Kisalföld, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I XVI. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Győr, 1960. október 1., szombat ARA: 60 FILLÉR Megkezdte próbaüzemét a győri új ipari vízmű Elkészült a győri új ipari víz­mű, mely évekig tartó munkával épült fel a hajóállomás mellett a Kis-Duna partján. Csütörtökön volt meg a műszaki átvétel. Meg­indították a szivattyútelep vil­lanymotorjait és megkezdődött a két hétre tervezett próbaüzem. Az új ipari vízmű háromszor akkora teljesítményű, mint a régi, elavult, mely annak idején inkább csak öntözés céljára épült. Telje­sítménye óránként 1500 köbméter tisztított víz, úgyhogy bőven el­láthatja az ötéves tervben tovább fejlődő, vagy újonnan létesülő ipari üzemeket vízzel. Egyelőre homokfogón át tisztított vizet szolgáltat, jövőre azonban elké­szül hozzá a korszerű, vegyszeres derítő és ülepítő berendezés is. Az új győri ipari vízmű, amely­nek beruházási összege körülbe­lül 16 millió forint, a próbaüzem befejezése után, két hét múlva ad vizet a gyáraknak, a Wilhelm Pieck Vagongyárnak, a Szesz­gyárnak, a textilgyáraknak és más ipari üzemeknek. A régi víz­művet akkor üzemen kívül helye­zik. .. Meggyorsult a Hanság erdősítése Szeptember 30-ikával befejező­­dött a gazdasági év az erdészet­nél. A Kisalföldi Állami Erdőgaz­daság dolgozói különösen a Han­ság erdősítésében értek el jó eredményeket. A tervezett 200 hektár helyett 250 hektáron tele­pítettek nyár és éger erdőket. Ezek a gyorsan növő fák 4—5 év alatt már cellulózot adnak a pa­pírgyártáshoz. A KISZ tagok se­gítségével mintegy 3 millió forint értékű lecsapolást, csatornázást végzett el­­ a gazdaság, amivel újabb területek váltak alkalmas­sá az erdősítésr­e. Eddig 2200 hektár az erdővel telepített han­i­sági terület, ami az ötéves terv­­­ben 4500 hektárra emelkedik. A KISZ tagok jó munkája azt ered­ményezte, hogy ezer hektáron a tervezettnél egy évvel hamarabb fejeződik be a telepítés. A most lezárult gazdasági év­ben 12 ezer köbméter cellulózé fát termeltek ki a Kisalföldi Erdő­­gazdaságban. A jövő évben ez a mennyiség 20 ezer köbméterre emelkedik. Hathatósan segítették a termelőszövetkezeteket is az er­dőgazdaság dolgozói A tervnek megfelelően 80, terven felül még 20 szerfás istállóhoz adtak anya­got, ezenkívül ezer köbméter fa­anyaggal járultak hozzá a tsz-ek saját erejű építkezéseihez. Megkönnyítette az erdőgazda­ság dolgozóinak munkáját a gépe­sítés fejlesztése. A hansági er­dőkben igen jól bevált a Svájcból egymillió forintért vásárolt mo­csárjáró traktor. A csemete­ker­tekben a suhang kiemelést gépe­sítették, önköltségcsökkentés) tervüket több, mint egy százalék­kal túlteljesítették és félmillió forintos többletnyereségre számí­tanak a Kisalföldi Erdőgazdaság dolgozói. A jövő gazdasági évben legfőbb feladatnak tekintik a Hanság er­dősítésének folytatását. Új erdé­szetet is létesítenek. Október 1-én már meg is kezdi működését a gazdaság hatodik erdészete az Északhansági Erdészet, Moson­­szentjános székhellyel. .. Felszólalások az ENSZ-kö péntek délelőtti ülésén - Öt kom­ányfó­gratok Hruscsov-Eisenhower találkozót javasolt Pénteken délelőtt (magyar idő szerint 15.56 órakor) összeült az ENSZ-közgyűlés plenáris ülése, hogy folytassa a nemzetközi hely­zet általános vitáját. A délelőtti ülésen a válasz jo­gán elsőnek W. Gomulka, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a lengyel ENSZ-küldöttség veze­tője kért szót. Macmillan angol miniszterel­nök csütörtöki közgyűlési beszé­dére válaszolva Gomulka beve­zetőül rámutatott arra, hogy Macmillan egyetlen tényt sem cá­folt meg, melyet ő, Gomulka, Nyugat-Németországgal kapcsolat­ban, mindenekelőtt pedig a nyu­gatnémet revans követelésekről a közgyűlés elé tárt. A lengyel kül­döttség vezetője Macmillan ma­gatartását a néhai Chamberlain politikájához hasonlította, majd rámutatott: amikor a bonni ál­lam vezetői „egyenjogúságot” kö­vetelnek a fegyverkezésben és Nyugat-Németország mai szövet­ségesei lépésről-lépésre meghát­­rálnak az ilyen követelések előtt, azzal próbálnak érvelni, hogy nem lehet egy nagy nemzetet má­sokkal szemben hátrányos felté­telek közé kényszeríteni. Gomul­ka ezzel kapcsolatban emlékez­tetett Churchillnek egy 1933-ban elhangzott kijelentésére, amely szerint, ha Németország katonai­lag ugyanolyan erős, mint szom­szédai, akkor ezek a szomszédok nyomban a háború küszöbén ta­lálják magukat. — Ma ellenben az ilyen figyelmeztetést kommu­nista propagandának minősítik — hangoztatta Gomulka. A lengyel küldöttség vezetője a továbbiakban hangsúlyozta, hogy mind a lengyel kormány, mind pedig Lengyelország szövetségesei ismételten meg­állapították: a jelenlegi len­gyel határok véglegesek és azokról nem lehet vitatkozni. Területi követeléseket hangoztat­ni Lengyelországgal szemben egyértelmű a háborús propagan­dával. Gomulka rámutatott, hogy a lengyel küldöttség alig három nappal ezelőtt a közgyűlésben ja­vasolta, kössenek közép-európai megnemtámadási szerződést — Németországot is beleértve. Ez a javaslat nagyfokú jóindulatról tanúskodik. Amíg azonban a Nyugat védelmébe veszi a nyu­gatnémet militarizmust, addig nehéz lesz csökkenteni a nem­zetközi feszültséget. A lengyel küldöttség vezetője ezután arról beszélt, hogy a len­gyel kormányt és a lengyel népet nem vezeti rossz szándék a né­met nép irányában. Távol áll tőle a kollektív felelősség elve. Len­gyelország reméli és ezt több íz­ben kifejezésre juttatta, hogy el­érkezik az idő, amikor Lengyel­­ország békében és barátságban él az egész német néppel, úgy, mint ezt teszi a sovinizmustól mentes Német Demokratikus Köztársasággal. — Macmillan úgy beszélt — folytatta Gomulka —, mintha nem lenne tudomása Adenauer, Erhard és a nyugatnémet kor­mány más vezetőinek területkö­vetelő kijelentéseiről. Tény azon­ban, hogy ezek a kijelentések erélyes tiltakozásra találtak az európai közvéleménynél, beleért­ve Nagy-Britanniát is. A péntek délelőtti ülés magyar idő szerint 18.22 órakor ért vé­get. A délutáni ülés 20.00 órakor kezdődött. Ezen szólalt fel Sukar­no indonéz köztársasági elnök. Mint az ADN jelenti, az ENSZ- közgyűlés 15. ülésszakán résztve­vő öt magasrangú államférfi — Nkrumah ghánai elnök, Neh­ru indiai miniszterelnök, Su­karno indonéz elnök, Nasz­­szer az EAK elnöke és Tito jugoszláv elnök — határozati javaslatot terjesztett a köz­gyűlés elé, amelyben javasol­ja Hruscsov szovjet minisz­terelnök és Eisenhower ame­rikai elnök találkozóját. A határozati javaslat első része sürgős lépésként követeli, az Amerikai Egyesült Államok el­nöke és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének miniszterelnöke állítsa helyre nemrégen megszakadt személyes kapcsolatait, hogy ezzel végül is kedvezően megvalósulhasson az a kinyilvánított készségük, hogy tárgyalások útján keresik a meg­oldatlan problémák rendezését. A határozati javaslat benyújtói felkérték Roland közgyűlési el­nököt, hogy juttassa el a javas­lat szövegét az ENSZ valameny­­nyi tagállamához. A diplomácia történetében szinte egyedülálló az ilyen magasszíntű együttes kezdeményezés. Diplomáciai kö­rökben rámutatnak: tekintettel az el nem kötele­zett országok nagy befolyá­sára, gyakorlatilag lehetetlen, hogy bármely küldöttség a határozati javaslat ellen sza­vazzon, sőt még a tartózko­dás is kérdéses. Lehetségesnek tartják, hogy a határozati javaslat beterjesztői, vagy legalább is ketten közülük a közgyűlés szószékéről támogat­ják majd javaslatukat, ha sor ke­rül annak vitájára. Tájékozott körökben lehetsé­gesnek tartják, hogy Roland kér­ni fogja a közgyűlést, biztosítson elsőbbséget a határozati javaslat vitájának. Hruscsov — Macmillan találkoz­ó New Yorkban. A képen: N. Sz. Hruscsov és H. Macmillan mosolyogva beszélgetnek A Hruscsov Macmillan találkozó a szovjet miniszterelnök beszélgetése újságírókkal Csütörtökön este Macmillan angol miniszterelnök látogatást tett Hruscsov szovjet miniszterel­nöknél a Szovjetunió ENSZ-misz­­sziójának székhelyén. A megbe­szélés több mint két óra hosszat tartott. Az angol külügyminiszter elkísérte a megbeszélésre a mi­niszterelnököt. A megbeszélés után körülbelül fél órával az an­gol küldöttség szóvivője sajtóér­tekezletet tartott, amelyen el­mondotta, hogy a két kormányfő kicserélte véleményét a leszere­lésről, a berlini kérdésről és az ENSZ helyzetéről. A tanácskozás célja csak vélemény­csere volt és elhatározták, hogy ezt a véle­ménycserét folytatni fogják. Szovjet részről semmiféle hivata­los közleményt a megbeszélések­ről nem adtak ki. Az angol dele­gáció köréből származó értesülés szerint úgy tudják, hogy a szovjet miniszterelnök valószínűleg a jö­vő hét elején viszontlátogatást tesz Macmillan-nél s akkor foly­tatják a megbeszélést. Mielőtt Macmillan megérkezett volna a szovjet ENSZ-misszió Park Avenue 680. szám alatti há­zába, Hruscsov miniszterelnök a székház kapujában beszélgetést folytatott az ott várakozó mintegy 25 újságíróval. Kijelentette, hogy nem akar beavatkozni az Egye­sült Államok belügyeibe, de az a véleménye, hogy a jelenlegi elnök már nem hozhat komoly döntése­ket. Hozzátette, hogy az új elnök nyilván sokkal jobb helyzetben lesz. Ezután azt mondotta, hogy Eisenhower és Macmillan kije­lentéseiben, amelyeket a leszere­lésről tettek, nem lát túlságosan sok biztatót. Mind a kettő az el­lenőrzést helyezi előtérbe. Mi azonban nem akarjuk ezt. Amit mi akarunk, az a leszerelés. Ezután megkérdezték Hruscso­­vot, hogyha borúlátó, akkor miért folytatja mégis tárgyalásait? Nem él benne végző soron a remény? Erre Hruscsov azt válaszolta: re­ménykedni akarok. Macmillan csütörtök délelőtti beszédéről azt mondta, hogy ezt a beszédet nem találta nagyon konstruktívnak. A szovjet kormányfő végül azt mondotta: reméli, hogy az ame­rikai nép jobban meg fogja ér­teni a szovjet álláspontot a nemzetközi kérdésekben. Visszazuhant egy sugárhajtású vadászgép az anyahajóra a NATO Északi-tengeri hadgyako­rlatain. A képen: az anyahajó fedélzete, a kilövőpálya és a vadászgép látható

Next