Kisalföld, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-01 / 128. szám

Kl sufn t-'p >958. ffirdus l, vasárilap. De Gaulle program ja: AZ ELSŐ SZÁMÚ „ATOMKÉM" AVAGY K BEBÖRTÖNZÖTT ATOMTUDÓS Az Human!té fő címében emeli ki Maurice Thoreznek és Jacques Duclosnak a köztársasági elnök­höz intézett levelében tett kije­lentését: nem akarjuk a törvé­nyessé« látszatával fedezni az al­gíri és ajaccioi államcsíny előtti kapitulációt. Étienne Fajon a kommunista párt vezetőinek levelét kommen­tálva rámutat, hogy Thoreznek és Duclosnak az Elysée-palotába.n történt látogatása igen nagy szol­gálatot tett volna azoknak, akik a diktatúra felé hajlanak. Pierre Court ade az Humintében rámutat, hogy a teljhatalmat a parlament szabadságra küldése kíséri. Ez felmentené de Gaulle-t attól, hogy a parlament előtt kell­jen beszámolnia tetteiről. Ugyan­ekkor de Gaulle közli azt a szán­dékát, hogy két évvel meghosz- szabbítaná a képviselők mandátu­mát, s így a parlamentnek néhány évig »fizetett szabadságot« biz­tosít.' A cikkíró, aki Napóleonnal hasonlítja össze de Gaulle-t, meg­állapítja: Napoleon módjára te­szi ezt is, aki nagyon jól tudta, hogyan kell az egykori jakobinu­sokból a császárság grófjait ki­alakítani. Mindezek betetőzésére népszavazást tervez. A megkötö­zött népnek joga lesz megmonda­ni, hogy meg van elégedve vele. A legégetőbb kérdés az algériai háború problémája. De Gaulle itt bűvös formulát ígér: »-az észak- sfirikai egészhez társult francia és muzulmán, Franciaország integ­ráns részévé vált Algériát, amely A CGT kiáltványban hívja fel a francia munkásságot harcra de Gaulle kormány- alakítása ellen Párizs (AFP) A CGT pénteken este kiáltványt adott ki, amelyben felhívja a francia munkásságot, fokozza harcát de Gaulle kor­mányalakítása ellen. »Folytatni és szélesíteni kell a harcot, mindenütt meg kell sok­szorozni az egységes akciókat, sztrájkokat, munkabeszüntetése­ket, tüntetéseket, választ kell adni a fasisztáknak. Minden ed­diginél hatalmasabb erővel kell megnyilatkoznia a munkásság és 8 köztársaságpárti erők tiltako­zásának. Nem akarunk diktatú­rát, nem akarjuk de Gaullet a kormányra.« Helyreigazítás Pénteki számunkban a »Csak­nem háromszáz holdon végeztek anyarozs fertőzést a megyében« című cikkünkbe hiba került. Az anyarozs jdlóját nem 850, hanem fi5 forintért váltja be a földmű- vesszövetkezet. non oooooooooooooooo o-ooo-í sok-az Sok! maga is társul Franciaországgal.« Ha ezt a bűvös formulát való­ban meg akarja valósítani, akkor ahhoz az szükséges, hogy az algé­riai felszabadítása front csatla­kozzék Massu tábornok integrá­ciós politikájához, s mindezt jó­váhagyja Marokkó királya és Burgiba elnök is. De Gaulle pedig tökéletesen tudja azt, hogy Algé­ria függetlenségének elismerése az algériai felszabadít ási front i számára a béke helyreállításának | feltétele. Tudja azt is, hogy Tu-i nísz és Marokkó függetlenségének1 tiszteletben tartása akadályozhat-! ja meg csupán a háború kitér-' jesztését. A de Gaülie-program csak egy pontban világos: a sza­badság meggyilkolásában, a többi ] pedig tudatos zűrzavar, becsapás < és ostobaság — írja Courtade. Tüntetés és verekedés a Champs-Elysées-n A szombatra virradó éjszakai órákban verekedésre került sor a párizsi Champs-Eíysées-n. Az esti órákban néhányszáz »úri tüntető« háborítatlanul felvonult a francia főváros legszebb sugárútján. A tüntetők de Gaulle-t éltették, hogy a kiáltásokba azután ilyen is belevegyüljön: »Le a zsidók­kal!« A lot har ingta! kereszttel a gomblyukakban felvonuló és za­vartalanul tüntető giaulteisták el­ten az éjszakai órákban baloldali' fiatalok nagyobb, tömege vonult! fel. A két tábor összecsapott. A1 verekedésben többen súlyosan ] megsebesültek. A rohamrendőrség is beavatkozott, de a verekedés' sebesültjei közé rendőrök is ke* i [•ültek. Egy motorosrendőr jármű- J vét elégették. Több gépkocsit ősz-! szetörtek, illetőleg felfordítottak.1 A késő hajnali órákban ért véget a verekedés. A francia parlamenti csoportok döntése Párizs .(MTI) Az AFP gyorshíre szerint a szocialista pérf igazgató bizottsága és parlamenti csoportja 77 szavazattal 74 ellenében úgy döntött, hogy hozzájárul de Gaulle tábornok beiktatásához. Mielőtt a beiktatásokról döntöt­tek volna, úgy határoztak, hogy a szocialista képviselők vasárnap szavazási szabadságot nyernek. Egyidejűleg a de Gaulle kor­mányban való részvétel szabadsá­gát határozták el. « De Gaulle beiktatása mellett döntött: a poujadeista parlamenti csoport, az afrikai tömörülés párt- iának csoportja és a hagyomá­nyos radikálszocialista csoport. A radikálszocialisták körülbelül kétharmados arányban döntöttek de Gaulle beiktatása mellett. A függetlenek és a parasztpár­tiak parlamenti csoportja Isorni kivételével szintén megszavazta de Gaulle beiktatását. A köztársasági szocialisták a baloldali köztársasági tömörülés ■ (RGR) és a demokratikus baloldal j (a Queuüle-Morice irányzat radi-! kálisai) parlamenti csoportja1 ugyancsak de Gaulle tábornok be-! iktatása mellett szavaz. A népi köztársasági mozgalom! (MRP) végrehajtó bizottsága ési parlamenti csoportja 79 szavazat- J tál 7 ellenében és 11 tartózkodás- . sál határozta el, hogy megszavaz-' sa de Gaulle beiktatását. * Párizs (Reuter) A Reuter jelen­tése szerint vasárnap délután ma­gyar idő szerint 3 órára hívták össze a francia nemzetgyűlést. De Gaulle tábornok személye­sen megjelenik, hogy beiktatását kérje a nemzetgyűléstől. A brit titkosszolgálat főéit ügy­nöke nemrég hosszas látogatást tett a wakefieldi börtön egyik cellájában. A cella lakója, egy nemes profilú, erősen rövidlátó, szemüveges férfi, mindennap fél hétkor kel. bemosakszik hi­deg vízzel, kutyafuttában meg­reggelizik és máris leül heve­nyészett íróasztalához. Ö az a dr. Klaus Fux, akit a nyugati 1. számú atomkémnek nevez. 1950-ben a még ma is fiatal atomtudóst 14 évi börtönre ítél­ték. Azzal vádolták, hogy kiad­ta az amerikai atom- és hidro­génbomba titkát. Később 9 év­re csökkentették büntetését, úgyhogy 1959 júliusában sza­badlábra kerül. A biztonsági hatóságok álta­lában többé már nem törődnek azzal, aki letöltötte büntetéséi és szabadlábra helyezik. Az igaz, hogy a különösen veszé­lyes bűnözőkre továbbra is fel­ügyelnek, de ez nem okoz kü­lönösebb problémát. A brit ha­tóságoknak viszont már most fejfájást okoz, hogy dr. Klaus Fux 14 hónap múlva szabad lesz. A britek és óceánontúli ifjabb, de gazdagabb rokonaik leplezet­len aggodalommal teszik fel a kérdést: hova fog menni dr. Klaus Fux a kiszabadulás után? Hisz ez az ember, akit már a második világháború alatt a vi­lág egyik legtehetségesebb atom- tudósának tartottak, a börtön­ben sem vesztette el tudomá­nyos érdeklődését. Egyik barát­ja, a Wakefieldből nemrég sza­badult Donald Hume szerint dr. Fux már 1953 óta mestersé­ges holdak szerkesztésén dolgo­zik. Közgazdasági problémákkal is foglalkozik. Jelenleg matema­tikai szemszögből vizsgálja a gazdasági jelenségeket. Cellájá­ban mlóságos laboratóriumot és könyvtárat létesített. Egyesek azt állítják, hogy a neves brit atomtudósok is meg szokták látogatni és tanácso­kat kémek volt kollégájuktól. A brit hatóságok hozzájárullak dr. Fux tudományos könyvtárá­nak gyarapításához. De feltéte­lezték, hogy Nagy-Brítaniában fog maradni, s a brit tudomány szolgálatában áll. Dr. Fux azon­ban kijelentette Humenak, hogy mihelyt szabadul, Kelet-Né- nvetországba utazik, Lipcsébe, ahol 83 éves apja él. - Egyesek szerint súlyos csapás lenne a Nyugatra nézve, há keletre engednék. „Az 6 agya tíz hid­rogénbombával ér fel" — jelen­tette ki egy angol vezető. Nagy-Britanniában még nem adták fel a teljes reményt, hogy ott tudják marasztalni dr. Klaus Fuxot. Mint egyes nyugati la­pok írják, éppen ezért kereste fel nemrég a titkos szolgálat két ügynöke és ajánlatot tett neki, hogy dolgozzék továbbra Nagy- Britanniának. Bizottság a francia demokrácia megsegítésére — Londonban London (Reuter) Londonban pénteken este 750 értelmiségi, író, újságíró és tanár gyűlt össze, hogy: azonnali segítséget és támo­gatást követeljen a de GauÚe el­len küzdő erőknek. Az ülést a »francia demokrácia megsegítésé­re alakult bizottság« hívta össze, amely nemrég alakult. Felolvasták Jean-Paul Statre és Claude Bourden nyilatkozatát, amely hangsúlyozza, hogy szoli­daritásra van szükség a diktatúra felé való sodródás ellen. Gyűjtést Indítottak, amelynek célja biztosí­tani a Franciaországgal való ösz- szeköttetés fenntartását és mene­déket. nyújtani minden franciá­nak, aki a jelenlegi válság _ kö­vetkeztében Üldözésnek lesz ki­téve. , LAPZÁRTAKOR érkezett Párizs (MTI) A párizsi rádió je­lenti, hogy a szombati nap folya­mán a CGT felszólította tagszer­vezeteit, hogy teljes számban csatlakozzanak az antifasiszta el­lenállási bizottsághoz. A Force Ouvriere részéről meg­cáfolták azt a hírt, amely szerint e szakszervezet főtitkára hajlandó lenne tárcát ' Vállalni de Gaulle kormányában. A CFTC irodája határozott an cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint vezetőségének egyik tagját felszólították volna a de Gaulle kormányban való rész­vételre. Bonn kapcso'atoi keres a keleteurópai országokká! Berlin. (MTI) A bonni kormány egyes keleteurópai országokkal fel akarja venni a hivatalos kapcso­latot. A CDU-CSU parlamenti csoportja legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy helyeselné a Len­gyel Népköztársasággal való kap­csolatok fokozatos felvételét Bon­ni kormánykörökből származó ér­tesülések szerint a külügyi bizott­ság ülésén szóba kerül majd Nyu- gat-Németország és Jugoszlávia viszonyának kérdése is Bonnban az a benyomás uralkodik,, hogy mindkét ország kormánya érde­kelve van a kapcsolatok norma­lizálásában. Diszünnepség a pedagógusnap alkalmából A FRANCIA VÁLSÁG A francia.reakciós katonai megmozdulás által uralt területek 1958. május 29-én. ^ ...... ,, , ____ Jelmagyarázat: ’ t—- i — L Észak-Algéria, melynek 10 millió lakosából közel egymillió a francia telepes, a többi arab és berber. A helyi lakosság, 120 000 főnyi szabadságharcos csapatai ellen a francia kormányzat a fran­cia hadsereg nagyobb részét. 600 000 katonát vetett be. Ez a had­sereg a reakciós puccsisták támasza. A VII. pedagógusnap alkalmá­ból a Magyar Szocialista Munkás­párt budapesti bizottsága, a Ha­zafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti bi­zottsága és Budapest főváros ta­nácsának végrehajtó bizottsága szombaton este ' díszürmepsóget rendezett a Néphadsereg Szín­házban. A diszünnepség elnökségében helyet foglalt dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Kállai Gyula és So­mogyi Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Bénite Valéria művelődésügyi miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi minisz­ter, valamint a politikai, társadal­mi és kulturális élet számos ve­zető személyiségé. Az ünnepséget Bencédi József, a Bolyai gimnázium Igazgatója nyitotta meg, majd Kállai Gyula államminiszter, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet, 2. Dél-Algéria (szaharai területek) és Korzika szigete. 3. A fekete négyzetek a francia anyaország és Algéria, lako­sainak arányát érzékeltetik. Míg a 2 224 000 négyzetkilométer nagy­ságú Algériáinak, mint fentebb említettük, 10 millió lakosa van, az 551 000 négyzetkilométer, tehát Algériánál, négyszer kisebb te­rületű anyaország lakosainak száma 45 millió fő, azaz négy és fél­szer több mimt Algériáé. A francia hadseregből megmaradó 400 000 katona közül 45 000 fő Nyugat-Németország'ban, 40 000 fő Marok­kóban,, 15 000 fő Tuniszban, a többi az anyaország területén állo­másozik. , i - . . 4. A varsói szerződés tagállamai. ■ ; 5. A francia földközi-tengeri flotta mozdulatai ; A szabadság meggyilkolása Sí-EH A C-UlűíRSSS gyógyvíz

Next

/
Thumbnails
Contents