Kisalföld, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

1959. november 1., vasárnap V. A TÖMEGSZERVEZETEK HELYZETE ÉS FELADATAI A beszámoló utolsó részében foglalkozott a megyei pártbizott­ság a tömegszervezetek tevékeny­ségével. Megállapította, hogy a tömegszervezetek munkája ma önállóbb, mint volt és a pártveze­tés az esetek döntő többségében az ott dolgozó elvtársakon keresz­tül valósul meg. A KISZ-szervezetekről szólva kiemelte a beszámoló me­gyénk fiataljainak helytállását a termelő munkában, majd megál­lapította, hogy a KISZ szerveze­tek nevelő munkája a kezdeti ne­hézségek után egyre eredménye­sebbé válik mind politikai, mind kulturális tekintetben. Az ered­mények mellett különösen arra hívta fel a megyei pártbizottság a KISZ figyelmét, hogy megoldat­lan a KISZ-en kívüli fiatalok nő­nevelése és különösen nagy gondot kell fordítani a jelenleg még gyenge falusi KISZ szervezetek megerősítésére. Ezután a szakszervezetek munkáját elemezte a beszámoló. Megállapította, hogy a szakszer­vezetekben dolgozó elvtársaknak nagy szerepük van abban, hogy a kongresszusi munkaversenynek szép eredményei vannak me­gyénkben. A munkaverseny poli­tikai tartalmában és a verseny nyilvánosságában kétségtelenül van haladás — mondotta Lombos elvtárs, majd arról szólt, hogy a megyében jelenleg 100 brigád küzd a Szocialista brigád cím el­nyeréséért. Ezután a szakszervezetek érdek­­védelmi, szociális és kulturális munkájáról szólt a beszámoló és külön aláhúzta, hogy dicséret ille­ti a szakszervezeteket azért a te­vékenységéért, amely a munkás­­asszonyok életének megkönnyíté­sét szolgálja. Számos textilüzem­ben mosodát állítottak fel, más üzemekben mosógépet, padlóke­­félőt, porszívót vásároltak és azt kölcsönként kiadják az asszo­nyoknak, hogy ezzel is megköny­­nyítsék a háztartási munkát. Ezután a tanácsok munkájával foglalkozott a beszá­moló. Hangsúlyozta a tanácsok döntő többségének derekas mun­káját a tsz-szervezés idején, vala­mint az új szövetkezetek megszi­lárdításáért végzett tevékenységét. KISALFÖLD Megkezdődött a budapesti pártértekezlet Szombaton az Egyesült Izzó kul­túrtermében megkezdődött a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt buda­pesti szervezetének pártértekez­lete. Csikesz József elé, a budapesti pártbizottság titkárának javasla­tára a pártértekezlet elnökséget választott. Az elnökségben foglalt helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Maro­sán György, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Ne­mes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. A budapesti pártértekezletet Csikesz József elé nyitotta meg. — Pártunk hetedik kongresszu­sára olyan időben készülünk — mondotta —, amikor a szocialista világrendszer, a nemzetközi kom­munista mozgalom erői növekedő­ben vannak és fölénybe kerültek a kapitalista rendszer erőivel szemben. Az emberiség előtt egyre kézzelfoghatóbbá válik a marxis­ta-leninista eszmék, társadalmi rendszerünk magasabbrendűsége. — Pártunk hetedik kongresszu­sára olyan nemzetközi helyzetben készülünk, amelyben a mi ha­zánkra, a Magyar Népköztársa­ságra is másképpen tekintenek, mint 1956-ban. Három esztendő alatt pártunk és kormányunk ve­zetésével olyan eredményeket ért el a magyar nép, amelyet még legádázabb ellenségeink is kény­telenek elismerni. Igaz, nem volt könnyű feladat kivezetni az orszá­got, a népet arról a mélypontról, ahová a helytelen rossz politika és az ellenség támadása juttatta. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a történelmi tapasz­talatok birtokában, a marxizmus­­leninizmus útmutatásai alapján következetes, elvi politikát foly­tatott, így nyerte meg a magyar népet és jelölte ki mindig a soron­­lévő feladatokat. E helyes politika eredményezte, hogy pártunkat ma követi a munkásosztály, a pa­rasztság és értelmiség többsége. — A megtett út ad lehetőséget arra, hogy a hetedik kongresszus téziseiben kitűzhettük a célt: ha­zánkban 1985-ig lerakjuk a szo­cializmus alapjait. — Tegnap volt három éve, hogy az ellenforradalmárok aljas tá­madást intéztek a budapesti párt­bizottság székháza ellen, s azon a napon újra — mint már annyiszor a munkásmozgalom harcai során — a kommunisták soraiból új hő­sök születtek. — Emlékezzünk azokra az elv­­társainkra, akik ma nem lehetnek közöttünk, akik hősi halált haltak a munkás-paraszt hatalomért, a magyar nép szabadságáért. A pártértekezlet részvevői fel­állva adóztak az elesett mártírok emlékének. Csikesz József elé ezután javas­latot tett a pártértekezlet tárgy­­sorozatára, majd Marosán György, a budapesti pártbizottság első tit­kára tartotta meg a budapesti pártbizottság beszámolóját Befejeződött a KTOSZ országos választmányi értekezlete Szombaton a KIOSZ székházá­ban folytatott tanácskozást a szer­vezet országos választmánya. A kisiparosság vezetői megvitatták az elnökség pénteken elhangzott beszámolóját és a lakosság érde­kében végzendő feladataikról szóltak. A tanácskozás befejezéseként határozatot hoztak, amely leszö­gezi, hogy a haladó kisiparosság egyetért a szocializmus építésével, és ebben munkájával részt kíván venni. A határozat szervezeti kér­désekkel foglalkozik és kimondja, hogy a KIOSZ szervezetekben még nem tettek megfelelő intéz­kedéseket a spekulánsok és a tör­vénysértők ellen. A jövőben tevé­kenyebben lépjenek fel azért, hogy a kisiparosság minél inkább a lakosságot szolgálja, munkája megfeleljen mind a minőségi kö­vetelményeknek, mind a felszá­mított árak és díjak szempontjá­ból. A KIOSZ központja újabb szakmákban kidolgozza és az il­letékes szervek elé terjeszti az irányárakat. A KIOSZ országos választmányi értekezlete szombaton délután befejezte kétnapos tanácskozását. ­ A Megyei Pártbizottság beszámolója IV. MEGYÉNK MŰVELŐDÉSI HELYZETE Lombos elvtárs ezután megyénk művelődési helyzetét elemezte. Megállapította, hogy itt okozott legnagyobb zűrzavart az ellenfor­radalom, majd szólt az MSZMP művelődéspolitikai irányelveiről, melyek hosszú időre megyénkben is megszabják a tennivalókat. Ezután beszélt az iskolák helyzetéről és többek között megállapította: " Az a pedagógusellenesség, amely egyes elvtársaik részéről az ellenforradalom vitán jelentkezett, a pártbizottság helyes politikai vezetése mellett megszűnt, s egyre ritkább az a hang, amely a peda­gógusoknál általánosít. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy min­den rendben van a pedagógusok világnézeti nevelésével, hiszen tudjuk, hogy még mindig elég ke­vés a szilárd materialista szelle­mű pedagógus. A lassú fejlődés oka a nevelők alacsony ideológiai színvonala. Ezután részletesen elemezte a beszámoló az iskolák munkáját és megállapította, hogy a politikai­lag és elméletileg képzett igazga­tóik irányításával a legtöbb isko­lában sikerült a pedagógusok po­litikai egységét kialakítani. A to­vábbiakban beszélt arról, hogy a pártszervezetek, a kommunista szülők és pedagógusok türelmes, felvilágosító munkája nyomán lényegesen csökkent a megyében a hitoktatásra beiratkozott ta­nulók száma.­­ Az eredmény azért örvendetes, mert a hittan­­beiratásnál szigorúan a meggyő­zés módszerét alkalmazták, míg az adminisztratív módszert a ka­tolikus egyház egyes papjai alkal­mazták, akik egyes esetekben a templomiban is kiprédikálták azo­kat, akik gyermekeieket nem írat­ták be hittanra. Az ateista propagandáról szólva a beszámoló ugyancsak a türel­mes, meggyőző munkát hangsú­lyozta és megállapította, hogy egész történelmi időszakra van szükség, amíg meggyőzzük a val­lásos érzületű embereket és gon­dolkodásra késztetjük azokat, akik a túlvilágtól várják boldogulásu­kat és nem a nép alkotó erejétől. A népművelési munkáról szólt ezután a beszámoló. E szerint nőtt az ismeretterjesztő előadások száma és a könyvtárak olvasott­sága, majd bírálta azt a helyzetet, hogy a megye 124 kultúrotthoná­­ban jelenleg a rendszeres mozi­vetítés miatt nem tud kialakulni az öntevékeny helyi kultúrmunka. A győri Kisfaludy Színház mun­kájáról szólva a beszámoló meg­állapította, hogy az az ellenforra­dalom óta lényegesen megjavult. Különösen kiemelkedett a Pesti emberek című színmű előadása, amelynek igen komoly sikere volt és szereplőit is külön dicséret il­leti. Ebből azt a tanulságot lehet levonni, hogy nem jogos a féle­lem­ a mai témáktól, mint az egyes esetekben tapasztalható. A párt­­bizottság elmondhatja, hogy a győri Kisfaludy Színháznak még nem volt ilyen jó együttese, mint napjainkban. — A színház veze­tőitől azt várjuk — mondotta Lombos elvtárs, hogy fokozzák a színészek közt a politikai nevelő munkát és a párttagok a meg­győző munka eredményeként ke­rüljenek közel a pártonkívüli szí­nészekhez. Végül a művelődési kérdések kapcsán dicsérettel szólt a beszá­moló a Győri Rádió munkájáról is, külön aláhúzva azt a segítsé­get, amit a rádió a tsz-mozgalom fejlesztéséhez és megszilárdításá­hoz adott. Az eredmények ellenére taná­csaink tömegmozg­alm­i jellege a tsz-szervezés után bizonyos mér­tékig visszaesett. Ugyancsak van kívánnivaló a tanácstagi beszá­molók és fogadóórák megtartásá­ban is. Elmondhatjuk továbbá — mondotta Lombos elvtárs —, hogy csökkenőben van az állami bürok­rácia, bár ez nem jelenti azt, hogy a lakosság panaszait a tanácsi szervek mindig elég gyorsan el­intézik. Ez főleg a községi taná­csokra áll. A Hazafias Népfront munkájáról szólva a beszámoló megállapította, hogy az egyre in­kább helyes irányban bontakozik ki. Az elmúlt két évben sikerült pártunk tömegbázisát a népfront­­mozgalmon keresztül szélesíteni és olyan emberek sokaságát tud­tuk a szocializmus építésére aktí­van mozgósítani, akik még min­den kérdésben nem értenek egyet a párt politikájával. Végül szólt arról a beszámoló, hogy a falusi népfrontbizottságok a mezőgazda­­ság átszervezése után nem na­gyon találják meg a helyüket. Ezért azt javasoljuk számukra, hogy fordítsana­k nagyobb gondot a lakóterületi agitációra, a köz­ségfejlesztési munkák előkészíté­sére, a társadalmi munka szerve­zésére, ami napjainkban nagyobb jelentőségű, mint bármikor az­előtt.­­­­ 1 . A tömegszervezetek munkáját­­ értékelve végül a nőtanácsról szólt Lomodoe elvtárs és megálla­pította, hogy a lassú fejlődés el­lenére is a nőmozgalom jó irány­ban halad és sok munkás és pa­raszt asszonyt vern be a munkába. A gyengeség főleg abban van — mondotta —, hogy a városokban még hiányoznak a nőmozgalomból a kispolgári nők, falun pedig a volt középparaszt asszonyok, bár az utóbbi időben e tekintetben is ért el a nőtanács eredményeiket. Ezután így folytatta Lombos elvtárs: — Elvtársak! — A megyei pártbizottság be­számolójában igyekeztünk reális képet adni eredményeinkről. Ezek az eredmények biztatóak, de nincs jogunk arra, hogy határainkon megnyugodjunk. Tovább kell erő­sítenünk és szilárdítanunk a népi hatalmat, támaszkodni a dolgozók tíz és százezreinek alkotó erejére. A magyar népnek és ezen belül a megye dolgozóinak szomorú ta­pasztalata van arról, hogy mit je­lent az, ha a népi hatalom gyenge. Az osztályharc nem múlt el az­zal, hogy megyénkben a mező­­gazdaságot átszerveztük. Az ellen­ség továbbra is megkísérli sorain­kat megzavarni és ezzel rendsze­rünket gyengíteni. Ezután Lombos elvtárs részle­tesen szólt a munkásőrség, a rendőrség és a ha­tárőrség, vala­mint a bírói és ügyészi szervek munkájáról Mindezekről a szer­vekről megállapította, hogy egész­ségesen fejlődtek az elmúlt évek­ben és mind szakmai, mind poli­tikai tekintetben egyre jobban betöltik fontos szerepüket a nép­­hatalom védelmében. Lombos elvtárs végezetül rövi­den utalt a nemzetközi helyzet kedvező fejlődésére, majd így fe­jezte be a megyei pártbizottság beszámolóját: — Elvtársak! — Nagyszerű az az út, amelyen mi járunk. A népi hatalomért dol­gozni kitüntetés mindenki számá­ra, hiszen nincs szebb feladat, min­t a nép ügyét szolgálni. Ezt szolgálja országosan a mi pártunk s ezen belül ezt szolgálta rendít­hetetlen hittel az eddigi munká­jában a megyei pártbizottság is. Ezen az úton kell az elkövetke­zendő időszakban is járni, így visszük győzelemre pártunk Köz­ponti Bizottságának azon útmu­tatását, hogy a második ötéves tervben lerakjuk a szocializmus alapjait hazánkban. A megyei pártértekezlet ma reggel a beszámoló feletti vitával folytatja munkáját. A pártértekezlet résztvevői.

Next