Kisalföld, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-01 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I ARA * 60 FILLER IV. ÉVFOLYAM 204. SZÁM A legjobbakat a vezetésbe! (J. L.) A mai naptól kezdve, ok­tóber 10-ig megyénk pártszerve­zeteiben is sor kerül a pártélet nagy eseményére, a beszámoló és vezetoségválasztó taggyűlésekre. A megye kommunistáinak több mint két esztendő távlatából bőven van mit számbavenniök. Falvaink parasztsága a párt fel- világosító és mozgósító szavára ebben az esztendőben a szocialis­ta utat választotta. Az üzemek munkásai, mint a népi demokrá­ciák évei alatt bármikor, most is ott állták paraszttestvéreik mel­lett. Jó szóval és értékes anyagi segítséggel könnyítették meg az első lépéseket. Üzemeinkben, fő­ként az MSZMP Központi Bizott­ságának márciusi határozata nyo­mán, új lendületet kapott a szo­cialista munkaverseny, s ezt kor­szerűbb, olcsóbb és jobb gyárt­mányok, kimagasló munkasike­rek jelzik. Megyénk dolgozói nyugodt, de­rűs hangulatban végzik minden­napi munkájukat. Egyre inkább tapasztalják, hogy a párt és álla­mi szervek figyelemmel, gondos­kodással tanulmányozzák szük­ségleteiket, vágyaikat, igénylik észrevételeiket, véleményüket megszívlelik és aszerint dolgoz­nak. Efeletti elégedettségüknek most, a vezetőségválasztás előké­szítése idején, hangot is adtak és a termelő, valamint a politikai munka számos hiányosságára is rámutatnak, őszinte véleményt mondtak egyes kommunisták: egyszerű párttagok és vezetők munkájáról, magatartásáról, ny­modon e belső pártügy, a pártve­zetőségek újjáválasztása közüggyé is lett. A z előkészítés során a párt- vezetőségek minden párt­taggal beszélgettek. Hivatali, gaz­dasági és pártmunkájukról s a vezetést érintő kérdésekről is. E beszélgetéseken sok értékes bírá­lat és javaslat hangzott el és ezek helyet kaptak a számolókban. Ezért a legtöbb beszámoló min­den bizonnyal mentes az általá­nos, semmitmondó szólamoktól; az adott üzem, falu, intézmény sajátos gazdasági és politikai helyzetéről ad képet és tartal­mazza a tennivalókat. A tapasz­talatok szerint a beszámolók többsége igen helyesen elvetette a „tiszta” párt munka kimondott, vagy ki nem mondott elvét, s a pártszervezetek politikai tevé­kenységét, belső életét, az építés feladatainak tükrében vizsgálja. Falun a vizsgálódás középpontjá­ba az kerül, hogy a párttszerve- zet politikai nevelőmunkája mennyivel eredményezte a ter­melőszövetkezet megerősödését, a nemrég még egyénileg dolgozó parasztoknak szocialista közössé­gi emberekké való formálását. Üzemekben szintén a gazdasági, termelési feladatokra való moz­gósítás mikéntje lett a pártszer­vezetek politikai tevékenységé­nek a mutatója. Ilyenformán, a taggyűlések elé kerülő beszámo­lók túlnőttek a párt keretein, a megvitatandó kérdések nemcsak a kommunisták, de a szocializ­mus valamennyi őszinte hívének, s építőjének ügyévé lett. Ezzel méginkább nőtt a kom­munisták felelőssége. Amikor a beszámoló alapján munkájukat a taggyűlésen mérlegre teszik, na­gyon önkritikusan kell megvizs- . gálniok önmaguk, s a pártvezető­ség munkáját. — Munkám meny­nyiben segítette, avagy hátráltat­ta a szocialista építést — ez le­gyen a kérdés. Mert a szocializ­mus tettekkel és nem szólamok­kal épül! S ha a kommunisták között egy is akad, aki az alkotó, teremtő munkát melldöngetéssel próbálná helyettesíteni, helyte­len elképzeléséből a taggyűlésnek kell az illetőt felébresztenie. Na­gyon helyénvaló tehát az, hogy számos beszámolóban név szerint dicsérik meg a példamutatóan dolgozó kommunistákat, vagy bí­rálják a hanyagokat. J ónéhány beszámoló a kom­munista szerénységről is szól — Sikereinket nemcsak a kommunisták, hanem a párt ve­zetésével, velük együtt a dolgozó tömegek vívták ki. További ered­mények is csak a tömegekkel együtt érhetők el. Ezek a figyel­meztetések igen helyénvalóak és szükségesek, nehogy a siker egyik-másik kommunistának a fejébe szálljon, mert annak a párt tömegkapcsolata, a szocializ­mus megvalósításának e legfőbb feltétele adja meg az árát! Ezért nem árt felidézni, hogy az elmúlt csaknem három esztendőben a népi hatalom helyreállítását, majd megszilárdítását, a szocia­lizmus előrehaladását a többsé­gében nem kommunista tömegek biztosították. Ma már szocialista módon termel, de még nem szo­cialista módon gondolkozik sok ember Ezeket azonban nem sza­bad ellenségnek tekinteni. A kommunisták feladata, küldetése, hogy az ilyen emberek erőfeszíté­seit, alkotó erejét a szocializmus szolgálatába állítsa, bátorítsa, erő­sítse őket abbeli meggyőződésük­ben hogy jó úton, nagyszerű cé­lok felé haladnak. S e küldetés a pártszervezet valamennyi tagjá­nak összehangolt, türelmes, meg­győző munkáját igényli. A tag­gyűlések feladata, hogy ott, ahol kell, egységesen fellépjen a neve­lést helyettesíteni akaró paran­csolgatás ellen. Ez a pártszerve­zetek egységének is feltétele. Az előkészítés során a pártve­zetőségek tagjairól is sokféle vé temény hangzott el. Általában helyesen: érdemeikkel és hibáik­kal együtt értékelték a kommu­nisták és pártonkívüliek azokat, akik e nehéz időkben a pártszer­vezeteket vezették. S legtöbbjé­ről, ha hibájáról meg is emlékez­tek, úgy vélekedtek, hogy tovább­ra is kívánják vezetőül. Ez a jó­zan értékelés magasfokú politikai öntudatot mutat, s arról is beszél, hogy az emberek a vezetésben is az állandóságot kívánják. A tag­gyűlések vegyék figyelembe ezt az óhajt és csak ott és azoknál változtassanak, ahol és akiknél ez elkerülhetetlen. A kommunis­ták éljenek azonban bátran és erélyesen a bírálat fegyverével Szépítés és lakkozás nélkül olvas l sák fejére funkcióra és személyre való tekintet nélkül mindenkinek a hibáját és a legjobb kommunis-'l tákat válasszák a vezetőségbe. Azokat, akik egyéb kommunistai vonás mellett rendelkeznek azzal• a képességgel is, hogy hibáikat belátva, a jóindulatú bírálatot^ megszívlelve javítani tudnak' munkájukon, magatartásukon. Számvetés és útmutatás a, szocializmus építésének' legközelebbi tennivalóiról, ez a ma kezdődő vezetoségválasztó és, beszámoló taggyűlések rendelte-' tése. Bizonyos, hogy a Győr-Sop- ron megyei kommunisták a szó-, cializmus ügye, s a dolgozó nép1 iránti felelősséggel meg is fe­lelnek ennek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ___________ES A MEGY El TANÁCS LAPJA Győr, 1959 szeptember 1. kedd A Soproni Tűgyár új gyártmányai Látogatóban népművészeinknél Tízéves a győr szent már toni ÚJ Utakon Termelőszövetkezet Szombaton már délelőtt ünnepi volt a hangulat a győrszentanár- toni Uj Utakon Termelőszövetke­zetben. A termelőszövetkezet köz­pontjának udvarán négy hatalmas üstben fortyogott a jó ízű és illa­tú pörkölt. Az udvaron estére 400 vendégnek terítettek. A nagy készülődésnek három oka is volt. Ezen az estén ünne­pelték a termelőszövetkezet meg­alakulásának tizedik évfordulóját, az idei cséplés és aratás befejezé­sét és egyesülésüket a helybeli Uj Élet Termelőszövetkezettél. A termelőszövetkezet tagjai tíz évvel ezelőtt egészen kezdetleges módon kezdték meg a közös gaz­dálkodást. A jövedelem is szűkös volt az első években. Volt, amikor csak 6 forintot ért egy munka­egység. Az Uj Utakon Termelőszövet­kezet tíz év alatt nagyot fejlődött. Az elmúlt évben 90 forint volt egy munkaegység értéke. Gabona­féléből az idén gazdag termést ta­karítottak be, és az ősziekből jó termés mutatkozik. A szövetkezetnek a borai is hí­resek. Ferwagner Sándor pince­mester már 32 éves múltra tekint visza a borszakmában. Az orszá­gos borversenyen 1958. évjáratú ezerjó borával élsó díjat nyert a termelőszövetkezet. Kedvezőek a kilátások az idei szüretre is. A csaknem 50 holdas szőlőterületről ezer hektólitert várnak. Szombaton először történt meg Győrszentmárton életében, hogy egy asztalnál ünnepelt az egész falu. A szövetkezet tízéves, de a falu földművelő lakóinak több­sége csak az év elején lépett be a szövetkezetbe. A megnagyobbo­dott szövetkezet első eredményei nagyon biztatóak. Kétszázezer kitűnő fajtájú málnatövet ad át ősszel a fertődi Növénytermesztési Kutató Intézet a termelőszövetkezeteknek Évről évre nagyobb az érdeklő­dés az ország minden részén a fertődi kutatóintézetben kikísér­letezett kitűnő fajtájú jótermő málnafajták iránt. A termelőszö­vetkezetekben, ott, ahol sok a munkaerő, szívesen foglalkoznak a munkaigényes, nagy jövedelmet biztosító málnatermesztéssel, amely minden mennyiségben érté­kesíthető. Bakonyalján az ország egyik legnagyobb összefüggő mál­natermő vidékén az elmúlt évben csaknem száz vagon málnát érté­kesítettek, amelynek nagy részét az észak-európai államokba ex­portálták. Ennek a mennyiségnek azonban többszörösét is értékesí­teni lehetett volna. A Fertődi Ku tatóintézet ebben az évben csak nem mégegyszer annyi málnatö­vet értékesít, mint az elmúlt években. Az E. 401-es elismerten jófajtájú málnából, amelyet dr. Porpáczy Aladár Kassuth-díjas akadémikus kísérletezett ki, s ma az ország legbővebben termő mál­nafajtája és a Moiling Promise ugyancsak jótulajdonságokkal ren­delkező angol fajtából, amelyet a fertődi kutatók hoztak Magyaror­szágon forgalomba, ma már mint­egy 100 hold területen érlelnek gyümölcsöt. Ebben az évben a rendelkezésre álló több mint 200 ezer málnatövet átadják a ba- *■ *■ ■■ ■■ -*1— konyái jai termelőszövetkezetek­nek, hogy az eddig is málnater­mesztésükről híres Kisbarát, Nagybarát és Ménfőcsanak kör­nyékén kihasználva a talaj adott­ságait, a termelőszövetkezetek ki­alakíthassák fő jövedelmet biz­tosító mezőgazdasági ágaikat; Jövőre a Fertődi Kutató Intézet szaporító telepét a jelenleginek kétszeresére bővítik és az idei málna tő kétszeresét szállítják majd a termelőszövetkezeteknek. (R.) ITT MINDEN TETSZIK... Emlékművet állítanak a győri úivárosi temetőben a szovjet katonák emlékére A győri újvárosi temetőben szovjet katonák pihennek, akik a város és környékének felsza­badításáért áldozták életüket. A kerületi népfrontbizottság kéz deményezésére az elesett szerv­iét katonák emlékére emlékmű épül az újvárosi temetőben. A kerület lakói az emlékmű építé <téhez nagy értékű társadalm munkával iárulnak hozzá A Győri Élelmiszer- kiskereskedelmi Vál­lalat Aradi vértanuk úti önkiszolgáló bolt­ja előtt két asszony áll. Az egyiknek már tele van a kosara, a másik éppen most in­dul vásárolni. Az íz­lésesen rendezett ki­rakatot nézegetik, gyönyörködnek ben­ne. — Látta már ezt az új boltot, Horváthné? — Még nem. Most jövök először. Nagyon kíváncsi vagyok rá. Sokat hallottam róla. — No, akkor csak siessen, mert itt nem­csak jó vásárolni, ha­nem érdekes is. Az önkiszolgáló bolt olyan, mint egy [hatalmas kirakat, csak ez sokkal érde­kesebb, mert itt nincs [üveg. A modern pol­cokon, pultokon ott állnak az ízlésesen 'elrendezett áruk, s hogy a vásárlókosár- _,kába kerüljenek, ép- ’pen csak a kezet kell kinyújtani érte. , Horváthné éppen úgy, mint a többi lá­togató, aki először lép az üzletbe, csodál­kozik. Hirtelen azt is elfelejti, hogy mit ■akart vásárolni. — Jónapot kívánok — üdvözli az ajtónál ülő pénztárosnő. — Tessék csak megfogni egy kosarat és kivá­lasztani, amire szük­ség van. — Az asz- szonyka már otthon érzi magát. A vegyi áruknál egy mosó­szappant, egy trisót és egy parkettpasztát rak a kosárba. A likőrök, borok és szörpök előtt két lány beszélget. — Nézd, milyen kedves képek vannak a falon. — De milyen ötle­tesek. Illenek a be­rendezéshez. — Látod azt a mo­sónőt a szappanok fe­lett? Mindjárt kedvet kapok a mosáshoz. Egy bácsika az ita­lokat nézegeti. Külö­nösen a borral töltött talpas poharat a fa­lon. — Ezt még nézeget­ni is érdemes — mondja kacsintva. — Ilyenkor még az illa­tát is érzem. — János bácsi mit vásárol? — kérdi az üzletvezető. — Ó, nekem csak egy pakli dohány kell — válaszolja a jó öreg. aki ugyan a tra­fik mellett lakik, de mégis elsétál idáig csak azért, hogy kö­rülnézhessen. örömét leli 'benne. Az ajtó megint nyí­lik. A kétéves Wo!f Évike és édesanyja lépnek az üzletbe. A kislány azonnal ész­reveszi a falat díszítő színes képet, amely a meseország csokolá­déházát ábrázolja, s kezében egy hatalmas kosárral a cukorkás pulthoz siet. Hiába, ö már nagylány. Mint­ha csak mindennap meglátogatná az üz­letet, elveszi a cukor­kák közül az ő ked­ves csemegéjét, a Zizit . 4 , Ebben az üzletben minden megváltozott.: az eladók, a vevők, de még a panasz­könyv is. Valahogy átalakult vendég­könyvvé. Csak dicsé­ret áll benne: „Na­gyon szép az üzlet. Kifogástalan; B. I.“ — „Én csak itt szere­tek vásárolni, pedig elég távol lakom az üzlettől. Itt mindent megtalálok, amire szükségem van. Nem kell várakozni, tüle­kedni a pultnál, ak­kor végzek, amikor nekem tetszik. K.-né.“

Next

/
Thumbnails
Contents