Kisalföld, 1959. október (4. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

IV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Győr, 1959. október 1. csütörtök' f VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÁRA: 60 FILLER Köszontjuk a tízéves testvéri Kínai Népköztársaságot T íz esztendővel ezelőtt, 1949. október 1-én a pekingi Tie- nanmen-téren Mao Ce-tung, a kí­nai nép vezére az egész világnak kihirdette a Kínai Népköztársaság megalakulását, a történelem első olyan kínai államának létrejöttét, amely a dolgozók országa, s ame­lyet a munkásosztály és annak kommunista pártja vezet. Ez az esemény történelmi jelentőségére nézve nyomon követi az oroszor­szági Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét az embe­riség sorsa szempontjából. A szo­cializmus újabb, nagyszerű győ­zelme volt ez. A kínai nép győ­zelme azt jelentette, hogy az impe­rializmus gyarmati rendszerének széthullása döntő szakaszába ju­tott Azóta Ázsia legnagyobb országa kommunista pártjának vezetésével biztosan halad a szocialista fejlő­dés útján, amelyet a marxizmus- leninizmus halhatatlan eszméi és az első szocialista ország, a Szov­jetunió több évtizedes tapasztala­tai világítanak meg. Amióta a Kí­nai Népköztársaság létrejött, a ka­pitalizmus és a szocializmus erővi­szonyai jelentősen megváltoztak a szocializmus javára, még hatalma­sabbá váltak azok az erők, ame­lyek a békéért és a demokráciáért, egy újabb világháború ellen küz­denek. A kínai forradalom félgyarmati és félfeudális, műszakilag és gaz­daságilag rendkívül elmaradott or­szágban aratott győzelmet. A néphatalom egyik legelső fon­tos intézkedése a bürokratikus tő­ke tulajdonának államosítása és a külföldi tőke előjogainak felszá­molása mellett a földreform vég­rehajtása volt. 1953. tavaszáig lé­nyegében az ország egész területén megvalósult a földreform, néhány nemzetiségi terület kivételével. A földreform eredményeképpen 300 millió paraszt között több mint 47 millió hektár szántóföldet osztot­tak szét. A Kínai Kommunista Párt a lenini szövetkezeti elv alap­ján és a szovjet tapasztalatok fel- használásával, a kínai falu min­den sajátosságát figyelembe véve kidolgozta és megvalósította a kol­lektivizálás konkrét programját. 1958-ban több mint 760.000 szövet­kezetét 26.500 népi kommunává szerveztek át. Ezek az ország pa­rasztgazdaságainak 99 százalékát egyesítik. A mezőgazdaság szocialista át­alakítása mellett nagy jelentősé­gű volt a kizsákmányolástól men­tes szocialista termelési viszonyok megteremtése szempontjából a magántőkés ipar, kereskedelem és kézműipar szocialista átalakí­tása. Kínában már 1956-ban minden ipari és kereskedelmi magánvál­lalat vegyesvállalattá alakult át.. Az elmúlt években a Kínai Nép- köztársaság a kommunista párt vezetésével hatalmas sikereket ért el a szocialista iparosításban. Az egykor elmaradott iparú Kína ipari- agrár országgá vált. Sok fontos ipari termék termelésében Kína elhagyta Japánt, az első helyre került Ázsiában. Az ipari fejlődés gyors üteme révén jelen­tősen megnövekedett a korszerű ipar részaránya a népgazdaság össztermelésében: 1957-ben, az első ötéves terv végén meghaladta a 40 százalékot. A kínai nép a kommunista párt jelszavát: — Kína 15 év alatt érje el és szárnyalja túl Angliát a leg­fontosabb ipari termékek termelé­sében — határidő előtt akarja végrehajtani. A széntermelésben és a gyapotszövet termelésében Kína már 1958-ban utolérte Ang­liát. K ína iparosításában elért nagy sikerek egyik fontos tényezője a szocialista tábor orszá­gainak önzetlen testvéri segítsége, elsősorban a fejlett ipari nagyha­talom, a Szovjetunió segítsége. A Kínai Népköztársaság ugyancsak minden téren együttműködik a szocialista tábor országaival és ér­tékes segítséget nyújt nekik. A gazdasági sikerek a néphata­lom évei alatt arra vezettek, hogy jelentősen megjavultak a lakos­ság életkörülményei, fejlődött a kultúra, a népművelés és a köz­egészség is. A Kínai Népköztársaság sikerei a szocialista építőmunka minden területén, állhatatos harca a világ békéjéért és a demokráciáért je­lentősen megnövelték és megszi­lárdították Kína nemzetközi te­kintélyét. Már 33 ország létesített diplomáciai kapcsolatot a népi Kí­nával. 93 ország és terület áll vele gazdasági kapcsolatban, 104 ország és terület létesített kulturális kap­csolatot és tart fenn baráti vi­szonyt Kínával. A Kínai Népköztársaság fontos szerepet játszik a békeharcban. A kínai nép testvéri segítséget nyúj­tott a koreai népnek függetlenségi harcában. A Kínai Népköztársa­ság az 1954. évi genfi értekezleten a Szovjetunióval együtt elősegí­tette a sokéves indokínai háború megszüntetését. Az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak obstrukciós po­litikája miatt azonban Ázsia leg­nagyobb országa mindmáig nem nyert képviseletet az ENSZ-ben, bár a világ különböző államai számtalanszor követelték ezt. Re­méljük, hogy a józan ész és az igazságosság végül is legyőzi a hi­degháború híveinek szennyes mes­terkedéseit. F ennállásának kezdetétől fog­va a népi Kína szilárdan a szocializmus táborában áll. Rövid­del megalakulása után, 1950. feb­ruár 14-én barátsági, szövetségi és kölcsönös segítségnyújtási szerző­dést kötött a Szovjetunióval. Ez a szerződés fontos szerepet játszik a Távol-Keleten és a világ békéjé­nek megszilárdításában. 1959. október 1-én a Kínai Nép- köztársaság tízéves fennállásának dicsőséges évfordulóját ünnepli. Az ifjú, hatalmas Kína magabiz­tosan tekint a jövő elé. „A Kínai Képköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója az egész szocialista tábor, az egész haladó emberiség nagy ünnepe" Ümtepm'g Csepelen a Kínai Népköztársaság 10. év fordulója alkalmából Ez a felvétel 1949. október 1-én készült, amikor Mao Ce-tung kikiáltotta a Kínai Népköztársaság megalapítását a hatszázmil­liós kínai nép nevében. A Hazafias Népfront Országos kulásának 10. évfordulója alkal- Tanácsa és budapesti bizottsága, mából. A kínai és magyar zász- valamint a Kínai Magyar Baráti lókkal díszített hatalmas csarnok Társaság szerdán a csepeli sport- zsúfolásig megtelt. Az elnökség- csarnokban ünnepséget rendezett ben foglalt helyet dr. Münnich a Kínai Népköztársaság megala- Ferenc, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, Marosán György, Rónai Sándor, a MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Nemes Dezső, a Politikai Bizott­ság póttagja, Kiss Dezső, a Csepe) Vas- és Fémművek pártbizottsá­gának első titkára, Szirmai István és Szurdi István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagjai, Ré­vész Géza honvédelmi miniszter, Benke Valéria művelődésügyi mi­niszter, dr. Ortútay Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes, Schütz Árpád, a Hazafias Népfront buda­pesti bizottságának titkára, Galla Endre a Kínai Baráti Társaság főtitkára, Karsai Ferenc, a hu­szonegyedik kerületi pártbizottság első titkára, Végh Károly, a hu­szonegyedik kerületi tanács vb. elnöke, Komjáthy László, a Cse­pel Vas- és Fémművek vezérigaz­gatója. Az elnökségben foglalt he­lyet Hao De-cin, a Kínai Népköz- társaság magyarországi rendkívü­li és meghatalmazott nagykövete. A nézőtéren helyet foglalt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A kínai és a magyar himnusz elhangzása után dr. Ortutay Gyu­la, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg az ünnepséget. A résztvevők tapsa közben üdvözölte a kínai nép képviselőjét: Hao De-cin nagykövetet. Ezután dr. Münnich Ferenc a Minisztertanács elnöke mondott ünnepi beszédet, Dr. Münnich Ferenc ünnepi beszéde — A Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 10. évfordulója — kezdte beszédét dr. Münnich Fe­renc — nemcsak a hatalmas kínai nép, hanem az egész szocialista tábor, az egész haladó emberiség nagy ünnepe, fontos esemény egész Ázsia és az egész világ történeté­ben. A Minisztertanács elnöke ez­után a kínai nép gazdag évezredes történelmi múltjáról szólt, rámu­tatva, hogy Kínának szünet nélkül harcolnia kellett függetlenségéért, szabadságáért. A nép egyaránt küzdött a külső hódítók, s a belső ellenség, a rabszolgatartók, a hű- bérurak, a császári méltóságok el­len. A továbbiakban a kínai nép leg- újabbkori szabadságmozgalmainak történetével foglalkozott, amelyek­re óriási hatással volt mind az 1905-ös, mind az 1917-es oroszor­szági forradalom. — A kínai nép — mondotta a továbbiakban- — soha nem fogja elfelejteni azt, hogy szabadsága kivívásában milyen kiemelkedő szerepe volt a Szovjetunió Vörös Hadseregének, amely a második világháborúban a Hitler-fasiszták és japán cinkosaik legyőzésével hozzájárult a kínai nép szabadsá­gának kivívásához is. A Szovjet­unió világra szóló győzelme to­vábbi lendületet adott a kínai vö­rös hadsereg katonáinak, az egész népnek, hogy befejezzék felszaba­dító harcukat. S amikor felvirradt 1949. október 1. napja, beteljese­dett a győzelem: Pekingben ki­kiáltották a Kínai Népköztársasá­got. Világtörténelmi jelentőségű volt ez az esemény, örömmel töl­tötte el a haladó embereket a föld­kerekség minden részén. Dr. Münnich Ferenc ezután ar­ról beszélt, hogy az imperialisták Kínában elszenvedett vereségük óta szinte szüntelenül a provoká­ciók özönét, dühödt támadásokat zúdítanak a felszabadult Kínai Népköztársaságra. Ezek közé tar­tozik a két legutóbbi: az úgyneve­zett tibeti kérdés, amelynek felve­tésével egy maroknyi reakciós csoport lázadását igyekeznek „nemzeti forradalommá’“ felnagyí­tani, hogy beavatkozhassanak a Kínai Népköztársasághoz hű tibeti nép belső ügyeibe. Ugyanakkor a kínai—indiai határnak a Himalá­ja hegység szinte járhatatlan te­rületén fennálló rendezetlenségéi akarják felhasználni arra, hogy éket verjenek a két legnagyobb ázsiai állam: Kína és India közé A Kínai Népköztársaság kormá­nya igazsága tudatában — a meg­győző érvek egész sorával verte vissza ezeket a rágalmakat, ame­lyek nyilvánvaló célja, hogy a je­lenlegi, enyhültebb nemzetközi légkört a hidegháború eszközeivel és módszereivel mérgezzék. Mind­ezekhez járul még az imperialis­ták egy részének, elsősorban az Egyesült Államok kormányának tarthatatlan állásfoglalása, hogy a 680 milliós Kínai Népköztársasá­got ne vegyék fel az ENSZ-be. A jelenlegi ENSZ közgyűlést fi­gyelve, örömmel láthatjuk, hogy a világ haladását fékező amerikai köröknek egyre nehezebben sike­rül akaratukat szavazógépezetükre erőszakolni. A párt- és kormányküldöttsé­günk néhány hónappal ezelőtt el­látogatott a Kínai Népköztársaság­ba. Saját szemünkkel győződhet­tünk meg e baráti ország gyors fejlődéséről. (Folytatás a 2. oldalon.) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents