Kisalföld, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

­ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ) V. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Győr, 1960. február 2., kedd ABA: 60 FELLER Kultúrház épült Bővítik a villanyhálózatot Babot kis község Kapuvár szom­szédságában. A falu lakói tavaly olyan k­ult­úrházat építtetek, ami­lyennel a járási székhely sem di­csekedhet. A szép új kultúrköz­­pon­t a község közepén épült. Az­előtt a babotiaknak az italbolt volt a szórakozóhelye. Odajártak esténként a törzsvendégek, de a kultúrára szomjazok is, mert az italbolt helyiségében tartották a filmvetítést, vagy nagyon ritkán a színielőadást. A baboti tanács vezetői már ré­gebben gondoltak egy kultúrház felépítésére, de a lakosság forint­jait olyan beruházásokra kellett fordítani, amelyeket jobban szor­galmazott a falu népe: járda, tűz­­oltószertár, szolgálati lakás stb. épült. A tanácstagok javaslatára tavaly, június 6-án lerakták a kultúrház épületének alapjait. A falubeliek nem csupán pénzt ad­tak az építésre, de ott serényked­tek az épület felhúzásánál is. Ke­verték a maltert, adogatták a tég­lát és a messzes vödröt, szállítot­ták lovaskocsival az épületanya­gokat. Felhúzták a falakat, tető alá került az épület. December elején bevakolták. Babot lakói december 13-án avatták fel a kultúrházat. A nagy teremben a fa, a festék, az építke­zés friss illata árad. Azóta itt tartják a körzeti mozi rendszeres előadásait. A járási tanács kultúr­­csoportja nemrégiben tartott elő­adást, február 7-én a petőházi BABOTON kultúrcsoport tart bemutatót, Zsu­zsika kisasszony­t adják elő. A falubeli ifjúsági szervezet fiatal­jai is készülnek, a Tisztújítás cí­mű darab szerepeit már elosztot­ták, s megkezdik a próbákat. A kultúrházban két öltöző és klubhelyiség is van. A tanács eb­ben az évben még vásároll beren­dezési tárgyakat, hogy 3 jól be­rendezett klubhelyiségben máso­dik otthont találjanak a fiatalok. A kultúrház építésére Babodon 251 000 forintot költöttek, a tár­sadalmi munka értéke 14 000 fo­rint volt. Eredetileg 1960-ban akarták befejezni a kultúrház épí­tését, most csupán a szépítés ma­radt. Ebben az évben a falubeliek parkosítják a kultúrház környé­két, mozigépet, berendezési tár­gyakat vásárolnak mintegy 115 ezer forintból. Járda is épül Baboton az év vé­géig, több mint fél kilométer hosszan. Az építésre 58 000 forin­tot fordítanak a községfejlesztési hozzájárulásból. Egyenruhát vá­sárolnak a tűzoltóknak 10 000 fo­rintért. Bővítik a villanyhálózatot a József Attila utcában. Hálózat­­bővítésre 50 000 forintot költ a ta­nács. Két tó van a községben, a tanács az idén kikövezte­ a tavasz szélét mintegy 32 000 forint beru­házásból. A ba­botiak az idén is adnak társadalmi segítséget. Csak­nem 14 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeznek el decem­ber 31-ig. II második óriásrakéta is célba talált Befejeződtek a csendes-óceáni szovjet kísérletek Moszkva (MTI). A TASZSZ je­lenti: annak a tervnek megfele­lően, amely szerint kidolgoznak az eddigieknél nagyobb teljesítőké­pességű többlépcsős ballisztikus rakétát, hogy segítségével nehéz szputnyikokat lőhessenek fel és űrrepüléseket végezhessenek a naprendszer bolygóira, ez év ja­nuár 31-én este felbocsátották a második ilyen rakétát. A rakéta utolsóelőtti lépcsője az utolsó lépcső­ modelljével együtt ez év január 31-én moszkvai idő szerint 19 óra 58 perckor elérte a Csendes-óceán megadott térségét. Az utolsó fokozat modelljét a légkörben való repüléskor megfi­gyelték és vízbeesését hajókon fel­állított rádiólokációs, optikai és lehallgató állomások segítségével észlelték. A mérések adatai ismét megerő­sítették a rakéta irányításának rendkívüli pontosságát. Az idén ja­nuár 31-én végzett fellövéssel si­keresen befejeződött a fent emlí­tett rakétatípus kidolgozásának adott szakasza. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták an­nak kijelentésére, hogy a TASZSZ 1960. január 8-i közleményében pontos adatokkal meghatározott térség a kitűzött határidő előtt február 1-én szabaddá vált a ten­geri hajózás és a repülés számára. Ma kezdődik az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjainak mezőgazdasági tanácskozása MOSZKVA (MTI). Az MTI moszkvai tudósítója írja: Kedden Moszkvában megkezdődnek az európai szocialista országok kom­munista- és munkáspártjainak tapasztalatcsere tanácskozásai, a szocialista mezőgazdaság fejlődé­sének kérdéseiről. A tanácskozá­son képviseltetik magukat az ázsiai szocialista országok is. A tanácskozás központi kérdé­se: a szocialista mezőgazdaság fejlődésének eddigi eredményei és a további tennivalók. Fontos szerepet kap a tanács­kozáson az egyes országok sajá­tos termelési tapasztalatainak is­mertetése. A tanácskozáson előrelátható­lag megvitatják a szocialista or­szágok mezőgazdasági együttmű­ködésének lehetőségeit. Magától értetődően a mezőgaz­dasági kérdéseken kívül igen nagy fontossága van annak a ténynek, hogy a szocialista országok kom­munista- és munkáspártjai ma­gas szinten találkoznak egymás­sal. Ilyen találkozókra az elmúlt években többször is sor került, így 1957 novemberében, majd 1958 májusában a moszkvai KGST tanácskozás idején, s 1959 januárjában az SZKP XXI. kong­resszusán. A moszkvai tanácskozáson a kommunista- és munkáspártok vezetőinek alkalmuk nyiik majd a közvetlen eszmecserére mind a pártmun­kát érintő kérdésekről, mind pedig a nemzetközi élet problémáiról is. „Nyugdíjazták“ a soproni téglagyárak utolsó gőzgépét A Győr-Sopron Megyei Tégla­gyári Egyesüléshez tartozó tégla­gyáraknak az aknáit évben 66 millió téglát és több mint 12 mil­lió cserepet kellett készíteniük. — Az Egyesülés idei terve tég­lából 78 és fél millió, cserépből 14 millió — mondotta Kocsis László elvtárs, a soproni téglagyárak gyárvezetője. — Számnak talán nem nagy, de téglának rengeteg" Ebből a mennyiségből sokat kell elkészíteni az itteni négy tégla­g­árnak. A III-as számú gyár felé csú­szós, ragadós, igazi vendégmarasz­­taló sárban visz az út. Hatalmas karcsú kémény, mellette egy va­kolatlan épület, előtte egy leendő kötélpálya tartóoszlopai — nagy­jából ilyen a gyár látképe az első pillantásra. A szem azonban mást is észrevesz. Többek között azt a hatalmas, Noé-korabeli gőz­gépet, mely lábai törten ott ha­sal a sárban, az új épület előtt. Vastestét itt-ott már rozsdavörös­re marta az idő foga. — Látja ezt a masinát? Talán még az apámnál is öregebb, pedig én sem vagyok már mai gye­rek . . . Tavaly még ez hajtotta a gépi berendezéseket Rengeteg baj volt vele. Ezzel nem tudnánk a tervet teljesíteni. Helyette most ezeket a nagyteljesítményű vil­lanymotorokat szereltük fel. — mutat a motorokra. — Itt a III-as gyárban nagyjából már véget ért a kar­bantartás. A 150 méter hosszú végtelen szalag üzembe állításával sokat javul majd a minőség, mert a cserepek, a téglák nem rázód­­nak össze szállítás közben. Ezen­kívül — mint látja is — új cse­­répprést és két cserépvágó auto­matát szereztünk be . . . A kettes számú kemencéből be­szélgetés és kalapácsolás zaja szű­rődik ki. Belépünk a szűk, alacsony bejá­rón. Percekbe telik, míg a szem megszokja a félhomályt és a tég­laport. Már napok óta itt dolgozik Boros Ferenc és brigádja. — Átépítés ?— kérdezem. — Az. Ilyenre gyakran szükség van, mert elég hamar kiég a ke­mence fala, vagy a nagy hőségtől megreped. — Hogy bírják ezt a hatalmas port? — Megszoktuk — mondják. Bo­ros Ferenc még hozzáteszi: — Különben is megszokik az ember Nemrégen 12 fokos hideg volt. Akkor is dolgoztunk. A kijárat­­nyílásokat bezsaluztuk, a habar­csot melegítve használtuk. — Em­lékszel? — fordul a mellette dol­gozó társa felé —, szinte óránként vittük a habarcsos kanalat felme­legíteni, mert belefagyott az anyag . . Nem volt éppen kelle­mes, az igaz, de a munkának menni kell. Huszonhatodikam egy nap alatt két napi munkát végeztünk el! Csite Sándor érettségizett em­ber. Két évvel ezelőtt még Pápán dolgozott egy szövetkezetben ad­minisztrátorként. — Nem furcsa az irodai munka után a fizikai munka ? — Megszoktam már. Egyébként sem szerettem azt a beosztást. Apám is kőműves volt . . . Kü­lönben is, ki építené át ezt a ke­mencét, ha én nem lennék itt? — kérdezi rettentő komoly képpel, amin aztán mindenki nevet. — Nincs hiány humorban, ne­vetésben — mondja Kocsis László. — Az emberek elégedet­tek, jól keresnek, telik a különbö­ző „házi beruházásokra . . .” S ami a legfontosabb: szívügyüknek tekintik a kemence határidőre való elkészítését. Jó, hogy így van, mert ebben a kemencében márciusban már 700 ezer téglát kell égetni . . Fürst Gyula vezetőgépész be­osztásban dolgozik a téglagyár­ban. — Ez az utolsó karbantartási munka, amiben én is részt veszek — mondja bevezetőnek. — Elmegy? — kérdem. — Ez bizony! Nyugdíjba. Negy­ven éve dolgozom már a szakmá­ban. Ideje lesz egy kicsit pihen­ni. Megvárom, míg termelni kez­denek a gépek, aztán átadom he­lyemet a fiataloknak. — Most min dolgozik, Fürst elvtárs? — Ezt a vacak transzmissziót csinálom. Látja azt, ami ott fenn van a falon. Laczai József és Fraiczer László elvtársakkal át­szereljük, hogy jobban hajtsa a gépeket. Már csak ez van vissza, aztán végeztünk is . . . Nagy munka volt ez az átalakítás! Kocsis László gyárvezetővel sorra járjuk az üzemeket. Leg­többjükben már befejeződtek a karbantartási munkák. A IV-es számú gyárban dolgoznak még az ácsok. Építik az 1500 méteres szá­rítószint. A tartóoszlopok már állnak, most rakják fel a tetőge­rendákat. — Amint látta, nem tétlenked­nek az emberek. Igaz, nem is le­het. Maj­t a karbantartás a legfon­tosabb munka. Jól vagy rosszul sikerül-e, nagyrészt ettől függ, teljesítjük-e tervünket, vagy sem. A legtöbb üzemrészben határidő előtt végeztek a munkákkal. Az almási esztendőben géphibából nagyon kevés kiesésünk volt. Re­méljük, az idén sem lesz több. . Császár Zoltán Moszkvába érkezett az MSZMP küldöttsége Moszkva, (MTI). Az európai szo­cialista országok kommunista- és munkáspártjainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó tapaszta­latcsere tanácskozására hétfőn délelőtt Moszkvába érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. Tag­jai: Münnich Ferenc, a Minisz­tertanács elnöke és Fehér Lajos, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A küldöttség fogadására a szov­jet főváros kijevi pályaudvarán megjelent Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság tit­kára, továbbá a Központi Bizott­ság és a Szovjetunió külügymi­nisztériuma több felső munka­társa. Jelen volt a küldöttség fo­gadásánál Boldoczki János, a Ma­gyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, to­vábbá a nagykövetség több felelős munkatársa. Magyar tanácsi küldöttség utazott Angliába Az angol kormány meghívására hétfőn a ferihegyi repülőtérről magyar tanácsi delegáció utazott Angliába. A küldöttség vezetője Veres József, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, tagjai: Biczó György, a szegedi, Csemitzki Gyula, a Győri Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Gál István, a Debreceni Városi Tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese. Búcsúztatásukra megjelent Var­ga András, a Minisztertanács ta­nács-szervek osztályának vezetője, a miniszter első­vábbá a fővárosi, helyettese,­to­­a szegedi, a győri, a debreceni tanács több ve­zetője. Ott voltak a Külügymi­nisztérium munkatársai, vala­mint Joh Edmund Dudley Street, a budapesti angol követség első titkára. A küldöttség célja az, hogy megismerkedjenek az angliai vá­rosok, köztük London életével és tanulmányozzák az angol köz­­igazgatást. Az angliai városok fej­lesztésének időszerű problémáit és különböző várospolitikai kér­déseket is.

Next