Kisalföld, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-01 / 102. szám

(Ji«- PSfcOtBíSSJAi EGYESÜLJETEK ? ÄRA i 80 FELLÉE A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA IGyőr, 1958. május 1, csütörtök; A% MSZMP &yőr*Sopran Megyei Bizottságának üdvözlete megyénk dolgoméihoz Május van ismét, derűs, virág- illatos, mosolygó május. Ünnep van ismét, erőt, önbizalmat, jobb jövőt sugárzó munkásümnep. Má­jus elseje van, a tizennegyedik szabad május magyar földön es a hatvannyolcadik azóta, hogy ez a nap a proletár összefogás nagy nemzetközi ünnepévé lett. Tizennégy szabad május! Mint­ha csak tegnap lett volna, amikor a kormos és bomba tépte tűzfa­lakra mázoltuk a párt jelszavát: lesz magyar újjászületés! — Még foltos és gyűrött volt a háborúból megmaradt ruhánk, mikor kimen­tünk az első szabad májusi sereg­szemlére, de e szerény öltözék alatt annál forróbban dobogott az új világ hajnálhasadását köszöntő szívünk. Szegények voltunk, de miénk volt már a legdrágább kincs, a szabadság. Boldogok vol­tunk, mert tudtuk: a holnap a miénk! Ilyen volt 1!M5 májusa Magyarországon. Tizennegyedszer készülünk ma reggel az ünnepi felvonulásra. Még másfél évtized sem telt el ama ragyogó első május óta, de ez az idő nem mérhető közönsé­ges mértékkel. Nem volt és nem is lehetett a felszabadulás előtt a magyar nép történelmének egyet­len olyan szakasza sem, amely akár csak megközelíthetné az el­múlt tizennégy esztendő mélyre­ható változásait és eredményeit. A felszabadulás előtt nálunk má­jus elseje a reménység, a szocia­lista jövőbe vetett reménység ün­nepe volt Ma viszont már nem­csak a jövőbe vetett hitnek, ha­nem a jelen bizonyosságának ün­nepévé is lett ez a nap. Ez adja meg nálunk a május elsejék új, teljesebb tartalmat és értelmét. Sokan, akik az első szabad má­jus elsején még maguk is ifjúi szívvel mentek el az ünnepi fel­vonulásra, ma már úttörővé ser­dült gyermekeikkel készülnek a májusi seregszemlére. Tizennégy május alatt a szemünk előtt növe­kedett fel az új ifjúság, amely már csak a csillogó, a derűs, az ünnepi május elsejéket ismeri. Sajnos, túlságosan is csak ezt is­meri. Még nem tettünk meg min­dent, hogy a mai ifjúság eléggé megismerje népünknek a felsza­badulás előtti kegyetlen sorsát és még kevésbé ismertettük a Kom­munista Párt hősi küzdelmeit a Horthy-fasizmus ellen. A mai ifjú­ság alig tud valamit a régi május elsejék izgalmas, kalandos, de mégis ünnepélyes légköréről Azokról a titokban megtartott munkásürtnepekról amelyek szi­lárd hitet és eltökéltséget adtak résztvevőiknek. Pótoljuk fiat most az eddigi mulasztást, beszéljünk sokkal többet a felnövekvő új nemzedölnek apáik és anyáik küzdelmes fiatalságáról és bátor küzdelmeiről, amelyek előkészítet­ték az ő mai boldog életüket. De nézzünk túl a mi kis váro­sunk, vagy kis országunk hatá­rain! Ha van ünnep a világon, amely egybekapcsolja a fehéret, sárgát, barnabőrüt, az orosz, az angol, a kínai, a spanyol, az ame­rikai és az indonéziai, az ausztrá­liai és a magyar munkást, ha van ünnep, amely testvéri egységbe forrasztja a világ dolgozóit, akkor május elseje ez az ünnep. Más és más országokban, a világ más és más tájain — más és más körül­mények között ünnepük ma még május elsejét. Moszkvában fényes felvonulás, Párizsban rendórkard- lap. Pekingben színes örömünnep, New Yorkban a holnaptól rettegő munkanélküüek újabb százezrei köszöntik ma ezt a napot. De ha más is nálunk, a szocialista világ­ban és más a tőkés országokban a május elseje, ha a ma, a jelen éles határt von is a két világ dol­gozóinak sorsa közé, május else­jének legfőbb tartalma közös itt és ott: a. világ szocialista jövője! Micsoda utat tett meg május el­sejének nagy gondolata azóta, hogy először ünnepelték meg a világ öntudatos munkásai. Ami fél évszázaddal ezelőtt még csak tá- voü reménynek tűnt, ma kézzel­fogható és megsemmisíthetetlen valóság. Pedig mennyire szerették volna és szeretnék ma is letörölni a világ térképéről ezt a szocialista valóságot a pénz és acél, az arany és az olaj mágnásai, a kapitaüz- mus koronázatlan királyai. Ha rajtuk múlott volna, ma nálunk sem zeneszóval és virággal ha­nem rendőrkardlappal és gumi­bottal köszöntene rank május el­seje. De már nem rajtuk múlik — legalább is a szocialista országok­ban már nem — és biztosak va­(FcHytatá.s a harmadik aldaJon.) Kedves elvtársak! Győr-Sopron megye dolgozói! Nagy ünnep virradt ma ránk. Városaink és fal­vóink. dolgozói tizennegyedszer ünnepük szabadon a különböző szinü és nyelvű dolgozók összefogásá­nak napját: május elsejét. Ha valaha, ma május elsejének nagy a hazai és nemzetközi jelentősége. Az üzemek, földek és irodák dolgozói gyűléseken összegezik a Magyar Szocialista Munkáspárt veze­tésével kivívott sikereket. A sikerek a szocializmus építésével elért jobb és gondtalanabb életben a dol­gozó, alkotó nép egységének szilárdulásában jut­nak kifejezésre. Büszkék vagyunk a lenini elvek valóraváltásával elért hazai sikerekre. Hazai sikereink és gondjaink közepette egy pil­lanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nekünk, magyar dolgozóknak nemcsak a saját ügyünkkel, hanem a nemzetközi proletariátus ügyével is törődnünk kell. Váll váll mellett hala­dunk a Szovjetunióval és a népi demokratikus or­szágokkal a szocializmus építésének útján. Váll váll mellett haladunk a kapitalista országok elnyomott és szabadságukért küzdő proletárjaival. Az angol, a francia, a nyugat-német, a török, a spanyol és különösen az amerikai m,vnkások ezen a napon, május elsején is nehéz harcot vívnak. Küzdenek a tőkés rend átka, a munkanélküliség, a gazdasági válság ellen. A tőkések rendjük gazdasági válságá­nak minden következményét a proletárok t>állára akarják hárítani. Unnék legszömyübb módja egy pusztító háború, kirobbantása. Ám a tőkés országok munkásai, dolgozó paraszt­jai, becsületes értelmiségei ugyanúgy, mint mi, békében akarnak élni. Nem akarnak mégegyszer a tőkések agyúinak töltelékévé válni. Nem akarjak, hogy mégegyszer egjrmást öljek az anyol, amerikai, orosz és német munkások az imperialisták érde­kében. A kapitalista országok proletárjai velünk együtt békés összefogást akarnak. Ez a mai május elsejének nagy nemzetközi jelentősége. A kapitalista országokban küzdelmes harcot vtv életének fenntartásáért, szabadságának kivívásáért a proletariátus. Nálunk egészen más a helyzet. Mi ünnepelünk. Ünneplés közben fogadjuk meg, hogy a munkápadok mellett izmaink megfeszítésével, politikai és szaktudásunk gyarapításával, függet­lenségünk védelmével erősítjük a nemzetközi pro­letárszolidaritást és a népek békés összefogását. Szocialista hazánk építésével és védelmével szol­gáljuk a nemzetközi proletáriátus ügyét. És ha a történelem úgy kívánja, minden eszközzel: féfoy- verrel a kézben is, készen állunk a nemzetközi munkásosztály nagy ügyének szolgálatára. Május 1. a munka és a népek testvéri összefogá­sának ünnepe. Ünnepeljen vidáman, önféledten megyénk dolgos népe! Ünnepeljék e napot az üze­mek, a falvak és az irodák dolgozói! Az ünnep után a munka frontján vívjanak ki új sikereket! Botdog május elsejét és sikerekkel teli hétköz­napokat kívánunk kedves elvtársainknak és me­gyénk minden dolgozójának. A MAGYAR SZOCIA1.ISTA MUNKÁSPÁRT GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA A Hazafias Népfront elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott. Ortulay Gyula főtit­kár. a titkárságnak a legutóbbi elnökségi ülés óta végzett mun­kájáról tájékoztatta az elnökséget. Kállai Gyula államminiszter. a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront elnöke ismer­tette ezután a politikai helyzet Időszerű kérdéseit, a népfront- mozgalom feladatait. Az elnökség egyhangú helyes­léssel vette tudomásul Kállai Gyula elnöki tájékoztatóját. A Hazafias Népfront elnöksége végül egyhangú helyesléssel állást foglalt a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti frontjának határozata mellett, amely a nyu­gat-német atomfegyverkezés el­leni küzdelemre szólítja fel Euró­pa békeszerető népeit. Lampionos utcai- és vízi parádéval, m un kas mozgalmi dalokkal köszöntöttek a megye fiataljai a 14. szabad május elsejét Győr-Sopron megyében az ifjú­ság lámpionos-fáklyás felvonulása nyitotta meg a dolgozók nagy nemzetközi ünnepét. Április 30-án este Győrött, Sopronban és Moson- magyaróvárott zászlót és fáklyát vivő fiatalok ezreit vezette körül a KISZ a főutcákon. Győrött mint­egy 3500, Sopronban és Mosonma- gyaróvárott pedig 2000—2000 fia­tal vonult fel hangos énekszóval. Leglátványosabb volt az ünnepi parádé Győrött ahol az utcai fel­vonulás után a Duna és a Rába folyók tükre verte vissza a vizen sikló csónakok száz és száz lam­pionját, valamint a szemkápráz­tató tűzijátékot. Éjszaka Győr több utcáján fel­csendültek a szebbnél szebb régi munkásmozgalmi dalok, amelyek­ben a tizenöt-húsz év előtti május elsejék emlékei elevenedtek meg az idősebb dolgozók szívében. A Máj ns l Moszkvában Csütörtökön délelőtt 10 órakor a moszkvai Varos téren a szovjet hadsereg alakulatainak díszszem­léjével kezdődik meg a háromna­pos májusi ünnep. A díszszemlét Moszkalenko marsall a moszkvai helyőrség parancsnoka vezényli, $ a hadsereg alakulatai, valamint az egybegyült vendégeli előtt Ma- linovszkij marsall a Szovjetunió honvédelmi minisztere mond majd beszédet. A moszkvai dolgozók felvonulása 11 órakor kezdődik. A szovjet, fővárosba sokezer külföldi vendég érkezett az ün­nepségekre. Kedden érkezett meg Moszkvába a 270 magyar turistát szállító különvonat. Szerdán a vá­ros nevezetességeivel ismerked­tek, csütörtökön megtekintik a díszszemlét és a moszkvai dolgo­zók felvonulását KISZ szervezetek tagjai öt-tíZ tagú csoportokat alkotva szere­náddal és virággal köszöntötték a munkásmozgalom öreg harcosait a tizennegyedik szabad május el­seje alkalmábóL ' ‘ — A bonni kormány május else­jei felhívást bocsátott ki. Ebben szerríbeszállt a lakosság széles tö­megeinek azzal a-- kívánságával, hogy az idei május elsejét a nyu­gat-német atomfegyverkezés elleni tiltakozás napjává tegyék. Tudósok százait, művészeket és köztiszte­letben álló személyeket, akik a bonni atomháborús politika . ellen nyilatkoztak, hamis prófétáiknál: nevezi, a nyugat-német hadsereg atomfegy vétkezését pedig a né­met nép biztonságát szolgáló poli­tikának minősíti. Május elsejét nemcsak a mi hazánkban, hanem valamennyi szo­cialista országban, sőt a tilalom ellenére, számos kapitalista or­szágban Is tánccal dallal köszön tik a dolgozók. Az t utcabál«1 nemcsak nálunk hagyományosak, hanem a Szovjetunióban is, amint fettti képünk mijtatjg. HL ÉVFOLYAM, 102. SZÁM. I iBii/ riwTvi jwjk fS' L.SJy - HMM, JT• ■L. ■ • F » MImIMM jTfl * 9n 38a> J _ ITfl * dttB / IJL/ i J WlJmT?. I a !I Hl»»*' «1 11 J m 9 1 \ ' A3 A I -r- ///MlHi A J fi

Next

/
Thumbnails
Contents