Kisalföld, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
1959. november 1., vasárnap V. A TÖMEGSZERVEZETEK HELYZETE ÉS FELADATAI A beszámoló utolsó részében foglalkozott a megyei pártbizottság a tömegszervezetek tevékenységével. Megállapította, hogy a tömegszervezetek munkája ma önállóbb, mint volt és a pártvezetés az esetek döntő többségében az ott dolgozó elvtársakon keresztül valósul meg. A KISZ-szervezetekről szólva kiemelte a beszámoló megyénk fiataljainak helytállását a termelő munkában, majd megállapította, hogy a KISZ szervezetek nevelő munkája a kezdeti nehézségek után egyre eredményesebbé válik mind politikai, mind kulturális tekintetben. Az eredmények mellett különösen arra hívta fel a megyei pártbizottság a KISZ figyelmét, hogy megoldatlan a KISZ-en kívüli fiatalok nőnevelése és különösen nagy gondot kell fordítani a jelenleg még gyenge falusi KISZ szervezetek megerősítésére. Ezután a szakszervezetek munkáját elemezte a beszámoló. Megállapította, hogy a szakszervezetekben dolgozó elvtársaknak nagy szerepük van abban, hogy a kongresszusi munkaversenynek szép eredményei vannak megyénkben. A munkaverseny politikai tartalmában és a verseny nyilvánosságában kétségtelenül van haladás — mondotta Lombos elvtárs, majd arról szólt, hogy a megyében jelenleg 100 brigád küzd a Szocialista brigád cím elnyeréséért. Ezután a szakszervezetek érdekvédelmi, szociális és kulturális munkájáról szólt a beszámoló és külön aláhúzta, hogy dicséret illeti a szakszervezeteket azért a tevékenységéért, amely a munkásasszonyok életének megkönnyítését szolgálja. Számos textilüzemben mosodát állítottak fel, más üzemekben mosógépet, padlókefélőt, porszívót vásároltak és azt kölcsönként kiadják az asszonyoknak, hogy ezzel is megkönynyítsék a háztartási munkát. Ezután a tanácsok munkájával foglalkozott a beszámoló. Hangsúlyozta a tanácsok döntő többségének derekas munkáját a tsz-szervezés idején, valamint az új szövetkezetek megszilárdításáért végzett tevékenységét. KISALFÖLD Megkezdődött a budapesti pártértekezlet Szombaton az Egyesült Izzó kultúrtermében megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti szervezetének pártértekezlete. Csikesz József elé, a budapesti pártbizottság titkárának javaslatára a pártértekezlet elnökséget választott. Az elnökségben foglalt helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Marosán György, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. A budapesti pártértekezletet Csikesz József elé nyitotta meg. — Pártunk hetedik kongresszusára olyan időben készülünk — mondotta —, amikor a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom erői növekedőben vannak és fölénybe kerültek a kapitalista rendszer erőivel szemben. Az emberiség előtt egyre kézzelfoghatóbbá válik a marxista-leninista eszmék, társadalmi rendszerünk magasabbrendűsége. — Pártunk hetedik kongresszusára olyan nemzetközi helyzetben készülünk, amelyben a mi hazánkra, a Magyar Népköztársaságra is másképpen tekintenek, mint 1956-ban. Három esztendő alatt pártunk és kormányunk vezetésével olyan eredményeket ért el a magyar nép, amelyet még legádázabb ellenségeink is kénytelenek elismerni. Igaz, nem volt könnyű feladat kivezetni az országot, a népet arról a mélypontról, ahová a helytelen rossz politika és az ellenség támadása juttatta. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a történelmi tapasztalatok birtokában, a marxizmusleninizmus útmutatásai alapján következetes, elvi politikát folytatott, így nyerte meg a magyar népet és jelölte ki mindig a soronlévő feladatokat. E helyes politika eredményezte, hogy pártunkat ma követi a munkásosztály, a parasztság és értelmiség többsége. — A megtett út ad lehetőséget arra, hogy a hetedik kongresszus téziseiben kitűzhettük a célt: hazánkban 1985-ig lerakjuk a szocializmus alapjait. — Tegnap volt három éve, hogy az ellenforradalmárok aljas támadást intéztek a budapesti pártbizottság székháza ellen, s azon a napon újra — mint már annyiszor a munkásmozgalom harcai során — a kommunisták soraiból új hősök születtek. — Emlékezzünk azokra az elvtársainkra, akik ma nem lehetnek közöttünk, akik hősi halált haltak a munkás-paraszt hatalomért, a magyar nép szabadságáért. A pártértekezlet részvevői felállva adóztak az elesett mártírok emlékének. Csikesz József elé ezután javaslatot tett a pártértekezlet tárgysorozatára, majd Marosán György, a budapesti pártbizottság első titkára tartotta meg a budapesti pártbizottság beszámolóját Befejeződött a KTOSZ országos választmányi értekezlete Szombaton a KIOSZ székházában folytatott tanácskozást a szervezet országos választmánya. A kisiparosság vezetői megvitatták az elnökség pénteken elhangzott beszámolóját és a lakosság érdekében végzendő feladataikról szóltak. A tanácskozás befejezéseként határozatot hoztak, amely leszögezi, hogy a haladó kisiparosság egyetért a szocializmus építésével, és ebben munkájával részt kíván venni. A határozat szervezeti kérdésekkel foglalkozik és kimondja, hogy a KIOSZ szervezetekben még nem tettek megfelelő intézkedéseket a spekulánsok és a törvénysértők ellen. A jövőben tevékenyebben lépjenek fel azért, hogy a kisiparosság minél inkább a lakosságot szolgálja, munkája megfeleljen mind a minőségi követelményeknek, mind a felszámított árak és díjak szempontjából. A KIOSZ központja újabb szakmákban kidolgozza és az illetékes szervek elé terjeszti az irányárakat. A KIOSZ országos választmányi értekezlete szombaton délután befejezte kétnapos tanácskozását. A Megyei Pártbizottság beszámolója IV. MEGYÉNK MŰVELŐDÉSI HELYZETE Lombos elvtárs ezután megyénk művelődési helyzetét elemezte. Megállapította, hogy itt okozott legnagyobb zűrzavart az ellenforradalom, majd szólt az MSZMP művelődéspolitikai irányelveiről, melyek hosszú időre megyénkben is megszabják a tennivalókat. Ezután beszélt az iskolák helyzetéről és többek között megállapította: " Az a pedagógusellenesség, amely egyes elvtársaik részéről az ellenforradalom vitán jelentkezett, a pártbizottság helyes politikai vezetése mellett megszűnt, s egyre ritkább az a hang, amely a pedagógusoknál általánosít. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy minden rendben van a pedagógusok világnézeti nevelésével, hiszen tudjuk, hogy még mindig elég kevés a szilárd materialista szellemű pedagógus. A lassú fejlődés oka a nevelők alacsony ideológiai színvonala. Ezután részletesen elemezte a beszámoló az iskolák munkáját és megállapította, hogy a politikailag és elméletileg képzett igazgatóik irányításával a legtöbb iskolában sikerült a pedagógusok politikai egységét kialakítani. A továbbiakban beszélt arról, hogy a pártszervezetek, a kommunista szülők és pedagógusok türelmes, felvilágosító munkája nyomán lényegesen csökkent a megyében a hitoktatásra beiratkozott tanulók száma. Az eredmény azért örvendetes, mert a hittanbeiratásnál szigorúan a meggyőzés módszerét alkalmazták, míg az adminisztratív módszert a katolikus egyház egyes papjai alkalmazták, akik egyes esetekben a templomiban is kiprédikálták azokat, akik gyermekeieket nem íratták be hittanra. Az ateista propagandáról szólva a beszámoló ugyancsak a türelmes, meggyőző munkát hangsúlyozta és megállapította, hogy egész történelmi időszakra van szükség, amíg meggyőzzük a vallásos érzületű embereket és gondolkodásra késztetjük azokat, akik a túlvilágtól várják boldogulásukat és nem a nép alkotó erejétől. A népművelési munkáról szólt ezután a beszámoló. E szerint nőtt az ismeretterjesztő előadások száma és a könyvtárak olvasottsága, majd bírálta azt a helyzetet, hogy a megye 124 kultúrotthonában jelenleg a rendszeres mozivetítés miatt nem tud kialakulni az öntevékeny helyi kultúrmunka. A győri Kisfaludy Színház munkájáról szólva a beszámoló megállapította, hogy az az ellenforradalom óta lényegesen megjavult. Különösen kiemelkedett a Pesti emberek című színmű előadása, amelynek igen komoly sikere volt és szereplőit is külön dicséret illeti. Ebből azt a tanulságot lehet levonni, hogy nem jogos a félelem a mai témáktól, mint az egyes esetekben tapasztalható. A pártbizottság elmondhatja, hogy a győri Kisfaludy Színháznak még nem volt ilyen jó együttese, mint napjainkban. — A színház vezetőitől azt várjuk — mondotta Lombos elvtárs, hogy fokozzák a színészek közt a politikai nevelő munkát és a párttagok a meggyőző munka eredményeként kerüljenek közel a pártonkívüli színészekhez. Végül a művelődési kérdések kapcsán dicsérettel szólt a beszámoló a Győri Rádió munkájáról is, külön aláhúzva azt a segítséget, amit a rádió a tsz-mozgalom fejlesztéséhez és megszilárdításához adott. Az eredmények ellenére tanácsaink tömegmozgalmi jellege a tsz-szervezés után bizonyos mértékig visszaesett. Ugyancsak van kívánnivaló a tanácstagi beszámolók és fogadóórák megtartásában is. Elmondhatjuk továbbá — mondotta Lombos elvtárs —, hogy csökkenőben van az állami bürokrácia, bár ez nem jelenti azt, hogy a lakosság panaszait a tanácsi szervek mindig elég gyorsan elintézik. Ez főleg a községi tanácsokra áll. A Hazafias Népfront munkájáról szólva a beszámoló megállapította, hogy az egyre inkább helyes irányban bontakozik ki. Az elmúlt két évben sikerült pártunk tömegbázisát a népfrontmozgalmon keresztül szélesíteni és olyan emberek sokaságát tudtuk a szocializmus építésére aktívan mozgósítani, akik még minden kérdésben nem értenek egyet a párt politikájával. Végül szólt arról a beszámoló, hogy a falusi népfrontbizottságok a mezőgazdaság átszervezése után nem nagyon találják meg a helyüket. Ezért azt javasoljuk számukra, hogy fordítsanak nagyobb gondot a lakóterületi agitációra, a községfejlesztési munkák előkészítésére, a társadalmi munka szervezésére, ami napjainkban nagyobb jelentőségű, mint bármikor azelőtt. 1 . A tömegszervezetek munkáját értékelve végül a nőtanácsról szólt Lomodoe elvtárs és megállapította, hogy a lassú fejlődés ellenére is a nőmozgalom jó irányban halad és sok munkás és paraszt asszonyt vern be a munkába. A gyengeség főleg abban van — mondotta —, hogy a városokban még hiányoznak a nőmozgalomból a kispolgári nők, falun pedig a volt középparaszt asszonyok, bár az utóbbi időben e tekintetben is ért el a nőtanács eredményeiket. Ezután így folytatta Lombos elvtárs: — Elvtársak! — A megyei pártbizottság beszámolójában igyekeztünk reális képet adni eredményeinkről. Ezek az eredmények biztatóak, de nincs jogunk arra, hogy határainkon megnyugodjunk. Tovább kell erősítenünk és szilárdítanunk a népi hatalmat, támaszkodni a dolgozók tíz és százezreinek alkotó erejére. A magyar népnek és ezen belül a megye dolgozóinak szomorú tapasztalata van arról, hogy mit jelent az, ha a népi hatalom gyenge. Az osztályharc nem múlt el azzal, hogy megyénkben a mezőgazdaságot átszerveztük. Az ellenség továbbra is megkísérli sorainkat megzavarni és ezzel rendszerünket gyengíteni. Ezután Lombos elvtárs részletesen szólt a munkásőrség, a rendőrség és a határőrség, valamint a bírói és ügyészi szervek munkájáról Mindezekről a szervekről megállapította, hogy egészségesen fejlődtek az elmúlt években és mind szakmai, mind politikai tekintetben egyre jobban betöltik fontos szerepüket a néphatalom védelmében. Lombos elvtárs végezetül röviden utalt a nemzetközi helyzet kedvező fejlődésére, majd így fejezte be a megyei pártbizottság beszámolóját: — Elvtársak! — Nagyszerű az az út, amelyen mi járunk. A népi hatalomért dolgozni kitüntetés mindenki számára, hiszen nincs szebb feladat, mint a nép ügyét szolgálni. Ezt szolgálja országosan a mi pártunk s ezen belül ezt szolgálta rendíthetetlen hittel az eddigi munkájában a megyei pártbizottság is. Ezen az úton kell az elkövetkezendő időszakban is járni, így visszük győzelemre pártunk Központi Bizottságának azon útmutatását, hogy a második ötéves tervben lerakjuk a szocializmus alapjait hazánkban. A megyei pártértekezlet ma reggel a beszámoló feletti vitával folytatja munkáját. A pártértekezlet résztvevői.