Kisalföld, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

VILÁC. PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! IV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről A­z Mrt és a kormány az elm­útt években jelentős intézedéseket ho­zott a termelőszövetkezetek gaz­dasági szilárdításának, erősítésé­nek, valamint a mozgalom tovább­fejlesztésének segítésére. E célok megvalósítására adta ki a 300/ 1958. számú kormányhatározatot is. E határozat végrehajtásánál szerzett tapasztalatok szerint a bevált és helyesnek bizonyult mód­szerek fenntartása mellett indo­kolttá vált néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményei­nek megfelelő kiegészítése és to­vábbfejlesztése annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek első­sorban saját erőforrásaikra tá­maszkodva szorgalmas munkával, a közös vagyon állandó növelésé­vel példamutató, sok árut ter­melő nagyüzemi gazdaságokká váljanak, s ezzel is hozzájárulja­nak a termelőszövetkezeti mozga­lom számszerű fejlődéséhez. En­nek érdekében a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány az alábbiakat határozza: Szervezeti megerősítés és fejlesztés A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősíté­sét politikailag szilárd, a vezetés­ben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal ren­delkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakembereikkel. Ezért azok a termelőszövetkezetek, ame­lyek a vezetést saját erejükből nem tudják kielégítően megolda­ni, valamint az újonnan alakuló, vagy gyenge termelőszövetkezetek az elnöki feladatok ellátására kér­jenek fel és válasszanak elnökké olyan dolgozót, aki képzettségénél, rátermettségénél, gyakorlati isme­reteinél fogva a szövetkezeti nagy­üzemi gazdálkodás megszervezé­sére és irányítására alkalmas. A termelőszövetkezetekben a sza­­bályszerű számvitel, a pénz és hi­telgazdálkodás megerősítése érde­kében alkalmazzanak állandó jel­leggel képzett könyvelőket. A me­zőgazdászt, vagy a könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel­­tagjai sorába. A községekben és a mezőgazda­sági jellegű városokban a mező­gazdaság szocialista átszervezésé­nek segítése érdekében készítse­nek fejlesztési terveket, s a köz­ségi tanács végrehajtó bizottságá­n­ak irányítása mellett a községi népfront bizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fej­lesztési bizottságot. Az elmúlt évek gyakorlati ta­pasztalatait felhasználva, új ala­pokra kell helyezni a falu szoci­alista átalakítását támogató pat­ronázs-mozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üzemek, állami, kísér­leti, tan- és célgazdaságok, a me­zőgazdasági tudományos, kutató és oktató intézetek, az erdészeti valamint a vízügyi szervek a me­zőgazdasági termelésre alakul szövetkezeteket a helyszínein ré­szesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezeteket — különösen abban az esetben, ha egy község dolgozó parasztságá­nak hetven-nyolcvan százaléka egyszerre lép a szocialista gazdál­kodás útjára, s így szocialista köz­séggé válik , valamint a területi­leg fejlődő termelőszövetkezetek a kedvezményes megállapított gépállomási díjból az első évben további ötven százalékos, a máso­dik évben huszonöt százalékos díj­­kedvezményt kapnak. A növénytermesztés fejlesztése A termelőszövetkezetek belter­jes gazdálkodásának segítésére, a termésátlagok növelésére és a ter­melési költségek csökkentésére a termelőszövetkezetek vetőmag­szükségletét állami vetőmagakció­val kell biztosítani. Zöldtrágyára­­­céljára az új és a területileg fej­lődő termelőszövetkezeteknek to­vábbi ötven százalékos kedvez­ményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti cso­portok, amelyek a használatukban lévő területen a növénytermelés valamennyi munkáját közösen végzik, s egy hold szántóra szá­mítva — a gabonacséplés kivéte­lével — két normál hold elvégzé­sére március 10-ig szerződést köt­nek a gépállomásokkal, a munka­­díjakból a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteket megillető ked­vezmények hetven százalékát kap­ják. A kedvezmények további felté­tele, hogy a termelőszövetkezeti csoportok alapszabály szerint mű­ködjenek, a jövedelem ötven szá­zalékát munkaegység alapján fi­zessék ki, továbbá a jövedelem tíz százalékát beruházásokra for­dítsák. Ezek a termelőszövetkezeti csoportok a műtrágya vételárába is ugyanilyen mértékű kedvez­ményben részesülnek. El kell érni, hogy az új és a te­rületileg fejlődő termelőszövetke­zetek az első évben területük tíz százalékán, a második évben pe­dig tizenöt százalékán évelő pil­langós virágú takarmánynövénye­ket termel­nek és már az első év­ben megkezdték a silókukorica termesztését A pillangós virágú évelő takarmánynövények terme­léséhez szükséges vetőmagot az állam kedvezményes hitelfeltéte­lek mellett biztosítja Az ország legfontosabb zöldség­termelő tájain a nagyvárosok, ipari központok és üdülőhelyek környékén egy-egy, már jól mű­ködő termelőszövetkezet zöldség­­termesztését példamutató nagy­üzemmé kell fejleszteni. A nagyüzemi gyümölcs- és sző­lőtermesztés további fejlesztésére a jelenlegi hitelkedvezményeken túl további engedményekben kell részesíteni azokat a termelőszö­­vetkezeteket amelyek a rendszer­telenül telepített, sűrű gyümölcsö­söket felújítják, vagy új üzem gyümölcsöst telepítenek. 1959-ben ötezer hold új öntöző­­telep létesítését kell segíteni. A termelőszövetkezeti gazdasá­gok talajjavítási és talajerőgazdál­kodási tevékenységének javításá­ra az igényekhez képest 1959-ben mintegy harmincötezer hold sava­nyú- és szikes talaj javításához kell támogatást adni. Az állattenyésztés fejlesztése A közös szarvasmarhaállomány szaporulatán és a saját erőből tör­ténő vásárlásokon kívül ebben az évben húszezer tenyés­­szavasmar­­hát — tehenet, vemhes- és te­­nyészüszőt — kell a termelőszö­vetkezetek részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkeze­tek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezetek hízlalá­­■ii igényeinek kielégítésére folya­matosan biztosítani kell 1959-ben huszonötezer hízónak való növen­dék és felnőtt szarvasmarha fel­vásárlását. A szarvasmarha-állomány és vágómarha hústermelés növelésé­re 1959-től kezdve akciót kell in­dítani az eladásra felkínált borjak továbbnevelésére a termelőszövet­kezetekben. Az akcióban az Állat­forgalmi Vállalatok 1959-ben az igényeknek megfelelően mintegy hétezer borjút vásároljanak fel és két-háromhónapos korban olyan termelőszövetkezetekbe helyezzék el, amelyekben megvannak a bor­­júneveléshez szükséges feltételek A szarvasmarha-tenyésztés mi­nőség­ ja­vítására 1959-ben to­vábbi, legalább öt­ven termelőszö­vetkezetben szarvasmarha törzs­­tenyészetet kell kialakítani. A mezőgazdasági termelőszövet­kezeteket is megilleti az állam­i gazdaságoknak fizetett export fel­ár, ha az állami gazdaságok részé­re megszabott feltételek mellett exportra alkalmas hízómarhát ad­nak át. A közös sertésállomány szapo­rulatán és a saját vásárlásokon­ kívül 1959-ben tizenháromezer te­­nyészkoca süldőt és négyszáz­ te­nyészkant kell felvásárolni és át­adni a termelőszövetkezeteknek Az állami­, kísérleti és tangaz­daságok hatezer kocafürdőt adja­nak át a termelőszövetkezeteknek A termelőszövetkezeti törzstenyé­szetek számát 1959-ben mintegy nyolc százalékkal, az ellenőrzött törzskocák számát pedig mintegy négyszáz darabbal kell növelni A juhtenyésztés fejlesztésére­­ érvényben lévő természetbeli juh­törlesztési akcióban a termelőszö­vetkezeteknek 1959-ben negyven­ezer anyajuhot kell átadni Az ál­lami, a kísérleti, a cél- és tangaz­daságok ötezer, legalább öt kiló gyapjúhozam jerke foklyát köte­lesek átadni a termelőszövetkeze­teknek Kétszáz nagy tenyészérté­kű import, katód tenyészkos be­szerzéséhez kosonként ezer­ forint állami támogatást kell nyújtani A minőr­gi baromfi törzsállo­mány kialakítása, illetőleg után­pótlása céljából a termelőszövet­kezeteknek 1959-ben ötszázezer naposcsibe, ötvenezer napospuly­ka, harmincezer naposkacsa, ti­zenötezer naposliba és tizenötezer gyöngytyúk-naposcsibe árkedvez­ménnyel történő felvásárlását kell lehetővé tenni. Az olyan termelő­­szövetekezetek részére, amelyek még nem rendelkeznek a tenyész­téshez szükséges feltételekkel. 1959-ben hathetes korig előnevelt legalább 0,40 kilogramm súlyú és fajtiszta százötvenezer férce ár­­kedvezménnyel történő felvásár­lását kell lehetővé tenni. A természetbeni törlesztésre és a hitelből felvásárolt állatokat el­sősorban azoknak az új és a te­rületileg fejlődő termelőszövetke­zeteknek kell juttatni, amelyek az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges feltételekkel rendelkez­nek. (Folytatás a második oldalon.) Az SZKP­­ XXI. kongresszusának ötödik napja (2. oldal) * Névadó ünnepség Mezőőrsön (3. oldal)­ * A szovjet irodalom magyar hajtásai (6. oldal) * Vasárnapi levél (8. oldal) ARA : 60 FILLER Győr, 1959. február - vasárnap. A Magyar Külügyminisztérium közleménye A Magyar Külügyminisztérium sajtóosztálya felhatalmazást ka­pott a következők közlésére: Mint ismeretes, a Magyar Nép­­köztársaság Külügyminisztériuma kormánya nevében 1959. január 28-án jegyzéket adott át az Ame­rikai Egyesült Államok budapesti követsége ügyvivőjének. Ebben a jegyzékben a Magyar Népköztár­saság kormánya ismételten rámu­tatott a budapesti amerikai követ­ségnek és az illegális amerikai szerveknek a Magyar Népköztár­saság állami és társadalmi rendje ellen folytatott tevékenysége és aknamunkája következtében elő­állott helyzet tarthatatlan voltá­ra, s annak orvoslása céljából fel­ajánlotta diplomáciai tárgyalások megkezdését a normális kapcsola­tokat gátló körülmények kiküszö­bölése érdekében. A budapesti amerikai követség január 31-én a jegyzéket vissza­juttatta a Magyar Külügyminisz­tériumhoz azzal az indokkal, hogy a jegyzék »­fenyegető« jellegű. Eb­ből a Magyar Népköztársaság kor­mánya megállapítja hogy az Egyesült Államok kormánya nem hajlandó a felmerült problémákat a szokásos diplomáciai úton ren­dezni, s ezzel arra kényszeríti a­­Magyar Népköztársaság kormá­nyát, hogy - annak ismételt ki­fejezése mellett, hogy készsége a kapcsolatok normalizálására vál­tozatlanul fennáll - megtegye a szükséges intézkedéseket a nép­­köztársaság állami és társadalmi rendjét veszélyeztető tevékenysé­gek korlátozására. Felavatják a magyar munkásmozgalom halottj­nak emlékművét Az illetékes szervek döntése ér­telmében március 21-én, a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 40 évfordulóján „ avatják fel a ma­gyar munkásmozgalom nagy ha­lottjainak emlékművét — a leendő nemzeti Pantheonban, a Kerepesi temetőben —, amely Körner Jó­zsef építőművész és Olcsai Kiss Zoltán szobrászművész alkotása. Jéghegynek Ütközött Grönland közelített egy dán motoroshajó Koppenhága (MTI) Nyugati hír­ügynökségek jelen­tése szerin pénteken a Hed­­olt nevű dán mo­toroshajó Grönlandtól 48 kilomé­­terre jéghegybe ütközött. A ve­szélybe került utasszállító hajó azonnal rádiójeleket adott le. Kö­zölte, hogy a víz már a gépházba is behatolt, s a hajó lassan süly­­lyed A Hedrofi sürgös segítséget kért. Fedélzetén hivatalos közlés szerint ,55 utas és 40 főnyi sze­mélyzet tartózkodott. A közelben tartózkodó halász­­hajók és gőzösök nyomban segít­ségére siettek, s két német gőzös­nek sikerült is a süllyedő Hedtof­­tot megközelítenie Az erős hul­lámzás, a viharos időjárás és a nagy sötétség miatt azonban a mentési munkálatok nem kezdőd­­hettek meg. Hamburg (DPA—Reuter) A Jo­hannes Kruess nevű német ha­lászhajó — amely a süllyedő Hed­­toft segítségére sietett — szomba­ton reggel közölte, hogy kénytelen volt eredménytelenül abbahagyni a kutatást. A halászhajó is ve­szélybe került, mert mint közölte a tenger teljesen eljegesedett. A New­ York-i amerikai partőr­­ség azon a nézeten vali, hogy ke­vés remény van a süllyedő dán hajó utasainak magraemésém. *

Next