívánjuk, hogy ebben az esztendőben még jobb eredményt érjenek el. Ahol a húsvéti nyuszik készülnek A Győri Keksz- és Ostyagyár érdekes készítménye a játékkeksz. Nemcsak a finom sütemény okoz örömet a gyerekeknek, hanem a kekszet borító doboz is, amely kü­lönböző rajzokat tartalmaz. Ha a kivágott rajzot összerakják jól szórakoznak a mesét kedvelő fia­talok. „Tere-fere'­ a neve, a gyér által készített rendkívül igényesen ösz­­szeválogatott és csomagolt aján­dékdoboznak. Pedig a valóságban az a háziasszony, aki ilyen ajándé­kot kap, tere-fere helyett miden bizonnyal inkább az édességekben gyönyörködik. Első ízben készülnek a gyárban csokoládé áruk, köztük a húsvéti csokoládényuszik. A csokoládé­üzemrészt, ahol a sok-sok gyerek­nek örömet okozó csokoládé figu­rákat készítik, a gyár dolgozóinak lelkes összefogása teremtette meg. Saját erőből, minden beruházás nélkül létesítették az új üzem­részt. ­ A megyei gépállomások a múlt hét végén kezdték el a ta­vaszi munkákat. Igaz, még ko­rántsem dolgoznak teljes kapaci­tással, de minden alkalmat meg­ragadnak arra, hogy a hosszú tél okozta késést pótolják és idejében földbe kerüljenek a tavaszi vető­magvak. A Sopronhorpácsi Gép­állomás már jelentős munkát végzett. Nemcsak vetett és műtrá­gyát szórt, hanem szántott is. A horpácsiak még vasárnap is dol­goztak nyújtott műszakban. Ha­sonló munka folyik a peresztegi, téti és töltéstavai gépállomáso­kon. Ezek a gépállomások éjjel szórják a műtrágyát a földekre. ­ Megváltozott a díszszemle főpróbájána­k időpontja. Néphadse­regünk április 4-i díszszemléjének főpróbája 1953. április 2-án nem 5, hanem 6 órakor kezdődik. A ki­adott belépőjegyek érvényesek, a helyeket legkésőbb 5.40 óráig el kell foglalni. A győri napok krónikája * A vasárnapi sporteseményekről Hruscsov vezeti a h­azánkba látogató szovjet párt- és kormányküldöttséget A Magyar Népköztársaság küldött­sége 1957 márciusában a Szovjet­unióban tett látogatása alkalmá­val átadta a Szovjetunió Kommu­nista pártja és a szovjet kormány vezetőinek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköz­társaság kormánya meghívását, hogy viszonzásul látogassanak el Magyarországra. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány el­fogadta a meghívást és kijelölte a Magyar Népköztársaságba láto­gató párt- és kormányküldöttség tagjait.. A küldöttség tagjai: N. SZ. Hrus­csov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke (a küldöttség vezetője), F. P. Kozlov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, A. A. Gro­miko, a Szovjetunió külügyminisz­tere, V. A. Grisin, a Szovjetunió Országos Szakszervezeti Tanácsá­nak elnöke, P. E. Serest, az Ukrán Kommunista Párt Kiev területi bizottságának első titkára, A. P. Bojkova, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja leningrádi városi bi­zottságának másodtitkára és E. I. Gromov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete. A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttsége április 2-án in­dul Moszkvából Magyarországra. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Határozatot hozott az atom- és hidrogén f­egy­v­er kísérletek egyoldalú beszüntetéséről A Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Szövetségi Tanács és a Nemzeti Tanács hétfői együttes ülésén ha­tározatot hozott arról, hogy a Szovjetunió egyoldalúan beszün­teti az atom- és hidrogénfegyver­­kísérleteket. A Szovjetunió Leg­felső Tanácsa üzenetet intézett az Egyesült Államok kongresszusá­hoz, valamint Nagy-Britannia par­lamentjéhez, ezekben az üzenetek­ben közli a Szovjetunió kezdemé­nyezését és kéri annak támoga­tását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa hasonló tartalmú felhívást inté­zett a világ valamennyi parla­mentjéhez. Szovjet segítség a Győri Szerszámgépgyár átszervezéséhez A Győri Szerszámgépgyár át­szervezése villamossági gyárrá ebben az évben befejeződik. Itt készítik majd a dieselesítési prog­ramhoz kapcsolódva a Diesel­­elektromos vasúti mozdonyok meghajtó villamos motorjait. Hu­szonöt millió forintot fordítanak 1958-ban beruházásra. A nyolc­ezer négyzetméter alapterületű villamossági műhelycsarnokot­­ a múlt év óta építik. Ebben, helye­zik el azokat az értékes gépeket, amelyeknek nagy részét a Szov­jetunió szállítja. A Magyarország­nak nyújtott szovjet hitel kereté­ben hétmillió rubel értékben több mint száz gép, főleg célgép érkezik a Szovjetunióból a Győri Szerszámgépgyárba. Van köztük olyan óriás, mely hat méter szé­les, huszonkét méter hosszú és egyszerre öt-hat műveletet végez. A szelet segítség a gyár átszer­vezéséhez igen nagy ús jelentőségű. A villamossági üzemmé átala­kuló Győri Szerszámgépgyár 1959- ben kezdi meg a hatszár lóerős Diesel-elektromos mozdonyok nagyteljesítményű villamos motor­jainak sorozatgyártását, azonban már most, márciusban megkezd­ték egyes alkatrészek készítését. Ezeket egyelőre a Klem­ent Gol­yvárd Villamossági Gyárnak ad­ják át. Az első szállítmányt a na­­pokban indítják útnak. A dolgozók, akiknek száma lé­nyegesen emelkedik majd, ezzel a kooperációs munkával gyakor­latot szereznek a népgazdasági szempontból döntő fontosságú nagy munkához. Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöksége szombaton ülést tartott. A napirend első pontja volt: a társadalmi tulajdon védelmének helyzete a helyiipar­­ban. A vita alapján határozat szü­letett, amely szerint a Helyiipari Szakszervezet területi bizottsága három hónap múlva jelentést ad arról az elnökségnek, hogy a ha­táskörébe tartozó vállalatoknál milyen előrehaladás történt a tár­sadalmi tulajdon védelmében. Az elnökség megvizsgálta, hogy a szakszervezeti bizottságok hogyan foglalkoznak a XIX. kongresszus anyagának ismertetésével és hat­rozatot hozott e munka meggyo­sítására, illetve megjavítására. A fentieken kívül még egy sor határozatot hozott az elnökség. közös bizottságot alakít a Haza­fias Népfronttal a barátsági hónap előkészítésére. A dolgozó ifjúság első szakszervezeti világkongresz­­szusa előkészítésének feladatait a KISZ-szel együtt dolgozza ki. Az orvosi munkában jelentkező laza­ságok megszüntetését ugyancsak­ a legközelebbi teendők közé sorolta az elnökség.

Next