Kisalföld, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-02 / 284. szám

«BAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ El MU­RRA : 60 FILLER HI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPAHI ___________É­S A ME­G­YEI TANÁCS LAPja nyár 1958 december 2. kedd. TERVEN FELÜL... - KÉPEK A CARDO BÚTORGYÁRRÓL A gyár nőbizottságának szervezésében pedig a szakszervezet és a KISZ tagjai újabb »terven felüli« munkát végeznek. A gyár anyagi támogatásával játékbútorokat készítenek fenyőünnepi meglepetésül a gyár gyerekeinek. (Nagy Éva felvételei.) A gyárban november 24-e óta te­rven felül készítik az égész or­szágban közismert és kedvelt hálószoba bútorokat. A kép azt ábrázolja, amint az előkészítőb­en Knausz László az öltözészek-Venesz Jenő maróshoz kerül további megmunkálásra a munka­darab, aki simára maratja. A szerelőcsarnokban Tóth Miklós és Ovee István az utolsó si­mításokat végzik a tükörfényes gyönyörű bútordarabokon A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről A Magyar Népköztársaság kor­mánya üdvözli a Szovjetunió kor­mányának november 27-én tett ja­vaslatát Berlin megszállásának felszámolására és a nyugati hatal­mak által megszállva tartott Nyu­­gat-Berlin „szabad várossá“" nyil­vánítására A magyar kormány­­ népének békeakaratától vezéreltetve az el­múlt évtizedben mindig síkraszállt a német kérdés békés rendezése, a jaltai és a potsdami egyezmé­nyek következetes végrehajtása mellett. A m­agyar kormány úgy véli, hogy Európa békéjének és biztonságának megteremtése nem kis mértékben függ attól, hogy ez a rendkívül fontos kérdés mielőbb kielégítő módon rendeződjék A Szovjetunió kormányának novem­ber 27-i javaslata újabb jelentős lépés a német kérdés rendezésére, a nemzetközi feszültség csökken­tésére. Ezért a magyar kormány a szovjet kormány javaslatával egyetért és azt a legteljesebb mér­­ékben támogatja Berlin katonai megszállásának kérdése a nemzetközi életben már­égóta vajúdó probléma. A győz­­■ es nagyhatalmak a háború végén megállapodást kötöttek Németor­szág demilitarizálására és arra, hogy Németországot békés és de­­mokratikus álommá kell átalakí­tani A megszállt területek közös igazgatásával megbízott négyha­talmi ellenőrző bizottság székhe­lyéül Berlint jelölték ki, s ezért kerülhetett sor az úgynevezett nagyberlini közigazgatási megálla­podásra A nyugati nagyhatalmak azonban már 1948-ban megkezd­ték a jaltai és a potsdami egyez­mények sorozatos és súlyos megs­­értését amikor például egyoldalú pénzreformot vezettek be lépése­ket tettek a nyugatnémet külön­­kormány létrehozására, majd egy­re fokozottabban megkezdték Nyu­gat-Németország felfegyverzé­sét A nyugati megszállók ezen intézkedéseikkel már akkor meg­fosztották magukat azon joguktól, hogy Berlin egyes részeiben fenn­tartsák csapataikat mert meg­szüntették Németország egységes igazgatási rendszerét Azóta a bé­­keszerető német nép megalakí­totta a Német Demokratikus Köz­társaságot amely fennállásának rövid néhány esztendeje alatt be­bizonyította hogy a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a Németországra vonatkozó nemzet­közi szerződéseket és mindé® ért­jével azon fáradozik hogy megte­remtse a békés alkotó munkát folytató demokratikus és egysé­ges Németországot, s ezzel hozzá­járuljon Európa békéjének bizto­­stásához . A nyugati hatalmak általi meg­bánás erőszakos és jogtalan fenn­tartása a szuverén Német Demok­ratikus Köztársaság szívébe® fek­vő Berlinben akadályozza a német kérdés megoldását és az elhúzódó megszállási rendszer felszámolá­sát A revansista-militarista szel­lem újjáélesztése, a fegyverkezés és a háborús támaszpontok építé­se a Német Szövetségi Köztársa­ságban egyre nagyobb méreteket ölt, s ez súlyosan veszélyezteti Európa és ezzel a Magyar Nép­­köztársaság békéjét is. A magyar nép keserű tapasztalataiból tud­ja, milyen veszélyeket rejt magá­ban a német militarizmus felélesz­tése. A Szovjetunió kormányának mostani javaslata figyelembe veszi az adott helyzetet és az e kérdés­ben nemzetközi síkon ható ellen­téteket, s olyan megoldást terjeszt elő, amely járható utat nyit meg valamennyi érdekelt fél számára Ez a szovjet javaslat ismét lehető­séget ad egy olyan probléma ren­dezésére, amelyet a nyugati hatal­mak egyoldalú cselekedeteikkel, a jaltai és a potsdami szerződések megszegésével idéztek elő és évek óta holtponton tartanak. A Szovjetunió kormányának no­vember 27-i javaslata jelentős lé­pés az európai feszültség enyhíté­sére. A Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja e kérdés­ben is egyezik a világ békeszerető népeinek érdekeivel, szilárdan tá­mogatja a Szovjetunió kormányá­nak javaslatát a berlini kérdés megoldására és élesen elítél min­den olyan fellépést, amely ennek a béke ügyét előrevivő javaslat­nak megvalósítását erőszakkal kí­vánja megakadályozni. A magyar kormány ezúttal is­ leszögezi, hogy teljes mértékben szolidáris a Német Demokratikus Köztársasággal és erejéhez képest minden támogatást megad a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányának szuverenitása meg­őrzéséért és Európa békéjéért ví­vott harcához és ha a Német De­mokratikus Köztársaságot Cseh­szlovákiát Lengyelországot vagy a varsói szerződés bármely más államát bármilyen támadás érné a Magyar Népköztársaság kormá­nya teljesíteni fogja a varsói szer­ződésben vállalt kötelezettségeit Ugyanakkor a Magyar Népköz­­társaság népe és kormánya öröm­mel üdvözöl minden olyan lépést amely a kettészakadt Európa or­szágainak egymáshoz való közele­dését a köztük fennálló vitás kér­déseknek az egymás belügyibe való be nem avatkozás és a­­­"1- csönö- érdekek figyelembevétele alapján történő rendezését s ezzel valamennyi európai nép békés együttműködését elősegíti. el Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának köszönete a KMP megalakulásának 40. évfordulója alkalmából hozzáintézett üdvözlésekre A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 40. év­fordulója alkalmából, belföldi és külföldi szervezetektől és elvtár­saktól számos üdvözlet érkezett az MSZMP Központi Bizottságához A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága elisme­rését és köszönetét küldi mindazoknak, akik üdvözletükkel és jó­kívánságaikkal megemlékeztek a KMP megalakulásának 40. évfor­dulójáról. A Munka Város Zászló Érdemrendjével tüntettek ki a 175 éves Semmelweis kórháza A Pest Megyei Tanács Semmel­weis kórháza — azelőtt Rókus kórház­­ alapításának 175. év­fordulója alkalmából hétfőn dél­után jubiáris ünnepséget rendez­tek a Pest megyei tanácsháza dísz­­érmében. Az ünnepséget dr Szemantsik Jenő a Semmelweis kórház igaz­gató főorvosa nyitotta meg majd dr Dolescha­l­ Frigyes egészség­ügyi miniszter üdvözölte a jubi­láló kórházat.. Ezután Szabó Ká­roly a Pest Megyei Tanács v. b. elnöke mondott ünnepi beszédet. Dr. Hollán Henrik igazgató fő­­orvoshelyett­es szemelvényeket is­mertetett a Semmelweis kórház 175 esztendős történetéből Ezután került sor a jubiláló kór­­ház kitüntetésére: Kristóf István az Elnöki Tanács titkára átadta a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét. A kórház négy főorvosát Dr. Czeyda-Pommersheim Feren­cet dr Hollón Henriket, dr Ku­­bányi Endrét és dr. Réthy Aurélt A Munka Érdemrenddel tüntet­ték ki Nyolcvanötmillió forint társadalmi munka egy év alatt­i iskola- és óvodahálózat fejlesztésére A Művelődésügyi Minisztérium­ban értékelték, hogy az elmúlt is­kolaévben hogyan segítette a tár­sad­alom az oktatást. Megállapítot­ták hogy ebben a­ versenyszerű mozgalomban a legjobb ered­ményt Zala megye érte el máso­­dik Baranya harmadik Győr Sopron megye A városok közü Kazincbarcika került az első hely­re második Zalaegerszeg harma­dik Keszthely A kiválóak ván­­dorzászlót és különböző összegű ánzjutalmat kaptak. Az ország lakossága az 1957— 1958-as tanévben az általános és középiskolák valamint az óvodai hálózat fejlesztését 85 millió fo­rintot meghaladó értékű társadal­mi munkával segítette. Ez az ösz­­szeg 25 millió forinttal több a múlt évinél.

Next