Kisalföld, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-02 / 181. szám
3 0. szovjet kormány nem riad vissza az erélyes intézkedésektől A JASZSZ közleménye a kongói helyzetről hogy darabokra szakítsák a Kongói Köztársaságot, szétzüllessszék gazdasági életét és éhínséggel törjék meg a törvényes jogait és függetlenségét védelmező kongói nép akaraterejét, minden olyan államinak, amelynek szemében kedves a népek nemzeti szabadságának és függetlenségének eszménye, kötelessége gazdaságilag is segítséget nyújtani a Kongói Köztársaságnak. A kongói kormány közölte a szovjet kormánnyal, hogy többek között a Szovjetunióhoz fordul segélykeretemmel. A szovjet kormány tanulmányozta a helyzetet és az említett kérést, s ennek alapján kijelenti hogy a Szovjetunió kész kedvezzően megvizsgálni olyan nagyobb arányú gazdasági segély kérdését, amely megteremtené a Kongói Köztársaság gazdasági életének normális feltételeit, lehetővé tenné, hogy Kongó népe saját nemzeti érdekeinek megfelelően, saját jóléte érdekében használja fel országának gazdag erőforrásait.” A szovjet kormánynyilatkozat ezután megemlíti a Kongó részére eddig nyújtott szovjet élelmiszersegélyt, a szovjet repülőgépek részvételét a Biztonsági Tanács határozata alapján Kongóba vezényelt csapatok, valamint egyéb rakományok átszállításában. Ő utal rá, hogy a közeljövőben újabb szovjet gőzös indul Kongóba amely Száz szovjet tehergépkocsit, megfelelő tartalék-alkatrészeket és szakemberek csoportjával egy javítóműhelyt juttat el a Kongói Köztársaságba. A Szovjetunió Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságainak Szövetsége a közeljövőben szovjet orvosokat és egészségügyi személyzetet bocsát a Kongói Köztársaság rendelkezésére, gyógyszereket és megfelelő orvosi befedezéseket küld.»A Szovjetunió kész gazdasági és műszaki segélyben részesíteni a Kongói Köztársaságot, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést és kereskedelmi kapcso ■utókat kifejleszteni vele, mégpedig a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés elve alapján. A Szovjetunió nem tűz ki semmiféle politikai, katonai vagy egyéb jellegű feltételeket, amelyek csorbítanák a független Kongói Köztársaság érdekeit, vagy szuverén jogait” — fejeződik be a szovjet kormány nyilatkozata. A TASZSZ közli a szovjet kormány nyilatkozatát a kongói helyzetről. A nyilatkozat bevezetőül hangsúlyozza: „A szovjet kormány határozottan elítélte a Kongói Köztársaság ellen indított imperialista agreszsziót. Szintén elítélte ezt az agressziót a Biztonsági Tanács, amely követelte a belga csapatok kivonását Kongó területéről. Az agressziónak azonban mindmáig nem vetettek véget, az intervenciós csapatokat nem vonták ki. Amennyiben a Kongó elleni agresszió folytatódik, figyelenkbe véve, hogy ennek veszélyes következményei lehetnek az egyetemes békére nézve, a szovjet kormány nem, riad vissza az erélyes intéz-kedésektől, hogy visszavágjon az agresszoroknak, amelyek, mint most már teljesen világossá vált, valójában a NATO összes gyarmattartó hatalmainak buzdítására cselekszenek.” A nyilatkozat a továbbiakban rámutat: „Most, amikor mindenki szeme láttára kísérletek történnek arra, hogy Kongó népét megfosszák nemrég szerzett függetlenségétől. Furcsa „véletlenek“ a leopoldvillel repülőiére® K. Nyepomnyascsij, a Pravda faktratudósítója Akkrából keltettt cikkében beszámol arról, hoan hajtják végre feladatukat a v.wigoba küldött szovjet repülő, pekl Mint ismeretes, a szovjet építőgépeik ghánai csapatokatállítottak az ENSZ fegyveres e erőinek székhelyére, Leopoldville-re A szovjet repülők eddig már huszonhatszor haladtak át az Egyenlítő felett és több mint százer kilométer utat tesztek meg rndkívül nehéz időjárási körülmények között Afrika egén. „Az Akkra—Leopoldville útvonalán a szovjet repülők nem egyszer találkoznak előre nem látottkörülményekkel’ — írja a tudósító Nemrégiben például Jevgenyij Kalinovszkij és Konsztantyin Jezupov repülőgépei nehéz időjárási körülmények között elvesztették rádiókapcsolatukat a földdel, a gépek kérték, hogy a leopoldvillei repülőtér adja meg a leszállási feltételeket, a repülőtér, amelynek rádióadóját az amerikaiak kaparintották kezükbe, így válatszolt: „Ereszkedjenek 1500 m. magasságba”. Ezután kellett volna megadni a leszállási engedélyt De a legkritikusabb pillanatban a repülőtéri rádióadó elhallgatott. Nem válaszolt a szovjet gépek fedélzetéről érkező kérdésekre. A gépek a felhőkben egyik kört a másik után írták le, nem tudva, mi történt a repülőtéren. Aleksandr Tyudenyev pilóta, aki Leopoldviliében tartózkodott, a rádióállomásra sietett és kezébe vette a mikrofont, hogy segítsen gépeiknek a leszállásban. Ebben a pillanatban azonban kikapcsolták a rádióadó erősített adását, s a tartalékadó szintén nem működött. Mint a Pravda tudósítója beszámol erről, a gépek ennek ellenére sikeresen leszálltak. Ez azonban már nem az első olyan eset volt, amikor a „pillanatnyi üzemzavar” csaknem komoly balesetet okozott Ugyancsak a kritikus pillanatban hallgatott el például a repülőtéri rádióadó — amely akkor a belga ejtőernyősök kezén volt — az egyik szovjet gép leszállása közben. Ennek következtében a gép csaknem összeütközött egy másik repülővel Csupán a szovjet pilóta gyors közbelépése akadályozta meg a könnyen végzetessé válható balesetet. ,A Ruznhouillet-i kastély titka A nyugatnémet kancellár cselszövései — Sajtóvélemények Adenauer és De Gaulle találkozójáról. A Pravda hétfői számában „Azambouillet-i kastély titka” címmel vezércikket közöl Adenauer és De Gaule megbeszéléseiről. A francia—nyugatnémet tárgyalások — hangoztatja a lap — közvetlen folytatásai annak a hidegháborús politikának, amelyet Debré francia miniszterelnök a nemzetgyűlés legutóbbi zárt ülésén meghirdetett. Adenauer párizsi útja azt bizonyítja, hogy Franciaország uralkodó körei mit sem tanulva a történelemből és semmibe véve a mai helyzet reális tényeit, elősegítik az agresszív német militarizmus újjáéledését A találkozó eredményeiről a Pravda a következőket írja: Minél tovább áll fenn a Bonn— Párizs tengely, annál egyoldalúbbá válik. „Nyugat-Európának csak egyetlen vezetője lehet” — mondják Bonnban — de nem Párizsra gondolnak. A nyugatnémet főváros katonai körei ezt már nyíltan hangoztatják — hangsúlyozza a Pravda. Mint a Reuter és az AP jelenti, a hétfői angol lapok érdeklődésének előterében Macmillan bonni útja áll. A Daily Express „Dr. Adenauer cselszövései” címmel kommentálja az eseményt. A kancellár azért hívta meg Macmillant — vélekedik a lap — mivel meg akarja szerezni Nagy- Britannia hidrogénfegyvereit. Viszonzásul Adenauer megkönnyítené Anglia bejutását az európai közös piac országai közé. Legyünk résen Adenauer cselszövéseivel szemben — figyelmezteti a lap Macmillant. Párizs, A Combat írja: Korai lenne feltételezni, elérkezett-e annak az ideje, hogy az érdekelt államok európai politikai egyezményt írjanak alá. Ma még Európa csupán a „politikai tanácskozás stádiumában van. Óvakodni kell az elhamarkodott lépésektől” — vélekedik a Combat. A rendkívüli állapotok bevezetése óta 14000 afrikait börtönöztek be a Dél-afrikai Unióban i Brst a News Chronicle Johan- A bebörtönzöttek szörnyű könesburgi tudósítója jelenti, arülmények között sínylődnek. Dél-afrikai Unióban a rendkívüli Vérhas és tüdőgyulladás pusztít állapotok bevezetése óta 14 000 közöttük. Legutóbb hat foglyot afrikait börtönöztek be, főként 21 állítólag szökési kísérlet miatt épein, aluli fiatalokat, agyonlőttek. KISALFÖLD Sikertelen amerikai rakétakísérlet Az amerikai haditengerészet gyorsított „Polaris” rakétaprogramjának keretében hétfőn újabb kísérletet végeztek egy „Polaris” rakéta vízalatti kilövésével. A tengeralattjáróról kilőtt rakéta azonban eltért tervezett pályájától és 47 másodperccel a kilövés után „biztonsági okokból” fel kellett robbantani. Máglyára kereült az amerikai nperiatizment Bogotában Bogotában, Columbia fővárosában szombaton este több ezer főnyi tömeg vonult a város középpontjába, ahol Simon Bolivárnak, Columbia szabadsághősének szobra előtt máglyát rakott, hogy elégesse az amerikai csillagos lobogóba göngyölt „jenki imperializmus" bábuját. A rendőrség szét akarta verni a tömeget, de a tüntetők túlerőben voltak és nagygyűlést tartottak. Az ülés szónokai közül a legnagyobb tapsot a Columbiai Kommunista Párt főtitkárának beszéde kapta — jelenti az AP. 1960. augusztus 1. Kreda ELSŐ JEL ... AZ Még itt a nyár, de... Aki július 26-án estefelé Sopronban a keleti égboltra tekintett, annak különös látványban volt része. Megannyi fekete pont ficánkolt, kanyargott, cikázott a magasban. Sarlófecskék gyülekeztek a hosszú útra. Több százan verődtek öszsze ezen az estén. Megkapták a titkos jelt a gyülekezésre. A természet parancsa kérlelhetetlen parancs. Menni kell . . . A sarlósfecskék megyénkben egyedül Sopronban fészkelnek. Érdekes madár a sarlósfecske. A füsti és a molnárfecskénél valamivel nagyobb, színe egyöntetű füstszín. Szárnyai a sarlóra emlékeztetnek, Innen kapta a nevét. Ez a madár attól a pillanattól kezdve, hogy elhagyja meleg, puha fészkét, jóformán a levegőben éli le az életét. Testalkata is ehhez alakult. Kitűnő repülő, de a lábai elkorcsosodtak, csak kapaszkodni tud velük, menni nem. Élelmét röptében a levegőben szerzi meg, a repülő bogarak millióit pusztítja el. A legyek, szúnyogok, bögölyök elleni védekezésben nagy segítséget nyújtanak az embernek. Május elején érkeznek hozzánk, fészkelnek, kiköltik tojásaikat és július végén az új nemzedékkel együtt vonulnak délre. Azt, hogy itt vannak és közöttünk élnek, csak kevesen veszik észre, mert a nagy madárvilágban elenyészik kicsi számuk. A soproniak ismerik, hiszen az ő madaruk. Július 27-én már hiába keresték őket a soproni utcák felett az égbolton. Elmentek. Ilyenkor a sarlósfecskék az ország minden részéből a Balaton térségében gyülekeznek. Pár nap alatt sokezernyien lesznek. Bekalandozzék a környékét s egy szép napon onnan is eltűnnek. Mennek a téli szállásra Afrikába, annak is a déli részére. Elvonulásuk Sopronból az első figyelmeztetés arra, hogy ... De erről talán korai beszélni. Még itt a nyár, Nagy Imre MINŐSÉGI I. OSZT. . . • Nyolc-tíz méteres asztalok mellett magas székeken asszonyok ülnek. Előttük az asztal lapján végtelen kék vászon-vonat halai, és a terem végében egy gép hengerére csavarodik Az asszonyok nézik, a vásznat, olykor egyik-másik kis éles ollóval villámgyorsan odakap — egy csomót metsz le — és már mehet is tovább. Hopp, itt egy világos csík húzódik keresztben. A „vonat" megáll Egy szőke asszony piros fonállal belevon két öltést. Karácsonyi Mihályné tíz éve dolgozik a Lenszövőgyár MEO- osztályán. Nagyon jó szeme van, és ügyes keze. Azt mondják, hogy a tíz év alatt nem került ki keze alól ötnél több hibás vég. — Mit csinál tulajdonképpen a beás? * — Az áru a kikészítőüzemekből hozzánk kerül — magyarázza Karácsonyiné. — Mi vizsgáljuk meg, hogy minőségileg megfelel-e a követelményeknek, az Országos Szabványnak. Legelső dolgunk: megmérni az anyag szélességét. Erre azért van szükség, mert ha a szövődében lazábban vagy szorosabban szőttek, mint ahogy kell, akkor a vászon szélesebb, illetve keskenyebb. A kikészítés során is sokat változnak a méretek. A szabvány előírja, hogy egy 80 centiméter szélességű anyagnál a megengedett legnagyobb tűrés + 1 centi. Ha az áru 79 centiméternél keskenyebb, akkor visszaküldjük a kikészítőbe, ahol kihúzzák feszítőkereten. Az is előfordul, hogy ez nem sikerül, és leminősítik. Most következik csak az ár „beállításának’ a vizsgálata. A meós egy kis kézi nagyító segítségével megvizsgálja a szövést: szabályos-e? Úgy futnak-e a szálak keresztben és hosszában is, mint kell: szépen egymáshoz simulva, és átbújva egymás alatt. Az úgynevezett „kiterjedt* és helyi hibákat már könnyebben észrevesszük. Kiterjedt hiba például, ha a fehér lenvászonban egy szál olajos. A helyi hibák közül az egyik leggyakoribb a sűrű és ritka csík. A helyi hibákat legtöbbször kijavítják. Színes fonallal mi bejelöljük, és visszaküldjük. A zöld fonál egy, a piros két, a kék három, a sárga pedig négy vagy ennél több hibapontot jelent. Még az a szerencse, hogy kevés kék, meg sárga fonalunk fogy el! Előfordulnak olyan hibák is, amiket nem lehet kijavítani. Ezeket kivágjuk az anyagból. — A következő művelet az osztás. A szövőgépekről a vásznat 80—100 méteres darabokban kapjuk. A kereskedelem számára viszont 24—50 méteres végek a legmegfelelőbbek. Az osztás alkalmával tehát ilyen darabokra vágjuk szét az anyagot. Sőt, itt vágjuk még a végek végeit is. Tudniillik ez az a rész, ahol a technikai feljegyzések, gyártási számok vannak. S ezután következik tulajdonképpen az áru osztályba sorolása. Dehát ez még hosszadalmas munka . , , Bonyolult feladat a mecsé! * A Győri Állami Áruházban nagy a forgalom. Alig lehet ilyenkor délután, munkaidő után egyegy osztályon a pulthoz jutni. Az egyik elárusító asztalnál egyszerűen öltözött barna asszony vászonruhának való anyagot nézeget. Új nyári ruhát szeretne csináltatni magának. Legombolyít a végből vagy három métert. Kezét végighúzza rajta. Finom, selymes tapintású. Közelebb hajol hozzá, tüzetesen átvizsgálja: szálhúzódás, esetleg csomó nincs-e benne. Nincs semmi! — Mi a foglalkozása — kérdezem. Meós vagyok! •— Ej-ej, úgy látszik, a meós az áruházban is az marad. Kulcsár László A Francia Kommunista Párt nyilatkozata a dolgozók életszínvonalának súlyosbítására irányul Kormányintézkedés elátti A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága szombaton kiadott nyilatkozatában leleplezi a dolgozók életkörülményeit súlyosbító és a megélhetés költségeket nagymértékben növelő francia kormányintézkedéseket. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a párizsi városi közlekedési díjak 87,5 százalékkal emelkedtek, nagymértékben megdrágult a külvárosi vasúti közlekedés díja, emelkedett a kenyér ára, a lakbér, valamint a rádió és a televízió előfizetési díja is.. Ugyanakkor — emeli ki a nyilatkozat — a munkabér — továbbra is a legalacsonyabb színvonalon maradt és a dolgozók vásárlóképessége még fokozottabb mértékben csökkent.” A politikai bizottság rámutat, hogy a néptömegek nyomorának mostani fokozását a frankok milliárdjait emésztő algériai háború, a fegyverkezés gigászi költségei, s különösen az atomfegyver-gyártás okozza éppúgy, mint a nagytőkéseknek nyújtott adókedvezmények, jóllehet a nagytőkések profitja szüntelenül gyarapszik.