Kisalföld, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
1959. március 1. vasárnap. KISALFÖLD A jövő iparának nagy feladatai A Győri Pamutszövő- és Műbergyárban test látogatás nyomán ILYET ÁLMODHATOTT Ady, József Attila, amikor a dolgozók teendő munkahelyéről, a gyárról knőttek jövendőbeli képet. Vagy inkébb úgy mondjuk: itt már megkezdődtek azok az átalakítások, építések, festések, sőt egyes helyek lebontása, amelyek a jövő gyárának kibontakozását jelölik. A régi termeken nagy ablakokat vágtak a fény szántóra. A falakat a pasztellzöld legfinomabb árnyalatára festik, megnyugtató a szem és az idegek számára , még vagy tíz holdnyi terület vár beépítésre. Az építkezések terveit úgy akarják készíteni, hogy a dolgozók sok év múlva is korszerűtnek találják. S ha valaki megkérded Jankovich Nándor igazgatót, hogy tulajdonképpen mikor is fejeződnek be az átalakítások és építkezések, azt a meglepő feleletet kapja. — Soha, ha rajtunk múlik! A Pamutszövő- és Műbőrgyárban mostanában mégis a legfőbb téma a gép. Az a két gépóriás, amelyeket most szerelnek fel, amelyekért államunk nagyon sokat fizetett. Igaz, azt a devizahasznot a gyár dolgozói termelték. Ők készítették el az elmúlt esztendőben minden külső, segítség nélkül azokat a műbőrgyártó gépeket is, melyekkel olyan jó teljesítményt értek el. Most külföldi szerelők is érkeztek, hogy a helyi szerelőbrigád segítségére legyenek. Mert ezek olyan gépek, hogy az egyik egyedül is nagyobb területet kíván, mint a régiek közül három együttvéve. Ezeket a géptípusokat először használják Európában, s amíg a termelés megkezdődhet velük, a mosolygós arcú Helmut és Rudi mindennap ott van a dolgozók között. A két fiatal szakember és a hazaiak nagyon megbarátkoztak, s most egyre-másra mennek a magyaros vendégszeretetet dicsérő levelek külföldre. Ilyenkor szokás megkérdezni mit visznek haza emlékül. Egyhangúlag megállapítják, hogy matyó babát és egri bort. — És magunkkal visszük azt a sok szép emléket, amit a dolgozókról szerezhettünk. Ilyen ügyes társak között öröm a munka! A KÉT GÉPÓRIÁS SZERELÉSE rövidesen befejeződik. A műbőrgyáriak már nagyon várják a munka megkezdését S ha megkérdezzük, hogy ..mit tudnak ezek a gépek, önérzetesen felelik: akár egy Munkácsy festményt is rányomnak az anyagra! Egy gép teljesítménye a régiből ötének felel meg, s úgy számítják, hogy tizennyolc hónap után visszaadják, amit belefektettek. S a tengerentúlról Jankovich elvtárs kérésére megérkeztek az új kollekciók. A minták szépsége, az anyag tapintása bizonyítja: lehetőséget mi még nem aknáztuk ki. A műbőrgyártás még a jövő ipara. A csehszlovák, az amerikai, német műbőrökkel fel kell vennünk a versenyt, ha a nemzetközi piacról nem akarunk kiszorulni. Természetesen ez nagyban múlik a műbőr szakszerű kikészítésén is. A gyár szakemberei külföldi lánaáskol , népi demokratikus és nyugati országokban tett tapasztalatcserékkel — alakítják, gyúrják a technológiát egyre korszerűbbé. AZ ELSŐ TEKINTETRE az embert mégis csak a mintázaj vonzza, vagy taszítja. Nemcsak a lakástextilnél volt szükség forradalmi stáusváltozásra, sokkal inkább a műbőrfajtáknál, amelyekkel lépten-nyomon találkozunk, és még sokkal többet fogunk velük találkozni a jövőben, mert egyre nagyobb teret hódítanak. Így történt hajdan a filmgyártással is: amikor az első mozgó kép megjelent a vásznon, az emberek sereglettek a moziba. Aztán rádöbbentek, hogy a valódi élet sokkal érdekesebb, kevésbé szemrontó, mint a technikailag gyenge, művészietlen film. Ekkor kénytelenek voltak a mozik becsukni. De amidőn művészetet tudtak csiholni a mozgóképből, ujjongva állapítottuk meg: íme, itt a jövő művészete! Most ez történik a műbőrgyártásnál is. Megcsodáltuk az első műbőrkabátok viselőit, ma pedig élesen látjuk, hogy bizony nem is voltak ezek olyan szépek. Az átalakulás megkezdődött. A műbőrgyári műszakiaknál nehezen tudná valaki megállapítani, mikor is van a munkaidő vége. Tudást és fantáziát adnak a munkához. Tudják, hogy nagy tétek forognak a kockán. . . ... S az egykori ízléstelen rózsák helyett különleges vonalak és folthatások, rajzos minták és kifinomult színek veszik át a helyet. A fürdőszobába szánt térítőkön és kárpitokon rajzos jelenetek láthatók. A gyermekszoba takarókon Andersen meséi és Walt Disney rajzai kelnek életre és a csöppségek az ízléses mintákon ismerkednek majd először a mesével, a művészettel, a széppel. De az autógarázsoktól a kozmetikai szalonokig, a csónakházaktól a zenekonzervatórium számára szánt mintás kárpitig minden stílusos változat megtalálható. S hogy milyen keveset „mutattak" a régi műbőrkabátjaink, azt majd akkor tudjuk meg, amikor az ezernyi pasztelérnyalat elborítja a piacot. S az ezernyi színt ezernyi prés és nyomás mintávalkombinálják, és ezekből választhat majd a holnap vásárlója. A JÖVŐ aműanyagoké, mert fizikai és kémiai tulajdonságaik egyaránt túlnőnek az eredetieken, tetszés és fantázia szerint alakíthatók, javíthatók, fejleszthetők. Lassan majd észre fogjuk venni, hogy így hódit tért magának a műbőr is. Amikor majdnem a 3500 forintos „valódi” bőrkabát lesz a nagy álom, hanem a negyedrészébe kerülő, de négyszer olyan szép műbőrkabát. Amikor bútorainkon, szobánk falán, használati darabjainkon mindenütt műbőr szerepel. Olyan műbőr, amely tartósságával, kedvderítő mintáival arra hivatott, hogy megszépítse az ember életét. . . Várkonyi Judit Európa legmodernebb univerzális műbőrgyártó gépét szerelik fel a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárban. Az új gépekkel gyártható, gyermekszobába szánt falikárpit és terítő. A csöppségek az ízléses mintákon ismerkedhetnek először a mesével. TAVASZI HÍREK Az üvegkerűien már nyílnak a virágok a Gyór Kertészeti Vállalatnál Napok óta tavaszi napfényben fürdik a város. Kigombolt kabátban, hajadonfőit sétálgatnak az emberek. Élvezik a korán beköszöntött meleget A városban még csak kopogtat a tavasz, de a Győri Kertészeti Vállalat növényházi telepén már be is köszöntött. Az üvegházakban négy-ötféle virág pompázik, amelyekből naponként friss szállítmányokat küldenek a győri virágüzletekbe. SZÁZHÚSZFÉLE VIRÁG A Kertészeti Vállalat növényházi telepén valóságos virág-eldorádó van. Százhúszféle virágot nevelnek és tenyésztenek A valóságban itt örök tavasz van. Az üvegházban gondos kezek munkája nyomán akkor is nyílnak virágok, ha a várost hó borítja Az üvegházakban a váragok nyílását lehet gyorsítani és lassítani. A növényház dolgozói az év minden hónapjában friss virággal akarnak kedveskedni a győrieknek. A tavaszi napok jó hatással voltak az üvegházi növényekre, így még gyorsabban fejlődnek. A ciklámen, a primula jelezve, a két legtöbbet nyíló virág az üvegházban. Két új üvegházban háromféle színben pompáznak a szegfűk. Ilyen melegben száz szál is kinyílik naponként. HÚSVÉTI ELŐKÉSZÜLETEK A növényházi telepen már a húsvéti virágnyílást készítik elő. Kétezerötszáz cserép hortenziát úgy gondoznak, hogypontosan húsvétra nyíljanak ki. Cserepekbe ültették már azokat a szegfűdugványokat is, amelyek majd csak a jövő karácsonykor kerülnek a virágüzletekbe Ugyancsak ültettek a következő télre ötezer cserép cikláment is. Rövidesen megkezdik a telepen egy rózsaház építését is, amelyben kétszáz rózsatő kap helyet. Az idei tavaszon és nyáron bőven lesz virág. Amennyiben a növényház virágtermelése kevés lesz, a vállalat az ország más vidékeiről szállít Győrbe. Budapestről nemsokára holland virágok is érkeznek. Győrött ilyen virágokat, még nem árusítottak A város két virágüzletében is megélénkült a forgalom az utóbbi napokban. Júlia napra az összes tartalék virág elfogyott a városban. A legközelebbi nagy rohamot a nőnapra várják a virágfronton. Értesülésünk szerint, az idei nőnapon nem lesz virágárany. fest) Nem, ezek az emberek, akik e két könyv (Anatolij Kuznyecov: A legenda folytatása, Nora Adamjan: A jereváni lány) lapjain élnek, kit sem győznek le, legfeljebb önnönmagukat. Egyáltalán nem különlegesek. Olyanok, akik százezrével járnak a moszkvai, az irkutszki, ajereváni utcákon, pontosan olyanok, nem jobbak, nem rosszabbak. Azok közé tartoznak, akik mindig árnyékban maradnak, hiszen nem is volna miért a figyelem reflektorfényét reájuk irányítani. Igyekeznek becsülettel dolgozni, helytállni önnön lelkiismeretük, társaik előtt, megtalálni a boldogságot. . . .És mégis hősök ők. „Nyáron szenvedtünk a hőségtől és szomjúságtól — írja le Kuznyecov hőse a naplójába —, télen majd megvett az isten hidege, tábortűznél melegedtünk, kilöttyentettük a betont az állványhídra, selejtet csináltunk, helyrehoztuk a hibát, vándorzászlót kaptunk, legendákat meséltünk a gyerekeknek. Nagyon szerettem volna almát, és fájt a kezem.” Ne higgye, kedves olvasó, hogy most lefokozzuk a hősiesség rangját. Ó, korántsem! Mert olvassa csak, kérem, Ruzanna, a jereváni Lány és Grant Gederjan, a fiatal festőművész történetét. Ruzanna harminchárom éves és valahogyan, de mégis úgy esett, hogy még nem volt igazán szerelmes. Dolgozott, szüleivel törődött, azok vele, háború volt, azután megint sietős évek és semmi más. Találkozik Granttal, aki nálánál nyolc esztendővel fiatalabb, gyermeke lesz tőle és egyszer csen ráébred: a közöttük lévő különbséget, az ízlés, a temperamentum nagy különbségét nem tudja áthidalni. „Szép volt, hogy Grant eljött életébe. De most már nincs számára hely. . . Közben egyáltalán nem esnek nagy szavak, mindez olyan természetesen történik, amilyen természetesen történnie kell. Ahogyan történni, szokott problémákkal teljesen, csirkefogók, naplopók nyüzsgésétől környékezvén. Egyáltalán nem napsugaras a kép, pontosabban nem úgy az, ahogyan primtív módon — többé-kevésbé igaz ez is - ábrázolni szokásos. A szó nyáripolgári értelmében ugyanis sem Ruzanna, sem Kuznyecov hőse, az irkutszki vízierőművön dolgozó, Moszkvában érettségizett Anatolij nem lelnek rá a boldogságra. Az egyik leányanya lesz, a másik pedig a regény végén új építkezésekre indul, megint munkásszálláson fog lakni, fizetése sem lesz túlságosan magas.Ugyanakkor azonban - és ez jelenti a megoldást, a katarzis után a megbékélést — megtalálták élet» céljukat. Ruzanna a megezűleten» dő gyermekben, Anatolij a mun* kás életében. A hétköznapok meg* kapták értelműiket. Ez pedig midenek felett Ruzanna és Anaxis, és annyi sok más társuk érdeme. Ezért hősök ők, hiszen úgy akarnának boldogok lenni, hogy mások is azok legyenek, talán éppen, az ő boldogságuk kisugárzásától. Nem önközéppontú életszemlélet ez, hanem éppen kollektivvizmusával megragadó. Még valami, amire — már csak a tanulságok miatt is — érdemes felfigyelnünk. Az, hogy mind a két regény — és nyugodtan általánosíthatunk az egész mai szovjet irodalomra — rendkívül őszintén veti fel a társadalom élőedijeinek problematikáját. Tehát azt az esetet például, amikor munkásból gyárigazgatóvá lett, személyileg maximálisan becsületes apa leánya úgy beszél a gyárról, min „gyárunk. . .” Életcélja pedig: „alkalmazkodj, de haladj előre bármi áron!” Felvetődök, mégpedig azonnal a felelősség kérdése is. Ki a felelős azért, hogy ezek az emberek sima úton haladnak előre, bejutnak az egyetemre fővárosi állást kapnak és — végül, mindezeket tetézve — megvetéssel nyilatkoznak azokról, akik mindennek az ellenkezőjét teszik. . . Kuznyecov világosan válaszol: a nevelés módja. Az, hogy az apa által soha nem kért előnyöket a lánya szinte kérés nélkül megkapja, mert ezzel gerinctelen emberek — mindenütt akadnak — viszonzásként szintén előnyökhöz remélnek jutni. Ez viszont már a hétköznapok meggyalázása. Adamjan és Kuznyecov név® egyiként ismeretlen a magyar olvasó előtt, de az orosz, illetve a szovjet olvasó is csak mostanában fedezte fel őket. Az Európa Könyvkiadót csak dicséret illetheti a gyorsaságért. És egy kérés is engedtessék meg: ajánlatos, tenne, ha nemcsak ünnepi alkalmakkor, hanem máskor is ilyen frissen juttatnák el hozzánk a szexi lét irodalom szenzációit. (Befejezésként néhány szót a fordításokról. . . Adamjan kisregényét Brodszky Erzsébet tolmácsolta, sajnos nem olyan átéléssel, mint ez kívánatos lett volna Ezért néhol zavarja az olvasót , a kidolgozatlan mondatok nyersessége. Radványi Ervin viszont 15 Kuznyecov regényét fordította — pompásan látta el feladatát... Szeretnénk nevét máskor is szovje regények tolmácsaként olvasni.) Fehér,Pa: A szovjet könyv ünnepe -------- TiiTiTii'nmrmnnirinrinnrffniiniinrirrniTi^in i#niH mnwin Két regény a hétköznapok hőseiről Textilkereskedelmi szakmában jártas személyi. faruforgalmi U r* W f G eloadot m*mha.körre FELVESZÜNK. Pontos címmel, részletes leveleket a kiadóhivatalba kérünk „1800 FORINT“ jeligére, 913 1___________________ GYŐRI FOTÓSOK KÉPEIT Állították ki PRÁGÁBAN A II. Pécsi Országos Művészeti Fényképkiállításra 326 szerző 1135 fekete-fehér képet küldött be. A kiállítás rendező bizottsága a beküldött képanyagból 119 szerző 174 képét fogadta el és állította ki, a többi között három győri fotós négy képét. A kiállítás anyagát nemrégen Prágában is kiállították a prágai ünnepi hét alkalmával. A kiállított képek győri szerzői: Meződy István, Gombár Ferenc és Szigeti Pál Meződy István két képe közül az egyik elnyerte a kiállítás ezőten