Kisalföld, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

2 Megkezdődött ms aPlriss Kom­m­Unita Párt kongresszusa Róma (MTI). Szombaton dél­előtt a római világkiállítás kong­resszusi palotájában megnyílt az Olasz Kommunista Párt országos kongresszusa. „Az olasz társada­lom megújhodásáért, a szocializ­mus felé való haladásért” címmel Palmiro Togliatti főtitkár mintegy háromórás beszámolót mondott. Beszámolójának első részében rámutatott, hogy az a támadás, amelyet 1956-ban a reakció az Olasz Kommunista Párt ellen in­tézett, a tények bizonysága alap­ján teljes kudarccal végződött, a nemzetközi helyzet pedig éppen a kommunisták által megjelölt táv­latok szerint fejlődött. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet döntő momen­tuma az a nyilvánvaló fölény, amelyet a szocialista rendszer ví­vott ki a kapitalista rendszer fe­lett. Palmiro Togliatti forró szavak­kal üdvözölte N. Sz. Hruscsovnak az ENSZ közgyűlésében előter­jesztet javaslatát, majd ezzel ösz­­szefüggésben a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa legutóbbi ülésszaká­nak azt a döntését, hogy­ a szovjet fegyveres erők létszámát egyhar­­madával csökkentik. A nyugat-európai politikai hely­zet képének megrajzolásával kap­csolatban rámutatott, hogy a bon­ni Németország a nemzetközi eny­hüléssel szemben megmutatkozó ellenállás egyik lényeges központ­ja. Ismételten hangsúlyozta az ál­talános és teljes leszerelés fontos­ságát, az összes atom- és nukleá­ris fegyverek eltiltásának szüksé­gességét. Bírálta az olasz kormá­nyok eddigi külpolitikáját, de ugyanakkor megjelölte egy új kor­mánypolitika fő vonalait, amely az általános leszerelés és a békés együttélés, Európa szabad és békés fejlődése felé mutatnak. Az ország belpolitikai helyzeté­től szólva Togliatti kijelentette, megvannak a feltételek ahhoz, hogy az alkotmányos rend kere­tein belül a munkásosztály vezető osztállyá legyen. A kommunisták — jelentette ki Az Olasz Kommunista Párt kongresszusának vasárnapi ülésén megkezdődött a vita Togliatti fő­titkár beszámolója felett. Nagy taps fogadta Francesco De Martinót, az Olasz Szocialista Párt titkárhelyettesét, aki pártja nevé­ben üdvözölte a kommunisták kongresszusát. „A hidegháború legsötétebb éveiben kommunisták és szocialisták együtt harcoltak a békéért — mondota.” — Egyetlen Togliatti — olyan többség megte­remtéséért harcolnak, amelyek­nek alapja a népi erők egysége, elsősorban pedig a munkásosz­tály két pártjának, a kommunista és a szocialista pártnak az egysége. Közös lépésünket sem tagadjuk meg. Nemet kiáltunk a kommunis­­taellenességnek” — jelentette ki a küldötek viharos tapsa közepette. Több más küldött gazdasági jel­legű beszéde után M. A. Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának titkára, az elnökség tagja emelkedett szó­lásra. Szuszlov felolvasta az SZKP Központi Bizottságának üzenetét és nagyhatású beszédet mondott. Szuszlov felszólalt az olasz pártkongresszus vasárnapi ülésén Sonn manőver©­ az enyhülési politika ellen Berlin (MTI). A Német Demok­ratikus Köztársaságtól mintegy száz kilométerre péntek óta had­gyakorlatot tart 60.000 nyugatné­met és amerikai katona. Hétfőn kerül sor a rakétafegyverekkel és atomágyúkkal végzett gyakorla­tokra. A hadgyakorlatoknak már halá­los áldozatuk is van. Burgenlan­genfeld térségében a kijelölt felvo­nulási területen egy katonai jármű összeütközött egy tehervonattak A jármű vezetője meghalt, kísérője életveszélyes sérüléseket szenve­dett. Grampersdorfnál egy ameri­kai helikopter mélyrepülés közben leszakította a magasfeszültségű áramvezetéket. A helikopter ki­gyulladt és két amerikai katona harmadfokú égési sebeket szenve­dett. Kallmünzben egy amerikai páncélos épület károkat okozott. Miközben folynak a hadgyakor­latok, Nyugat-Berlinben és Bonn­ban folytatják azokat a politikai mesterkedéseket, amelyeknek cél­ja a helyzet kiélezése és a feszült­ség növelése. Adenauer hétfőn külpolitikai beszámolót tartott és ebben lényegében véve megismé­telte a nyugat-berlini látogatása alkalmával tett hidegháborús kije­lentéseit. Ismét leszögezte, hogy a berlini kérdéssel kapcsolatban el­lenez mindenféle átmeneti megol­dást és teljesen egyetért Willy Brandt álláspontjával, Brandt ál­láspontját viszont az alábbi „tézi­sek” jellemzik: 1. Nyugat-Berlin négyhatalmi státuszát nem szabad megváltoz­tatni. 2. A Német Szövetségi Köztársa­ság és Nyugat-Berlin között a gya­korlatban kialakult kapcsolatokon mindaddig nem szabad változtatni, amíg nem állítják helyre Német­ország egységét. 3. A Szövetségi Köztársaság és Nyugat-Berlin között továbbra is biztosítani kell a közlekedés és a forgalom­ szabadságát. Kik nyertek újabb római utazást Az 1960. január 31-én megtartott Totó tárgynyeremény -sorsolásban az első hónapra beérkezett 1., 2., 3., 4. és 5. fogadása hét tippszel­­vényei vettek részt. A felsorolt hetek közül a 4. játékhetet húz­ták ki, tehát a 4. heti tippszelvé­­nyekből a következők nyertek egy-egy kiutazást az 1960. évi ró­mai olimpiai játékokra: A sorozat (kéthasábos szelvény): 161 401 és 165 091, C sorozat (négyhatalmos szel­vény): 199 061, ’o­nn­ektív szelvény: AJ jelű 19 944 n !­S­A­L­tOi.il Elutazott az ukrán kulturális küldöttség Az Ukrán kultúra ünnepe alkal­mából hazánkban járt ukrán kul­turális küldöttség vasárnap eluta­zott Budapestről. A küldöttséggel együtt utazott az Ukrán kultúra alkalmával hazánkban vendégsze­repelt ukrán művészcsoport is. A kedves vendégek búcsúztatá­sára a nyugati pályaudvaron meg­jelent Aczél­ György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első he­lyettese, Szakasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZBT alelnöke, Gyáros László, a kulturális kapcsolatok Intézetének elnöke, Demeter Sán­dor, az MSZBT táskára. A budapesti szovjet nagykövet­séget A. A. Sztarcev nagykövetsé­gi tanácsos és J. D. Gricenko at­tasé képviselte. .A Szovjetunió személygépkocsikat szállít az Egyesült Államokba Moszkva (TASZSZ). Robert Castle, az Andrea Motors Inc. amerikai kereskedelmi cég elnö­ke és Pjotr Gri­csin, a szovjet Autóexport elnöke hétfőn Moszk­vában szerződést írt alá, amely szerint a Szovjetunió az idén 5000 Moszkvics személygépkocsit (407-es modell) szállít az Egyesült Államokba. Az egyezmény értelmében a Szovjetunió két­­ év alatt ,összesen tízezer Moszkvicsot szállít az And­rea Motors­inc-nak. jaun­. február 2., kedd LIPCSEI JUDOS MONK LÉJA : Harc a szamár és az élefaot között Amerika 10 hónappal az elnökválasztás előtt ősemberben elnökválasztás i­s lesz az Egyesült­ Államok­ban. A reklám korlátlan hazájá­ban ez azt jelenti, hogy minden­ politikus tesz valamit a saját nép­szerűsítésére. Nem veheti tehát senki sem zokon, ha ezek az ame­rikai politikusok választóikat az ismert „Keep Smiling"-gel (örökös mosoly) s a jólfizetett látványos­ságokkal akarják­ megnyerni. Az Amerikában szokványos vá­lasztási, vásári ricsaj azonban ma már nem elégséges. A legutóbbi, 191­6-ban tartott elnökválasztás óta sokat változott a világ és ma­ga Amerika­ is. Hruscsov elvtárs amerikai látogatása és az ENSZ közgyűlésen előterjesztett javas­lata a teljes és általános leszere­lésről mozgásba hozta az amerikai tömegeket is. Az egyszerű ameri­kaiak most azt a kérdést teszik föl az elnöki tisztre pályázó poli­tikusoknak: a békés együttélés, vagy pedig a hidegháború hívei-e. A két ellentétes irányzat a tő­kések két pártján, a köztársasági és a demokrata párton­ belül is megmutatkozik. Az amerikai tö­megek álláspontjának figyelembe­vételével főleg a köztársasági párt a béke kérdését helyezi előtérbe az elkövetkező elnökválasztásnál Ebben a pártban megértik, hogy Nixon alelnök látogatása a Szov­jetunióban, Hruscsov amerikai út­ja és Eisenhower júniusi szovjet­unióbeli látogatása megnövelte a köztársasági pár választási esé­lyeit és főleg emelte Nixon befo­lyását, mint esélyes új elnökét. A demokrata párt igyekszik lé­pést tartani a köztársaságiakkal Vezető személyiségeik, mint Ste­vertsem, Fulbreight, és az elnök­jelöltségre pályázó Humphrey kö­vetelik az amerikai külpolitika lé­nyeges átértékelését. A de­­m­okra­ta párt elnökjelöltje, John Ken­nedy — 1928 óta az első katolikus, aki az elnöki tisztre pályázik — főleg a katolikus tömegekre igyekszik hatni. Mindezek ellenére a hidegháború erői még nem tették le a fegyvert. A demokrata párton belül Tru­man volt elnök és Acheson volt külügyminiszter többször emelt szót a legutóbbi időben is a hideg­­háborús politika folytatása mel­lett. A republikánusoknál hasonló a helyzet. Nemcsak Rockefeller és a kémfőnök Allan Dulles, ha­nem mellettük Styles Bridges, a republikánus párt politikai bizott­ságának elnöke is a legagresszí­vebb katonai körök álláspontját foglalja el. A harc tehát még távolról sem dőlt el, az azonban tény, hogy a Szovjetunió békep­olitikája olyan erővel befolyásolja a közvéle­ményt, hogy az amerikai politiku­sok akár akarják, akár nem, kénytelenek számolni ezzel a ha­tással. A rövidesen megkezdődő­t­z amerikai elnökválasztási harc jellegét a szamár és az ele­fánt között (a szamár a demokra­ta párt, az elefánt p­edig a köztár­sasági párt jelvénye) valójában a nemzetközi helyzetben bekövet­kezett enyhülés határozza majd meg. Persze világos az is, hogy akárki győz, az évvégi elnökvá­­lasztáson, az mindenképpen a mo­nopóliumok embere lesz. Ennek ellenére a mostani lesz az első el­nökválasztás az Egyesült Álla­mokban, amelynek választási jel­szavait nem a hidegháború és a szovjetellenes uszítás jellemzi majd, hanem a népek békevágya. Dr. NAGY IVOR Be­falazta munkáját az afrikai népek második értekezlete Tunisz (MTI). Az afrikai népek második értekezlete vasárnap be­fejezte munkáját. Mint Prozsogiri, a Pravda különtudósítója a záró­ülésről adott jelentésében megál­lapítja, az értekezletet a szabad­ság és az egység jegyében tartot­ták, de ebben a két szóban foglal­ható össze az értekezleten hozott és az összes afrikai nép követelé­seit visszatükröző határozatok ér­telme is. Összeomlott az algíri zendülés Algír (MTI)­ Kevéssel hétfőn 12 óra előtt Lagaillarde, az algériai zendülők egyik vezetője 700 embe­rének kíséretében elhagyta a ba­rikádokat és néhány perccel ké­sőbb a másik zendülő vezér, Ortiz csoportja megkezdte a főbarikád szétbontását. Az algíri francia te­lepesek zendülése összeomlott, résztvevői megadták magukat a francia hadseregnek. Párizsban a rádió bemondta:­­ „A zendülés végetért”. Az események már hétfőn reg­gel előrevetették árnyékukat, ami­kor bebizonyosodott, hogy Lagail­­lardék sztrájkfelhívása nem járt sikerrel. A végső megadás mégis meglepetésként érte az algériaia­kat. Bernard Lefevre algíri jobbol­dali politikus szerint vasárnapról hétfőre virradó éjszaka tárgyalá­sok folytak a zendülők és a had­sereg képviselői között. A zendü­lők állítólag kérték, ne alkalmaz­zanak velük szemben megtorló in­tézkedéseket. Hogy a hadsereg el­fogadta-e ezt a feltételt, az egyelő­re kétséges — jegyzi meg az AP. A kora délelőtti órákban, a te­rületi gárda hetven tagja fehér zászlót lengetve átmászott a bari­kádokon és letette a fegyvert a francia katonák előtt. Ezután meg­indult a zendülők folyamatos át­­szivárgása a barikádokon. Tizenkét óra előtt néhány perc­cel Lagaillarde és emberei a fran­cia zászlót lengetve elhagyták a zendülők táborát. A zendülő ve­zért és kíséretét teherautókon egy Algírtól nyugatra fekvő kis falu­ba szállították, ahol ejtőernyős tá­maszpont helyezkedik el. Még nem tudni, mi a szándéka a fran­cia hatóságoknak. Egyes hírügy­nökségi kommentárok lehetséges­nek tartják, hogy a zendülőkből külön rohamosztagokat állítanak fel és bevetik őket az FLN elleni harcban. Ortiz állítólag elmenekült. Sor­sáról még nem érkezett jelentés. Az algíri rádió, amely reggel óta csak híreket és indulókat közve­tít, közölte, hogy Algírban „a hely­zet nyugodt, az élet visszatért a normális mederbe”. Az algíri eseményekkel egyide­jűleg hétfőn délelőtt teljes siker­rel járt a francia szakszervezetek sztrájkfelhívása. Tizenegy és tizen­két óra között a dolgozók egysé­gesen beszüntették a munkát, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat az algíri zendüléssel szemben. Párizsban bezárták a földalatti állomásait és leállt az autóbusz­forgalom. Az egyórás sztrájkban tizenhárom millió francia dolgozó vett részt. A Duna - bizottság megünnepelte alakulásának 10. évfordulóját A Duna-bizottság január 20-tól 30-ig Budapesten megtartott 18. jubileumi ülésszakán megünnepel­te a bizottság megalakulásának 10. évfordulóját. Az ülésszak napirendjén a du­nai hajózás további megjavításá­ra irányuló fontos kérdések szere­peltek. A tanácskozások után — amelyeken a tagállamok vala­mennyi­­ képviselője részt vett —,­oá­rózatokat hoztak csatornatí­pusok létesítéséről, valamint hid­­rot­e­hnikai munkálatokról szóló javaslatok ügyében. Ezen kívül el­fogadták a dunai hajóutak kiépí­tése egységes rendszerének módo­sításáról szóló javaslatokat, és a Duna-bizottság 1960. évi munka­tervét. Az ülésszak a bizottság elnöké­vé, S. Petrovicsot, Jugoszlávia kép­viselőjét, alelnökké pedig Pala­est, Magyarország képviselő­jét választották, míg­­ a bizottság titkára Kriszta Sztojcsev, Bulgá­ria képviselője lett. M. Rusut (Ro­mánia) a Duna-bizottság appará­tusának igazgatójává nevezték ki. A Duna-bizottság titkársága és hi­vatala tisztviselői állásait a tagál­lamok között egyenlő arányban osztották szét.­Az ülésszak munkájában részt­vett Ausztria, a Duna-bizottság új tagja, továbbá az ENSZ európai gazdasági bizottságának, s a vas­kapu folyami igazgatóságának megfigyelői, valamint a Német Szövetségi Köztársaság szakértői. Tekintettel a Duna-bizottság tag­jai számának emelkedésére, terv­be vették, hogy 1960-ban tanulmá­nyozzák a bizottság belső szerke­zeti összetételéről­­szóló okmányok módosításának kérdését. A Duna-bizottság legközelebbi rendes ülésszakát 1961. január 16-án tartják.

Next