Kisalföld, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

FKOLETÁKJAI ESGYESUUEIEBS AEÄ i 6A FILLÉR» UL ÉVFOLYAM, 206. SZÁM. * MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ____________ES A MEGYEITAN A C S L A PJ A Győr, 1958. szeptember 2. kedd. 9 Uj iskolát avattak Gyirmóton 7 AJ\ ÉVN YITÓ A képen látható új iskola ott áll Gyirmót közepén. A hosszú, piros­tetős, sokkéményes, korszerű épü­let mellett valósággal eltörpül a többi. Vasárnap a falu lakossága, felnőttek és gyerekek ellepték az ■új iskola előterét, ekkor adták át rendeltetésének Gyirmót büszke­ségét Az ünnepségen megjelent és beszédet mondott Katona Lajos elvtárs, a Győr-Sopron Megyei Ta­nács elnöke. Többek között arról szólti ségtantermet. Es most átadjuk az újat, amely kiválóan alkalmas a 154 tanköteles színvonalas oktatá­sára. Katona elvtárk arról is szólt, hogy a második világháború óta az egész falu sokat fejlődött. A felszabadulás előtt — mondotta — kilencen birtokolták a falu hatá­rának felét, 935-en osztoztak a többin. A felszabadulás után 397 szegényparaszt kapott 691 hold földet. 1948-ban villanyt, később új mozit kapott a község. A mozi­nak tavaly 21101 látogatója volt. A családok kétharmadának van rádiója, 162 rádióelőfizetőt tarta­nak nyilván. A háború előtt 40—50 volt, ma pedig 244 a Győrbe járó munkások száma. Az üzemi mun­kások havonta 544 finn forinttal haladó szellemű, áldozatkész ifjú nemzedék kerül-e ki iskoláinkból. Én azt tanultam szüleimtől, azt lestem el az értelmes, öntudatos felnőttektől, hogy gyermekeink nevelőit a legmesszebbmenőkig becsülni kell. A magyar pedagó­gusok soraiban elenyésző volt azoknak a száma, akik az 1956-os ellenforradalom idején a nemzete veszejtő kalandorok szolgálatába álltak. Ők már megkapták rom­boló cselekedetükért méltó bünte­tésüket. Pedagógusaink zöme 1945 s később 1956 után is hamar meg­találta helyét, félreérthetetlenül a haladás pártjára állott. Katona elvtárs ezután rámuta­tott az ifjúság oktatásának, neve­lésének sok fontos kérdésére, majd a megyei tanács és a megyei párt- bizottság nevében jó tanulást kí­vánt a gyermekeknek, s jó mun­kát a pedagógusoknak. Utána megható jelenet következett: az iskola felpántlikázott kulcsainak átadása. Ezt a pillanatot sok gyir- móti lakos fogja örökre megőrizni a szivében. Nagyon kedvesek voltak a kis általános iskolások, akik szép sza­valatokkal, táncokkal és énekszá­mokkal szórakoztatták a lakossá­got és a vendégeket. Mikor meg­nyílt az iskola ajtaja, az egész ün­neplő közönség betódult, mindenki megtekintette a korszerű épület szép, jól felszerelt belsejét. Bizo­nyos, hogy az új iskolával hosszú időre megoldódott Gyirmót nép­oktatásának legégetőbb kérdése. Ez az új iskola a dolgozó ma­gyar nép kultúrforradalmának egyik beszédes bizonyítéka. Régen a fötdesurak nem sokat törődtek a jobbágy- és zsellérgyerekek is­koláztatásé vaL Csak 1732-ből em­lít a dokumentáció egy szerény kis iskolaházat Gyirmóton. A ta-- nulók száma 1812-ben 33 volt. Az 1868-as népoktatási törvény köte­lezővé tette a 6—12 éves gyerme­kek oktatását. Ekkor új iskola épült a Langerer-féle házból nád­tetővel Később, 1926-ban a kor­mány egy tágasabb tantermet adott (a régit elpusztította a há­ború), de ez sem elégítette ki a népoktatási követelményeket. A második világháború után a ta­nácsházban létesítettek egy szük­Boldog szülök ai iskola-avatáson. Szociálpolitika régen és most Csehszlovák geologusmérnök-haflgatők jártak Sopronban A Nehézipari Műszaki Egyetem soproni banyamémöki és földmérő- mémökd kara egyességet kötött a Moravszka Qszbravai műszaki egyetemmel arra vonatkozóan, hogy hallgatóik közül néhányan külföldön végezhessek csereakció keretében a nyári szakmai gyakor­latokat. A megegyezés alapján Sopronból még július elején tizen­négy geológusmérnök-hallgató és négy oktató indult tanulmányútra Végvári Karoly egyetemi tanárse­géd vezetésével Moravszka Cteztra- vába, Csehszlovákiába. A soproni egyetemisták gaz­dag tapasztalatokat szereztek háromhetes csehszlovákiai tar­tózkodásuk alatt. Az első ötnapos kirándulásuk alatt bejárták Moravszka Osztrava kör­nyékét, ahol különösen a bányá­szati és geológiai viszonyokat ta­nulmányozták. Második útjuk al­kalmából Moravszka Osztravából a Jablonkai hágón keresztül mented az árvái Magurába, a Magas és Alacsony Tátrába, majd a Garam- völgy mentén Bratislavába látogat­tak el. Alig hogy visszaérkezett Ma­gyarországra a soproni tanulmányi csoport, elindult Moravszka Osztra­vából az ugyancsak tizennégy geo- lógusmérnök-hallgatóból és négy oktatóból ádló csehszlovák dele­gáció. A csehszlovák egyetemisták a háromhetes magyarországi tar­tózkodásuk során ellátogattak Budapestre, majd a magyar bányavidékre és Sopronba. Tanulmányozták Dorog, Tatabá­nya, Úrkút, Ajka, Hadimba bányá­szatát, látogatást tettek Keszthe­lyen, Veszprémben és Nagykani­zsán. Tanjuknányútjuk során különö­sen a magyar geológiai viszonyo­kat vizsgálgatták, a geocénkori szén lelőhelyeit, amely náluk nem fordul elő. Magyarországi tartózkodásuk utolsó Károm napját Sopronban töltötték. Jaroslav Havelka. a Mo­ravszka Osztrava-i műszaki egye­tem geológus tanszékének adjunk­tusa, a küldöttség vezetője, öröm­mel állapította meg. hogy gazdag tapasztalatokat szereztek magyar- országi útjuk során és kellemes emlékekkel térnek vissza hazá­jukba. , A csehszlovák delegáció augusz­tus 31-én, vasárnap este indult vissza Moravszka Osztravába. Magyar küldöttség is részt vesz az egyetemi tanárok nemzetközi kongresszusán Az egyetemi tanárok és oktatók nemzetközi ' , szervezetének XI. kongresszusára —- amelyet Brüsz- szelben szeptember 1—6. között tartanak — magyar küldöttség utazott el. Szigeti József művelő­désügyi miniszterhelyettes és Rig- ler György, a Művelődésügyi Mi­nisztérium felsőoktatási főosztá­lyának osztályvezetője képviseli a magyar egyetemi oktatókat a megnyüó nemzetközi konferen­cián. növelik a község bevételét. Ezután arról beszélt: A szpcializmust építő nép kul- túrforradalmából az oroszlánrész a pedagógusokra jut. Ők az ifjú­ság oktatói, nevelői, tudásuknak, világnézetüknek, jellemüknek megalapozói, kialakítói. Az ő lel­kiismeretes munkájuktól függ, hogy művelt, szabadságszerető, iskolás leányk ák népi tágcá. A Hazafias Népfront Megyei Bizottságának felhívása a szülőkhöz Véget ért a kéthónapos nyári vakáció. A mai nappal kezdődik az 1958—59-es tanév. A pedagó­gusok felkészülve, az iskolák- megszépülve várják a tanuló- ifjúságot. Zsibongó gyermekhad népesíti be ismét az iskolákat. Jönnek az elsőosztályosok is, akik most teszik kezdetleges, bizonytalan lépéseiket az élet végtelenjébe vezető úton. Sok édesanya és édesapa vezeti ma kézenfogva a kis növendéket, hogy néhány közvetlen szóval, meleg kézszoritással gyermekét a nevelője, tanítója gondjára bízza. Kedves szülők! Édesanyák, édesapák! A pedagógusok a mai naptól osztoznak majd azokban a gon­dokban, amelyek eddig a szülök vállára nehezedtek. Hangsúlyoz­nunk kell azonban, hogy ezzel a szülők gondja és felelőssége egyáltalán nem csökkent. Gyak­ran lehetett hallani az elmúlt tanévekben, hogy az iskolások nevelése csak a pedagógusok feladata. Ez a nézet helytelen és veszélyes. Ahhoz, hogy az ifjú­ságból öntudatos, becsületes, képzett, a közösség számára is hasznos hazafiak váljanak: az egész társadalom összefogása szükséges. A gyermekek neve­léséért elsősorban a szülök fele­lőnek. Ha agy gyermek, egy ifjú ember megbotlik, ha baj éri, az legjobban q, szülőknek fáj és azt a fájdalmat nem enyhíti mások részvéte. A legnagyobb elfoglaltság mellet is szakítsunk időt arra, hogy a gyermek iskolai előme­netelével, magatartásával törőd­jünk. Ne csak aükor figyeljünk fel, ha már intöt kell aláírni. A • szülők tevékenyen kap­csolódjanak a szülői munkakö­zösségek munkájába, vegyenek részt a nevelési tanácskozásokon és segítsék a tanítókat felelős­ségteljes munkájukban. Ha he­lyes együttműködést tudnak ki­alakítani a szülők és pedagógu­sok, a közös munkának közös lesz a gyümölcse, eredménye is. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága nevében lcivánu-nk eredményed oktató-nevelő mun­kát pedagógus barátainknak, jó tanulmányi eredményt az ifjú­ságnak, és erőt, egészséget a kedves szülőknek. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága

Next

/
Thumbnails
Contents