Kisalföld, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-01 / 206. szám

* Leopelvile. A független afri­kai államok értekezletén kidolgo­zott határozattervezet — amely kedden készült el — rendkívül fontosnak és sürgősnek minősíti az afrikai csúcsértekezlet össze­hívását. Mint a tervezet megálla­pítja, az afrikai államok teljes szolidaritásiakról biztosítják a Kongói Köztársaságot és kormá­nyát. A küldöttek követelik a kongói területen lévő valamennyi belga támaszpont kiürítését és hangsúlyozzák, hogy Katanga tar­tomány a Kongói Köztársaság el­szakíthatatlan része. A tervezet angsúlyozza, valamennyi afrikai állam Kongóval való politikai, gazdasági és katonai együttműkö­­d­ésének szükségességét és végül f­igyelmébe ajánlja a kongói kor­mánynak az ENSZ-szel való e­gyüttműködést. Nyugati hírügynökségek kedden azt közölték, hogy az utolsó belga gység is elhagyta Kongó terüle­­tét. Politikai megfigyelők azon­ban rámutatnak, hogy ez a „kivo­nulás” csak komédia. A belgák mindenféle mesterke­déssel igyekeznek Kongóban ma­radni. Ezt bizonyítja Bunche volt kongói ENSZ-megbízott keddi saj­tónyilatkozata is. Gheysen, a kon­gói belga csapatok főparancsnoka közölte néhány nappal ezelőtt, hogy az ENSZ-csapatok keretében ők is hozzátartoznak a technikai szakértőkhöz. A polgári ruhába öltözött belga katonák képezik ki Csombe csapatait a kongói had­sereg ellen való­ harcra. Csombénak azonban úgy látszik, nem elegendő a belgáknak és az ENSZ-nek eddigi támogatása, mert követeli, hogy a kaminai tá­maszpontot engedjék át a katan­­gai hadseregnek. Bejelentette, hogy a katangai kormány szükség esetén „akción­ kívül” helyezi a támaszpontot. Hírek szerint a kongói hadsereg a­­napok­óban megkezdi akcióját Katanga­ ellen. A napokban megkezdődik a kongói hadsereg akciója Katanga ellen Kuba mellett van az igazság és a népek szolidaritása Fidel Castro beszéde Havanna. Mint jelentettük: Fi­del Castro augusztus 30-án beszé­det mondott azoknak a pedagógu­soknak a gyűlésén, akik önként vállalták, hogy a Sierra Maestra hegyvidékre utaznak az írástudat­lanság felszámolásának elősegíté­sére. Castro beszéde jelentékeny ré­szében az amerikai külügyminisz­terek San José-i értekezletével foglalkozott. A kubai miniszter­elnök leleplezte az amerikai im­perializmus manővereit és csat­lósainak szégyenteljes szerepét. Illúzió lett volna azt hinnünk — mondotta Castro —, hogy a kon­zervatív körök, a testvéri ameri­kai népeket kormányzó katonai és finánc-oligarchia fellép a jenkik imperialista uralma ellen. Kubában mindenki tudja ezt, hisz a múltban a kubai külügy­minisztérium reszketett, ha meg­szólalt az amerikai nagykövet. A külügyminiszterek — folytat­ta Castro — kétségtelenül éreztek bizonyos lelkiismeretfurdalást az értekezleten. De minden tényke­désük abban merült ki, hogy a le­hetőség szerint leplezzék szolga­­lelkű­ségüket. Az Egyesült Államok egyik ke­zében pénzeszsákkal, a másikban furkósbottal ment Costa Ricába. Az imperializmus lehúzott min­den leplet saját szolgáiról és pu­céran állította őket népeik elé. Venezuelában például a nép már kiment az utcára, hogy tiltakoz­zék a Costa Rica-i határozatok el­len. Az Egyesült Államok külügy­minisztériuma nem tud elbánni a venezuelai néppel, ahogyan enge­delmes bábjaival elbánt az érte­kezleten. Az amerikai államok szerveze­tében — folytatta a miniszterel­nök — a cápa értekezett a kis ha­lakkal. De miféle jogai lehetnek a kis halaknak a cápával szem­ben? Az imperializmus manővere teljesen világos volt: kényszeríte­ni akarta Kubát, hogy mondjon le arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió ajánlott fel neki az agresszió esetére. Arról van szó, hogy egy hatalmas ország azt a nemes ajánlatot tette, hogy egy kis ország védelmére kel. Ezt nem úgy hívják, hogy beavatkozás, ha­nem úgy, hogy szolidaritás válla­lás egy szabadságáért küzdő nép­pel. Mit akarnak tehát tőlünk? Azt, hogy lemondjunk a szovjet segítségről és egyedül maradjunk? Ebben az esetben nemcsak a cápa, hanem vele együtt a kis halak is ránk rohannának. Fidel Castro befejezésül hang­súlyozta, hogy a Pentagon lázasan készül a fegyveres agresszióra Kuba ellen. Holland provokáció Jacques Duclos ellen Hága. A holland hatóságok meg­­utazóban érkezett, tiltották Jacques Duclosnak, a Duclosnak kijelentették, hogy Francia Kommunista Párt köz­ nem látogathat Hollandiába, mert ponti bizottsága titkárának, hogy neve szerepel azon a névsoron, elhagyta Schiphol-repülőtér terv- akiknek a jelenléte az országban letét, ahová Kubából hazafelé át- „nem kívánatos”-t Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán Gheorghiu­ Dej vezeti a román küldöttséget Mint az Agerpress jelenti, a nevében azt javasolta, hogy az Román Népköztársaság Nagy ENSZ közgyűlés legközelebbi Nemzetgyűlése rendkívüli ülés- ülésszakára Gheorghiu Dejt ne­­szakának szerdai ülésén G. Gh. vezték ki a román küldöttség­re­ Maurer, a Nagy Nemzetgyűlés ve­­zetőjévé. A Nagy Nemzetgyűlés nökségének elnöke a kormány és egyhangúlag elfogadta a javas­­ó Nagy Nemzetgyűlés elnöksége latot. Hazaérkezett Bulgáriából a KISZ központi művészegyüttes A KISZ központi művészegyüt­tese, amely az elmúlt hetekben Bulgáriait, vendégszerepeit, szerdán hazaérkezett. Az együttes összesen tizennégy városban adott műsort. Útjukon mindenütt nagy sikert arattak. Körülbelül har­mincezren tekintették meg az együttes műsorát. KISALFÖLD KÜLFÖLDI HÍREK BRÜSSZEL. A belga dolgozók újabb sztrájkokkal tiltakoznak a kormánynak a fegyverkezést szol­gáló adóemelései ellen. Hétfőn Nyugat-Flandria, kedden pedig Borinage cipőipari üzemeinek több ezer dolgozója lépett sztrájk­ba és a sztrájkmozgalom előrelát­hatólag az egész belga cipőiparra kiterjed. * NEW -YORK: Az arab államok közössége értesítette Hammarsk­jöld ENSZ főtitkárt, hogy Anglia és az ománi imám között régóta keletkezett vitát felvetik az ENSZ közgyűlés szeptember 20-án kez­dődő ülésszakán. Az angol hírügy­nökség értesülése szerint a kér­dést napirendi pontként a napok­ban terjesztik elő. MOSZKVA: A Szovjetszkij Flot című lap szerdai száma érdekes cikket közöl. A negyvenkilenc na­pig tartó csendes-óceáni kényszer­utazás hősei, Anatolij Krjucs­­kovszkij, Aszhat Zigansin és Fi­lipp Poplavszkij beiratkoztak a leningrádi tengerészeti iskolába. A tengerészeti iskola befejezése után a barátok ismét a Csendes Óceánon kívánnak hajózni, ahol első tengeri tűzkeresztségükön át­estek. A fantasztikus utazás ne­gyedik résztvevője Ivan Fedotov, a blag­ovescsenszki folyamhajó­zási iskola hallgatója lett. # NEW YORK. Mint az AP je­lenti, szerdán az Egyesült Álla­mok­ öt repülőgépén 240 pakisztá­ni katona és tiszt utazott a Kon­gói Köztársaságba. A pakisztáni katonák az ENSZ kongói fegyve­res erőihez tartoznak majd. ■* TOKIÓ: A japán munkaadók szövetsége, a legnagyobb japán ka­pitalisták egyesülete „fekete lis­tát“ tett közzé. A listán azoknak a haladó kulturális és tudományos területen dolgozó személyiségek­nek a neve szerepel, akik tiltako­zásukat fejezték ki a japán-ame­rikai katonai szerződés ellen. A listán ötvenkilenc állami egyetem 282 professzorának, elő­adójának, lektorának és különféle tömegszervezetek vezető személyi­ségeinek a neve olvasható. Bonn kiáll a háborús bűnösök mellett A bonni ügyészség meg akarja szüntetni a nyomozást az ukrán nacionalisták volt Nachtigall­­zászlóalja ügyében. Ez a zászló­alj a háború idején a nemrég nyugdíjba küldött Oberländer bonni miniszter vezénylete alatt hajtotta végre a lvovi vérengzést. A bonni ügyészség nagyszámú tanú meghallgatása után arra az elhatározásra jutott, hogy a Nachtigall-zászlóalj nem felelős a lvovi pogromokért, ezért az ügyészség nem szándékozik fel­vetni Oberländer, a Bundestag tagja mentelmi jogának felfüg­gesztéséit Györ-Sopron megyei Nyomda Vállalat KISALf­OLD A Magyar Szocialista Munkaipar Györ-Sopron megyei Végrehajtó Bizottsága te • Györ-Sopron Megyei rapacs lapja. Feleset szerkesztői Lónyai Sándor Szerkesztőségi Győr, Sztálin a. á n­. emelek Telefon: 0—54, 77—7, 34—31 Sopron: Köztársaság utca 4. Telefon: 13—04 Kiadóhivatal: Győr, Sztálin u. 4 II. emelek Telefon: 31—04. Kiadja: Kisalföld Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó:­­Igróczky Mihály ■ Lapkiadó Vállalat Igazgatója A lapot árusításban és előfizetésben a Magyar Posta terjeszti. Előfizetési du egy bóra 13 forint. — Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél 1960. szeptember 1., csütörtök Kongresszusra készülő fiataljaink g­yönyörű korban él a mi if­­j­úságunk! Részese lehet az új társadalmat építő munkának. Évtizedes forradalmi harcokat kell diadalra juttatnia, azt a kort, amikor „a bőség kosarából min­denki egyaránt vehet”. S a világos célt látni kell, ami szép tartalmat ad a fiatalok életének, hinni kell a szocializmus győzelmében, és akarni kell elgördíteni minden ne­héznek látszó akadályt a cél elől. Képesek erre a mi fiataljaink! Az 1956-os év zavaros napjai után örömmel állapíthatjuk meg: kedvezően megváltozott az ifjú­ság magatartása. Az eszmei zűr­zavarból kitisztultak a fejek. Legelőször talán a szovjet techni­ka egymás után születő „csodái” ragadták maguk felé a figyelmet. Nagy jelentősége van az ideoló­giai oktatásnak. Már az elmúlt években is észrevehető volt a tö­rekvés megyénkben az ifjúság politikai oktatásának színessé, változatossá tételére. Az 1960— 1961-es oktatási év még több ered­ményt ígér. A rendszeres politikai oktatások kibővülnek havonta egyszeri előadásokkal, rövid meg­beszélésekkel, amik tartalmas, eszmei fejlődést segítő vitákat kezdeményeznek. A KISZ feladata, hogy a fiata­lokat hazafiakká nevelje. A mi hazafiasságunk: mielőbb fölépíte­ni a szocializmust, támogatni lel­kiismeretes munkánkkal népi de­mokratikus rendszerünket. S a hansági munkák bizonyítják a legőszintébb hazaszeretetét. A nyá­ron csak a középiskolások tizen­két kilométer hosszú csatornát ás­tak a buja agyagos talajon. S az a sok vidéki fiatal, aki a nyár forró vasárnapjain önként odaállt a tsz cséplőgépei mellé, vagy be­állt kaszával a tsz-tagok közé aratni, a szocialista mezőgazdaság megszilárdításáért . . . szép pél­dáját mutatta a hazaszeretetnek. Vannak még közömbös fiatalok? Vannak. Találkozhatunk még a KISZ-szervezeteknél a „mi külön­bek vagyunk” nézettel is. De a megyei KISZ-szervezetek többsé­gében bevonják a közösségi élet­be a közömbös fiatalokat. A poli­tikai oktatás alkalmával szervez­nek olyan előadásokat, melyekre hivatalosak KISZ-en kívüliek is. S a KISZ-en kívüli fiatal maga­tartása, problémája­­ KISZ-ügy lesz, közös üggyé válik. A KISZ kongresszus tiszteletére nem egy győri üzem célul tűzte ki, hogy alapszervezetébe új tagokat ne­vel, közömbös fiatalokat aktív KISZ-tagokká formál. S ez a kö­zömbös góc lassan majd egységes, szilárd alappá változik. s nemcsak a közömbösség fel- t­­oldását segítette, hanem az erkölcsi magatartást, kulturált életet is formálta a megyében si­kerrel végződött kulturális sereg­­szemle. S az ifjúsági találkozók, közös kirándulások is jó eszközei voltak a politikai felvilágosítás­nak. Ilyen találkozók egész sor falu fiataljait hozták izgalomba, s a készülődés hevében szinte ész­re se venni, hogy mennyivel lép­tünk előbbre, hány fiatal állt kö­zéjük. A fiatalok többségének erkölcsi magatartása sokat fejlődött. Több felelősséget éreznek a társadalom érdekei iránt. Nem kényszerként, hanem őszinte örömmel vesznek részt egy-egy társadalmi munká­ban, szórakozás szervezésében. Az ifjúsági szervezetek azt sem hagyják figyelmen kívül, hogy vannak fiatalok, nem is kis szám­ba at, akik hajlanak a nyugatimá­­datra, viselkedésében, szórakozá­sában, öltözéködésben a nyugati szokásokat majmolják. Ezekkel is foglalkozik a KISZ. Nem egy üze­mi faliújságon látni karikatúrát a jampeckodó fiatalokról. De nem lenne elégséges, ha csak a gúny eszközével próbálnák észretéríte­­ni őket. Brigádot szervez a KISZ városi bizottsága, hogy megvizs­gálja a fiatalok szórakozási lehe­tőségeit, módját s a pedagógusok­kal, veterán elvtársakkal együtt megpróbálnak segíteni. Nem is olyan régen még több gondot okozott a „nem az én dol­­gom, mit törődöm vele” elv, most már kevésbé. A KISZ alapszerve­­zetek taggyűlései sokszor bebizo­nyították, hogy a fiatalok magu­kénak érzik a KISZ-t. Nemrég egy taggyűlésen a Győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár 22-es üzemében arról vitatkoztak a fia­­talok, hogy kizárjanak-e egy tagot az alapszervezetből. S ebben, a hosszantartó vitában benne volt a féltés a KISZ tisztaságáért, a szervezet tekintélyéért,­ az igaz­ságért, de a felelősségérzet is, nem, hogy elveszítsenek egy fiatalt. A politechnikai oktatás beveze­tése nagyban hozzájárult, hogy megszűnt az idegenkedés a fizi­kai munkától. Egyre nagyobb be­csülete van a munkának fiatal­jaink között. Ezt mutatja a szo­cialista címért küzdő ,. brigádok szép munkája, a munkafelajánlá­­sok a KISZ-kongresszus-­ tisztele­tére. Augusztus hónapot írunk, de üzemeink fiataljai már a de­cemberben kezdődő kongresszus sikeréért dolgoznak a munkapa­dok mellett. A KISZ-nek az eddigieknél ha­tásosabban kell nevelnie a pa­rasztfiatalokat is. Rá kell vezet­nie őket, hogy a kulturált életet, a szórakozást megtalálhatják a fa­luban is, maguknak kell megte­remteni közös munkával ezeket a lehetőségeket. Vannak már pél­dák a megyében, hogy a fiatalok összefogtak, kultúrházat, KISZ- klubot építettek társadalmi mun­kával, televíziót, lemezjátszót vá­sároltak. S mennyivel nagyobb a becsülete az így teremtett szóra­kozásnak! A falusi spartakiádok rendezése bebizonyítja, hogy nemcsak a városban lehet sportol­ni, szórakozni, szocialista fiatal­hoz méltó életet élni. Az ifjúság nevelése az egész társadalom feladata. Akik felelős­séget éreznek a jövőért, felelőssé­get éreznek az ifjúságért is. A ne­velés csak akkor lehet eredmé­nyes, ha a család, a pedagógus, a társadalmi szervek együttműköd­nek az ifjúsági szervezettel Örömmel fogadható az a hagyo­mányossá vált szokás, hogy zen­eszeket, előadásokat rendeznek a fiatalok, amelyekre meghívják a szülőket, lássák, hogyan élünk mi — említette nemrégen egy falusi KISZ-titkár. Igen, lássák és hall­ják, hogyan él, hogyan készülő­dik a jövőre a mi ifjúságunk és segítsenek, hogy alkotó emberek­ké váljanak. S ez a ragaszkodás a közösséghez, a szervezeti élet­hez: ragaszkodás a párthoz. T­öbb mint három év munká­­l­­tát értékeli a decemberben kezdődő KISZ-kongresszus. Ez az értékelés biztatást ad társadal­munknak, hogy művelt, a szocia­lizmus eszméihez hű nemzedék veszi át a zászlót, a megfáradt ke­­kezből, hogy egyre magasabbra emelje s győzelemre vigye! (G. Szabó) fiz olimpia mai műsora 8.30 óra: Női tőr egyéni közép­döntő — 16.00: szabadfogású bir­kózó mérkőzések—15.00: Női tőr egyéni döntő — 15.00: Ökölvívó negyeddöntő mérkőzések — 16.00 Franciország—Magyarország lab­darúgó mérkőzés — 17.50: 3000 m akadályfutás, előfutamok — 20.00: Szabadfogású birkózó mér­kőzések — 21.00: ökölvívó ne­gyeddöntő mérkőzések — 23.00 óra: Vízilabda mérkőzés Magyar­­ország—J­ugoszlávia.

Next