Kisalföld, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

VILÄC. PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! ARA : 60 FILLER Kormányhatározat a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről és a termelőszövetkezeti mozgalom iejlesztéséről A {Mrt és a kormány az eánrftt evekben jelentős intézedéseket ho­lott a termelőszövetkezetek gaz­dasági szilárdításának, erősítésé­nek, valamint a mozgalom tovább­fejlesztésének segítésére. E célok megvalósítására adta ki a 3004 1958. számú kormányhatározatot is. E határozat végrehajtásánál szerzett tapasztalatok szerint a bevált és helyesnek bizonyult mód­szerek fenntartása mellett indo­kolttá vált néhány intézkedésnek a gyakorlati élet követelményei­nek megfelelő kiegészítése és to­vábbfejlesztése annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek első­sorban saját erőforrásaikra tá­maszkodva szorgalmas munkával, a közös vagyon állandó növelésé­vel példamutató, sok árut ter­melő nagyüzemi gazdaságokká váljanak, s ezzel is hozzájárulja­nak a termelőszövetkezeti mozga­lom számszerű fejlődéséhez. En­nek érdekében a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány az alábbiakat határozza: Szervezeti megerősítés és fejlesztés A kormány fontosnak tartja a termelőszövetkezetek megerősíté­sét politikailag szilárd, a vezetés­ben jártas, a politikai és szervező munkában nagy gyakorlattal ren­delkező és a szocializmushoz hű, jól képzett szakembereikkel. Ezért azok a termelőszövetkezetek, ame­lyek a vezetést saját erejükből nem tudják kielégítően megolda­ni, valamint az újonnan alakuló, vagy gyenge termelőszövetkezetek az elnöki feladatok ellátására kér­jenek fel és válasszanak elnökké olyan dolgozót, aki képzettségénél, rátermettségénél, gyakorlati isme­reteinél fogva a szövetkezeti nagy üzemi gazdálkodás megszervezé­sére és irányítására alkalmas. A termelőszövetkezetekben a sza- bályszerű számvitel, a pénz és hi­telgazdálkodás megerősítése érde­kében alkalmazzanak állandó jel­leggel képzett könyvelőket. A me­zőgazdászt, vagy a könyvelőt a termelőszövetkezet lehetőleg vegye fel -tagjai sorába. A községekben és a mezőgazda­sági jellegű városokban a mező gazdaság szocialista átszervezésé nek segítése érdekében készítse­nek fejlesztési terveket, s a köz­ségi tanács végrehajtó bizottságé r.ak irányítása mellett a községi népfront bizottságok bevonásával alakítsanak állandó jellegű fej­lesztési bizottságot. Az elmúlt évek gyakorlati ta pasztalatait felhasználva, új ala­pokra kell helyezni a falu szoci­alista átalakítását támogató pat ronázs-mozgalmat. Kívánatos, hogy ipari üzemék, állami, kísér­leti, tan- és célgazdaságok, a me­zőgazdasági tudományos, kutató és oktató intézetek, az erdészeti valamint a vízügyi szervek a me­zőgazdasági termelésre alakun szövetkezeteket a helyszínein ré­szesítsék támogatásban. Az új termelőszövetkezeteket — különösen abban az esetben, ha egy község dolgozó parasztságá­nak hetven-nyolcvan százaléka egyszerre lép a szocialista gazdái kodás útjára, s így szocialista köz­séggé válik — valamint a területi­leg fejlődő termelőszövetkezetek a kedvezményes megállapított gépállomási díjból az első évben további ötven százalékos, a máso­dik évben huszonöt százalékos díj- kedvezményt kapnak. A növénytermesztés fejlesztése A termelőszövetkezetek belter­jes gazdálkodásának segítésére, a termésátlagok növelésére és a ter­melési költségek csökkentésére a termelőszövetkezetek vetőmag­szükségletét állami vetőmagakció val kell biztosítani. Zöldtrágyáza.- céljára az új és a területileg fej­lődő termelőszövetkezeteknek to­vábbi ötven százalékos kedvez­ményt kell adni. Azok a termelőszövetkezeti cso­portok, amelyek a használatukban lévő területen a növénytermelés valamennyi munkáját közösen végzik, s egy hold szántóra szá­mítva — a gabonacséplés kivéte­lével — két normálhold elvégzé­sére március 10-ig szerződést köt­nek a gépállomásokkal, a munka- díjakból a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeteket megillető ked­vezmények hetven százalékát kap­lak. A kedvezmények további felté­tele, hogy a termelőszövetkezeti csoportok alapszabály szerint mű­ködjenek, a jövedelem ötven szá­zalékát munkaegység alapján fi­zessék ki, továbbá a jövedelem tíz százalékát beruházásokra for­dítsák. Ezek a termelőszövetkezet: csoportok a műtrágya vételárábó is ugyanilyen mértékű kedvez­ményben részesülnék. El kell érni, hogy az új és a te­rületileg fejlődő termelőszövetke­zetek az első évben területük tíz százalékán, a második évben pe­dig tizenöt százalékán évelő pil­langós virágú takarmánynövénye­ket termeljnek és már az első év­ben megkezdjék a silókukorica termesztését A pillangós virágú évelő takarmánynövények terme­léséhez szükséges vetőmagot az állam kedvezménye? hitelfeltéte lek mellett biztosítja Az ország legfontosabb zöldség­termelő tájain a nagyvárosok, ipari központok és üdülőhelyek környékén egy-egy, már jól mű­ködő termelőszövetkezet zöldség- termesztését példamutató nagy­üzemmé kell fejleszteni. A nagyüzemi gyümölcs- és sző­lőtermesztés további fejlesztésére a jelenlegi hitelkedvezményeken túl további engedményekben kell részesíteni azokat a termelőszö- vetzezeteket amelyek a rendszer­telenül telepített, sűrű gyümölcsö­söket felújítják, vagy úi üzem gyümölcsöst telepítenék. 1959-ben ötezer hold új öntöző- telep létesítését kell segíteni. A termelőszövetkezeti gazdasá­gok talajjavítási és talajerőgazdál­kodási tevékenységének javításá­ra az igényekhez képest 1959-ben mintegy harmincötezer hold sava­nyú- és szikes talaj javításához kell támogatást adni. Az állattenyésztés fejlesztése A közös szarvasmarhaállomány szaporulatán és a saját erőből tör­ténő vásárlásokon kívül ebben az évben húszezer tenyész-szavasmar- hát — tehenet, vemhes- és te- nyészüszőt — kell a termelőszö­vetkezetek részére felvásárolni. Erre a célra a termelőszövetkeze­tek árkedvezményt kapnak. A termelőszövetkezetek hízlalá- ■ii igényeinek kielégítésére folya­matosan biztosítani kell 1959-ben huszonötezer hízónak való növen­dék és felnőtt szarvasmarha fel­vásárlását. A szarvasmarha-állomány és vágómarha hústermelés növelésé­re 1959-tői kezdve akciót kell in­dítani az eladásra felkínált borjak továbbnevelésére a termelőszövet­kezetekben. Az akcióban az Állat­forgalmi Vállalatok 1959-ben az igényeknek megfelelően mintegy hétezer borjút vásároljanak fel és két-háromhónapos korban olyan termelőszövetkezetekbe helyezzék el, amelyekben megvannak a bor- iúneveléshe7 szükséges feltételek A szarvasmarha-tenyésztés mi­nőség' ia vitására 1959-ben to­vábbi, legalább öt,ven termelőszö­vetkezetben szarvasmarha törzs- tenyészetet kell kialakítani. A mezőgazdasági termelőszövet kezeteket is megilleti az állatni gazdaságoknak fizetett export fel­ár. ha az állami gazdaságok részé­re megszabott feltételek mellett exportra alkalmas hízómarhát ad­nak át. A közös sertésállomány szapo­rulatán és a saját vásárlásokon« kívül 1959-ben tizenháromezer te- nyészkoca süldőt és négyszáz* te­nyészkant kell felvásárolni és át­adni a termelőszövetkezeteknek Az állami-, kísérleti és tangaz­daságok hatezer kocasüldőt adja­nak át a termelőszövetkezeteknek A termelőszövetkezeti törzstenyé­szetek számát 1959-ben mintegy nyolc százalékkal, az ellenőrzött törzskocák számát pedig mintegv négyszáz darabbal kell növelni A iuhtenyésztés fejlesztésére u érvényben lévő természetbeli juh törlesztés) akcióban a termelőszö­vetkezeteknek 1959-ben negyven ezer anyajuhot kell átadni Az ál lami, a kísérleti, a cél- és tangaz­daságok ötezer, legalább öt kiló gyapjűhozam jerke toklyót köte­lesek átadni a termelőszövetkeze teknek Kétszáz nagy tenyészérté kű import, kjtód tenyészkos be szerzéséhez kosonként ezer- forint állami támogatást kell nyújtani A minőr gi baromfi törzsállo­mány kialakítása, illetőleg után­pótlása céliából a termelőszövet­kezeteknek 1959-ben ötszázezer naposcsibe, ötvenezer napospuly­ka, harmincezer naposkacsa, ti­zenötezer naposliba és tizenötezer gyöngytyúk-naposcsibe árkedvez­ménnyel történő felvásárlását kell lehetővé tenni. Az olyan termelő- szövetekezetek részére, amelyek még nem rendelkeznek a tenyész­téshez szükséges feltételekkel, 1959-ben hathetes korig előnevelt legalább 0,40 kilogramm súlyú és fajtiszta százötvenezer jérce ár- kedvezménnyel történő felvásár­lását kell lehetővé tenni. A természetbeni törlesztésre és a hitelből felvásárolt állatokat el­sősorban azoknak az új és a te­rületileg fejlődő termelőszövetke­zeteknek kell juttatni, amelyek az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges feltételekkel rendelkez­nek. (Folytatás a második oldalon.) Az SZKP ; XXI. kongresszusának ötödik napja (2. oldal) * Névadó ünnepség Mezőőrsön (3. oldal)' * A szovjet irodalom magyar hajtásai (6. oldal) * Vasárnapi levél (8. oldal) A Magyar Külügyminisztérium közleménye A Magyar Külügyminisztérium sajtóosztálya felhatalmazási ka­pott a következők közlésére: Mint ismeretes, a Magyar Nép- köztársaság Külügyminisztériuma kormánya nevében 1959. január 28-án jegyzéket adott át az Ame­rikai Egyesült Államok budapesti követsége ügyvivőjének. Ebben a jegyzékben a Magyar Népköztár­saság kormánya ismételten rámu­tatott a budapesti amerikai követ­ségnek és az illegális amerikai szerveknek a Magyar Népköztár­saság állami és társadalmi rendje ellen folytatott tevékenysége és aknamunkája következtében elő­állott helyzet tarthatatlan voltá­ra, s annak orvoslása céljából fel­ajánlotta diplomáciai tárgyalások megkezdését a normális kapcsola­tokat gátló körülmények kiküszö­bölése érdekében. A budapesti amerikai követség január 31-én a jegyzéket vissza­juttatta a Magyar Külügyminisz­tériumhoz azzal az indokkal, hogy a jegyzék »-fenyegető« jellegű. Eb­ből a Magyar Népköztársaság kor­mánya megállapítja hogy az Egyesült Államok kormánya nem hajlandó a felmerült problémákat a szokásos diplomáciai úton ren­dezni. s ezzel arra kényszeríti a .Magyar Népköztársaság kormá­nyát, hogy - annak ismételt ki­fejezése mellett, hogy készsége a kapcsolatok normalizálására vál­tozatlanul fennáll - megtegye a szükséges intézkedéseket a nép- köztársaság állami és társadalmi rendjét veszélyeztető tevékenysé­gek korlátozására. Felavatják a magyar munkásmozgalom halottimnak emlékművét Az illetékes szervek döntése ér­telmében március 21-én, a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 40 évfordulóján „ avatják fel a ma­gyar munkásmozgalom nagy ha­lottjainak emlékművét — a leendő nemzeti Pantheonban, a Kerepesi temetőben —, amely Körner Jó­zsef építőművész és Olcsai Kiss Zoltán szobrászművész alkotása. líghegynek Ütközőit Grünland közelített egv dán motoroshajo Koppenhága (MTI) Nyugati hír­ügynökségek jelem tése szerim pénteken a Hed tolt nevű dán mo­toroshajó Grönlandtól 48 kilomé- ’erre jéghegybe ütközött. A ve­szélybe került utasszállító hajó azonnai rádiójeleket adott le. Kö­zölte, hogy a víz már a gépházba is behatolt, s a hajó lassan süly- ived A Hedtofi sürgöß segítségei kért. Fedélzetén hivatalos közlés szerint ,55 utas és 40 főnyi sze­mélyzet tartózkodott. A közelben tartózkodó halász- hajók és gőzösök nyomban segít­ségére siettek, s két német gőzös­nek sikerült is a süllyedő Hedtof- tot megközelítenie Az erős hul­lámzás, a viharos időjárás és s nagy sötétség miatt azonban a mentési munkálatok nem kezdoo- hettek meg. * Hamburg (DPA—Reuter) A Jo­hannes Kruess nevű német ha­lászhajó — amely a süllyedő Hed- toft segítségére sietett — szomba­ton reggel közölte, hogy kénytelen volt eredménytelenül abbahagyni a kutatást. A halászhajó is ve­szélybe került, mert mint közölte a tenger teljesen eljegesedett. A New-York-i amerikai partör- ség azon a nézeten vasi, hogy ke­vés remény van a süllyedő dán hajó utasainak magraemésém. IV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Győr, 1959. február L vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents