Kisalföld, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

WLAG proletárjai egyesüljetek ARA. 60 FTLLEI V. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Győr, 1960. márcátss 1., kedd Tavasz előtti készülődés a győri járás termelőszövetkezeteiben A győri járási tanács mezőgazr dasági osztálya holnap, szerda reggel 8 órára értekezletre hívta össze a tsz-eiinököket és a gépállo­mások igazgatóit. A megbeszélés egyik fő témája a tavaszi mun­kákra való felkészülés lesz. Miről adhatnak számot a ter- inelőszovetkezeti elnökök, hogyan készültek fel a tavaszi mimikára a szövetkezetek ? ióbb mint 1600 hold ttszl vetést fejtrágyáztak A télvégi jó időt, a néhány szá­raz napot kihasználván,, csaknem valamennyi tsz-ben megkezdték a fej trágyázást. A száraz ősz, a ké­sői kelét miatt a vetések nem tudtak jól megerősödni a tél be­állta előtt, a jó tavasz, az időben kapott fejtrágyázás azonban so­kat segíthet a terméskilátásokon. A fagyok — általános tapasztalat szerint — eddig nem okoztak kárt az őszi vetésű gabonákban, még az őszi árpa is jól áttelelt. A já­rás tsz-ei összesen 1643 hold őszi vetésre szórtak ki eddig fejtrá­gyát. Ehhez a munkához legkoráb­ban a mezőörsi Egyetértés és a péri Uj Élet TSZ tagjai fogtak hozzá. Mindkét tsz-ben többszáz holdon végezték el már a fej trá­gyázást. A termelőszövetkezetek 1960-ra (lakianként átlag 160 küó vegyes műtrágya felhasználását tervez­ték a járásban. Tavaly átlag 146 kiló műtrágyát szórtak ki a szán­tóterület minden holdjára. A ta­vaszi fejtrágyázáshoz szükséges műtrágyát a legtöbb szövetkezet már előrp biztosította. CsaKnem tízezer holdon négyzetesen vetik a kukoricát A tavaszi gabonavetőmagról minden termelőszövetkezet gon­doskodott. Az államtól igényelt minőségi vetőmag már megérke­zett a terményforgalmi raktáraik­ba, sőt, jórészét már el is számí­tották a szövetkezetek. A győri járás temedőszövetke- zetei — egy kivétellel — egész szemeskukorica vetésterületükön hibrid vetőmagot vetnek. A vetés idejéig ugyan még több minit másfél hónap van hátra, a tsz-ek már megkötötték a szerződést a gépállomásokkal a négyzetes ve­tésre. A mezőörsi Egyetértés TSZ 600 holdat, a kunszigeti Zöld Mező és a győrszentiváni Uj Utakon 400—400 holdat, a fedpéci Szabad Föld 350 holdat vet négyzetesen. A járás szövetkezetei összesen 9282 hold szemes- és silókukorica négyzetes vetésére szerződtek. A gépállomások felkészültek a fel­adatra: elegendő vetőgépük van, s t gépek kezelői a télen tanfolya­mon vettek részt. 0 gyűrsági tsz melegházában már züldell a palánta A Győr környéki termelőszövet­kezetek kertészeteiben a meleg­ágyakat már csaknem mindenhol elkészítették, vagy a napokban el­készítik. Börcsön és még néhány tsz-ben akadályozta a munkát az üveghiány. Győrságjon csaknem száz holdon kertészkedik az idén az Aranyka­lász TSZ. A melegházakban már kikelt a mag, zöldéül a paprika-, a paradicsom- és karalábé-palán­ta. Felpécen a Szabad Föld TSZ 22 holdon öntözéses kertészetet létesít. Az öntözőrendszer megépí­téséhez — a Vízügyi Igazgatóság segítségével — hamarosan hozzá­fognak. Ünnepi közgyűlés a Győri Lakatos és Fémtömegcikk K TSZ-ben Szombaton délután a Jókai Mór Művelődési Házban tartották év­záró ünnepi közgyűlésüket a Győ­ri Lakatos és Fémtömegcikk Kis­ipari Termelőszövetkezet tagjai. A közgyűlésen Kántor Endre, a szövetkezet elnöke ismertette a múlt év eredményeit. A szövetkezet tagjai 1959-ben 15 millió forint értékű munkát végeztek el a lakosságnak, terme­lőszövetkezeteknek és állami vál­lalatoknak. Éves tervüket 126 szá­zalékra teljesítették. A mérlegbeszámolóban más, jó munkáról tanúskodó számok is vannak. Az évi tiszta nyereség 823 ezer forint. Ebből 253 ezer fo­rintot osztanak ki a szövetkezet tagjainak. A szövetkezet 1959-ben is to­vább fejlődött. Korszerűsítették az egyik telepet és kultúrtermet építettek. A műhelyekbe fénycső­világítást szereltek, s ellátták a gépeket védőberendezésekkel. A szövetkezet vezetőségének szép tervei vannak a tagok mun­kakörülményei és a jövedelmező­ség további javítására. Korszerű telephelyet kívánnak létesíteni, ahova összevonják az egyes rész­legeket. 1960-ban a szövetkezet te­levíziós antennák gyártására is berendezkedik, ha anyagot kap hozzá. Az ünnepi közgyűlés után a szövetkezet tagjai közös vacsorán vettek részt a Nádor étteremben. Elkészült az inotai hldrazin-üzem Poczók Imrének, az erőmű tröszt vegyészmérnökének újítása alap­ján az inotai November 7. Erőmű szakembereinek közreműködésé­vel korszerűen felszerelt hidrazin- üzem szerelési munkálataival ké­szültek el az erőmű egyik mellék- énületében. Az új üzemben em­beri ke-* érintése nélkül készül a külföldön is igen keresett vegyi- anyag, amely a szakemberek ta­pasztalata szerint megakadályoz­za az erőmű-kazánok vezetékének rozsdásodását, évente töbhmillló forintos megtakarítást jelent a hőfejlesztő berendezések védel­mével. Hruscsov sajtóértekezlete Tudósítások a vasárnap sportjáról Statisztikai jelentés Győr-Sopron megye 1959. évi gazdasági és kulturális helyzetéről Emelkedett a termelékenység és a kereset Több mint kétezer lakás épült A Központi Statisztikai Hivatal Győr-Sopron megyei Igazgatósá­gán a napokban készült el a je­lentés a megye 1959. évi gazdasági és kulturális helyzetéről. A jelen­tés számadatai arról tanúskodnak, hogy az elmúlt évben iparban és mezőgazdaságban szép eredmé­nyeket értek el a megye dolgozói, s emelkedett a lakosság életszín­vonala. A megye szocialista ipara 1959. évi tervét 108,9 százalékra, ezen belül a minisztériumi ipar 109,5, az állami helyiipar 101,1, a szö­vetkezeti vpar pedig 109,3 száza­lékra teljesítette. A szocialista ipar 1959-ben 17,2 százalékkal ter­melt többet, mint tavaly. A terme­lés a nehéziparban emelkedett leginkább. Különösen a Győri Hajtóműgyárban, a Győri Öntö­de és Kovácsológyárban és a Mo­sonmagyaróvári Timföldgyárban kiemelkedőek a termelési eredmé­nyek. A könnyűiparban a Győri Lenszövő, a Cardó Bútorgyár és a Soproni Épületasztalosipari Vál­lalat ért el kiemelkedő eredmé­nyeket az 1959. évben. Téglából, cserépből, timföldből, pamutszö­vetből lényegesen többet termelt a megye ipara az elmúlt évben, mint az előzőben. Termelékenység Egy munkás 1959-ben a megyé­ben átlagosan 115 ezer 598 forint értéket termelt. A termelékenység a tervezetthez képest 5,6, az 1958. évihez képest pedig 8,2 százalék­kal nőtt. A munkásliétsziám 8,3 százalékkal nagyobb az előző évi­nél. A termelés emelkedésének 53 százaléka a termelékenység, 47 százaléka pedig a munkásdétszám emelésének köszönhető. Országo­san ez még kedvező kép, a terme­lés ilyen áron való emelkedésével azonban még így sem Lehetnek elégedettek a megye üzemeinek vezetői és dolgozói Az egészséges jelenség ugyanis az, ha a terme­lés emelkedését elsősorban a ter­melékenység, nem pedig a mun­káslétszám hozza. 1959-ben a munkások keresete nőtt. A megye üzemeiben tavaly 853 millió 19 ezer forint munka­bért fizettek ki. A megyei havi átlagkeresőit 1383 forint. Ez az 1958. évi átlagkeresetnél 3,8 szá­zalékkal magasabb. Kedvező képet mutat az is, hogy a száz munkásra jutó alkalmazot­tak száma, mind az előző évhez, mind pedig a tervezetthez képest csökkent. Építkezések és beruházások A megyében 1959-ben óriási építkezés folvt. Csak az állami építőipar 441 millió 88 ezer forint értékű munkát végzett eL A be­ruházások összege 783 millió fo­rint volt. Az iparban 299, a mező- gazdaságban pedig 307 millió fo­rint értékű beruházás történt. A Győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban 20 millió forintos be­ruházással asztalosüzem épült. A Mosonmagyaróvári Hibridüzem 19 millió forintba került. Tizenhat­millió forintos beruházással há­rom általános, négymillió forintos költséggel pedig egy középiskola épült a megyében 1959-ben A négy iskola tantermeinek száma negyvenhat. Emelkedtek a mezőgazdasási terméshozamok A statisztikai jelentés megál­lapítja, hogy a mezőgazdaságban búzából, őszi és tavaszi árpából, kukoricából, burgonyából, cukor­répáiból a legjobb termelési ered­ményeket az állami gazdaságok­ban érték el. A termelőszövetke­zetekben a terméshozamok búzá­ból 180, őszi árpából 240, zabból 110, rozsból pedig 50 kilogrammal voltak magasabbak holdanként, mint az egyéni gazdaságokban. Kenyérgabonából a megyében 2625 vagonnal termett több 1959- ben, mint az előző évben. A megye termelőszövetkezetei­ben, állami- és egyéni gazdaságai­ban 1959-ben 246 ezer mázsával (73 százalékkal) több műtrágyát használtaik fel, mint 1958-ban. A termelőszövetkezetek 1959-ben 218 millió hosszúlejáratú, 141 mil­lió közép- és 91 millió forint rö­vidlejáratú hitelt kaptak, nagy részét építkezéseikre fordították. A megye kiskereskedelmi áru­forgalma 19,4 százalékkal emelke­dett 1959-ben az előző évihez ké­pest. Az emelkedés forintban 401 millió. Nagyon megnőtt az érdek­lődés a készruhák iránt. Harminc­millió forinttal több női és férfi kószruha fogyott ed 1959-ben, mint egy évvel ezelőtt. Televíziós ké­szülékből ötször, mosógépből két­szer annyit vásároltak a megye lakói a múlt évben, mint az elő­zőben. Az Országos Takarékpénz­tár megyei fiókja 9 ezer 214 hitel­levelet bocsátott ki, amelyekre 28 millió 400 ezer forint értékű árut vásároltak az emberek. A megyében 1959-ben 2 ezer 338 lakás épült. Családi ház pedig 1973. Az új háztulajdonosok közül 1101 fizikai munkás. A családi há­zak több mint féle OTF-kölcsön segítségével épült. Kedvező képet mutatnak a kul­turális adatok is. A megye film­színházainak 4 millió 900 ezer lá­togatója volt 1959-ben Egy la­kosra 12,6 -mozielőadás jut. Cs. 1. Nagykövetségi szintre emelték a Magyar Népköztársaság helsinki és a Finn Köztársaság budapesti diplomáciai képviseletét A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között folytatott tárgyalásók eredményeképpen a két ország kormánya elhatározta, hogy országaik között baráti kap­csolatok továbbfejlesztése céljá­ból diplomáciai képviseleteiket 1960. március 1-től kölcsönösen nagykövetségi szintre emelik. A belkereskedelem második ötéves tervéről tárgyalt a KP VOSZ központi vezetősége Hétfőn ülést tartott a KPVDSZ központi vezetősége. Megvitatták a szakszervezet 1960. évi főbb fel­adatait az MSZMP hetedik kong­resszusának határozatai alapján, és tárgyalták a belkereskedelem második ötéves tervének fedada­taiból és kidolgozásából a szak- szervezeteikre való tennivalókat. A vitában többek között felszó­lalt Brutyó János, a SZOT titkára, Tausz János belkereskedelmi mi­niszter és de Domenico Zanehieri., A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT __________fiS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents